Fejezet

 1 1 |       mikor megkaptuk a kancsót, mindjárt egybekelésünk után - tizenöt
 2 1 |        után nyúlt, beleharapott, mindjárt a tányérjára tette, s otthagyta.
 3 8 |      visszaviszem Krompachernek, mindjárt reggel, hiszen iskolába
 4 11|          asszonyban nem tudom õt mindjárt fölfedezni.~Végre megleljük
 5 13|         nem volt zavartalan. Már mindjárt az elsõ másodpercben, amikor
 6 14|     napóra elé feküdt.~Péter nem mindjárt követte. Néhány percig a
 7 15|       méltóságos töprengett. Nem mindjárt válaszolt. Úgy rémlett,
 8 20|  elmondta, hogy a bor hatása nem mindjárt mutatkozott rajta. Egy darabig
 9 22|      pengõt.~Így is cselekedtem.~Mindjárt reggel benyitottam a papírkereskedésbe.
10 23| megállóhoz közeledünk, fölugrik, mindjárt ki kell majd szállnia. Melegen
11 25|     támasztott bennünk, hogy nem mindjárt tudtunk szóhoz jutni. Sokáig
12 42|         központja és lelke volt. Mindjárt a fõtéren emelkedett a szálló