Fejezet

 1 1 |        lakásunkban állt, abban a sötét, penészes lyukban, melyrõl
 2 1 |        ötkor minden lakásban oly sötét van, mint nálunk. Sötétben
 3 1 |        aztán nyitottunk ajtót. A sötét, ködös folyosón nyurga,
 4 1 |       szorította. Aztán eltûnt a sötét, ködös folyosón.~Mi voltaképpen
 5 4 |     mélyén tovább fészkelõdött a sötét feltevés, hogy igenis bicegtem,
 6 5 |       túlsó oldaláról rámeredt a sötét ablakra, mely mögött Ali
 7 6 |       nem „úriasszony”. Õ lélek. Sötét, esõs téli estéken toppan
 8 8 |      elhinni, hogy ebben a szûk, sötét odúban játszódott le gyermekkorom
 9 8 |        színpadot vártam volna. A sötét, hófelleges téli délutánon
10 13|        zsebében - ebben a meleg, sötét, titokzatos zugban - szorongattuk
11 24|     Biztatólag derengett felém a sötét fák közül, mint valami világítótorony.~
12 27|       kapun. Ide-oda tévedezve a sötét folyosón, végre kiértek
13 28|    ablakba könyökölve figyelte a sötét mezõket. Hallgatta a vonat
14 28|       mezõket. Hallgatta a vonat sötét kattogását.~„Különös” -
15 31|      nõies férfiú ült, sasorral, sötét fürkészõ szemekkel. Alsó
16 36| Színleltem, és jobban, mint az a sötét, hallgatag aggastyán. Gyõztem
17 39|          kapaszkodva ballagtam a sötét utcán hazafelé. Hó hullongott
18 40|        fenyves soron, a csöpörgõ sötét esõben megpillantott egy
19 42|       hajú fiatalember a szûk és sötét szobában elhányt iratok,