Fejezet

 1 1 |         Miért is szégyenkezünk ilyenkor? Hiszen mindenki százszor
 2 1 |       azért mégse mert kijönni ilyenkor, bocsánat, majd legközelebb.
 3 1 |     szagoltatná. Ez a szokása. Ilyenkor arca elfintorul, egy kissé
 4 2 |        ebédre. Amint kiderült, ilyenkor a házmesterünk nem engedte
 5 4 |   rohantam a városban, s amint ilyenkor szoktam, egyszerre több
 6 6 | eltemettük valakinket. Juliska ilyenkor éjjel-nappal velünk van.
 7 7 |        arcát, s - amint szokta ilyenkor - ezt rebegte:~- Kérem,
 8 13|      Havas tájakon bolyongtunk ilyenkor. Télikabátunk zsebében -
 9 19|    tizeddel. Én is így szoktam ilyenkor. Ez a legjobb.~A beteg egy
10 20|        földre. Szívesen bújnak ilyenkor gödrökbe, árkokba is. Õ
11 20|       levertségi. Tudtam, hogy ilyenkor a részeget nem szabad künn
12 25|  nagyságos úr ma itt ebédel. - Ilyenkor mindig ott volt a gép. Én
13 39|       van ideje, amikor beteg. Ilyenkor mindennel elbíbelõdik. Amíg
14 40| viharok elõtt mindig ideges, s ilyenkor csak egy francia gyártmányú
15 42|  reggelizni és fürödni. Ilonka ilyenkor segített Valinak, szobáról