Fejezet

 1 1 |         idáig. Régi lakásunkban állt, abban a sötét, penészes
 2 1 |         sovány, igen magas alak állt, két fejjel nagyobb, mint
 3 1 |         indult. Megint a falnál állt. Most láttuk, milyen szûk
 4 1 |        Martiny a szoba sarkában állt, s - nem puszta udvariasságból -
 5 3 |       bütykös csuklói. Meredten állt a császár elõtt.~- Te voltál?~-
 6 4 |   lábaimat vizsgálgatja. Meg is állt. Jóságosan szemembe nézett,
 7 4 |    szerencsétlen még mindig ott állt, ahol elváltunk, a sarkon,
 8 5 |      mely mögött Ali aludt. Ott állt egy darabig, megindult,
 9 5 |        szabása is jó, s remekül állt. Egy szót sem lehetett szólni.
10 7 |    villa homályos lépcsõházában állt láthatatlanul, bosszúsan
11 11|    Nincs meg, fiam. Sokáig fönn állt a padláson. Még háború elõtt
12 13|    szemlélve, de most mellettem állt, vállamra tette kezét, és
13 14|   mindig a legfelsõ lépcsõfokon állt, mozdulatlanul, egyenesen.
14 19|        az ura tegnap már lábára állt. Azaz csak fölállították
15 20|     kergették. A kutya meredten állt elõttem a négy lábán, lógó
16 20|        az elõszobába. Azóta itt állt, a heveny szeszmérgezés
17 20|        A kutya öt órakor talpra állt. Az egyik szeme egy kissé
18 22| kereskedõ, aki épp a pénztárnál állt. - Váltson.~Kattant a fizetõgép.~
19 24|         semmit se csinált. Csak állt mozdulatlanul, s az üvegkalitka
20 25|         fogantyút, a hátam mögé állt, s amíg erõlködtem és csattogtam,
21 25|        még az asztalunk mellett állt, de senki se használta.
22 28|     majd kiszáll, s a folyosóra állt, a letolt ablak mellé, hogy
23 29|       mely majdnem érintetlenül állt ott, a sorsára várakozva.~
24 36|         lázadók vezére sápadtan állt hívei körében. Minden szem