Fejezet

 1 1 |      nagyon kedves, tréfás kép is. Künn a szabadban, a pázsiton
 2 1 |           aranyozott rácskapujáig. Künn várakoztam a csatakos utcán.
 3 8 |        kiosontam az üzletbõl.~Csak künn az utcán eszméltem arra,
 4 12|       ugrott, fölemelte, s indult.~Künn azonban, a teremben, egyszerre
 5 13|        ablakra tapasztottam arcom. Künn fagyos éjszaka volt. A tiszta,
 6 14| megrohamozták a villamosokat. Csak künn, a zsúfolt tornácon kapott
 7 15|         folyt. De a fürdõzõk, akik künn napoztak, már fölfigyeltek,
 8 15|     sebbel-lobbal felöltözött. Már künn járt a telepen, mikor egy
 9 20|            részeg volt, tökrészeg.~Künn az elõszobában találtam.
10 20|     ilyenkor a részeget nem szabad künn hagyni, mert gyorsan párolog,
11 21|         mérnököt, aki két évig élt künn Angliában, s arra kértem,
12 22|        doboz egyiptomi cigarettát.~Künn az utcán vettem egy gyöngyvirágcsokrot
13 23|       villamoson robogok hazafelé. Künn állok a tornácon, megpillantom
14 23|            Kezembe adja a könyvet. Künn a tornácon azt hittem, valami
15 35|   vigyázzon, mert éjjel fagyott, s künn csúszós az út. Mondd meg
16 37|           a cigányokkal, hogy majd künn, Szél László tanyáján folytassák