Fejezet

 1 1 |              alá szorította a hegedût. Szemét lehunyta.~Én a díványon
 2 1 |           húrokra, és fekete fejét s a szemét, melyet közben kinyitott.~
 3 1 |                ingerülten hadonászott. Szemét összemorcolta. Õ még nem
 4 3 |      meresztette a császárra rövidlátó szemét. A császár nézte öreg barátját.
 5 3 |          eltávozott, Aurelius lehunyta szemét. Szédelgett a szomorúságtól
 6 3 |               Aurelius, ki se nyitva a szemét, még mindig az elmélkedés
 7 3 |           követünk el?~Most kinyitotta szemét. Keményen, hidegen folytatta:~-
 8 3 |                korlátolt, szurokfekete szemét? Hát azt hiszed, hogy ez
 9 6 |             magas, domború homloka is. Szemét könny futotta el. Azt mondotta,
10 7 | egyetlenegyszer sem. Amikor beszélt, a szemét mindig a földre sütötte.~
11 7 |     elhatározta, a szájába szorította, szemét lehunyta, a ravaszt elsütötte,
12 10|        mennyezetre emelve világosbarna szemét, egyébként minden taglejtés
13 12|                otthon.~Pista lesütötte szemét. Az íróasztalt nézte, a
14 14|              állandóan húnyva tartotta szemét. Átadta magát a fénynek,
15 14|       fordított a nõnek. Õ is behunyta szemét, hogy semmit se lásson.
16 15|               az úszástól. Ha lehunyta szemét, azt képzelte, hogy ahhoz
17 20|               Mindössze kifejezéstelen szemét tartotta nyitva, az egyetlen
18 25|                 figyelgetett, az egyik szemét lehunyva, fejét oldalt billentve,
19 27|        libegett.~Dühösen összemorcolta szemét, és mint mindig, amikor
20 35|             négykor mindig fölnyitotta szemét, és többé nem tudta lehunyni.~