Fejezet

 1 1 |        sok fölösleges pénze. De, mondd, kinek van sok fölösleges
 2 1 |          szerdára, délután ötre. Mondd, nem unod még?~Hát amikor
 3 1 |          zavarban voltam. Mert - mondd, kérlek - hová a csodába
 4 1 |          aranykoronára becsülte. Mondd, mit gondolsz, micsoda Martinynak
 5 1 |        valamivel ingerültebben: „Mondd, kérlek, nem vetted észre,
 6 2 |     másoktól kellene koldulnunk. Mondd, nem mulatságos ez?~Te,
 7 4 |          mondta:~- Nézd, pajtás, mondd meg, de õszintén, nem ütötted
 8 4 |       soha és sehol nem szoktam. Mondd azt, hogy a fejem olyan,
 9 4 |        egy krokodilé. Elismerem. Mondd azt, hogy púpos is vagyok.
10 5 |       párhuzamosan - hallgatott.~Mondd, mit érezhetett most ez
11 8 |                      EZÜST MÁRIA~Mondd, te csakugyan olyan jónak
12 11|      megint sokáig hallgattam:~- Mondd, megvan még a mi asztalpadunk?~-
13 13|        Mit szólsz ehhez, Lidike? Mondd, hol vagy? Élsz-e még?~1932~ ~
14 16| Vadonatúj. Nyest.~- Nemes nyest. Mondd, mibõl telik ezeknek operára?~-
15 35|     mindennap kíváncsiskodott:~- Mondd, fölébredt már? Mondd, mit
16 35|            Mondd, fölébredt már? Mondd, mit vacsorázik ma? Mondd,
17 35|        Mondd, mit vacsorázik ma? Mondd, mennyi a láza?~Miután azonban
18 35|  ilyesmivel fordult Marikához:~- Mondd meg neki, fiam, hogy takaróddzék
19 35|       mert ma hideg éjszaka van. Mondd meg neki, hogy vigyázzon,
20 35|   fagyott, s künn csúszós az út. Mondd meg neki, hogy ezt a virágot
21 37|        mely legjobban izgatta.~- Mondd, édes öcsém - kérdezte -,