Fejezet
1 1 | valakinek, észrevettem, hogy csak darálom, mint a leckét.
2 1 | Erre új szavakat keres, csak hogy ne alkalmazza a régieket,
3 1 | valamit kétszer beszélek el. Csak jár a szám, folyton attól
4 1 | hiszem, túlzott. Az uram csak évek múlva mutatta meg igazi
5 1 | nagyítóval is vizsgálta, de csak ezerkétszáz aranykoronát
6 1 | akármikor rendelkezésünkre áll, csak telefonozzunk üzletébe.
7 1 | után. A hónap végén gyakran csak krumplit ettünk, délben,
8 1 | csoda. Tapasztaltam ezt. Csak a jó Istenben kell bizakodnunk.
9 1 | Mindössze az a baj, hogy õ csak késõ este ér rá, akkor pedig
10 1 | bennünket a szégyentõl - igazán csak ezért: emberi érzésbõl -,
11 1 | pezsgõvel.~Várj, drágám. Csak ide akartam elérkezni. Karácsony
12 1 | takargatni megalázott lábaimat. Csak álmodni lehet ily szörnyût.
13 1 | hogy a szegény emberek csak egymás elõtt szégyellhetik
14 1 | az én alpakka kanalaimat csak nem rakhattam eléjük.~Szerdán
15 1 | lazacos szendvicset, úgyhogy csak egyetlenegy lazacos szendvics
16 1 | hallottam. Nemsokára csöngettek. Csak az uram jött vissza. Ezt
17 1 | és Mozartot emlegették. Csak Bach és Mozart van, más
18 1 | kettõ itt a földön mindig csak négy, nem öt. Szépen beszélt.
19 1 | vendégemrõl is megfeledkeztem, csak vonójának egyenletes, biztos
20 1 | Hegedûjét a díványra dobta, csak a vonója volt a kezében.
21 1 | folyosón.~Mi voltaképpen csak most mertünk egymásra meredni.
22 1 | porcelán. Az uram viccelt. „Csak a macesz tud így összetörni,
23 1 | szendvicsünk maradt. Martiny csak egyet evett meg, félig,
24 1 | Érdekes, hogy a „dolog”-gal csak késõbb hozakodtunk elõ.
25 1 | uram, s rám tekintett. „Az csak természetes”, feleltem. „
26 1 | illik - máról holnapra, csak úgy átabotában elintézni.
27 1 | eset után elõször -, de csak a bank fölvonóján. Martiny
28 1 | módot kárpótlásunkra. Aztán csak azt hittük, hogy neheztel
29 1 | összeget, melyrõl ábrándoztunk, csak az üzleti, forgó értékét,
30 1 | Isten és ember elõtt. Ezt csak visszakérhette volna tõle?~
31 1 | hallani se akart errõl. Csak láttad volna. Rám támadt,
32 1 | fontos. „Képtelenség, mindig csak ezt ismételgette: ami képtelenség,
33 1 | züllöttek, hanem azért, mert csak három pengõért árulják magukat.
34 1 | magukat, karonfogva. Minden csak az összeg nagyságától függ.
35 1 | összekarattyolt. Hogy a háború is csak pénzért, úgynevezett „fontos
36 1 | földi hatalomnak, hogy én csak az édes Jézust imádom, aki
37 1 | senkitõl és semmitõl se fél, csak Istentõl. Efféléket hoztam
38 1 | azonnal kiröpítenék a bankból. Csak neked mondtam el, mert téged
39 1 | tudok neki igazat adni. Csak egyben. Ezen gyakran eltûnõdtem.
40 2 | beszélni a szegénységrõl. Mi csak szegények vagyunk. Nem dicsekvésbõl
41 2 | mi pórul járunk. Mert mi csak valahol a középütt foglalhatnánk
42 2 | szegénységnek se grófjai, se bárói, csak szürke polgárai. Szegény
43 2 | nem neveltek, egyformák. Csak az átmenetek bosszantók,
44 2 | fekete lett, õ pedig fehér. Csak láttad volna. Arca kigyulladt,
45 2 | Az emberek - hidd el - csak szeretni akarnak valakit.
46 2 | kellett kórházba szállítani, csak meg ne haljon szegény.~Néhányszor
47 2 | a környék. Sárika elõbb csak neveletlen utcagyerek volt,
48 2 | elvitte tõlünk Sárikát. Azóta csak hetente egyszer ebédel nálunk,
49 2 | hogy a szegény emberek csak egymás elõtt szégyellhetik
50 2 | szegények, se gazdagok, csak testvérek, akkor maga a
51 3 | mosdatlanul, borzas szakállal írt. Csak ujjatlan tunika volt rajta,
52 3 | szerencsétlen fickónak, aki végre csak kötelességét teljesítette,
53 3 | keleti álszentség. Tiszták csak addig lehetünk, amíg gondolatainkkal
54 3 | földön az épelméjûek között csak az õrültek tarthatják fönn
55 4 | semmiségekkel bíbelõdtem, melyek csak másoknak semmiségek, nekem
56 4 | fogalma arról, ki-mi vagyok, csak azt tudja rólam, hogy régi,
57 4 | púpos is vagyok. Elismerem. Csak azt nem ismerem el, hogy
58 4 | megszántam. Ha valakinek csak ennyi hiányzik a boldogságához,
59 4 | érdekesebb táncmutatványoknál.~Csak késõbb néztem hátra. Akkor
60 5 | kukkot sem tudtam válaszolni, csak makogtam, még el is pirultam,
61 5 | kiabáltak, hogy a lélek csak mûködése, megnyilatkozása
62 5 | kérlek, én értettem õket. Csak õk nem értettek engem. Én
63 5 | valamiért szeretnek bennünket, csak azt nem értettem, hogy ez
64 5 | kezünk-lábunk mi magunk vagyunk. Csak a lélek a miénk, az, amit
65 5 | négyéves lehetett - vagy csak három? - a nagybátyámat
66 5 | titokban talán örült is neki, csak hallgatott, mint általában.
67 5 | hagyott az a „komisz bestia”. Csak bestiának nevezte a volt
68 5 | szót sem lehetett szólni. Csak csóválgatta a fejét, és
69 5 | várj, majd a nagymama, csak várj.”~Nem kellett sokáig
70 5 | ment hozzá ebédre, de már csak hasznos ajándékot kapott,
71 5 | már rég egy banké volt, csak épp laktak benne. Õ most
72 5 | sem, a nagymama sem. Ezek csak egymást gyûlölték, s az
73 5 | ilyenek nem tudnak szeretni. Csak úgy szeretnek, mint az árverések
74 5 | akarnak venni valamit, s csak azért is többet ígérnek
75 5 | holmi lett most Aliból. Csak lézengett a világon. Tengett-lengett,
76 6 | Ebbõl most kiad kettõt. Csak a nyugdíja van, a bútorai
77 6 | nélkül. Nem dicsekszik velük. Csak szórakoztatni akar téged,
78 6 | hogy a kislány még várhat, csak egy év múlva kapja majd
79 6 | szüksége lett volna rá, csak azért, hogy mentesítse az
80 6 | meghívtuk ebédre. El is jött, de csak egyszer. Különben ezen vagy
81 6 | ezüsttál zavarba hozta. Csak játszotta, hogy örül neki.
82 6 | Juliska nem tud kapni, csak adni tud. És adni, adni
83 6 | minden, amit kap, értéktelen. Csak az az érték, amit odaad.
84 7 | mert boldog meglepetésében csak dadogni tudott.~A szék támláján
85 7 | bezárta kulccsal.~8~A kéregetõ csak az utcán ocsúdott föl.~Ki
86 8 | ez a kéz abban az idõben csak fele akkora volt, mint most,
87 8 | és kiosontam az üzletbõl.~Csak künn az utcán eszméltem
88 8 | nyakamra néz, egy szót se szól, csak néz, mindig oda, arra a
89 8 | hogy én vagyok a tolvaj, csak a kellõ alkalmat lesi, hogy
90 8 | rendõre értesült a bûntényrõl, csak titkolta, egy jelre várt,
91 8 | a lépcsõn is szaladtam. Csak akkor tértem magamhoz, amikor
92 9 | õsemberi lélek ez, melyet csak úgy tanulmányozhatnék, ha
93 9 | döntsön belátása szerint. Csak bámult rám tiszta angyalarcocskájával,
94 10| ezelõtt - udvarolt neki. Csak úgy „futólag”. Nem tudta
95 10| nevét sem akkor, sem most. Csak azt tudta, hogy annak idején
96 10| felesége.~Juliska, kérlek, csak ámult-bámult. Járkált az
97 10| fejlõdik, változik. Voltaképp csak ez a fontos. Mit is tudunk
98 10| párhuzamos vonalak, melyek csak a végtelenben találkoznak.
99 11| lépést közeledem feléje. De csak botorkálok. Idõbe telik,
100 11| hasonlít az írókéhoz, akik csak írnak.~A két kéz ügyetlenkedve
101 11| semmit se hozzátenni. Akármi csak kisebbítené, ellapítaná.
102 11| a pénzgyûjtés jelképe, csak azoknak való, akiknek van
103 11| Aztán Fánika egyszerre csak ott ült a templom elõtt,
104 11| Anyámnak se mesélem el.~Csak ezt kérdezem tõle, hogy
105 13| bújócskáztak, én mindig csak Lidikét lestem, kinek az
106 13| csillárra meredve, mindig-mindig csak az õ arcát kerestem az arcok
107 13| lámpafényes levegõben.~Egyszerre csak egy kezet éreztem a vállamon.
108 13| gyönyörû atlaszmellényt, melyet csak régen, valamikor a békében
109 13| úgy, amint elképzeltem -, csak megyünk-megyünk azokon az
110 13| egyedül, reá várakozva, sokáig csak megyünk-megyünk, talán félóráig
111 13| rágondoltam. Késõbb már csak homályosan sajgott az egész.
112 14| lépcsõfokon állott, ahol a víz csak bokájáig lepte el.~Péter
113 14| többször találkoztak. A nõ csak úszott, komolyan. Rá se
114 14| hogy semmit se lásson. Csak az uszoda zaját hallotta:
115 14| A nõ már nem volt ott. Csak teste gödrét vélte fölismerni
116 14| hátratekinteni. De nem tette. Csak fütyült. Hegyesen és élesen.
117 14| szánalmasak is azok, akik csak egy nyelvet beszélnek -
118 14| megrohamozták a villamosokat. Csak künn, a zsúfolt tornácon
119 15| nyúlni. De az úszómester csak csóválgatta fejét.~- Nem
120 15| mosolygó úszómesterre, aki csak ingatta nullásgéppel nyírt
121 15| röhögtek. Mindenki kacagott, csak a méltóságos nem, s ennek
122 15| állomásra.~A legközelebbi vonat csak egy óra múlva indult. Addig
123 15| még dél se volt. Reggelire csak üres teát ivott, tegnap
124 15| teát ivott, tegnap este csak fõzeléket vacsorázott kenyér
125 16| kezébe kapja látcsövét.~- Csak nem kezdték már? - kérdezi,
126 16| Õ is lerakja holmiját, csak aztán hallja, hogy körötte
127 16| Hallatlan. Nálam még csak egynegyed nyolc.~- Háromnegyed
128 16| sarokban. Nem látod?~- Engedj csak, drágám. Tényleg. Ez õ.
129 16| másokkal jár.~- Szegény ura. Én csak õt sajnálom.~- Én is.~Tûnõdve
130 17| miniszter. Órák múlnak el, csak akkor érkezik. Ez tüstént
131 17| körülbelül másfél óráig tart.~Csak azután fogad. A jelentkezõk
132 17| hivatalnok, azonnal bebocsátják, csak órák múlva jön ki a rejtélyes
133 17| nemességérõl, emberszeretetérõl is, csak a nénikérõl feledkeztek
134 18| azonnal megszeretnétek.~Csak azt veszitek észre, hogy
135 18| anélkül hogy észrevennétek, csak róla beszéltek és csak vele
136 18| csak róla beszéltek és csak vele foglalkoztok. Igyekeztek
137 18| hozzánk, de be se csönget. Csak leül a kapu aljába, és vár.
138 18| ruháin. De fontos ez? Hiszen csak õ az.~A legszerényebb emberek
139 18| kivétel. Fogorvosa piszkos, és csak fájdalommal húz. Zsebórája (
140 18| hogy nem tiszteletre méltó, csak kellemes, ennek ellenében
141 18| hogy õ nem is ronda disznó, csak koszos malac.~Az én barátommal
142 19| biztatgatni kezdték Lolát. De csak akkor kezdõdött igazán a
143 19| keze akkor is a kezén. Csak az õ érintését tûrte a beteg.
144 19| után. Enni is alig evett. Csak egy piskótát, egy pár szem
145 19| reszketni. A mûtét sikerült. Csak tüdõgyulladása ne legyen.
146 19| hozzájuk. A szanatóriumba csak éppen bekukkantottam, a
147 19| megbukott. Még ezt se tudták. Csak egymással törõdtek. Mennyi
148 19| halántékán, de még fiatal, csak harmincöt éves, õ pedig
149 19| De még szomorú se volt. Csak az arca volt fakó és elszánt.~
150 19| tegnap már lábára állt. Azaz csak fölállították szegényt,
151 19| megérteni. Senki sem érti. Csak az én uram. Õ állítólag
152 19| bizonyos, hogy a jóságra csak törekedni lehet. Úgysem
153 19| szervusz, drágám, most megyek. Csak arra kérlek, tartsd titokban.
154 20| elõszobában találtam. Körötte már csak néhány vendég kíváncsiskodott.
155 20| Nem is erõszakoskodott. Csak várt, hogy mit hoz a sors.~
156 20| mindig nagyon szomorú. Csak olykor-olykor vihog a fogával,
157 21| vendégül látjuk õket, már csak azért is, hogy halljunk
158 21| amerikaiak nem ismernek engem, csak egy ismerõsömet, akit én
159 22| észrevettem, hogy nincs apróm.~- Csak százpengõsöm van - mondtam.~-
160 22| rézfillérekkel cukrozta.~Csak félszemmel sandítottam oda.
161 22| személyemet választották ki. Csak az a mulatságos, hogy ketten
162 22| egy nõvel fognék kezet.~De csak az egyiket találtam, a balt.
163 23| gyermekorvos, tanársegéd. Csak egyetlenegyszer jöttem vele
164 23| bennem, valami lelkifurdalás. Csak nem gondolja felõlem, hogy
165 23| az árbocra, s a köszönés csak ennek természetes következménye
166 23| Átsétálhatnék az asztalához. Csak ne volnék ilyen halálosan
167 23| hogy nem is tartózkodó, csak szerény. Nekem kell buzgólkodnom.
168 23| tudunk, akkor hallgatunk. Csak a mûkedvelõk biztosak és
169 23| nem is mi találkoztunk, csak két ember, minden jelzet
170 24| teleragasztott üvegkalitka eltakarta, csak egy szürke mellényt láttam,
171 24| várnom. Más vevõje nem volt, csak én. Õ pedig ott benn semmit
172 24| benn semmit se csinált. Csak állt mozdulatlanul, s az
173 24| teljesedtek be. Vagy legalábbis csak részben.~Azért nem volt
174 24| köszörülték.~Levélbélyeg csak egyetlenegyszer volt, akkor
175 24| is felelt hiú kérdésemre. Csak legyintett. Minap valami
176 24| mindenrõl leszoktatott. Csak az életrõl nem szoktatott
177 25| törpebirtokán. Tehetsége csak késõbb fejlõdött ki, abban
178 25| bizonyos, hogy ez a képessége csak élete alkonyán bontakozott
179 25| bontakozott ki teljes pompájában, csak ekkor hatalmasodott el rajta,
180 25| vacsorákat. Borozgatott is, de csak módjával. Emlékszem, hogy
181 25| bornak mintegy az ágya, csak azután a bort, ehhez a szokásához
182 25| anyagát és szerkezetét, csak aztán látott hozzá. Lassan
183 25| alaposan.~Ilyesmire nálunk is csak ritkán nyílt alkalma. A
184 25| piszkálnak vele azután is, hogy csak egy pohár vizet ittak, s
185 25| többiek, a felnõttek is csak sejtették. Ezek egy darabig
186 25| helyeztek egy kis asztalkára. Mi csak bámultunk. Egy simára gyalult
187 25| látja. Számos elõnye közül csak azt emelte ki, hogy a kenyérhez
188 25| alakítani. De minden évben csak valamit tökéletesített,
189 25| Mindenki elfelejtette.~Csak én emlékszem még rá. Hogy
190 25| nagyon félj, akkor mindig csak félj. - A háború utolsó
191 26| mint az örök karácsonyfák. Csak kötelességével törõdik.
192 26| feltüntet. Minket pedig csak azért vet meg, mert „üdülünk”,
193 26| és szegények egyaránt - csak a dolgozókat tisztelik,
194 26| láthatatlan vonatot, melynek eddig csak dübörgését hallottam.~Siegfriednek
195 27| hogy milyen óriási.~- Itt csak egy üvegajtó van - válaszolt
196 27| olyan, amilyen. Ezután már csak a világtól várhatnak még
197 28| Sohase ismerkedett. Ezt csak a „régi iskola” tette. Kiderült,
198 28| holmimra. Hogy lába ne keljen. Csak megvacsorázom. Be vannak
199 28| volna.~A kocsiban kívüle csak egy gyászfátyolos hölgy
200 28| nyomban fölugrott a kocsijába. Csak a rendelkezését várta, hogy
201 28| volt. Gyanakodva figyelte. Csak nem sántikál ez valami rosszban?
202 29| hatalmasodik el rajta, hogy hátha csak káprázat az egész, hátha
203 29| gondolunk, hogy esetleg csak egy kifogást közöl, valami
204 29| eszik.~Nem zabál, nem fal, csak eszik. De az elmondhatatlan
205 29| is a feleségére nézett, csak a felesége tányérjába, ahol
206 29| azonban - feltûnt nekem - csak étkezések alkalmával hordta.
207 29| nem is láttam egyebütt, csak a csillagászati távcsöveken.
208 30| Sajnos, el kell szaladnom. Csak ide a szomszédba. Be kell
209 30| Bocsánat - dadogtam -, én csak azt bátorkodtam...~- Ne
210 30| a szellemi kalandot, már csak az õ érdekében is, végig
211 30| játszani az ilyen szerepet. Én csak úgy beleugrottam, véletlenül
212 30| is látatlanul, akkor is csak a szellemem kapott egy kis
213 30| tagadjon le. Mûtétre hívtak, és csak éjfél után jövök haza.~-
214 31| színházba is szokott járni: ez csak Julius Caesar lehetett.
215 31| isten lép majd eléje, de csak egy fáradt, olajos, piszkos
216 31| megteremtett, a hadvezért csak az a diadalmas harci biga
217 31| kocsit. A sofõr folyton csak ezt ordította:~- Benzint,
218 32| legnyápicabb legény is, ha csak hozzáér a képzeletével.
219 32| elfelejtettem. Nem egészen. Csak úgy, mint a halottakat szokás.
220 33| elnémult. Igaz ez, vagy csak fülünk káprázik? A csönd
221 33| mindig bomolnék. De nem. Csak a dobhártyánk reszket. Már
222 34| de félek, hogy akkor is csak halvány képetek volna róla.
223 34| senki se mert hozzányúlni, õ csak megszólalt, és játszi könnyedséggel
224 34| lehetett bízni. Eszességével csak ízlése vetekedett. Úgy öltözködött,
225 34| õt. Olvasmányaim hõseit csak úgy tudtam elképzelni és
226 34| Olyan volt, mint valaha. Csak talán kisebb és alacsonyabb.~
227 34| Letelepedtem melléje. Õ csak bámult rám a kék szemével,
228 34| a bort - jegyezte meg. - Csak egy esetben nem. Tudod-e
229 35| idõvel visszakapta, de járni csak üggyel-bajjal tudott, mankóra,
230 35| tett-vett az ura körül, pedig csak három évvel volt fiatalabb
231 35| bácsi mellett maradt, s csak orvul, sietve pottyanthatott
232 36| nyújtotta kezét. Õ megcsókolta. Csak aztán vette észre, hogy
233 36| csodálatosan elsápadt, s csak azt érezte, hogy a világ
234 36| Lehullt róla a téboly álarca. Csak az arc maradt ott.~Egy katona
235 37| elzárkózás tüntetõ volt, de csak látszólagos. Azok a nóták,
236 37| izengettek. Ha például a Csak egy kislány-t játszatták,
237 37| érzelmes Schillert olvassa, csak aztán, érettebb korában
238 37| felkönyökölt az asztalra, s csak úgy, félvállról a levegõbe
239 37| fejébe próbálta nyomni, de az csak táncolt boltozatos koponyáján.
240 37| Összesen húsz koronáért.~- Csak harmincért - vetette oda
241 37| húzták a nótát. Egyszerre csak megakadt rajta Szél László
242 38| annyira megdöbben, hogy csak ámul, szemléli a szokatlan
243 38| igyekszenek elkapni, de hiába, s csak hajráznak neki. Már a tetõkön
244 38| össze jobban, s a vers rímei csak éppen pendültek egyet, mint
245 39| 1893-ban. Akkor én még csak nyolcesztendõs voltam, a
246 39| udvaron vagy az utcán, ahogy csak szerét tehettük, találkoztunk,
247 39| hasba rúgtak bennünket. Mi csak a szépet és jót helyeseltük.
248 39| mert még sohase jártam ott, csak õ látogatott el hozzám,
249 39| Õróla, szegényrõl, ma már csak annyit tudok, hogy ekkor
250 39| Az embernek nincs ideje. Csak akkor van ideje, amikor
251 40| ehetetlen kosztja ellenére is csak öt-hat dekát fogyott.~Ez
252 40| vakító üvegcsillárja alatt. Csak most lehetett megállapítani,
253 40| maradt. Nem õróla beszéltek, csak a kutyájáról. De mindenki
254 40| is, éjfélkor fölébredt, s csak akkor szenderült el, mikor
255 40| mindig ideges, s ilyenkor csak egy francia gyártmányú kólakészítmény
256 40| Kiderült, hogy ez a szerelme is csak afféle futó, nyári kaland
257 41| sírásba, belefárad, elunja, s csak valami ámulat visszhangja
258 42| kezdõdik és a-val végzõdik, csak Zola lehet.~Egy júniusi
259 42| elkészült az ebédlõvel, már csak két szó hiányzott, egy spanyol
260 42| még mindig nem értette.~Csak egy nevet látott a Mosoly-ban,
261 42| asszony. Gondolkozom.~- No, csak gondolkozzék, Ilona, csak
262 42| csak gondolkozzék, Ilona, csak gondolkozzék.~Ilona nem
263 42| érezte magát éppen rosszul, csak kissé melege volt. Zsebkendõjével
264 42| veszekedett, elszaladt, és csak egy félóra múlva tért vissza.
265 42| fürdõházig. Az étterembe csak ebédelni és vacsorázni járt,
|