Fejezet

 1 1 |   zavarban voltam. Mert - mondd, kérlek - hová a csodába tehettem
 2 1 |        se mertem elbeszélni.~Ez, kérlek, már új dolog, nemrég történt.
 3 1 | valamivel ingerültebben: „Mondd, kérlek, nem vetted észre, hogy
 4 1 |          gyakran eltûnõdtem. Én, kérlek, valóban örültem, amikor
 5 5 |     csalás, vagy öncsalás.~Nézd, kérlek, én értettem õket. Csak
 6 6 |      talán önmagát is.~Olyan ez, kérlek, mint valami társasjáték
 7 6 |       bizony, Juliskám...~Azóta, kérlek, én egyáltalában nem viszonzom
 8 6 |      szárnyak vannak. Angyal ez, kérlek, angyal...~1931~ ~
 9 8 |      Egyáltalán nem fájt. De ez, kérlek, ez, amirõl beszéltem, annyi
10 10|        Viktor felesége.~Juliska, kérlek, csak ámult-bámult. Járkált
11 19|         neki. Kívül, mint a tûz, kérlek, belül, mint a jég. Melege
12 19|         fakó és elszánt.~Szóval, kérlek, egyszer, amikor odamegyek,
13 19|           most megyek. Csak arra kérlek, tartsd titokban. Lola is
14 22|      illettek.~- Mit okoskodtál, kérlek. Nem kellett volna szólnod.
15 27|      mondta a férfi. - Az ember, kérlek, téved. Különösen annyi
16 27|        annyi idõ után. Az ember, kérlek, csalódik.~Most elmosolyodtak