Fejezet

 1 1 |            nem vetted észre, hogy azok, akik ma élnek, a gazdag
 2 1 |         pengõért árulják magukat. Azok a nõk, akiknek ára harminc
 3 1 |      kávéházakba is járhatnak, és azok, akik háromszáz pengõért
 4 1 |   kaphatók, már szalonképesek, és azok, akiknek az ára háromezer
 5 1 |        elõttem teljesen egyformák azok a szegény utcai lányok,
 6 2 |  Általában azt tapasztaltam, hogy azok, akiket kitûnõen neveltek,
 7 2 |      akiket kitûnõen neveltek, és azok, akiket egyáltalán nem neveltek,
 8 3 |        tõle venni. Õ nem engedte. Azok visongtak: „Tolvaj, tolvaj.”~-
 9 9 |    következik az apja és anyja, s azok holmijai. Ennyi az erkölcse.
10 14|             Milyen szánalmasak is azok, akik csak egy nyelvet beszélnek -
11 17|        föllobban, aztán kialszik. Azok, akik a minisztertõl jönnek,
12 23|    gyermekek is - teszem hozzá.~- Azok is - veti oda.~Tartózkodónak
13 24| Csalódottan ballagtam a fasorban. Azok a vérmes remények, melyeket
14 25| szobalánynak és a szakácsnénak, s azok egy súlyosnak látszó alkotmányt
15 30|        jutott, hátha beteg, hátha azok nyugtalankodnak, akikhez
16 31|     egymás után tíz-húsz rendõrt. Azok bokáztak egyet-kettõt, és
17 36|     lábain nem bírt sokáig állni. Azok csakhamar összenyaklottak,
18 37|          tüdõ nem kapott levegõt. Azok, akik ünneplõ ruhában nyolc
19 37|        volt, de csak látszólagos. Azok a nóták, melyeket a cigánytól
20 38|    gyermekvágyaim, az én írásaim, azok emelik, szárnyazzák a lelketlen
21 39|        közepében nem lettek volna azok a barna csokoládés rétegek.
22 39|    földesúr-ja, Mackó úr utazása, azok a könyvek, melyeket a Winter
23 40| csodálkozott ezen, s szeme fölött azok a világosabb barna szõrpamacsok
24 42|       föllebbezhetetlen ítéletet.~Azok a nyaralók, akik Balaton-N.-
25 42|      Petõfi, úgy megriadtak, mint azok a szerencsétlen forradalmárok,
26 42|         ott levõktõl: - Szabad? - Azok csodálkozva bólintottak.~
27 42|      Egyenesen Lakyékhoz sietett. Azok szívesen fogadták, de közölték