Fejezet

 1 1 |         égetett nemes porcelánból, annyi bizonyos.~Hogy mi volt az
 2 1 |       micsoda neki húszezer pengõ? Annyi, fiam, pont annyi, mint
 3 1 |           pengõ? Annyi, fiam, pont annyi, mint teneked húsz fillér.
 4 1 |          teneked húsz fillér. Nem, annyi sem. Ne nevettesd ki magad.”~
 5 2 |        helyét. Bennem, azt hiszem, annyi van, hogy kilenc gyerekre
 6 2 |     legvásottabb lányának tartják. Annyi bizonyos, hogy mindenfélét
 7 3 |         nagy és szép világot, mely annyi évszázadig fényeskedett
 8 4 |          bicegnek, de nincs bennük annyi férfias nyíltság, hogy ezt
 9 8 |      kérlek, ez, amirõl beszéltem, annyi idõ múltán még érzékeny.
10 11|      Szégyellném, hogy én, aki már annyi rongy nõnek csókoltam kezet,
11 19|            nagyon rosszak vagyunk. Annyi bizonyos, hogy a jóságra
12 21|        nyelvtanárnõvel.~A hazugság annyi, mint egy porszem. Azt reméltem,
13 25|       folyton sántikál valamiben”. Annyi azonban bizonyos, hogy ez
14 27|           kérlek, téved. Különösen annyi idõ után. Az ember, kérlek,
15 30|         Tíz-tizenöt perc az egész. Annyi sem. Várj meg. Olvass addig -
16 34|             ami nélkül õ nem is õ.~Annyi bizonyos, hogy én mindent
17 35|       csodálkozott, hogy egyszerre annyi vendége akadt.~- Hát aztán
18 37|           a cipõért. A másikért is annyi.~- Nem, ez drágább.~- Miért?~-
19 37|         ára?~- Háromszáz korona.~- Annyi már nincs nálam, édes öcsém.
20 39| tûrés-tagadás - ma is méltányolom, annyi idõ múltán sokkal inkább,
21 40|         vad ösztön lakozott benne. Annyi bizonyos, az Isten se teremtette