Fejezet

 1 1 |   késõbb se céloztunk rá. Ezt õ nyilván tapintatosnak tartotta.
 2 1 |        imádják a gazdag embert. Nyilván azért, mert õ maga õ, mert
 3 2 |     elhagyott, éhes és ínséges. Nyilván azért - magyarázta -, mert
 4 2 |        utcánkban lakó szegények nyilván sokat tárgyaltak felõle,
 5 6 |       már mindent másnak szánt. Nyilván ezért mosolyog olyan rejtélyesen.
 6 7 |        az óra ketyegését, akkor nyilván magyarázatot kap arra, amit
 7 20|     elfogyasztotta, sõt végül - nyilván azt gondolhatta, „egye fene,
 8 24|   valamennyien kötélnek álltak. Nyilván belátták, hogy az öregúrnak
 9 25| tehetség velünk születik. Addig nyilván lappangott benne. Nem állítom,
10 25|   emlékszem még rá. Hogy miért? Nyilván azért, mert ez volt Géza
11 26|         szóba ereszkedik velem.~Nyilván azt hiszi, hogy álruhás
12 27|    Teljesen lehetetlen.~- Pedig nyilván ez lesz - mondta a férfi. -
13 27|      akiket az irodalomtörténet nyilván vak félreértésbõl „nagy
14 29|      vagyok, egy kissé erõs.”~Õ nyilván az utóbbi osztályba tartozott.~
15 29|        önérzetesen lélegzett, s nyilván azt képzelte, hogy férfias,
16 30|        hogy beszéltem én eddig? Nyilván úgy, ahogy rendszerint beszélni
17 32|         összetévesztettem õket. Nyilván akkor is összetévesztettem
18 35|   virágot küldtem a névnapjára.~Nyilván úgy gondolkozott, hogyha
19 38|    megragadja s lefelé lökdösi. Nyilván nem érdekli. Inog az újság,
20 39|         munka, melyet édesapjuk nyilván kiselejtezett a könyvtárából,