Fejezet

  1 1 |                  elbeszélhetem, drágám. Ez is eléggé muris. De valóban
  2 1 |                   idõ múltán saját szavait is elhasználja. Már nem érzi,
  3 1 |                     fülig vörösödöm. Miért is szégyenkezünk ilyenkor?
  4 1 |                     te ezt nem láttad. Nem is láthattad. Új lakásunkban
  5 1 |          ínségünkben.~Õszintén szólva, nem is illett nyiszlett bútoraink
  6 1 |                 meg, hanem szegénységünket is. Bizony, kirítt onnan.~Én
  7 1 |                   teknõsbéka, egy oroszlán is, vértõl pirosló gödölyét
  8 1 |                  nagyon kedves, tréfás kép is. Künn a szabadban, a pázsiton
  9 1 |                elismerték, hogy utánzatnak is ügyes és becses. Mi nem
 10 1 |            simogatta, ümgetett, nagyítóval is vizsgálta, de csak ezerkétszáz
 11 1 |          körülmények között sem adhat, nem is ér többet, de ez az összeg
 12 1 |                    kereskedõt, aki hívásra is házhoz megy, amint a nálunk
 13 1 |              hirdette, melyen telefonszáma is ott kacérkodott. Ezt a levelezõlapot
 14 1 |                 magunkban, talán egyszerre is: „a kancsó, legrosszabb
 15 1 |           legrosszabb esetben ott a kancsó is”, és ez erõsített bennünket.~
 16 1 |                 került sor. Nekem különben is van egy babonám. Ha minden
 17 1 |                  Egy évig a zeneakadémiára is járt. Hegedûmûvésznek készült.
 18 1 |                     hogy valaki támogatott is bennünket. Nem titkolódzom.
 19 1 |                    a kilakoltatási végzést is kézbesítették, az uram fölkereste,
 20 1 |                   azt jelentette, hogy nem is kell visszafizetni. Szép,
 21 1 |                   világban, s ki ad ennyit is a rászorulóknak? Én tudok
 22 1 |                    egy nagyobb szívességet is. Martiny ekkor a holland
 23 1 |                    ekkor a holland tõzsdén is játszott, meglehetõsen fejetlenül.
 24 1 |                 mai pénzben.~Ja, igaz, meg is hívott bennünket a kastélyába.
 25 1 | mogyorószín-tapétás kisebédlõben. Felesége is megjelent. Sötétvörös, sárga
 26 1 |              vacsorára emlékszem. Utoljára is vacsorára voltunk hivatalosak,
 27 1 |                     de nem hittem, hogy el is fogadják. Azt képzeltem,
 28 1 |                    ebédlõje, és ez dolgozó is volt, társalgó, lomtár,
 29 1 |                  utcát - ezt már a múltkor is mondtam - a kutya se ismerte,
 30 1 |                  ötletei támadnak. Még azt is hozzátette, hogy a szegény
 31 1 |                   félre nézve - sértõ. Mit is lehet teához adni? Szendvicset,
 32 1 |               díszítettem. Vaníliás kiflit is sütöttem. Az én vaníliás
 33 1 |                 nélkül - remek. Igaz, teát is vettem, illatos, halvány
 34 1 |                  átkozott zugutcába. Attól is félt, hogy már itt vannak,
 35 1 |                   egy-két lépést, már vége is volt az ebédlõnek, elfogyott
 36 1 |            általános gazdasági helyzetrõl” is. Martiny elbeszélt egy adomát,
 37 1 |                     Valamivel csöndesebben is nevethetett volna. Ez illendõbb.~
 38 1 |             elfintorul, egy kissé vigyorog is. Rossz szokás, semmi egyéb.
 39 1 |                    De neki - hidd el - nem is áll rosszul. Vannak emberek,
 40 1 |              halszeletke, s õ csakugyan rá is tekintett, de nem ezt vette
 41 1 |                   Zenérõl folyt a szó.~Nem is tudtam, hogy érdekli a zene.
 42 1 |                 nem öt. Szépen beszélt. Az is eszébe jutott, hogy Bach
 43 1 |             játszott, hogy még vendégemrõl is megfeledkeztem, csak vonójának
 44 1 |                   értette a helyzetet. Nem is érthette, hiszen játszott,
 45 1 |              vandáli pusztításnak, hogy ne is lássa. Nem volt ezt kellemes
 46 1 |                fintorgott, hogy szinte nem is lehetett kivárni, míg abbahagyja.
 47 1 |             mutatkozni.~Még a C-dúr fúgá-t is meghallgatta. Erre fölugrott.
 48 1 |                  leejtette a földre. Ennek is vége volt. Seprût hoztam,
 49 1 |                     megriadtunk. Hiányzott is, oda-odapillongtunk a sarokba,
 50 1 |                   Ritkán jut hozzá. Na, én is jól bepakoltam. Bort töltöttünk,
 51 1 |              Valami furcsa szemérembõl nem is említettük. Pedig négyszemközt
 52 1 |                    hallhatta. Egymás elõtt is szégyelltük. Õ kezdte. Ezt
 53 1 |                    az ötszörösét. Különben is ez régen volt. Azóta fölmehetett
 54 1 |                    lehet, nem szabad - nem is illik - máról holnapra,
 55 1 |                  Valószínû, hogy szégyelli is ügyetlenségét. Mi mindenesetre
 56 1 |                 tapintatosnak tartotta. Mi is tapintatosnak tartottuk,
 57 1 |               Aludtunk rá hat-hét napot. Õ is aludt rá hat-hét napot,
 58 1 |              nélkül a legnagyobb kedvesség is durva -, egy ötletet, hogy
 59 1 |                  pompás befektetés, nagyon is jó helyen van a szeméttelepen,
 60 1 |                 Másnap az uram találkozott is vele, véletlenül - az eset
 61 1 |                volt, mint rendesen, zavart is, félszeg is, úgy látszott,
 62 1 |               rendesen, zavart is, félszeg is, úgy látszott, kellemetlen
 63 1 |                  neheztelt volna? Nem, nem is neheztelt. Egy hétre rá
 64 1 |                  cáfolgattam. Júniusban én is türelmemet vesztettem. Könyörögtem
 65 1 |                   ezzel esetleg mindent el is ront. Ebben volt valami.
 66 1 |                 úsztunk az adósságban, meg is bántam ezerszer, hogy nem
 67 1 |                    kereskedõ tanúsítványát is, saját kezû aláírásával,
 68 1 |                cselédemnek szánt öt pengõt is hozzácsapom, mert azt én
 69 1 |                    azt én vettem föl, s el is költöttem a magam személyére.
 70 1 |                 támadt, még gorombáskodott is. Verte az asztalt: „Inkább
 71 1 |                 levelét, melyet másnap meg is kaptunk. Az uram diadalinas
 72 1 |            annyiszor beszéltem el másoknak is. Már befejezhetném. Szokásom
 73 1 |              elragadja kedveseinket, akkor is áldjuk Õt, mert nem fürkészhetjük
 74 1 |                   ha jó hozzájuk, de akkor is boldogok, ha kegyetlen,
 75 1 |               életet. Legyünk õszinték. Mi is ilyenek vagyunk. Vagy nem
 76 1 |                pengõ, már jobb kávéházakba is járhatnak, és azok, akik
 77 1 |                    a legelõkelõbb körökkel is érintkezhetnek, együtt fényképeztetik
 78 1 |             összekarattyolt. Hogy a háború is csak pénzért, úgynevezett „
 79 1 |                uram homlokát. Valahogy meg is nyugodott.~De ezt ne említsd,
 80 1 |                   adott nekem. Azóta magam is gondolkoztam arról, amit
 81 2 |               mellettünk, közöttünk. Ennek is megvannak a maga rangfokozatai.~
 82 2 |              mondogatni, hogy a szegénység is megtermi a maga grófjait,
 83 2 |                jegyezni az õ családfájukat is. De akkor mi pórul járunk.
 84 2 |                  vagyunk. Még szegénységet is másoktól kellene koldulnunk.
 85 2 |                    beszélnem valami írónak is. De az írók túlontúl kicifrázzák
 86 2 |                   ismered Sárikát. Múltkor is láttad nálunk; Vízkeresztkor
 87 2 |                 volna. Ezt érezhette õ. Mi is ezt éreztük. Jelenléte oly
 88 2 |                     Nem hallgatott, de nem is fecsegett. Minden megjegyzése
 89 2 |                 csinos piros bõr kistáskát is villámzárral. Sárika természetesen
 90 2 |                  van, hogy kilenc gyerekre is futná. Nyáron Zamárdiban
 91 2 |                  csúnya, beteg gyermekeket is szeretni kellene, ahogy
 92 2 |                   mi viseljük gondját. Nem is emlegettük ezt senkinek.
 93 2 |              haljon szegény.~Néhányszor az is megesett, hogy Sárika nem
 94 2 |                gonosztevõ, sõt anyagyilkos is. Messalina nem volt oly
 95 2 |                    csütörtökön. Talán jobb is így. Különben az utca valóságos
 96 2 |              beszélgetünk róla. Még emléke is kedves nekünk. Voltaképp
 97 3 |                 láttuk utoljára. Éjjel nem is hált otthon. Most hallottam
 98 3 |                   bûbájosok és bálványozók is laknak -, lárma támadt.
 99 3 |               keletkezett. Már a felnõttek is ordítottak. Az õrjárat -
100 3 |                    páráját. Múltkor õ maga is lándzsával verte szét egy
101 3 |                 olyan, amilyen. Az áldozat is ártatlan, szegény. Vagy
102 3 |                    nagyobb lenne az övénél is, mert ezzel alapjában tagadnám
103 3 |                   a természettõl. Ez az õr is a természet vak ereje. Ösztönösen
104 3 |                  görögök - a finom görögök is - fölhasználták az ilyen
105 3 |                   uralkodom, és majd neked is, fiam. Szomorú, hogy ilyen
106 4 |          kétségeimmel együtt, vagy ezúttal is megállít, s elbeszélget
107 4 |                 lábaimat vizsgálgatja. Meg is állt. Jóságosan szemembe
108 4 |           Elismerem. Mondd azt, hogy púpos is vagyok. Elismerem. Csak
109 4 |              férfias nyíltság, hogy ezt be is vallják.~Hátrafordultam.~
110 4 |                    pillanatban a látcsövét is kivette zsebébõl, mint színházban
111 4 |                  néztem hátra. Akkor már õ is ellenkezõ irányban haladt,
112 5 |                    a hangomért. Volt olyan is, aki az orrát vagy a fülcimpáját
113 5 |             Tûnõdtem, hogy voltaképp miért is szeret engem az uram? Csakhogy
114 5 |                  tiltakozz, édesem. Sohase is voltam. Se a szemem, se
115 5 |          válaszolni, csak makogtam, még el is pirultam, mint az iskolában,
116 5 |            kiszólítottak felelni. Nálam be is fagyott a mulatság. Vitatkozni
117 5 |                    nyelve kibillenne akkor is, amikor valamelyik serpenyõjét
118 5 |                   alapul - minden szerelem is, s minden házasság - egy
119 5 |                  ebben benne van a körmünk is, meg az is, hogy zongorázni
120 5 |                   van a körmünk is, meg az is, hogy zongorázni tudunk
121 5 |                   szó, mindig rejtély. Azt is értettem, hogy a kezünk-lábunk
122 5 |            akárcsak szegény Lozzay Ali. El is akartam nekik mesélni a
123 5 |                   gyárossal, aki fiatalabb is volt, gazdagabb is, szebb
124 5 |               fiatalabb is volt, gazdagabb is, szebb is, mint az elõzõ
125 5 |                  volt, gazdagabb is, szebb is, mint az elõzõ ura. Miklós
126 5 |                  bátyám késõbb törvényesen is elvált tõle.~Ekkor az asszony
127 5 |                 asszony volt, a száz kilót is megközelítette. Mindig feketében
128 5 |               válást, titokban talán örült is neki, csak hallgatott, mint
129 5 |                   még nekünk, gyermekeknek is, még a cselédeknek is, még
130 5 |         gyermekeknek is, még a cselédeknek is, még a hordároknak és bolti
131 5 |               hordároknak és bolti fiúknak is, akik valamit hoztak a házhoz,
132 5 |                  szívtelen, s Alit, a fiát is nagyon szerette - ahogy
133 5 |             kilenckor, de sokszor nyolckor is a régi ház elé hajtatott
134 5 |                    ezt a keserû örömöcskét is irigyelte tõle a nagymama,
135 5 |                    az övé. Mert a nagymama is éppúgy szerette Alit, akár
136 5 |           hamarosan rá fog unni a gyerekre is, mint mindenre ezen a világon.~
137 5 |         személyesen jött Aliért, még akkor is, amikor egyszer a betegágyából
138 5 |                  nem figyelik, más napokon is megjelent a ház elõtt, egyedül.
139 5 |          vizsgálgatta a kelmét, az ajkához is érintette, hogy meggyõzõdjék,
140 5 |                minõsége jó volt, a szabása is jó, s remekül állt. Egy
141 5 |               holmik, váratlanul és vártan is, hiszen egyik a másikból
142 5 |                     jelmezek, melyeket nem is viselt, ingek és cipõcskék,
143 5 |                    bûvöslámpa, bélyegkönyv is, gumi- és szövetlabdák,
144 5 |               födéltelen és födeles, arany is, négy darab, olyan is, amelyik
145 5 |                arany is, négy darab, olyan is, amelyik zenél, és versenyóra
146 5 |               amelyik zenél, és versenyóra is, három.~Mi vetett véget
147 5 |             tönkrement. Miklós bátyám háza is elúszott, már rég egy banké
148 5 |              hallgatott, mint azelõtt. Ali is rá ütött. Folyton hallgatott.
149 5 |                venni valamit, s csak azért is többet ígérnek érte, attól
150 5 |            többnyire ráeszmélnek, hogy nem is érte meg a pénzt, és jobb
151 5 |                   elköltöztünk onnan, és õ is egy bútorozott szobácskában
152 5 |                látott. Tizenhat zsebóráját is egyszerre adta el.~Ritkán
153 5 |                hogy Berlinben kószált. Azt is mondják, hogy a Westenden
154 6 |                   az esõ. Késõbb vendégünk is érkezett. Juliska volt nálunk.~
155 6 |                  két üveg édes, görög bort is kaptunk.~Hogy milyen alkalomból?
156 6 |                    õrizgették. Ez a melltû is onnan való. Az ezüst cigarettatárca
157 6 |                  akar téged, talán önmagát is.~Olyan ez, kérlek, mint
158 6 |                   legyezõk... Szóval neked is meg fogja mutatni. Mindenkinek
159 6 |                fejét, úgy tesz, mintha nem is figyelne oda, tovább keresgél,
160 6 |                 bérmaajándékul. Addig maga is élvezi a gondolat édességét,
161 6 |                   s magas, domború homloka is. Szemét könny futotta el.
162 6 |        visszaküldeni. De a megajándékozott is kényelmetlenül érzi magát
163 6 |              Többször meghívtuk ebédre. El is jött, de csak egyszer. Különben
164 6 |               alkalom kínálkozott, hogy mi is megajándékozzuk. Vettem
165 6 |                becsomagolta, még zsineggel is átkötötte, és kivitte az
166 6 |             kivitte az elõszobába, hogy ne is lássa. Idegesítette.~Ezt,
167 6 |                    megvalósított, hogy más is belekontárkodott a munkájába,
168 6 |                neki elég. Hallom, hogy itt is, ott is ismeretségeket keres.
169 6 |                   Hallom, hogy itt is, ott is ismeretségeket keres. Nálunk
170 6 |                    szemben még a milliomos is fizetésképtelennek érzi
171 6 |       fizetésképtelennek érzi magát. Nincs is nála gazdagabb a földön.
172 7 |                   még nem nevették ki.~Mit is lehet azon nevetni, hogy
173 7 |                valamit a kukucskálóablakon is. Nem ezt tette. Egészen
174 7 |                 lépcsõházba, a fiatalember is becsukta a kaput, fölsietett
175 7 |                    három pengõre aprópénzt is szórt, sok kis rezet és
176 7 |                  fiatalember szíve már nem is vert többé.~1931~ ~
177 8 |             tartasz? Ugyan. Az én lelkemet is rengeteg bûn nyomja, kicsi
178 8 |                 rengeteg bûn nyomja, kicsi is, nagy is. Némelyikre borzadva
179 8 |                 bûn nyomja, kicsi is, nagy is. Némelyikre borzadva gondolok.
180 8 |              borzadva gondolok. Még loptam is. Igen, igen. Most ezt természetesen
181 8 |                számít ez? Változhatunk így is, úgy is, az ember attól
182 8 |                   Változhatunk így is, úgy is, az ember attól a pillanattól
183 8 |                  lehunytam a szemem, akkor is azt éreztem, mint ma: „én”.
184 8 |                   rovátkájában néhány érem is van, a mennybe szálló Mária
185 8 |                fogtam. Szerettem volna ezt is megvenni, a lánccal együtt.
186 8 |                    futotta. Az ezüst Mária is húsz krajcárba került.~Nem
187 8 |                 arra, hogy az ezüst Máriát is magammal hoztam. Forró boldogság
188 8 |                    észrevettem, hogy anyám is, apám is a nyakamra néz,
189 8 |           észrevettem, hogy anyám is, apám is a nyakamra néz, egy szót
190 8 |                mertem menni a boltnak. Mit is mondtam volna a kereskedõnek?
191 8 |            levélhordók, sõt még a tûzoltók is, akik éjszaka fáklyákkal,
192 8 |                  Nem hallgatóztam. Anélkül is tudtam, hogy idegesnek tartanak,
193 8 |             várakoznom.~Tegnapelõtt nagyon is korán indultam el. Õgyelegtem
194 8 |                 üzlet, s talán némiképp én is oka vagyok ennek. Arra gondoltam,
195 8 |                   nem értem. Még a lépcsõn is szaladtam. Csak akkor tértem
196 9 |             megkívánta a kockacukrot, maga is kért egyet, s azonnal szájába
197 9 |                 bizonyos kezdetleges jóság is.~Dadája, aki elkísérte,
198 9 |           rózsaszín meg egy fehér szappant is. Ragaszkodott ahhoz a szándékához,
199 9 |                   szándékához, hogy ezeket is hazaviszi, mert - amint
200 9 |       foglalatoskodtam, eltûnõdtem, miképp is alapozhatnak rajongó emberboldogítók
201 9 |                 nagyemberek utolsó mondata is. Játékot kerestem számára.
202 9 |                  csomagoljam be a gombokat is, a szappanok mellé, sürgõsen
203 9 |                     hiszen gombokra nekünk is szükségünk van, feleségemnek,
204 9 |             énnekem, még szegény kutyámnak is. Nagylelkûségére bíztam,
205 9 |                 gombot. Arról, hogy kapott is százkilencvenkilencet, hallgatott.
206 10|                   évig Erdélyben élt, most is vidéken van állása - állatorvos -,
207 10|                  sokáig fájt. Hallotta azt is, hogy „boldogan élnek”.
208 10|                 végtelenül szerette, akkor is, azután is, miatta nem nõsült
209 10|                 szerette, akkor is, azután is, miatta nem nõsült meg,
210 10|                 hûségbõl, mely a síron túl is tart? Az is lehet. Végre
211 10|                    a síron túl is tart? Az is lehet. Végre Viktor, aki
212 10|           Hitvesgyilkosság. Aztán céltalan is lett volna. Juliska még
213 10|                   Juliska még haló porában is õt szereti. Ez az igazság.
214 10|            Voltaképp csak ez a fontos. Mit is tudunk egymásról? Úgy futunk
215 11|            viharverten. Köztük egy asszony is - úgy ötven és hatvan között -,
216 11|               kezemet, vele együtt az övét is. Már szinte arcomhoz ér
217 11|            borzalmas zûrzavarát.~Ehhez nem is lehet semmit se hozzátenni.
218 11|               dobjam-e neki a bugyellárist is, de eszembe jut, hogy az
219 11|                    az erszény, még ha üres is, a pénzgyûjtés jelképe,
220 11|                   Erre emlékszem.~De másra is emlékszem.~Egyszer szüleim
221 11|               között egy asztalkát. Fánika is belefért ide, mert vékonyka
222 11|                 padláson. Még háború elõtt is láttam. De egyszerre eltûnt.
223 12|                  végig a folyosót többször is, az 578. ajtónak nem volt
224 12|                  egy árva szót se szólt.~Õ is a 411. ajtóig ment, de ott
225 12|              Harisnyája egy helyütt foltos is volt, egy helyütt lyukas.
226 12|                 hivatal, a hivatal”. Anyja is: „szegény apád a hivatalban,
227 12|                   után forgatta ki zsebeit is, s közben, hogy haragját
228 12|               Sokan megjelentek az ajtóban is, s a csoportban végre feltûnt
229 12|              Hogyhogy?~- Van egy elégséges is.~- Mibõl?~- Latinból.~-
230 12|                       Jeles. De van egy jó is. Számtanból.~- Mi akarsz
231 12|                     Úgy látszik, jó tanuló is.~- Igen, méltóságos uram -
232 13|                 sok minden eszembe jut. Te is eszembe jutottál.~Fekete
233 13|                    éves férfi szerelme? Az is éppily kiismerhetetlen.~
234 13|                 Aztán megkerestem a száját is, izgató szájacskáját, mely
235 13|                 olvasni kezd. Így aztán el is éri, hogy szerelmérõl csakugyan
236 13|                   az, akire vonatkozik.~Én is hasonlóan cselekedtem.~Lidikével
237 13|                tánciskola. Egy õszön engem is beírattak oda. A táncmester -
238 13|         megtanított a keringõre, mazurkára is, az akkori divatos táncokra.~
239 13|                    nõválaszok alkalmával õ is föl-fölkért engem, de nem
240 13|                lányok. Váltig csodálkoztam is azon, hogy „mennyire elfelejtett
241 13|          úriemberek, akik tûzbiztosítással is foglalkoztak. Nem tudom,
242 13|            Családjaink ismerték egymást. Õ is ismert engem. Egyszerûen,
243 13|            megyünk-megyünk, talán félóráig is, mert messze laktak, a honvédkaszárnyán
244 13|               leánya, s egy kicsit szeplõs is. Vagy talán egyenesen gúnyolni
245 13|                 fejtörést okozott nekem az is, hogy mirõl beszélgetek
246 13|              vadállatokról és vad népekrõl is, de attól tartottam, hogy
247 13|              Édesapja másnap szemrehányást is tett miatta az én édesapámnak.
248 13|                   mandulalobot kaptam, nem is mentem többé tánciskolába.
249 13|            szakítottam”.~De még évek múlva is elpirultam, valahányszor
250 14|                 Fáradt volt, és boldog. El is álmosodott. Amit látott
251 14|                       Firenzében, vagy hol is? láttam egy képet A fürdõ
252 14|           iramodott.~Hamar utolérte õt, el is hagyta, szembefordult vele,
253 14|                 rám emelné tekintetét. Meg is köszönné. Nincs mit, mondanám
254 14|                  egyenletesen és kitartóan is. Négyszer-ötször szelte
255 14|                gyanússá ne váljék. Aztán õ is a napóra elé heveredett.
256 14|                sok-sok ezer éve - ellenére is derekasan teljesítette kötelességét:
257 14|                 hátat fordított a nõnek. Õ is behunyta szemét, hogy semmit
258 14|            csiripelését.~Hirtelen más zajt is hallott. Valami vad és harsány
259 14|                  tolmácsukat, néhányan meg is csókolták, nem gyõzték csodálni
260 14|                 nyelvtudását, kérdezgették is, hol tanult meg ily kitûnõen
261 14|               különösen a köpcös úr. Az be is mutatkozott. Varesei kereskedõ
262 14|                    látta. Pedig a medencét is körüljárta. Úgy látszik,
263 14|                     Úgy látszik, elment.~Õ is kabinjába sietett, s felöltözködött.
264 14|                  ismerte meg Pétert, Péter is megismerte. A varesei kereskedõ
265 14|                 már látni lehetett, hogy õ is mosolyog, és õ is igen zavart.
266 14|                   hogy õ is mosolyog, és õ is igen zavart. Péter híven,
267 14|                  égbe.~„Milyen szánalmasak is azok, akik csak egy nyelvet
268 14|                     Érettségi után angolul is meg fogok tanulni. Szóval,
269 14|              Varesébe vetõdöm, esetleg meg is látogatom. De Õ nem köszönte
270 15|                    boldog és fiatal.~Miért is ne volna fiatal? Hiszen
271 15|         köszöngetett jobbra-balra, és neki is köszöngettek: „Jó reggelt,
272 15|                   gondolt, hogy ez a napja is úgy fog eltelni, mint a
273 15|                   falat kenyér”. Erre maga is belátta, hogy „kötelességet
274 15|             mélyebb értelmérõl. Csodálatos is, hogy egy nótáról mi minden
275 15|                   tudná foglalni, hogy mit is gondolnak és éreznek már
276 15|          egyeznének, s ezekbõl talán össze is lehetne állítani egy nemzeti
277 15|                bölcselet mozaiképületét. Õ is így mulatott. Addig-addig
278 15|               elvált szõke asszonyba.~Most is rá gondolt, mert a cigány
279 15|                  diós metéltet és szamócát is, tejszínhabbal. Két korsó
280 16|                   a másik ajtón ront be.~Õ is lerakja holmiját, csak aztán
281 16|                    Hallatlan, hallatlan.~Õ is a tükör elõtt dolgozik magán.
282 16|                 olvassa.~- Szép vagy.~- Te is.~Mustrálgatják a fogasokat,
283 16|           ruhatárban.~- Nézd, itt van A-né is.~- Melyik az?~- Az a pézsmabunda.
284 16|                    Tovább sétálnak.~- B-né is itt van. C-né is, D-né is.
285 16|                      B-né is itt van. C-né is, D-né is. Csupa ismerõs.
286 16|                  is itt van. C-né is, D-né is. Csupa ismerõs. Mit szólsz
287 16|                     Mit szólsz hozzá, E-né is itt van.~- Hol?~- Ott lóg
288 16|                  Én csak õt sajnálom.~- Én is.~Tûnõdve elhallgattak. Sajnálták
289 16|                     Az a perzsa F-né.~- Ki is az?~- Hiszen nálad találkoztam
290 16|          csikóbundája. Rémes. Ennek még ma is van kedve mulatni.~- Miért?~-
291 16|                    Múlt hónapban új kocsit is vettek.~- Micsoda az ura?~-
292 16|                   de elfelejtettem. Hát ne is beszéljünk róla rosszat...~
293 17|              fényesebben égnek, s a szemek is kigyulladnak. Éles csöngetések
294 17|                kell venni.~A nénike számba is veszi. Reménye minden ajtónyílásra,
295 17|       biggyesztettek rá, egy darabig rajta is hagyják, mint az udvariasság
296 17|                  hozzá, hogy akár az orrát is megérinthetné, ha ettõl
297 17|                melyet iránta érez. Már elõ is akar hozakodni mondókájával,
298 17|            nemességérõl, emberszeretetérõl is, csak a nénikérõl feledkeztek
299 18|               nekem egy barátom. Ha bárhol is találkoznátok vele (egy
300 18|                    észre, hogy eleinte nem is veszitek észre. Aztán megkérdezitek,
301 18|                    A legszerényebb emberek is ragaszkodnak két dologhoz:
302 18|      legpontosabban.~Õ ebben a tekintetben is kivétel. Fogorvosa piszkos,
303 18|                    az emberismerete. Szíve is rossz. Mind a két értelemben.
304 18|                 bámulják, hanem önmagukról is nyíltan hirdetik, hogy ronda
305 18|               ellenében pedig vendégünkkel is sikerül elfogadtatnunk azt
306 18|                 indítványunkat, hogy õ nem is ronda disznó, csak koszos
307 18|                  vele ezerszer, hogy õ nem is olyan tehetségtelen és unalmas
308 18|                   unalmas fráter, s én nem is vagyok olyan nemes és csodálatos
309 19|           igyekezett, az elsõ két kerék át is haladt rajta, eszméleténél
310 19|                  ugyan egy kis agyrázkódás is, de az semmi.~Átöltözködött,
311 19|                    narancslevet, most láza is csökkent egy tizeddel. Én
312 19|                  csökkent egy tizeddel. Én is így szoktam ilyenkor. Ez
313 19|                  öt-tíz percig, keze akkor is a kezén. Csak az õ érintését
314 19|                     Fut a pénze után. Enni is alig evett. Csak egy piskótát,
315 19|                   közben a Bethlen-kormány is megbukott. Még ezt se tudták.
316 19|               voltak így együtt, és szépek is. Az ura sápadt, kissé deres
317 19|                  és nem fáradt bele. Azzal is leszámolt, hogy az ura egész
318 19|                    már körüljárta a szobát is, két botra támaszkodva.
319 19|      szerencsétlenség óta. Végre az utcára is kikerült. Lola karján. Együtt
320 19|                    az urától. Igen, már ki is mondták a válást. Hogy miért?
321 19|               azzal a nõvel, akit azóta el is vett.~Hát érted te ezt?
322 19|                    földön. Figyelmeztetlek is, hogy ha te egyszer ilyen
323 19|                   Hallottál már ilyent? Az is baj, ha nagyon jók vagyunk,
324 19|                  ha nagyon jók vagyunk, az is baj, ha nagyon rosszak vagyunk.
325 19|              kérlek, tartsd titokban. Lola is titokban mesélte el nekem.
326 20|                    gondolt, vagy talán nem is gondolt.~Múltkor például
327 20|               pállott vizét, a trágyalevet is, de a tokajit és a rajnait
328 20|                  nyelvet beszélt, melyet õ is megértett, egyre jobban
329 20|                   a másik tányér tartalmát is elfogyasztotta, sõt végül -
330 20|                   a tányér alján levõ bort is felszürcsölte. Több mint
331 20|               életében nem tapasztalt. Nem is erõszakoskodott. Csak várt,
332 20|                   Simogattam homlokát. Meg is indult. Egy-két lépést tett,
333 20|            zsámolyra ültem melléje. Milyen is egy részeg kutya? Felületes
334 20|          szenvedhetett, testileg, lelkileg is. Néhány lépésrõl is hallatszott,
335 20|               lelkileg is. Néhány lépésrõl is hallatszott, hogy gyomrában
336 20|             kiöntöttem egy tányérba. Vizet is rakattam köréje, több tányérral.
337 20|                 ilyenkor gödrökbe, árkokba is. Õ is ennek a titokzatos
338 20|                    gödrökbe, árkokba is. Õ is ennek a titokzatos ösztönnek
339 20|                után. Késõbb a tejeskávéból is megivott három tányérral.~
340 20|         intézkedéseimet helybenhagyta. Meg is dicsért értük.~A kutya öt
341 20|                    az udvarba. Már ugatott is, rekedten, mogorván, mint
342 21|                hogy szegrõl-végrõl rokonok is. Közben tudniillik mézszõke
343 21|                   barátom megnõsült, de el is vált, õ - a levél írója -
344 21|                látjuk õket, már csak azért is, hogy halljunk valamit barátunkról,
345 21|                    makk, s a hét végén meg is hívtam õket teára.~Akkor
346 21|                 hiba. Messze a hazámtól én is úgy érzem magam, mint egy
347 21|                    egy angol nyelvtanárnõt is, hogy vállalja a teán a
348 21|              tisztjét a dupla óradíjért. Õ is hajlandónak mutatkozott
349 21|                    igen”. Néha azonban ezt is: „nem”. Az idõre mondják
350 21|               esetleg családi arcképeinket is. A teát már fõzték. Otthagytam
351 21|            elmélyül. Hallom, hogy a mérnök is gyakran találkozik a nyelvtanárnõvel.~
352 22|                     egy húszast, tízeseket is, s a papírokat ezüstpengõkkel,
353 22|                 kikapta kezébõl a pénzt. Õ is megolvasta. Ötven, hetven,
354 22|             pénzemet.~Ezalatt a kisasszony is, a kereskedõ is aggódva
355 22|                 kisasszony is, a kereskedõ is aggódva figyelt.~- Megvan? -
356 22|                   elve, de éreztem, hogy õ is kísértésbe esett ezen a
357 22|                ismételgette, stupendo. Meg is becsülte. Egy összeget mondott,
358 22|                   intézve. Az én részemrõl is.~De mi tûrés-tagadás, ez
359 22|              vettem egy gyöngyvirágcsokrot is. Odavetettem egy pengõt.
360 22|                     még a mellényzsebeimet is. Sehol se leltem.~Visszahajtattam
361 22|       melegvíz-fûtésünk van. Fájós ujjakra is használják. De mikor sebzem
362 22|              hiányzott hozzá. Hát a jobbat is kidobtam a kocsi ablakán.~
363 22|              visszaadom a húsz pengõt.~Így is cselekedtem.~Mindjárt reggel
364 22|            többnyire rossz származik abból is, hogy jót cselekszünk. Nem
365 22|                  hogy jót cselekszünk. Nem is azért tettem én ezt. Kiszámítottam,
366 22|                     mert már az elsõ napon is negyven pengõ uzsorakamatot
367 23|                 kirezzent tûnõdésembõl, én is fölismertem õt. Ez a fiatalember
368 23|             felõlem, hogy már annak elõtte is észrevettem, s megvártam -
369 23|           gyorsírásról és a négerkérdésrõl is, szóval arról, amirõl az
370 23|              meghûl, náthás.~- A gyermekek is - teszem hozzá.~- Azok is -
371 23|                  is - teszem hozzá.~- Azok is - veti oda.~Tartózkodónak
372 23|                   Különben lehet, hogy nem is tartózkodó, csak szerény.
373 23|                   Végül maguk a betegségek is megbetegszenek és elpusztulnak.~-
374 23|         elméskedtem és kotnyeleskedtem. Én is hallgatok. Aztán ezt kérdezem
375 23|          ráncolgatja a homlokát. - Kicsoda is az?~- Hát a mi közös barátunk.
376 23|                  kávéházban találkoztam.~Õ is rám mered. Lelkében hasonló
377 23|                 tõlem. Kétségtelen, hogy õ is összetévesztett valakivel,
378 23|                  tévedésnek bizonyult, nem is mi találkoztunk, csak két
379 23|             kiderült, hogy két ilyen ember is rokon, és épp elég mondanivalója
380 23|            egymásnak. Elbeszélgettünk, nem is nagyon unatkoztunk. Semmi
381 23|                   urat ezután lenézzem.”~Õ is erre a végkövetkeztetésre
382 23|               mondja:~- Igen örültem.~- Én is - válaszolok, és úgy érzem,
383 23|                     és úgy érzem, hogy nem is nagyot hazudtam.~1933~ ~
384 24|                   a közelünkben. Addig nem is vettem észre. Mindig a hetedik
385 24|                    szerint valószínûleg ki is szolgálja a közönséget.~
386 24|              mindent - hadartam. - Elõször is külföldi lapokat. Van minden?~-
387 24|          Illustration-t, s talán a Times-t is.~Sarkon fordult. A bódé
388 24|                       Okmánybélyeg? Hát az is bélyeg.~- Sajnos, én nem
389 24|                egyetlenegyszer volt, akkor is mindössze negyven fillérért,
390 24|                  bizonyára méltó föltûnést is keltett.~Szivarjaim elfogytak.
391 24|            fölöttébb viszonylagosak.~Magam is megpuhultam. Néha-néha még
392 24|                  ábrándra. Legtöbbször nem is felelt hiú kérdésemre. Csak
393 24|                   aztán a borotválkozásról is. Már majdnem mindenrõl leszoktatott.
394 25|                   s mindenféle foglalkozás is, sok kisbirtokos, katona
395 25|                     bíró, még jégkárbecslõ is. Természetesen, hogy volt
396 25|                    volt közöttük feltaláló is.~Ez a feltaláló Géza bátyám
397 25|                 korában, amikor én még nem is éltem, egyáltalán nem talált
398 25|          családunkban a föltaláló. Még nem is ismertem, már hallottam,
399 25|                    most még távoli emlékét is kellemesen színezi.~A külseje
400 25|                    vacsorákat. Borozgatott is, de csak módjával. Emlékszem,
401 25|                 semmi íze”. Emlékszem arra is, hogy cigarettáit mindig
402 25|             gyorsan és ügyesen, bal kézzel is, s én bámultam, irigyeltem
403 25|       szalmakalapjában. Így látom õt azóta is, mindörökre. Most jut eszembe,
404 25|                   az a huncut német hogyan is eszelhetett ki ilyesmit,
405 25|                 alaposan.~Ilyesmire nálunk is csak ritkán nyílt alkalma.
406 25|                   sõt valószínûleg éjszaka is ott lóg, amikor alszanak,
407 25|                 mit piszkálnak vele azután is, hogy csak egy pohár vizet
408 25|                    hogy tulajdonképpen mit is jelent ez számukra, hogy
409 25|                számosan vannak. Géza bácsi is közéjük tartozott. Gyorsan
410 25|                   alatt, asztalbontás után is beszélt a találmányáról,
411 25|                     A többiek, a felnõttek is csak sejtették. Ezek egy
412 25|               újság. Egyszer már egy ábrát is hozott, melyen piros és
413 25|         hozzátették:~- „Nézzétek, már most is szabadkozik, hiába, a gazdag
414 25|                  és kacagott: „Sebaj. Több is veszett Mohácsnál. Egy-kettõ,
415 25|               föladatának határozottan meg is felelt, de mûködése oly
416 25|                   a kések talán céltalanul is olyan hosszúak. Géza bácsi
417 25|                   korántsem tökéletes. Nem is egy hibája van, de száz
418 25|                 világon, olyan országoknak is, ahol esetleg ilyen óriási
419 25|                 Hogy van jövõje, azt a vak is látja. Számos elõnye közül
420 25|                 tetszett, hanem a kivitele is, leginkább a fülsiketítõ
421 25|                 melyet félénken bár, de ki is mondtam. Közöltem, hogy
422 25|                    vörösödtem, mint késõbb is gyakran, amikor igazat mondtam,
423 25|                hozza be a kenyérvágó gépet is. Géza nagyságos úr ma itt
424 25|                   inkább vágjunk késsel. Õ is ezt tette. Rá se hederített
425 25|              fõalkotása, s más egyebet nem is hagyott hátra. Szerettem
426 25|             hagyott hátra. Szerettem õt. Õ is engem. Borközi állapotban
427 25|                  hogy ezt félig-meddig meg is fogadtam. Szétnézek ebben
428 25|                   sokszor bizony már félek is.~1933~ ~
429 26|                    Mindenkire fütyül.~Reám is fütyül.~Napok óta igyekszem
430 26|              kínálgatom, s igazi szivarral is. Egyiket se fogadja el.
431 26|              becsvágyait és titkait, s azt is, hogy hová vezeti azt a
432 26|                   Guszti sapkáját. Anélkül is szóba ereszkedik velem.~
433 27|                 Nincs itt egy másik tornác is? ~- Nincs, kérem.~- Ez volna
434 27|              Érdekes - csodálkoztak. - Nem is vettük észre.~Kis üvegajtó
435 27|                 otthon még a mi üvegajtónk is nagyobb - állapította meg
436 27|            Legföljebb ilyen szegényes, nem is egészen tiszta üvegajtót.
437 27|                  meddõk, olyan ihatatlanok is, mint a tenger. Hidd el,
438 27|                    tökéletes, ha csipetnyi is. Nem figyelsz ide?~- De -
439 28|                  néhány üres bõröndöt. Ezt is beleszámította az üzemköltségbe.~
440 28|                mosolygott.~A vasúti tolvaj is mosolygott, megértõen. Bólintott,
441 28|                  észrevegyék. Ez a módszer is bevált. Körülbelül tíz éve
442 28|              anélkül, hogy egyetlenegyszer is elcsípték volna.~A kocsiban
443 28|                fülkében. Hat perc múlva az is kiszállt.~Õ az ablakba könyökölve
444 28|                   volt ereje. Ott különben is fölszállt egy utas, s az
445 28|               Szemmel tartotta.~Az öreg úr is visszaérkezett, a vacsora
446 29|               bizonyos. Voltaképp mellékes is.~A fontos a szája, melyet
447 29|        bekebelezzen. Éppily fontos a szeme is, a nagy dióbarna szeme,
448 29|                  de egyszersmind idegesíti is. Száját kissé megnyálazza,
449 29|                ezt-azt, sokat, feleségének is valamit, s amikor a pincér
450 29|                 ott vannak a kenyérdarabok is, a zsömlék és kiflik. Egyelõre
451 29|                    mártáshoz gyakran hozzá is ér az ujjával. Mind az öt
452 29|                   Egy perccel ezelõtt, nem is egy perccel ezelõtt, néhány
453 29|                minden ízben csodálkozom. Õ is minden ízben csodálkozik,
454 29|               Felesége nem volt ehetõ. Nem is a feleségére nézett, csak
455 29|                     Amikor bevégezte - ezt is tündéri gyorsasággal -,
456 29|                 nélküle járt, úgy olvasott is. Egyszer, vacsora után az
457 29|                     amilyent eddig még nem is láttam egyebütt, csak a
458 29|            feleségét a szemüveg viselésére is, hogy azt, amit megeszik
459 30|                   kell varrnom valakit.~Én is indultam. De õ tartóztatott:~-
460 30|                 könyvet. - Itt a cigaretta is.~Csöngetett. Egy fiatalember
461 30|                    esõköpenyét, a kalapját is hozta, s kezébe adta sebésztáskáját
462 30|                 kezébe adta sebésztáskáját is.~- Szervusz - intett felém,
463 30|                  én itt vendég vagyok, nem is gyakori vendég. Lehet, hogy
464 30|             ötletet elvetettem. Hiszen nem is rólam van szó, hanem arról,
465 30|                    már csak az õ érdekében is, végig kell szenvednem,
466 30|                    percig vállaltam, akkor is látatlanul, akkor is csak
467 30|                 akkor is látatlanul, akkor is csak a szellemem kapott
468 30|                      Nem - feleltem, és én is elmosolyodtam.~- Pedig olyan
469 31|         gyorsasággal, a kétszáz kilométert is messze túlhaladva, oly csodálatos
470 31|             dolgokat tapasztalt.~Többé nem is találkozott autókkal. Lovak
471 31|               hanem visszarohant az idõben is pont kétezer esztendõt,
472 31|                   velük. Valaha érettségit is tett, de latinból mindig
473 31|                  lelógott. Kopasz volt.~Õt is fölismerte a sofõr, mivel
474 31|                   a sofõr, mivel színházba is szokott járni: ez csak Julius
475 31|                   melynek berobogását maga is megcsodálta. Micsoda szolgálatot
476 31|                  erre megbilincseltette. Õ is, a papjai is veszedelmes
477 31|          megbilincseltette. Õ is, a papjai is veszedelmes varázslónak
478 32|         meggyilkolni a legnyápicabb legény is, ha csak hozzáér a képzeletével.
479 32|                 történt szegény Nagy úrral is, azon a reggelen, amikor
480 32|                 rendelkezését, sóhajtottam is egyet, majd sietve elbúcsúzkodtam
481 32|                     melyek törpe voltukban is az egész embert, az egész
482 32|             teremtett ember gyakorlott. Én is az vagyok. Egyszerre megfosztottam
483 32|                  Lehet, hogy lelkemben föl is ravataloztam. Porhüvelyét
484 32|                  és ezen természetesen nem is csodálkoztam. Néha eszembe
485 32|         elköltözött ismerõseim fölött, õrá is gondoltam. Szomorúan bólintottam.
486 32|      összetévesztettem õket. Nyilván akkor is összetévesztettem õket,
487 33|                       CSÖNGETTYÛ~Eddig nem is tudtam, hogy van.~Már több,
488 33|                   van az ilyesmihez? Tudom is én. Nem volt többé szolga.
489 33|               össze szerkezetét, hiszen mi is megtébolyodunk. Küldjetek
490 33|                 semmi, aki voltaképpen nem is él, micsoda zenebonát és
491 33|              halottat jelzett volna, akkor is elég lett volna. Hát nem
492 33|            rátiportak, nyivákol. Már hörög is. Nemsokára kiadja majd a
493 33|                     és ahogy rákezdte, meg is unta, abbahagyta. Minden
494 33|              jogait, még egy lelketlen gép is. Azóta különben ismét csendes
495 34|              benneteket - és egy kicsit le is néztelek -, mert nem ismertétek
496 34|                  elbeszélni, és lehetetlen is. Tíz-húsz vastag kötetet
497 34|       szavajárásáról, még a tüsszentésérõl is, de félek, hogy akkor is
498 34|                   is, de félek, hogy akkor is csak halvány képetek volna
499 34|                     s az, ami nélkül õ nem is õ.~Annyi bizonyos, hogy
500 34|                   mint egy világfi. Még ma is látom egyik világosszürke