Fejezet

 1 1 |    leckét. Az ember bizonyos idõ múltán saját szavait is
 2 2 |   azt vettük észre, hogy egy idõ óta csodálkozva vagy szánakozva
 3 5 | fülébe? Talán arról, hogy az idõ múlik, és õt sohase szerette
 4 6 |    De amikor elkövetkezik az idõ, a findzsák, az órák, a
 5 8 |      amirõl beszéltem, annyi idõ múltán még érzékeny. Akármit
 6 18|       Kár beszélni róla.~Egy idõ múlva azonban, anélkül hogy
 7 18| szelíd birkózásából bizonyos idõ múltán valami egyensúly
 8 21|     mutatókra. Amint múlt az idõ, az életemet adtam volna,
 9 24|    jó.~Megint elmúlt egy kis idõ. Akkor ezt kérdezte:~- Mit
10 27|       téved. Különösen annyi idõ után. Az ember, kérlek,
11 32|     éve nem él. Viszont õ ez idõ alatt illetéktelenül bitorolta
12 33|  Tizenöt éve szolgált. Ennyi idõ alatt mindenki elvesztheti
13 39|     ma is méltányolom, annyi idõ múltán sokkal inkább, mintha
14 42|    mások fürdõruháját is. Az idõ meghûvösödött. Szeretett