Fejezet

 1 1 |     lángjánál gyújtották meg. Ezt eddig nem láttam. Még egy vacsorára
 2 1 |           valamit. Olyasmit, amit eddig még senkinek se mertem elbeszélni.~
 3 3 |        borotvált fiatalember, aki eddig a sarokban ült. Commodus
 4 3 |   cselekedett. De mennyi jót tett eddig ezzel a vadságával, és mennyi
 5 7 |           eresztették szélnek, de eddig még nem nevették ki.~Mit
 6 7 |         megajándékozta, úgy, mint eddig még soha senki, aztán kiengedte,
 7 12|    megközelíthetetlen valóság. De eddig nem látta. Semmiféle ürügyön
 8 15|         villogott.~Ez a párbeszéd eddig halkan, nyugodtan folyt.
 9 15|        jobban ingerelve õt. - Ezt eddig még senki se mondta. Nekem
10 22|          már régóta áhítoztam, de eddig még sohasem engedtem meg
11 24|    szenvedélyét valami rejtélyes, eddig föl nem derített hasonszenvi
12 26|      láthatatlan vonatot, melynek eddig csak dübörgését hallottam.~
13 27|       homlokán, a szeme körül, az eddig ismeretlen ráncokat. Sápadt
14 28|  mindenesetre különös. Ilyesmivel eddig még sohase tüntettek ki.
15 29|       olyan vastag volt, amilyent eddig még nem is láttam egyebütt,
16 30|        ott?~Mit feleljek erre? Én eddig a személytelenség voltam,
17 30|   hallgató.~Hát hogy beszéltem én eddig? Nyilván úgy, ahogy rendszerint
18 33|                        CSÖNGETTYÛ~Eddig nem is tudtam, hogy van.~
19 33| lelkiismeretesen, pontosan, ahogy eddig. De néha, amikor rátekintek,
20 35|          a szikár kis öregasszony eddig alig betegeskedett. Fürgén
21 35|    kiszellõztették, s Marika, aki eddig az ebédlõ kerevetén hált,
22 42|        egy másodosztályú fülkébe. Eddig még nem utazott másodosztályon.