Fejezet

 1 17|          ELÕSZOBA~Egy nénike ül a miniszter elõszobájában, fekete kalapban,
 2 17|           és vár.~Még nincs ott a miniszter. Órák múlnak el, csak akkor
 3 17|          visszaröpül. Már fogad a miniszter? Nem, még mindig nem fogadhat,
 4 17|     szükség törvényt bont. Néha a miniszter maga kéret valakit, igen
 5 17|   tudattól, hogy közelükben van a miniszter, aki az imént kegyesen bocsátotta
 6 17| diadalmasan ragyogó nyári napon a miniszter magas színe elé kerül. Maga
 7 17|         telefonhívás alakjában. A miniszter asztalán valóságos telefonüteg
 8 17|         piros gombokkal. Beszél a miniszter, egy negyedóráig beszél,
 9 17|     berobban, valamit odasúg, s a miniszter a kihallgatást kénytelen
10 17|  novemberi, ködös napon fogadja a miniszter. Akkor szerencséje van,
11 17|    ügyiratokkal és üzenetekkel. A miniszter fölemeli hatalmas fejét,
12 17|       mely a maga összességében a miniszter jellegzetes politikai egyéniségét
13 17|          pillanatban járjon le. A miniszter feje lehanyatlik, arca elsápad,