Fejezet

 1 1 |      ráfeküdt a húrokra, és fekete fejét s a szemét, melyet közben
 2 5 |       aztán lekísérte a hintóig, s fejét elfordítva, köszönés nélkül
 3 5 |         szólni. Csak csóválgatta a fejét, és ezt dünnyögte: „Várj,
 4 5 |          különösen nyúlt, tojásdad fejét, s túlontúl figyelmesen
 5 6 |          édes, simára fésült szõke fejét, úgy tesz, mintha nem is
 6 11|          asszony hangját. Emelgeti fejét. Rám tekint világtalan szemével.
 7 11|        válaszoljak? Nézem alázatos fejét, melyet még egyre ingat. „
 8 13|          pillantja meg, elfordítja fejét, és lehetõleg nem köszön
 9 14|            fejénél. Erre fölemelte fejét. Két meztelen nõi lábat
10 15|        úszómester csak csóválgatta fejét.~- Nem megy az föl oda.~-
11 17|        miniszter fölemeli hatalmas fejét, hogy figyeljen rá. De a
12 19|         Melege volt, és didergett. Fejét borogatni kellett, lábát
13 22|  átnyújtottam neki. A tulajdonos a fejét rázogatta. Hol az ékszerre
14 24|         kissé oldalt billentette a fejét.~Ránéztem. Az okmánybélyegre
15 25|          valamit”, „folyton töri a fejét valamin”, „folyton sántikál
16 25|          az egyik szemét lehunyva, fejét oldalt billentve, addig
17 29|        elszomorítja. Sóhajt egyet. Fejét oldalt billenti, a tenyerébe
18 31|          alszik?~A sofõr fölemelte fejét, s az õrszemes rendõrt látta,
19 34| szokásairól, a tekintetérõl, amint fejét félrebillentve kinéz az
20 35|    repülõzsírral dörzsölte mellét, fejét, karjait.~- Mi baja? - kérdezte
21 40|          Nyilvánosan megcsókolta a fejét, s fogadalmat tett, hogy