Fejezet
1 1 | Bach és Mozart van, más senki. Nem, csakis Bach van. Az
2 1 | Pedig négyszemközt voltunk, senki se hallhatta. Egymás elõtt
3 5 | múlik, és õt sohase szerette senki, az anyja sem, a nagymama
4 6 | vagyunk, nincs mellettünk senki, fáj a torkunk. Juliska
5 7 | 1~Másodszor csöngetett. Senki se jött a kapuhoz. Éppen
6 7 | úgy, mint eddig még soha senki, aztán kiengedte, ebben
7 12| bántott téged? - vallatta.~- Senki - szipogta, és az utcára
8 13| azon mesterkedik, hogy ezt senki se vegye észre. Általában
9 13| hogy szerelmérõl csakugyan senki se tud. Legkevésbé az, akire
10 13| Énértem akkoriban már nem jött senki. Harmadik elemibe jártam.
11 14| Péter ekkor már tudta, hogy senki se fulladt vízbe, és senkit
12 15| ingerelve õt. - Ezt eddig még senki se mondta. Nekem hasam van?~-
13 19| ezt nem lehet megérteni. Senki sem érti. Csak az én uram.
14 23| erkölcse. Az, aki vét ellene, senki és semmi elõttem. Ennélfogva
15 25| még? Elõször, másodszor, senki többet, harmadszor.”~Tíz-tizenöt
16 25| asztalunk mellett állt, de senki se használta. Anyám, aki
17 33| ajtóról ajtóra szaladtak. Senki és semmi. Talán valami szellem
18 34| kérdés vetõdött föl, melyhez senki se mert hozzányúlni, õ csak
19 39| beszaladt rendelõjébe, és - senki se tudta, hogy miért - húsz
20 39| nem oldhat föl többé soha senki.~1935~ ~
21 40| kóbor eb. Nem is szerette senki. A szakács lassanként eladogatta
22 42| tereferéltek és füstöltek, senki se távozott el. Végre valaki
|