Fejezet

 1 7 |          elhanyagolt, szakállas, öreg arcát, s - amint szokta ilyenkor -
 2 11|               nem ráncos, mozdulatlan arcát, odasúgja:~- Vak.~Lehajol
 3 12|          megtörölte könnyektõl csorgó arcát. Aztán szaladt-szaladt,
 4 13|               mindig-mindig csak az õ arcát kerestem az arcok semmitmondó
 5 13|    sokadalmában, az õ komoly, imádott arcát, mely majd eltûnt és távolodott,
 6 14|             fordította naptól lángoló arcát. Nézte õt, de nem tudta,
 7 14|             Bámulta édes, vízgyöngyös arcát, a karjait, a lábait, melyeken
 8 22|             aztán sírógörcsöt kapott, arcát zsebkendõjébe temetve eltûnt
 9 26| megsimogathatnák kedves kis rózsaszín arcát, s megveregethetnék csupasz
10 27|              Némán szemlélte benne az arcát. Ráncokat fedezett föl homlokán,
11 29|     gyorsasággal -, rózsásra gyulladt arcát tenyerébe hajtva megint
12 37|           mellét, megmosta kezeit, az arcát a jéghideg pezsgõvel, még