Fejezet

 1 1 | találkozni.~Most csöngettek. Mi elõbb számoltunk magunkban: „egy...
 2 2 |      Zsongott a környék. Sárika elõbb csak neveletlen utcagyerek
 3 4 |         Miért?~- Úgy láttam. Az elõbb, mikor szembe jöttél velem,
 4 4 |            Oda, pajtás, hogy az elõbb te tényleg bicegtél. Határozottan
 5 6 | hebehurgyán és szeszélyesen ad. Elõbb hagyja, hogy szándéka megérjen.
 6 12|    meghajolt mindenki elõtt, de elõbb édesapja elõtt, s már ment
 7 13|          s fáradtságot hazudva, elõbb bújtam ágyba, mint egyébkor.
 8 14| Szaporázta lépteit, hogy mennél elõbb villamosra szálljon. Szeretett
 9 15|         s egy pillantást vetett elõbb a fürdõruhára, majd a méltóságosra.~
10 18|       hogy elõzködünk velük. Ha elõbb akarnak beengedni bennünket
11 20|  csábította. Lefetyelni kezdte, elõbb kelletlenül, mert idegen
12 23|     erre való készségünket, már elõbb föl kell röpülnie tekintetünknek,
13 23|         a szememben. Vagy én az elõbb nem voltam tartózkodó, amikor
14 24|    lelkére kötöttem, hogy minél elõbb élesíttesse ki, mert újakat
15 25| Emlékszem, hogy poharába mindig elõbb töltötte a szikvizet, hogy
16 25|       ki összetört játékainkat. Elõbb hosszan tanulmányozta a
17 25| biztatták, hogy szerkessze meg, elõbb látni szeretnék. Géza bátyám
18 29|        szememmel. Hadd írjam le elõbb, kutyafuttában. Ötven év
19 33|      sokkal hatalmasabban, mint elõbb.~Na végre. Most elnémult.
20 38|         egy tündér rakná egybe. Elõbb lapozgatja egy kissé, hintázza,
21 42|      Elszánt nyaralók, akik már elõbb érkeztek, fölényes biztonsággal
22 42| tornácára. Itt útbaigazították. Elõbb a fürdõtitkárságon kellett
23 42|  fõtéren le-leült egy padra, de elõbb mindig megkérdezte az ott