Fejezet

 1 12|         bókolt.~- Parancsoljon, méltóságos uram.~A kis ideges emberke
 2 12|        az iktatóból.~- Azonnal, méltóságos uram - olvadozott Takács.~
 3 12|  látszik, jó tanuló is.~- Igen, méltóságos uram - lelkendezett Takács -,
 4 15|                               A MÉLTÓSÁGOS ÚR HASA~A méltóságos úr
 5 15|          A MÉLTÓSÁGOS ÚR HASA~A méltóságos úr fürödni indult.~Fehér
 6 15|      köszöngettek: „Jó reggelt, méltóságos uram.” Közben arra gondolt,
 7 15| Bizonyára ezt gondolják: „Itt a méltóságos. Méltóságos? Érdekes, pedig
 8 15|   gondolják: „Itt a méltóságos. Méltóságos? Érdekes, pedig még egészen
 9 15|    szõve-fonva cigányzenével. A méltóságos vidéken született, s az
10 15|    Mosolygott a méltóságosra. A méltóságos visszaintett neki a kezében
11 15|          majd a méltóságosra.~A méltóságos a falócára tette a virágcsokrot,
12 15|      Micsoda has miatt?~- Hát a méltóságos úr hasa miatt.~- Mit beszél? -
13 15|        beszél? - csattant föl a méltóságos, s megigazította szemén
14 15|        maga õrülve? - kiabált a méltóságos a kedélyes, még mindig mosolygó
15 15|       Maga õrült - rivallt rá a méltóságos. - Hol itt a has? - kérdezte,
16 15|       Mindenki kacagott, csak a méltóságos nem, s ennek az lehetett
17 15|      Részt méltóztatik venni?~A méltóságos töprengett. Nem mindjárt