1-500 | 501-692
Fejezet
1 1 | KÍNAI KANCSÓ~Te nem ismered a mi kancsónk esetét?
2 1 | eléggé muris. De valóban nem hallottad még? Tudniillik
3 1 | társaságban. Félek, hogy most majd nem tudom elbeszélni.~Utóbb,
4 1 | szavait is elhasználja. Már nem érzi, mi van mögöttük. Erre
5 1 | rosszul színészkedtünk. Nem igaz? De engem mégis bántana.~
6 1 | az ablak mellett jobbra. Nem, te ezt nem láttad. Nem
7 1 | mellett jobbra. Nem, te ezt nem láttad. Nem is láthattad.
8 1 | Nem, te ezt nem láttad. Nem is láthattad. Új lakásunkban
9 1 | egyetlen holmi, melyért nem kellett arcunk verejtékével
10 1 | ínségünkben.~Õszintén szólva, nem is illett nyiszlett bútoraink
11 1 | utánzatnak is ügyes és becses. Mi nem sokat törõdtünk a mendemondákkal.
12 1 | körülmények között sem adhat, nem is ér többet, de ez az összeg
13 1 | meggondoltuk-e már a dolgot.~De mi nem adtuk el. Szó se lehet errõl.
14 1 | volna, elhatároztuk, hogy nem válunk meg tõle soha.~Pedig
15 1 | hogy utolsó kártyánkat még nem játszottuk ki. Az utolsó
16 1 | akkor pedig a kisdiákok már nem szívesen vesznek órákat,
17 1 | támogatott is bennünket. Nem titkolódzom. Megmondom,
18 1 | mely azt jelentette, hogy nem is kell visszafizetni. Szép,
19 1 | volt. Sohase felejtem el. Nem értem, miért haragszanak
20 1 | belátása szerint vehet vagy nem vehet papírokat, hát az
21 1 | gyújtották meg. Ezt eddig nem láttam. Még egy vacsorára
22 1 | szerdára, délután ötre. Mondd, nem unod még?~Hát amikor én
23 1 | meghívatásukat - igaz -, de nem hittem, hogy el is fogadják.
24 1 | mindnyájan hiúak vagyunk -, hogy nem így történt. De zavarban
25 1 | lomtár, minden együtt? Nem tudom neked megmagyarázni,
26 1 | szegénységet épp a gazdagok elõtt nem illik szégyellnie. Szégyelljék
27 1 | egyaránt bûntársak. Ezt én nem értettem. Te talán érted?~
28 1 | Megállapodtunk, hogy semmiféle hûhót nem csapunk. Ez ízléstelen és -
29 1 | alpakka kanalaimat csak nem rakhattam eléjük.~Szerdán
30 1 | cselédünk - mert az uram nem engedte, hogy erre a délutánra
31 1 | nyugtalankodott, hogy a kocsis esetleg nem talál majd hozzánk, bár
32 1 | fûtik.~Hatkor az uram már nem bírt magával. Megint lenézett,
33 1 | Rohant a lépcsõn, szegény, nem akart velük ott találkozni.~
34 1 | meghûlt, egy kicsit náthás, nem fekszik ágyban, de azért
35 1 | erélyesen-gyorsan maga vetette le, nem hagyta, hogy segédkezzünk.
36 1 | segédkezzünk. Odadobta egy székre. Nem látta, hogy az elõszoba
37 1 | fitymálóan-hetykén, de nem rajtunk mosolygott. Isten
38 1 | éppoly meggyõzõdéssel: „Nem adok, nem adok”. Minthogy
39 1 | meggyõzõdéssel: „Nem adok, nem adok”. Minthogy errõl nem
40 1 | nem adok”. Minthogy errõl nem beszélhetnek, társalgásuk
41 1 | Idegesség. De neki - hidd el - nem is áll rosszul. Vannak emberek,
42 1 | itta, tejjel. Bizonyára nem vette észre, milyen finom
43 1 | csakugyan rá is tekintett, de nem ezt vette ki, hanem egy
44 1 | szolgáltunk. Zenérõl folyt a szó.~Nem is tudtam, hogy érdekli
45 1 | érdekli a zene. Õ pedig azt nem tudta, hogy az uram milyen
46 1 | és Mozart van, más senki. Nem, csakis Bach van. Az uram
47 1 | földön mindig csak négy, nem öt. Szépen beszélt. Az is
48 1 | szoba sarkában állt, s - nem puszta udvariasságból -
49 1 | vissza-visszatérne arra, amit nem lehet elégszer elmondani,
50 1 | szomorúbb, tartalmasabb. Nem szoktam dicsekedni - ismersz -,
51 1 | Szemét összemorcolta. Õ még nem értette a helyzetet. Nem
52 1 | nem értette a helyzetet. Nem is érthette, hiszen játszott,
53 1 | pusztításnak, hogy ne is lássa. Nem volt ezt kellemes látni
54 1 | fintorgott, hogy szinte nem is lehetett kivárni, míg
55 1 | erre az estére. Pezsgõt nem akartunk nyitni. Végre azt
56 1 | vaníliás kiflimmel. De abból nem evett. Gyomorsavtúltengésben
57 1 | József, mi történt itten? Nem tudtuk, röhögjünk-e, vagy
58 1 | elkámpicsorodtunk. De alapjában véve nem volt rossz kedvünk. Teáztunk,
59 1 | Valami furcsa szemérembõl nem is említettük. Pedig négyszemközt
60 1 | hogy intézi majd el?” Azt nem tudom, feleltem. Talán másikat
61 1 | dupláját éri, a háromszorosát - nem az ötszörösét. Különben
62 1 | mint teneked húsz fillér. Nem, annyi sem. Ne nevettesd
63 1 | boldogan feküdtünk le. Nem tudom, miért, de úgy éreztem,
64 1 | Még a piacra se mentem. Nem kellett bevásárolni, a szendvicsbõl,
65 1 | megebédelhettünk. De én szántszándékkal nem mozdultam ki. Vártam valamit.
66 1 | legalább. Õ azt mondta, hogy nem.~Ezt kitûnõ jelnek tekintettük.
67 1 | tekintettük. Az ilyen ügyet nem lehet, nem szabad - nem
68 1 | Az ilyen ügyet nem lehet, nem szabad - nem is illik -
69 1 | nem lehet, nem szabad - nem is illik - máról holnapra,
70 1 | Sürgõsnek se sürgõs. Végre nem becsületbeli adósság. Egy
71 1 | milyen okosan viselkedtünk. Nem gyõztünk bámulni lélekjelenlétünket,
72 1 | tapintatosnak tartottuk, hogy õ nem emlegette.~Abban maradtunk,
73 1 | mozdította volna. Még mindig nem türelmetlenkedtünk. Sõt
74 1 | magának, hogy még mindig nem talált módot kárpótlásunkra.
75 1 | De miért neheztelt volna? Nem, nem is neheztelt. Egy hétre
76 1 | miért neheztelt volna? Nem, nem is neheztelt. Egy hétre
77 1 | hogy az õ elfoglaltságában nem tarthat számon mindenféle
78 1 | fölháborodva tiltakozott. Nem akart ízléstelen lenni.
79 1 | is bántam ezerszer, hogy nem maradtunk abban a régi lakásban -,
80 1 | térítse meg a kancsó árát, nem azt a legendás összeget,
81 1 | utcán döglök, de ilyesmit nem teszek.” Próbáltam érvelni. „
82 1 | igazam van, de formailag nem, s ez a fontos. „Képtelenség,
83 1 | várakoztam a csatakos utcán. Nem sokáig várakoztam. Öt perc
84 1 | a vezérigazgatónak, amit nem akart telefonon, levélben
85 1 | idestova egy év múlt el. Többet nem hívott meg bennünket. Elhidegült
86 1 | fecsegtem, drágám. De ha nem unod - igazán nem unod? -,
87 1 | De ha nem unod - igazán nem unod? -, még elbeszélek
88 1 | uram a gondoktól napokig nem tudott aludni, ideges volt,
89 1 | elõttem. Beszélni kezdett. Nem a kancsóról beszélt. Arról
90 1 | kancsóról beszélt. Arról már rég nem beszéltünk. Istenrõl beszélt.~
91 1 | akkor is áldjuk Õt, mert nem fürkészhetjük ki bölcs szándékait.
92 1 | bölcs szándékait. Õ velem nem szokott ilyesmikrõl tárgyalni.
93 1 | ingerültebben: „Mondd, kérlek, nem vetted észre, hogy azok,
94 1 | is ilyenek vagyunk. Vagy nem volt-e különösen boldog
95 1 | mióta összetörte kancsónkat, nem volt-e csupa remény és hit
96 1 | hit minden áldott napunk? Nem hittünk-e, nem reménykedtünk-e
97 1 | áldott napunk? Nem hittünk-e, nem reménykedtünk-e benne? Rosszat
98 1 | kommunista, és sírva fakadtam. Nem hallgatlak tovább. Ne sértsd
99 1 | társadalmából? De - tette hozzá - nem azért vetik meg õket, amiért
100 1 | õket, amiért te gondolod, nem azért közösítik ki a tisztességes
101 1 | kárhozottnak tekintek, aki nem az egyedülvaló Istennek
102 1 | semmi körülmények között nem szabad, hogy bûn minden
103 1 | amit õ mondott. Hát én nem tudok neki igazat adni.
104 1 | örülök, hogy õ törte el, és nem más valaki. Ez csakugyan
105 2 | csak szegények vagyunk. Nem dicsekvésbõl mondom ezt,
106 2 | szegénységbõl sincs sokunk. Nem vagyunk a szegénységnek
107 2 | kellene koldulnunk. Mondd, nem mulatságos ez?~Te, most
108 2 | van, mint egy írónak. De nem tudok írni. Gondoltam, el
109 2 | volt, hogy észre se vettük. Nem kínáltatta magát, nem falt,
110 2 | vettük. Nem kínáltatta magát, nem falt, annyit evett, amennyit
111 2 | evett, amennyit kívánt. Nem hallgatott, de nem is fecsegett.
112 2 | kívánt. Nem hallgatott, de nem is fecsegett. Minden megjegyzése
113 2 | azok, akiket egyáltalán nem neveltek, egyformák. Csak
114 2 | kefékkel, dörzsölõkesztyûkkel. Nem igaz, hogy nem lehet szerecsent
115 2 | dörzsölõkesztyûkkel. Nem igaz, hogy nem lehet szerecsent szappanozni.
116 2 | De hát nekünk, szívem, nem adott az Isten. Úgy éreztük,
117 2 | nagy-nagy adag szeretet, mely nem találja helyét. Bennem,
118 2 | hogy az õ szeretetének nem akadt más gazdája?~Nem,
119 2 | szeretetének nem akadt más gazdája?~Nem, mi egyáltalán nem áltattuk
120 2 | gazdája?~Nem, mi egyáltalán nem áltattuk magunkat. Az uram
121 2 | karoltuk föl éppen Sárikát, s nem egy másik kislányt, aki
122 2 | fölépüléséig - mi viseljük gondját. Nem is emlegettük ezt senkinek.
123 2 | ezt senkinek. Ismétlem, mi nem varrtunk hímet úgynevezett „
124 2 | természetes volt, a többieknek nem volt magától értetõdõ és
125 2 | a sarki fûszeresnél, és nem „uraskodnánk”. A szomszéd
126 2 | is megesett, hogy Sárika nem jött ebédre. Amint kiderült,
127 2 | ilyenkor a házmesterünk nem engedte föl hozzánk. Azt
128 2 | megebédeltünk vagy hogy elmentünk, nem vagyunk itthon.~Mit szólsz
129 2 | anyagyilkos is. Messalina nem volt oly parázna, Néró nem
130 2 | nem volt oly parázna, Néró nem volt oly vérengzõ, mint
131 2 | teszi helyzetét.~Amikor nem eszik nálunk, s üres a helye
132 2 | mondott az uram, s amit akkor nem értettem, hogy a szegény
133 2 | gazdagok volnának. Vagyis akkor nem volnának többé se szegények,
134 3 | reggel láttuk utoljára. Éjjel nem is hált otthon. Most hallottam
135 3 | Jártál ott?~- A parancsnok nem akarja kiadni. ~- De mit
136 3 | El akarták tõle venni. Õ nem engedte. Azok visongtak: „
137 3 | sötétben, a porban, a zajban nem lehetett tájékozódni. Csoportosulás
138 3 | Ilyenek a te embereid?~Az nem válaszolt. Várta a császár
139 3 | katona hozta be, gyorsan. Már nem volt nála lándzsája. Megfosztották
140 3 | érik, mindaddig, míg ki nem leheli páráját. Múltkor
141 3 | bünteted? - firtatta.~- Nem - szólt Aurelius, ki se
142 3 | melyet zsold fejében kap, és nem azért a szörnyû élvezetért,
143 4 | tiltakoztam kézzel-lábbal. - Én nem bicegtem. Szó sincs róla.
144 4 | ismételte szilárdan.~- De ha nem bicegtem - fakadtam ki,
145 4 | észrevettem, hogy már régen nem hallgat rám, hanem lefelé
146 4 | mondd meg, de õszintén, nem ütötted meg valahol a lábad?~-
147 4 | ütötted meg valahol a lábad?~- Nem én.~- Gondolkozzál.~- Hiába
148 4 | Hiába gondolkozom, ha nem ütöttem meg. Hová akarsz
149 4 | szórakozottság vagy hanyagság. Nem vettem észre. Egyébként
150 4 | de bicegni soha és sehol nem szoktam. Mondd azt, hogy
151 4 | vagyok. Elismerem. Csak azt nem ismerem el, hogy bicegek,
152 4 | el, hogy bicegek, mert ez nem igaz. Erõs lábam van. Egyenesen,
153 4 | holott Isten a tanúm, hogy nem bicegtem? Micsoda benne
154 4 | legalább ezt tettette -, hogy nem bicegtem, megnyugtatott,
155 4 | aludjék, akkor kegyetlenség nem teljesíteni akaratát. Ennélfogva
156 4 | lépést, aztán óvatosan, nem tüntetve, bicegni kezdtem,
157 4 | takargatni, de ez - sajnos - nem sikerül neki. Most nem mertem
158 4 | nem sikerül neki. Most nem mertem visszasandítani.
159 5 | Csakhogy hiába tûnõdtem.~Mert nem vagyok szép. Ne tiltakozz,
160 5 | kedves vagy, de nincs igazad. Nem, az se szép.~Azért mégis
161 5 | amikor valamelyik serpenyõjét nem terhelnék meg. Minden szeretet
162 5 | én értettem õket. Csak õk nem értettek engem. Én értettem,
163 5 | szeretnek bennünket, csak azt nem értettem, hogy ez a valami
164 5 | kezünk-lábunk hozzánk tartozik, de nem értettem, hogy kezünk-lábunk
165 5 | lélek a miénk, az, amit õk nem látnak, s minden, ami ezen
166 5 | minden, ami ezen alul van, nem kell nekem, mert se hideg,
167 5 | Miklós bátyám már deresedett, nem nõsült meg többé. A „nagymama”
168 5 | tudott szeretni valakit, nem volt egészen szívtelen,
169 5 | körmét, fülét, nyakát, hogy nem piszkos-e, de Ali mindig
170 5 | csinosan érkezett haza, nem etették agyon, s a vendégség
171 5 | amikor azt hitte, hogy nem figyelik, más napokon is
172 5 | a nagymama, csak várj.”~Nem kellett sokáig várnia. Egy
173 5 | holmik, jelmezek, melyeket nem is viselt, ingek és cipõcskék,
174 5 | teperje, könyörtelenül. Nem bírtak egymással.~Ali az
175 5 | és részegek. Az ilyenek nem tudnak szeretni. Csak úgy
176 5 | többnyire ráeszmélnek, hogy nem is érte meg a pénzt, és
177 5 | rossz tréfa” szüleménye, és nem értette, hogy mi történt
178 5 | rendeltetett. Ez a szeretet nem óhajt ellenszolgáltatást.
179 5 | valami. De - úgy látszik - nem volt mögötte semmi.~Hallottam,
180 6 | Bocsáss meg, édesem, tegnap nem jöhettem el hozzád. Szakadt
181 6 | milyen alkalomból? Ja, te még nem ismered õt. Juliskának nem
182 6 | nem ismered õt. Juliskának nem kell ehhez alkalom. Õ mindig
183 6 | valamit. Ez a természete. Nem gazdag, dehogyis. Özvegyasszony.
184 6 | Mindezt egyetlen szó nélkül. Nem dicsekszik velük. Csak szórakoztatni
185 6 | fejét, úgy tesz, mintha nem is figyelne oda, tovább
186 6 | azt kinek fogja adni. Mert nem hebehurgyán és szeszélyesen
187 6 | édességét, hogy a függõ már nem az övé. Egyébként itt semmi
188 6 | hogy a mai nehéz idõkben nem lehet ily meggondolatlan.
189 6 | ürügyön kimentette magát. Õt nem kötik társadalmi szabályok.
190 6 | társadalmi szabályok. Õ nem „úriasszony”. Õ lélek. Sötét,
191 6 | aztán sokszor hónapokig nem hallunk felõle. Csodálatos
192 6 | neki egy ezüsttálcát, de az nem ért annyit, mint az aranylánc,
193 6 | Idegesítette.~Ezt, édesem, nem lehetett zokon venni tõle.
194 6 | sokkal jobban ért. Juliska nem tud kapni, csak adni tud.
195 6 | egy teknõsbéka hajtûje. Nem ezüsttálat akar õ. Szeretetet
196 6 | kérlek, én egyáltalában nem viszonzom semmiféle ajándékát.
197 6 | amilyen. Csakhogy én már nem vagyok neki elég. Hallom,
198 6 | érdekbarátságot”. Ilyen Juliska. Neki nem lehet adni semmit sem. Õneki
199 7 | eresztették szélnek, de eddig még nem nevették ki.~Mit is lehet
200 7 | a kukucskálóablakon is. Nem ezt tette. Egészen kitárta
201 7 | kaput, s megállt elõtte. Nem értette õt.~5~Gallér nem
202 7 | Nem értette õt.~5~Gallér nem volt rajta. Nyersselyem
203 7 | Jöjjön - szólt parancsolóan, nem durván és nem nyájasan.~
204 7 | parancsolóan, nem durván és nem nyájasan.~Ezt sem értette.~
205 7 | ketyegését.~10~Ha a kéregetõ nem hallgatja ily sokáig az
206 7 | kap arra, amit még mindig nem értett: mert amíg õ az órát
207 7 | a fiatalember szíve már nem is vert többé.~1931~ ~
208 8 | addig a pillanatig, míg meg nem hal, egy személy. A lelke
209 8 | nyakán, ha történetesen nem mosakodtak. Húsz krajcárba
210 8 | megvásároljam az ékszerésznél. Nem messze tõlünk volt a boltja,
211 8 | együtt. Kettõre azonban nem futotta. Az ezüst Mária
212 8 | is húsz krajcárba került.~Nem akarok mentegetõdzni, édesem,
213 8 | de ekkor még egyáltalán nem fogamzott meg bennem a gonosz
214 8 | kinyitottam öklömet. Ott volt. Nem szállt el. Tenyeremen csillogott,
215 8 | tervet eszeltem ki. Tízóraira nem vettem zsömlét, mindennap
216 8 | földre. Titkomat azonban nem mertem senkire rábízni.
217 8 | figyeltem a szüleimet, hogy nem tudtak-e meg „valamit”,
218 8 | tudtak-e meg „valamit”, hogy nem történt-e „valami”? Anyám
219 8 | mi a rémület? Az, édesem, nem hangos és nem durva, hanem
220 8 | Az, édesem, nem hangos és nem durva, hanem valami nagyon
221 8 | alatt.~Egy reggel édesanyám nem engedett iskolába. Semmi
222 8 | iskolába. Semmi bajom se volt. Nem fájt sem a torkom, sem a
223 8 | fejem. Rosszat sejtettem. De nem mertem érdeklõdni, miért
224 8 | tárgyalt vele a másik szobában. Nem hallgatóztam. Anélkül is
225 8 | A gyerekek tapintatosak, nem rontják el a felnõttek szórakozását.
226 8 | gyógyítani az ezüst Máriát.~A vas nem használt. Késõbb csukamájolajat
227 8 | legalább megcsodáljuk azt, amit nem tudunk megvenni. Hát amint
228 8 | kicsinek és szegényesnek. Nem bírtam elhinni, hogy ebben
229 8 | villanykörte égett. Vevõ nem volt. A cégtáblán ezt olvastam:
230 8 | Szaladtam, míg a fogorvoshoz nem értem. Még a lépcsõn is
231 8 | kis tûvel szakította ki. Nem fájt. Könnyû keze van. Egyáltalán
232 8 | Könnyû keze van. Egyáltalán nem fájt. De ez, kérlek, ez,
233 9 | óriási kék szemével, be nem fejezett tétova vonásaival -
234 9 | képzeltem az angyalokat. Régóta nem érintkeztem efféle két és
235 9 | Tiltakozott ellene. A dadát nem szabad megölni. Õt magát
236 9 | felelte, hogy azért, mert „nem ismeri õket”. Ebben a finom
237 9 | vagyis olyanok, akiket „nem ismerünk”.~Rövid eszmecserénk
238 9 | Méltányoltam szempontjait. Csakhogy nem nyugodott addig, míg papírt
239 9 | nyugodott addig, míg papírt nem szereztetett velem, s be
240 9 | szereztetett velem, s be nem csomagoltatta, át nem köttette
241 9 | be nem csomagoltatta, át nem köttette zsineggel. Amíg
242 9 | fölemelt egy gombot, melynél nem volt se hitványabb, se kisebb,
243 10| mert mióta meghalt Viktor, nem tart cselédet, s mint afféle
244 10| neki. Csak úgy „futólag”. Nem tudta nevét sem akkor, sem
245 10| hirtelen elmaradt.~Szóval nem látták egymást már harmincöt
246 10| akkor is, azután is, miatta nem nõsült meg, és sokszor eszébe
247 10| Juliska akkor rá hallgat, s nem lesz Viktor felesége.~Juliska,
248 10| aztán bement a csarnokba. De nem említette, hogy Viktor már
249 10| egykori udvarlója mindmáig nem tudott megoldani. Errõl
250 10| vajon miért tette ezt, de nem tudott rá pontos választ
251 10| ebédelni, s így Juliska nem vállalkozhatott arra, hogy
252 10| ezelõtt férjhez ment, viszont nem hallja azt, hogy vetélytársa,
253 10| képzeletünkben folynak le, s nem a valóságban, mely megannyiszor
254 11| Nézd. Ott ül.~- Kicsoda?~- Nem ismered meg? A dajkád, a
255 11| elsõ kisdajkád. Fánika.~Nem ismertem volna meg. De a
256 11| közelébe érünk, s látjuk nem ráncos, mozdulatlan arcát,
257 11| kis, alacsony asszonyban nem tudom õt mindjárt fölfedezni.~
258 11| mintha negyven éve, hogy nem találkoztunk, elõször járnék
259 11| borzalmas zûrzavarát.~Ehhez nem is lehet semmit se hozzátenni.
260 11| Fekete ruhája kopott, de nem rongyos. Öreg, nagy szemû
261 11| futottál el? - kérdezi, de nem vár rá feleletet, hiszen
262 11| hazakéredzkedett aratásra. Õsszel nem jött vissza. Férjhez ment.
263 11| Anyám tart szóval.~- Te nem emlékszel rá? - vallat.~-
264 11| szoknyája mellé bújva, míg be nem sötétedett. Amikor pedig
265 11| hogy maradjon még, de õ nem maradt. Kiment a konyhába,
266 11| hunyorogtam a lámpa fényében. Nem ittam meg a kávémat. Azt
267 11| hogy föltüzelték, amikor nem volt fánk. Vagy költözködés
268 12| Itt ide-oda bolyongott. Nem találta az 578. ajtót. A
269 12| többször is, az 578. ajtónak nem volt se híre, se hamva.~
270 12| Kezét csókolom, Szász bácsi. Nem tetszik megismerni? Takács
271 12| haját. Harisnyája lógott, nem takarta el a rövid nadrág,
272 12| zsebkendõjével törülgette.~Még nem járt itt. A hivatalról sokat
273 12| megközelíthetetlen valóság. De eddig nem látta. Semmiféle ürügyön
274 12| látta. Semmiféle ürügyön nem juthatott ide, mert apja
275 12| próbálkozása elõl kitért, nem szerette, ha ott zaklatják,
276 12| a véleményen volt, hogy „nem gyermeknek való”, és „ami
277 12| gyermeknek való”, és „ami nem gyermeknek való, az nem
278 12| nem gyermeknek való, az nem gyermeknek való”. Vele különben
279 12| feléje. Az íróasztalnál nem tudott tovább jutni a könyvek
280 12| Mélyen meghajolt. Apja nem vette észre. Zavarában köhögött.~-
281 12| harisnyád. Mint egy csavargó. Nem szégyelled magad?~- Ez a
282 12| kódorog. A labdán jár az esze, nem a könyvön.~- De most szünidõ
283 12| érkezésekor a zûrzavarban nem tudott kijutni az ajtón,
284 12| Milyen a bizonyítvány?~- Nem valami fényes.~- Hogyhogy?~-
285 12| Mi akarsz lenni?~- Még nem tudom - mondta Pista szünet
286 12| Köszönöm - szólt a fõnök, de nem rá tekintett, hanem erre
287 13| Már legalább harminc éve nem gondoltam rád. De most,
288 13| éjszakánként fölébredek, és nem bírok elaludni - még a legerõsebb
289 13| a dupla petúniák közé, s nem törõdve azzal, hogy rám
290 13| elfordítja fejét, és lehetõleg nem köszön neki. Ha egy szobában
291 13| Lidikével gyakran táncoltam, de nem többször, mint a többi lányokkal.
292 13| is föl-fölkért engem, de nem többször, mint a többi lányok.
293 13| tûzbiztosítással is foglalkoztak. Nem tudom, messzebbrõl jött-e
294 13| kísérjem haza Lidikét, õ nem várhatja meg, el kell mennie
295 13| felesége. Énértem akkoriban már nem jött senki. Harmadik elemibe
296 13| gondoltam. Boldogságom azonban nem volt zavartalan. Már mindjárt
297 13| kinevetni? Ez szörnyû volna. Nem kis fejtörést okozott nekem
298 13| tartottam, hogy ezek esetleg nem érdeklik õt. Szívem hangosan
299 13| tüszõs mandulalobot kaptam, nem is mentem többé tánciskolába.
300 13| hogy azon az éjszakán nem kísértem haza Lidikét.~Hajnal
301 14| örvénylõ messzeségébe, míg bele nem szédült, aztán lesiklott
302 14| lángoló arcát. Nézte õt, de nem tudta, hogy nézi. Gondolkozott
303 14| Gondolkozott felõle, de nem tudta, hogy gondolkodik.~
304 14| várakoznék, amíg magához nem tért. Végül rám emelné tekintetét.
305 14| napóra elé feküdt.~Péter nem mindjárt követte. Néhány
306 14| arca kipirult és tüzelt.~„Nem érdemes - gondolta Péter. -
307 14| asszony? Lehetséges. Bár nem látom ujján a karikagyûrût.
308 14| ugrott, és szaladni kezdett. Nem messze tõle egy csoport
309 14| buona mancia. A kabinos ezt nem értette meg.~Ennélfogva
310 14| néhányan meg is csókolták, nem gyõzték csodálni nyelvtudását,
311 14| visszaballagott a napóra elé. A nõ már nem volt ott. Csak teste gödrét
312 14| mosolygott. Péter eleinte nem értette a helyzetet. Késõbb
313 14| de végtelen sajnálatára nem beszéli a gyönyörû magyar
314 14| nyelvet, a bájos hölgy pedig nem beszéli a gyönyörû olasz
315 14| félrecsapva egy szalagsipkát. Nem volt olyan klasszikusan
316 14| Siamo intesi.~Péter többé nem nézett a nõre. A nõ se nézett
317 14| volna hátratekinteni. De nem tette. Csak fütyült. Hegyesen
318 14| esetleg meg is látogatom. De Õ nem köszönte meg. Még meg se
319 15| belemuzsikál álmába, úgyhogy nem tudni, meddig álom és meddig
320 15| mint minden magyarnak: nem szórakozás, hanem inkább
321 15| magyarnak ugyanaz jut eszébe. Nem a szöveg idézi föl ezt bennük,
322 15| Kék nefelejcs-et vagy a Nem ütik a jogászt agyon-t hallgatják,
323 15| hallgatják, akkor ezek a le nem írt szövegek minden korban
324 15| elsavanyodott agglegény létére bele nem bolondult egy elvált szõke
325 15| kék fürdõruha hevert.~- Nem adná ide azt nekem? - szólt
326 15| csak csóválgatta fejét.~- Nem megy az föl oda.~- Miért?~-
327 15| õrült, õrült.~Az úszómester nem felelt. A választ a körötte
328 15| kacagott, csak a méltóságos nem, s ennek az lehetett oka,
329 15| többiek látták õt, de õ nem láthatta önmagát.~Egy darabig
330 15| jelenlevõk között. Miután nem lelt senkit, még egy villámló
331 15| Virágcsokrát hozta. De õ nem fogadta el. A szállóban
332 15| újságot, olvasni próbált, de nem érdekelte. Fölkelt, ide-oda
333 15| A méltóságos töprengett. Nem mindjárt válaszolt. Úgy
334 16| kapja látcsövét.~- Csak nem kezdték már? - kérdezi,
335 16| Régen?~- Úgy öt-hat perce.~- Nem lehetne mégis bemenni?~-
336 16| az?~- Az a pézsmabunda. Nem ismered?~- De igen. Már
337 16| Hol?~- Ott lóg a sarokban. Nem látod?~- Engedj csak, drágám.
338 16| tett. Hamisan esküdött?~- Nem az urával van. Mellette
339 16| Mellette az a télikabát nem az övé. Valami fiatalemberé.
340 16| kedve mulatni.~- Miért?~- Nem tudod? A fia beteg.~- Mi
341 16| hozzátartozóit. Megállapítják, hogy nem tévedtek.~Amikor a második
342 16| második felvonásra csöngetnek, nem mennek a nézõtérre, megvárják,
343 16| kérik a télikabátjukat.~- Nem tetszenek itt maradni? -
344 16| érdeklõdik a ruhatárosnõ.~- Nem - felelik.~Magukban mind
345 17| Már fogad a miniszter? Nem, még mindig nem fogadhat,
346 17| miniszter? Nem, még mindig nem fogadhat, halaszthatatlan
347 17| álldogálnak az elõszobában, nem tudnak eltávozni, élvezik
348 17| csodálkoznak azon, hogy nem lett aranyfüstös ujjainak
349 17| megérinthetné, ha ettõl nem tartaná vissza az a végtelen
350 18| veszitek észre, hogy eleinte nem is veszitek észre. Aztán
351 18| nagyon tévedtek, hogy õ nem méltó hozzátok.~Általában
352 18| lecsökkentenünk addig a fokig, hogy nem tiszteletre méltó, csak
353 18| az indítványunkat, hogy õ nem is ronda disznó, csak koszos
354 18| Az én barátommal azonban nem lehet alkudni. Semmi ellentmondást
355 18| alkudni. Semmi ellentmondást nem tûr. Hiába közlöm vele ezerszer,
356 18| közlöm vele ezerszer, hogy õ nem is olyan tehetségtelen és
357 18| és unalmas fráter, s én nem is vagyok olyan nemes és
358 19| hallottam.~Hát egyszer az ura nem jött haza ebédre. Órákig
359 19| szobába, ahol feküdt, egyelõre nem engedték be. Zárt ajtók
360 19| hogy a sérülés egyáltalán nem olyan súlyos, ahogy elsõ
361 19| gonddal ápolta. Áldozata már nem haldoklónak szólt, hanem
362 19| s õ ki fog merülni. De nem törõdött semmivel. Ha az
363 19| lassanként felszívódik. Nem szívódott föl. Ekkor megint
364 19| mint egy tündérmese, mely nem tart közösséget az élettel.
365 19| hogy Lola ilyesmire képes. Nem lehetett elcsalni az ágya
366 19| fürdött. Állta a harcot, és nem fáradt bele. Azzal is leszámolt,
367 19| mosollyal vezetett be. A beteg nem volt otthon. Kirepült a
368 19| cipõ, hiszen már három éve nem csináltatott új ruhát és
369 19| Hát meg lehet ezt érteni?~Nem, ezt nem lehet megérteni.
370 19| lehet ezt érteni?~Nem, ezt nem lehet megérteni. Senki sem
371 19| olyasvalakit keresett, aki nem ismerte így, akinek nem
372 19| nem ismerte így, akinek nem tartozik ennyivel, mert
373 19| angyaloknak az égben a helyük, nem a földön. Figyelmeztetlek
374 19| nagyképûsködjek? Az ember nem lehet se jó, se rossz. Hát
375 20| valaha gondolt, vagy talán nem is gondolt.~Múltkor például
376 20| A kutya õsi bornemissza. Nem tett erre fogadalmat senkinek,
377 20| erre fogadalmat senkinek, nem tagja semmiféle szeszellenes
378 20| szeszellenes szövetségnek. Elvbõl nem iszik. Elõdjei a történelem
379 20| során, évezredek óta szintén nem ittak. Szükségbõl felhörpintették
380 20| elmondta, hogy a bor hatása nem mindjárt mutatkozott rajta.
381 20| nyalogatva. Járkálni próbált. Nem sikerült. Több ízben megkísérelte
382 20| amilyent még soha életében nem tapasztalt. Nem is erõszakoskodott.
383 20| életében nem tapasztalt. Nem is erõszakoskodott. Csak
384 20| sors.~Látszott rajta, hogy nem egészen érti a helyzetet.
385 20| Szólongattam a nevén. De nem válaszolt - mint máskor -
386 20| olyan, mint egy józan kutya. Nem sápadt. Pofáját szõr borítja.
387 20| sápadt. Pofáját szõr borítja. Nem gajdol pityókásan, hogy „
388 20| ittam és boros vagyok”, nem locsog, nem dadog, nem mesél
389 20| boros vagyok”, nem locsog, nem dadog, nem mesél sikamlós
390 20| nem locsog, nem dadog, nem mesél sikamlós adomákat.
391 20| hogy ilyenkor a részeget nem szabad künn hagyni, mert
392 20| félt a helyváltozástól, nem nyúlt utána. Szájába adtam.
393 20| A történteken egyáltalán nem csodálkozott. Azt mondta,
394 20| káromkodnak.~Egyéb tennivalóm nem volt. A személyzetnek lelkére
395 21| írni fogunk egymásnak, de nem írtunk.~Múltkor levelet
396 21| nyomorék. Ide-oda botladozom, nem ismerem az embereket, a
397 21| Ezek a derék amerikaiak nem ismernek engem, csak egy
398 21| helyettesítsen. Eleinte nem akart kötélnek állni. Óradíjat
399 21| Néha azonban ezt is: „nem”. Az idõre mondják azt: „
400 21| nyitott, de ez egyáltalán nem volt baj -, s a baráti emlékezés
401 21| Biztosítottak, hogy soha életükben nem mulattak ily jól, s bármily
402 21| szépet hallottak felõlünk, nem hitték, hogy én ily ragyogóan
403 21| hogy elröppen a levegõbe. Nem így történt. Egyre jobban
404 22| Nyilvánvaló volt, hogy nem száz pengõbõl adtak vissza,
405 22| moziszínészrõl, ilyesmit tudomásul nem venni lélektani tudatlanság
406 22| Még sohase tettem effélét. Nem erkölcsi finnyásságból,
407 22| finnyásságból, hanem okosságból. Ami nem az enyém volt, az nem érdekelt.~
408 22| Ami nem az enyém volt, az nem érdekelt.~Rómában évekkel
409 22| gyémántpora. Nagy érték lehetett. Nem akartam otthagyni, mert
410 22| Odavetettem egy pengõt. Nem kértem vissza. Fölvillanyozva,
411 22| céltalansággal - sétálgattam. Nem mentem haza dolgozni. Kiszámítottam,
412 22| Kihajtottam a Ligetbe.~„Nem - mondtam magamnak a Ligetben -,
413 22| rám, szinte erõszakosan, nem fogom elkótyavetyélni. Veszek
414 22| az élet ajándéka, ezért nem kellett robotolnom.«”~Megint
415 22| találtam, a balt. A jobbat nem találtam. Kiforgattam zsebeimet,
416 22| rebegte a diák.~- Ez itt nem nyolc fillér - mondta a
417 22| sompolyogtam ki.~Sokáig nem mertem mutatkozni a papírkereskedésben.
418 22| Mit okoskodtál, kérlek. Nem kellett volna szólnod. Akkor
419 22| is, hogy jót cselekszünk. Nem is azért tettem én ezt.
420 22| tõlem, hogy visszaadtam. De nem tehettem egyebet. Végre
421 23| valami lelkifurdalás. Csak nem gondolja felõlem, hogy már
422 23| következménye lehet, elõzködés és nem erõharc. Ez az én erkölcsöm,
423 23| viszonozni hajlandók, akkor többé nem köszönök nekik. Még vissza
424 23| alkalommal jóváteszem.~Az alkalom nem késett.~Néhány nap múlva
425 23| válaszolok. - Hazafelé?~- Nem. A nagybátyámhoz. Minden
426 23| dadogok valamit. Miután nem kapcsolódik, abbahagyom.
427 23| szememben. Vagy én az elõbb nem voltam tartózkodó, amikor
428 23| dicsérte? Különben lehet, hogy nem is tartózkodó, csak szerény.
429 23| Az orvostanár.~- Olyan én nem ismerek - jelenti ki. -
430 23| tüstént megérteti velem, hogy nem õ az, s én ezt az embert,
431 23| ez tévedésnek bizonyult, nem is mi találkoztunk, csak
432 23| egymásnak. Elbeszélgettünk, nem is nagyon unatkoztunk. Semmi
433 23| régimódi, békebeli emberek, nem nyárspolgárok, csakhogy
434 23| nyárspolgárok, csakhogy velük ám nem lehet...~Nem fejezi be mondatát.
435 23| csakhogy velük ám nem lehet...~Nem fejezi be mondatát. Látja,
436 23| válaszolok, és úgy érzem, hogy nem is nagyot hazudtam.~1933~ ~
437 24| közvetlen a közelünkben. Addig nem is vettem észre. Mindig
438 24| megnéztem az ablakból, hogy nem álom-e. De ott volt. Biztatólag
439 24| szolgálja a közönséget.~Nem tetszett neki, hogy kíváncsiskodom.
440 24| Tessék várni.~- Igenis.~Nem értettem, hogy miért kell
441 24| kell várnom. Más vevõje nem volt, csak én. Õ pedig ott
442 24| érdeklõdött.~- Nagyon siet?~- Nem nagyon.~- Azért - mondta. -
443 24| is bélyeg.~- Sajnos, én nem használhatom.~- Vegye meg -
444 24| 50 fillér. Sokalltam.~Õ nem tett le kedvenc ötletérõl.
445 24| ajánlgatta, mintha a levelezés ki nem elégített szenvedélyét valami
446 24| valami rejtélyes, eddig föl nem derített hasonszenvi gyógyelv
447 24| tûzkövekkel lehetne kezelni.~Errõl nem tudott meggyõzni.~Hogy viszonozzam
448 24| melyeket a bódéhoz fûztem, nem teljesedtek be. Vagy legalábbis
449 24| legalábbis csak részben.~Azért nem volt szívem otthagyni. Meg-megálltam
450 24| szivarral, se cigarettával nem tudott szolgálni. Kárpótlásul
451 24| hogy viselkedésének éle nem ellenem irányul. Mindenkivel
452 24| elérhetetlen ábrándra. Legtöbbször nem is felelt hiú kérdésemre.
453 24| szelíd hangon ezt közölte:~- Nem érdemes levelet írni. Elõbb-utóbb
454 24| leszoktatott. Csak az életrõl nem szoktatott még le. De ahhoz
455 25| feltaláló Géza bátyám volt.~Õ nem erre a pályára készült.
456 25| nyilván lappangott benne. Nem állítom, hogy fiatalabb
457 25| fiatalabb korában, amikor én még nem is éltem, egyáltalán nem
458 25| nem is éltem, egyáltalán nem talált ki vagy nem talált
459 25| egyáltalán nem talált ki vagy nem talált föl semmit. Ez lelkiismeretlenség
460 25| családunkban a föltaláló. Még nem is ismertem, már hallottam,
461 25| ismertem, már hallottam, hogy nem messze tõlünk él egy rokonunk,
462 25| következetesen ragaszkodott, nem holmi babonából, hanem elvbõl,
463 25| és számítgatott, amíg rá nem jött, hogy az a huncut német
464 25| készíthette el ilyen remekül. Nem volt nagyobb öröme, mintha
465 25| fegyverszünetein kívül miért nem tudnak tõle megválni soha,
466 25| értelme, azt gyermekésszel még nem foghattam föl. A többiek,
467 25| látni szeretnék. Géza bátyám nem sietett ezzel. Mindenesetre
468 25| elkomolyodott, s kijelentette: „Nem szabad az ilyesmit elhamarkodni.”~
469 25| ilyesmit elhamarkodni.”~Nem, õ nem hamarkodta el. Évekig
470 25| ilyesmit elhamarkodni.”~Nem, õ nem hamarkodta el. Évekig tartott,
471 25| valamit kiáltott feléje, amit nem lehetett érteni, s egyre
472 25| hogy hagyja már abba. De õ nem engedte magát zavartatni.
473 25| támasztott bennünk, hogy nem mindjárt tudtunk szóhoz
474 25| még korántsem tökéletes. Nem is egy hibája van, de száz
475 25| jelentette: - Csakhogy az, fiam, nem találmány.~Fülig vörösödtem,
476 25| fõ a rögzítés, fiam. Ha nem rögzíted, akkor nem ér semmit
477 25| Ha nem rögzíted, akkor nem ér semmit az egész istenség.
478 25| fõalkotása, s más egyebet nem is hagyott hátra. Szerettem
479 25| engem látsz. De ha majd nem látsz, akkor félj, fiam,
480 25| érthetetlen világban, keresem õt, nem látom sehol, és sokszor
481 26| ügyészek, méltóságukhoz nem illõ kedélyességgel, visszacincogják: -
482 26| hederít. Se hall, se lát. Nem áll meg. Szalad és fütyül.
483 26| De mit törõdik õ ezzel. Nem törõdik a tizenöt méteres
484 26| tekintetre méltatná õket. De nem. Heinz megközelíthetetlen.~
485 27| tengerszemre látni.~- Ez nem az - állapította meg az
486 27| változás van. Mondja, közben nem alakították át?~- Nem, kérem.~-
487 27| közben nem alakították át?~- Nem, kérem.~- Szinte hihetetlen.
488 27| Érdekes - csodálkoztak. - Nem is vettük észre.~Kis üvegajtó
489 27| ifjúkorukra meredtek rá. Nem ismerték föl. Tanulmányozták,
490 27| Kanalazták fagylaltjukat. Nem szóltak semmit. Hallgattak.~
491 27| Legföljebb ilyen szegényes, nem is egészen tiszta üvegajtót.
492 27| tökéletes, ha csipetnyi is. Nem figyelsz ide?~- De - bólintott
493 27| asszony, pedig egyáltalán nem figyelt oda, mert még mindig
494 27| folytatta a férfi, aki szintén nem figyelt az asszonyra. -
495 27| kis költõ akarok lenni. Nem nagy. Olyan kicsiny, mint
496 28| iskola” tette. Kiderült, hogy nem érdemes. Inkább árt, mint
497 28| vigye.~De õ elfordult.~- Hát nem tetszik leszállni? - kérdezte
498 28| kérdezte a hordár ámulva.~- Nem - mondta.~Úgy tervezte,
499 28| Gyanakodva figyelte. Csak nem sántikál ez valami rosszban?
500 28| ki. Úgy látszik, vénülök. Nem nekem való már ez a mesterség.~
1-500 | 501-692 |