Fejezet

1 1 |    rászorulóknak? Én tudok egy fiatal zeneszerzõt, akit éveken
2 14|      Még pihegett az úszástól. Fiatal szíve hevesen s egyre csöndesebben
3 15| levegõt. Úgy érezte, boldog és fiatal.~Miért is ne volna fiatal?
4 15|      fiatal.~Miért is ne volna fiatal? Hiszen még alig ötvenéves
5 15|     Érdekes, pedig még egészen fiatal.”~Majd arra gondolt, hogy
6 19|     deres a halántékán, de még fiatal, csak harmincöt éves, õ
7 23|    kalapját, és rám mosolyog a fiatal, kék szemével.~Késõbb, hogy
8 36|      huszonkilenc - hadarta. - Fiatal még. Micsoda, te vén szoknyahõs?
9 42|   sovány, savószín, már nem is fiatal, túl a harmincon.~Tizenötödikén