Fejezet

501 29|             ahogy õ imádta a hasát, már nem szeretet volt. Az szerelem
502 29|                haspók. Cinege lábán egy nem túl nagy, de azért tekintélyes
503 29|                férfiakat kedveli. De ez nem bizonyos. Voltaképp mellékes
504 29|         tekintetével mindaddig, amíg be nem fordul a konyhába nyíló
505 29|                remény s újabb csalódás. Nem jön a pincér, még mindig
506 29|                jön a pincér, még mindig nem jön. Végre azonban jön.~
507 29|         káprázat az egész, hátha valami nem sejtett kiábrándulás éri,
508 29|              imádott szoknyáját, de még nem merünk örülni, mert arra
509 29|              vagy hogy fáradt, és ismét nem lehetünk vele együtt.~De
510 29|                lehetünk vele együtt.~De nem, nem. Már elõtte a tál,
511 29|           lehetünk vele együtt.~De nem, nem. Már elõtte a tál, a maga
512 29|       kettecskén, te meg én. Még mindig nem eszik. Nem tud betelni látásával.
513 29|               én. Még mindig nem eszik. Nem tud betelni látásával. Villájára
514 29|               tulajdon csemcsegését. Ha nem láthatja, hogy eszik, legalább
515 29|             Mind az öt érzékével eszik.~Nem zabál, nem fal, csak eszik.
516 29|             érzékével eszik.~Nem zabál, nem fal, csak eszik. De az elmondhatatlan
517 29|             nincs. Egy perccel ezelõtt, nem is egy perccel ezelõtt,
518 29|                  hogy tévedek. Felesége nem volt ehetõ. Nem is a feleségére
519 29|                Felesége nem volt ehetõ. Nem is a feleségére nézett,
520 29|                  amit közben még mindig nem költött el.~Érdeklõdésem
521 29|                volt, amilyent eddig még nem is láttam egyebütt, csak
522 30|             Végre én itt vendég vagyok, nem is gyakori vendég. Lehet,
523 30|             gyakori vendég. Lehet, hogy nem illik. De eszembe jutott,
524 30|                 ilyesmi - úgy látszik - nem mindig elegendõ.~- Itt dr.
525 30|               levetem álruhámat, melyet nem holmi léha tréfából öltöttem
526 30|            valómban tûnök föl. Én ugyan nem ismertem dr. Seregély urat,
527 30|              ötletet elvetettem. Hiszen nem is rólam van szó, hanem
528 30|              Mindezt rég tudtam. De még nem tudtam, hogy milyen nehéz
529 30|                  kérdezte mosolyogva.~- Nem - feleltem, és én is elmosolyodtam.~-
530 30|          aludtál volna. - Unatkoztál?~- Nem én.~Rágyújtottunk.~- Igaz -
531 31|              dolgokat tapasztalt.~Többé nem is találkozott autókkal.
532 31|            egyenes úton, míg egy térhez nem érkezett, melynek márványszobrait,
533 32|                 vigyorgó szemüregekkel, nem ijednék meg tõle ennyire,
534 32|              mire megittam a kávém, már nem élt. Ebben minden teremtett
535 32|                én bizony elfelejtettem. Nem egészen. Csak úgy, mint
536 32|               mint a halottakat szokás. Nem láttam õt, nem találkoztam
537 32|       halottakat szokás. Nem láttam õt, nem találkoztam vele, és ezen
538 32|             vele, és ezen természetesen nem is csodálkoztam. Néha eszembe
539 32|                 számít ez? A feltámadás nem lehet döbbenetesebb. Haló
540 32|             tizenöt évre visszamenõleg. Nem kis munka. Észreveszi gyötrelmes
541 32|               akkor Kis úr valószínûleg nem él. Már tizenöt éve nem
542 32|                 nem él. Már tizenöt éve nem él. Viszont õ ez idõ alatt
543 33|                        CSÖNGETTYÛ~Eddig nem is tudtam, hogy van.~Már
544 33|                 fölszerelték nálunk, és nem vettem észre. Vezetéke meghúzódott
545 33|               láthatatlan csengetõt, de nem lelték. Megvizsgálták gombjait,
546 33|             billentyûit, drótjait, hogy nem érintkeznek-e valahol a
547 33|                ilyesmihez? Tudom is én. Nem volt többé szolga. Úr lett.
548 33|               Zúg és bömböl, még mindig nem fáradt el, noha már egy
549 33|                a semmi, aki voltaképpen nem is él, micsoda zenebonát
550 33|                 is elég lett volna. Hát nem tudtok segíteni? Szakítsátok
551 33|                 még mindig bomolnék. De nem. Csak a dobhártyánk reszket.
552 33|                 lényt fogadtam házamba, nem értem, hogy mi lelhette
553 34|           kicsit le is néztelek -, mert nem ismertétek személyesen Borsos
554 34|               olyan varázs árad, melyet nem lehet szavakkal kifejezni.
555 34|            lényének a kisugárzása, az a nem látható fény, az a nem hallható
556 34|                a nem látható fény, az a nem hallható kísérõzene, mely
557 34|             éppen õ, s az, ami nélkül õ nem is õ.~Annyi bizonyos, hogy
558 34|          Mélyebb, maradandóbb befolyást nem gyakorolt rám még ember.
559 34|             ablak meg az ajtó voltaképp nem egyéb egy lyuknál, melyet
560 34|              tartalmassá váltak.~Hatása nem is múlt el a tûnõ évekkel,
561 34|              hagyja futni a maga útján. Nem ápolta növendékeivel a régi
562 34|                 az Arany sasban ebédel. Nem kis lámpalázzal nyitottam
563 34|               készen vett nyakkendõvel. Nem ismert meg. Én azonban nyomban
564 34|           úriháznál, errõl a szokásáról nem tesz le, mert az evõszerek
565 34|               evõszerek sehol a világon nem eléggé tiszták.~A pincér
566 34|              palackot, és a tányérját - nem kis ámulatomra - csordultig
567 34|                 meg. - Csak egy esetben nem. Tudod-e öcsém, hogy mikor? -
568 34|            lehetetlen.~Ez szíven ütött. Nem ezért, mert sértette ízlésemet.
569 34|                mert sértette ízlésemet. Nem, barátaim. Egyszerre visszaemlékeztem,
570 34|                  negyven évvel ezelõtt, nem is egyszer, hanem sokszor,
571 34|            vidéki utcákon. Mit éreztem? Nem azt, hogy megöregedett szegény.
572 34|                én öregedtem meg, és már nem lehet sok keresnivalóm ezen
573 35|                kacagott, tréfált is. Ha nem tapasztalta közvetlenül,
574 35|                 belé, vastagon. A beteg nem lett jobban tõle. Este titokban
575 35|                 most én vagyok nála, és nem lehet vele beszélni. Hogy
576 35|          rosszabbul. El fogja hinni. Ha nem is egészen, de elhiszi.
577 35|            fölnyitotta szemét, és többé nem tudta lehunyni.~Kedélyesen
578 35|             Akkor bizonyosan.~Marikának nem volt könnyû dolga. Az öregek
579 35|          kulcsolva kezeit, s egyáltalán nem csodálkozott, hogy egyszerre
580 35|          bólintottak a rokonok. - De õt nem szabad zavarni. Feküdnie
581 35|            hozzá, ahogy szokott. De ezt nem tette. Résen volt. Valami
582 35|         gyerekként, aki már tudja, hogy nem az angyal hozza a karácsonyfát,
583 35|            hozza a karácsonyfát, de még nem árulja el magának sem, hogy
584 35|         hiszékeny szüleinek. Környezete nem hozta szóba az elhunytat.
585 35|          Csakhogy fölgyógyult. - Többet nem mondott. A mennyezetre meredt,
586 35|          gondolkozott, hogyha a többiek nem tudatták vele halálát, õneki
587 35|               Ekkor emlegette utoljára. Nem sokkal rá újabb szélhûdést
588 36|               látszik, megfeledkezett.”~Nem feledkezett meg. Másnap
589 36|           karjaiba zárni, a Hold, de az nem nézett rá, piszkos-zöld
590 36|                aki csalónak nevezte õt, nem büntette meg. De ez meglepte.~
591 36|              mert gyönge, vékony lábain nem bírt sokáig állni. Azok
592 36|            kémeivel, a besúgóival, hogy nem árulom-e el magam, nem szidalmazom-e.
593 36|             hogy nem árulom-e el magam, nem szidalmazom-e. Amikor aludtam,
594 36|            szabad volt. Élni próbáltam. Nem sikerült. Le akartam tépni
595 36|              Imádtam az aranyat. Amikor nem értem be azzal, hogy birtokolom,
596 36|               le. Most már ez is untat. Nem tudok aludni. Szemhéjaim
597 36|            hadjárata alatt, de minthogy nem ejtett elég hadifoglyot,
598 36|           odakacsintott: „Na, mi lesz?” Nem értették. Gyaloghintója
599 37|                 a homokbuckákon. A tüdõ nem kapott levegõt. Azok, akik
600 37|              egy másik muzsika is, mely nem az éneklõ madaraktól származott.
601 37|                 reggelbe, és még mindig nem tudták befejezni, nem akartak
602 37|            mindig nem tudták befejezni, nem akartak hazamenni.~Ha valaki
603 37|                 is ült, melyet kívülrõl nem lehetett látni. Ezek tõlük
604 37|              hárman, fiatalabb emberek, nem negyven-ötven évesek, mint
605 37|           derekasan, komolyan ittak, de nem fehér bort, mint az öregebbek,
606 37|              vörös bort.~A két társaság nem ismerte egymást személyesen,
607 37|             bizalmatlanul méregesse, ha nem is éppen ellenséges, de
608 37|           valamint az a körülmény, hogy nem egyféle bort ittak, fokozta
609 37|             fölényesebben a pénzt, hogy nem esik-e valami csorba az
610 37|              hibájukon kívül még mindig nem voltak eléggé részegek.~
611 37|             ittak, s úgy tettek, mintha nem is hallanák nótájukat, és
612 37|               is hallanák nótájukat, és nem is vennének részt jókedvükben.
613 37|              cselekedtek a fiatalok is. Nem közösködtek. Állig begombolkoztak.
614 37|           higgadtabb dalokat, melyekben nem a hamar ellobbanó szenvedély
615 37|         félvállról a levegõbe mondta:~- Nem eladó.~Poharak emelkedtek,
616 37|             mályvaszín bankjegyet.~Feri nem felelt. Szomorú anyagi helyzetén
617 37|                másodszor, harmadszor.~- Nem bánom.~- A nadrágért is
618 37|                  A másikért is annyi.~- Nem, ez drágább.~- Miért?~-
619 37|             édes öcsém - kérdezte -, az nem eladó?~- Ha megfizeted,
620 37|                 adnék érte.~- Sajnálom, nem lehet.~Addig-addig alkudoztak,
621 37|           átszólt hozzájuk:~- No, miért nem isztok? Talán elfogyott
622 37|               tanyáján folytassák ezt a nem rosszul induló, de még egyáltalán
623 37|            induló, de még egyáltalán be nem fejezett mulatságot.~1934~ ~
624 38|         levegõben lóg. Utánakap, de már nem éri el.~A papírlepedõk csörögve,
625 38|                 s zavartan is, mint aki nem fejezhette be elkezdett,
626 38|            édesnek ígérkezõ csókját, és nem tudja, hogy mi történt a
627 38|                 égbe, a csillagok közé. Nem is csoda. Az én ábrándjaim
628 38|                 lefelé lökdösi. Nyilván nem érdekli. Inog az újság,
629 38|               voltak oly súlyosak, hogy nem bírt tovább a levegõben
630 38|          politikai helyzet a földgolyón nem zavarodott össze jobban,
631 38|               varázsát hozza le közénk. Nem mernek hozzányúlni.~1935~ ~
632 39|              amikor megijedtünk.~Mi ezt nem helyeseltük. Azt se helyeseltük,
633 39|             Éreztük, hogy ez így tovább nem maradhat, s a közmûvelõdés
634 39|               mintha a kalács közepében nem lettek volna azok a barna
635 39|               elszorult. Soha életemben nem becsültek még meg ennyire.
636 39|          becsültek még meg ennyire. Már nem gyermek voltam, hanem közéleti
637 39|                egymásra meredtünk, hogy nem álmodunk-e. Nem, nem álmodtunk.
638 39|         meredtünk, hogy nem álmodunk-e. Nem, nem álmodtunk. Imre tovább
639 39|               hogy nem álmodunk-e. Nem, nem álmodtunk. Imre tovább olvasott.~
640 39|           mindaddig, amíg az illetõt ki nem zárjuk „kebelünk”-bõl.~Beszéde,
641 39|                 elõbbieket visszahozza. Nem talált eléggé megbélyegzõ
642 39|              akik a szellemi termékeket nem tisztelik, és - hangját
643 39|              élünk, soha más könyvtárat nem használunk, mint a „Petõfi-könyvtárat”.~
644 39|                  amit most elbeszéltem, nem ily röviden és szürkén zajlott
645 39|               Erre bizony egy életen át nem gondoltam. Az embernek nincs
646 39|              hét múlva visszavittem, de nem kértem új mûvet. Imre és
647 39|             soha életében más könyvtárt nem használt. Mi valamennyien
648 39|           önvádat. Szavam és esküm alól nem oldhat föl többé soha senki.~
649 40|                 kóbor kutyát. A többiek nem is vették észre. Korcs és
650 40|              gyapjúruhát. Ellinor többé nem tudott elválni tõle. Ha
651 40|           szerényen a háttérben maradt. Nem õróla beszéltek, csak a
652 40|          kutyájáról beszélt. A vendégek nem is tudtak reggelihez ülni
653 40|                ülni mindaddig, amíg meg nem kérdezték, hogy aludt Darling.
654 40|             csodálatosképpen még mindig nem eszi, hogy a rádió pontos
655 40|          mindenki, amíg a bérszolga meg nem lelte a kocsiszínben, s
656 40|              lelte a kocsiszínben, s át nem nyújtotta immár ájuldozó
657 40|             konyhában. De a többi kutya nem bírta el. Utálatos, finnyás
658 40|        válogatós, kedélybeteg kóbor eb. Nem is szerette senki. A szakács
659 40|                az Excelsiorba vetõdött. Nem is látták többé. Karácsony
660 41|                 le az ötödik emeletrõl, nem õ lapult össze az utca kövezetén.~
661 41|                mintha tetten ért volna.~Nem egészen értem a helyzetet.
662 41|              Intek neki, hogy köszönöm, nem kell. Már indulok is. De
663 41|                 lopni akartam, de õt ám nem lehet becsapni, mert hátul
664 41|             elhallgatok, hiszen a szája nem is jár, s különben sem érti,
665 41|             mozdulata ezt közli velem: „nem addig a, te csirkefogó”,
666 41|               szereztem kis mûveltségem nem jelentéktelen részét. Most
667 41|                visszadobja az asztalra. Nem kell neki a piszkos pénz.
668 41|                 kell neki, a megtorlás. Nem engedi magát megvesztegetni.~
669 42|            Aztán nemigen törõdött vele. Nem elõször fejtett õ meg keresztrejtvényt.
670 42|        reggelihez a villamos pirítón, s nem tudta mire vélni ezt a tûzilármát,
671 42|      szerencséje van... Nyert, nyert... Nem érti?... Megnyerte a keresztrejtvénydíjat...
672 42|      keresztrejtvénydíjat... Még mindig nem érti?...~Ilonával keringett
673 42|            keringett a világ. Csakugyan nem értette. Most megmagyarázták
674 42|                 már érti. De még mindig nem értette.~Csak egy nevet
675 42|              csönd lett a házban.~- Még nem tudom, nagyságos asszony.
676 42|                csak gondolkozzék.~Ilona nem tudott határozni. Folyton
677 42|            gondolkozott. Ment is volna, nem is. Sajnálta a helyét, de
678 42|             volt, sovány, savószín, már nem is fiatal, túl a harmincon.~
679 42|               is fogadják õt, ha a lány nem válik be. Ilona kitakarított,
680 42|        másodosztályú fülkébe. Eddig még nem utazott másodosztályon.
681 42|                fekete mûselyem ruháját. Nem érezte magát éppen rosszul,
682 42|         fürdõtitkárság.~Kopogtatott, de nem feleltek. Erre benyitott.
683 42|                 bérszolga elkalauzolta. Nem segítette vinni poggyászát,
684 42|              Eszébe jutott, hogy ma még nem evett. Magához vette jegyfüzetét,
685 42|                asztal ürüljön. Csakhogy nem ürült. A vendégek már rég
686 42|    tanulmányozta az étlapot. A pincér - nem az aranyfogú fõpincér, akit
687 42|                 lapozgatta jegyfüzetét, nem értette, visszajött, és
688 42|             vérszegény szája megkékült. Nem tudott úszni. Unalomból
689 42|            volna hazautazni, rögtön, de nem mert, attól tartott, hogy
690 42|             kiadták a szobáját, s aztán nem is költözködött vissza,
691 42|               hogy az új leányuktól már nem válnak meg. Egyébként azt
692 42|               Mosoly egy száma volt, de nem olvasta. Arra gondolt, hogy