Fejezet

 1 1 |           majdnem a mennyezetig ért. Arca sápadt volt. Hol ránk nézett,
 2 1 |               Ez a szokása. Ilyenkor arca elfintorul, egy kissé vigyorog
 3 2 |            fehér. Csak láttad volna. Arca kigyulladt, szeme tündöklött.
 4 6 |         kedves, széles porcelánfehér arca, s magas, domború homloka
 5 9 | hölgylátogatóm két és fél esztendõs.~Arca - a setesuta hajacskájával,
 6 12|         gondolatok összekuszálódtak. Arca és füle égett. Szorongatta
 7 14|             sisakban”.~A nõnek nyílt arca volt, széles és nyugodt,
 8 14|             gyullasztott benne, hogy arca kipirult és tüzelt.~„Nem
 9 15|           pár hét alatt fölpezsdült. Arca lesült, s ez férfiasabbá
10 17|          miniszter feje lehanyatlik, arca elsápad, s holtan borul
11 19|             szomorú se volt. Csak az arca volt fakó és elszánt.~Szóval,
12 35|           Legyintett, hogy semmi. De arca mást fejezett ki. Kétoldali
13 36|              is talált: a semmit.~11~Arca fehér volt, vértelen és
14 39|         szeme zavaros fényben égett, arca fehérebb volt, mint a kréta,