Fejezet

 1 1 | megismerkedtünk, húsz esztendeje. Tudod, az a dallam ez, az a mélysötét,
 2 1 |       neki húszezer pengõ? Semmi. Tudod, micsoda neki húszezer pengõ?
 3 1 |     tovább. Ne sértsd a hitemet.” Tudod, nekem egyetlen vigasztalásom
 4 2 | Fölkerestem Weiler Bellát. Neki - tudod - van egy kilencéves kislánya,
 5 3 |              Mert rugdalódzott.~- Tudod, hogy embertelenül és igaztalanul
 6 3 |          igaztalanul cselekedtél? Tudod, hogy mi vár rád?~- Tudom.~
 7 8 |        mindig oda, arra a pontra. Tudod, milyen érzés volt ez? Mint
 8 8 |           fütyülni, rémületemben.~Tudod te, hogy mi a rémület? Az,
 9 11|      friss éjszakát, a kendõjén - tudod -, azon a horgolt piros
10 11|       némán szõhetett lelkében:~- Tudod, fiam, az ember hiába vigyáz,
11 16|           mulatni.~- Miért?~- Nem tudod? A fia beteg.~- Mi baja?~-
12 19|     életében nyomorék marad majd. Tudod, gazdag lány volt, s minden
13 19|      vidékre utazott a szüleihez. Tudod, mi történt? Elvált az urától.
14 27|          hajolt, elégedetlenül.~- Tudod mit? - folytatta a férfi,
15 35|     Rózának ezt a gyönyörû májat. Tudod, mennyire szereti...~Ekkor