Fejezet
1 1 | ember, de fölösleges pénzét úgy dobálja, ahogy kell, szeszélyesen,
2 1 | papírokat, hát az összeggel úgy számolhat el, amint kedve
3 1 | rajta, hanyagul.~Ötkor már úgy álltunk egymással szemben,
4 1 | mosolyogtam rajta. Az uram - úgy találtam - túlságosan kacagott.
5 1 | le. Nem tudom, miért, de úgy éreztem, hogy ezen az estén
6 1 | illik - máról holnapra, csak úgy átabotában elintézni. Sürgõsnek
7 1 | múltak a napok, az egyik úgy, mint a másik, csöndesen,
8 1 | zavart is, félszeg is, úgy látszott, kellemetlen visszaemlékeznie
9 1 | akart ízléstelen lenni. Úgy vélte, hogy ezzel esetleg
10 1 | róla. Hogy miképpen? Hát úgy, hogy csakugyan elhitte
11 1 | a gazdag embert egészen úgy tisztelik, úgy imádják mint
12 1 | embert egészen úgy tisztelik, úgy imádják mint Istent? Boldogok,
13 1 | ne káromolja Istent. „Te úgy beszélsz, kiabáltam, mint
14 2 | mozdulata helyénvaló. Szóval úgy viselkedett, amint kellett,
15 2 | levetett ruhába, a kistáskával, úgy libegett el, mint holmi
16 2 | szívem, nem adott az Isten. Úgy éreztük, hogy jó üzletet
17 2 | nevelt lányunkkal. Ezt a szót úgy foghegyrõl, fanyalogva ejtette
18 2 | legalább azt hallotta - múltkor úgy hasba rúgta, hogy ágynak
19 3 | emberi természet, de ilyen. Úgy látszik, ezen a földön az
20 4 | hüledeztem. - Miért?~- Úgy láttam. Az elõbb, mikor
21 4 | Miért bicegtem volna?~- Úgy láttam - ismételte szilárdan.~-
22 5 | bátyámat, aki különben - úgy látszott - alig sínylette
23 5 | törhetetlen konoksággal. Úgy küzdöttek, mint a hõsök,
24 5 | adta vissza a kölcsönt. Úgy látszik, ezt a harcnemet
25 5 | nem tudnak szeretni. Csak úgy szeretnek, mint az árverések
26 5 | mögött van valami. De - úgy látszik - nem volt mögötte
27 6 | simára fésült szõke fejét, úgy tesz, mintha nem is figyelne
28 7 | jelent meg. Õ nyitott kaput. Úgy látszik, egyedül volt.~De
29 7 | Pénz? - kérdezte, de úgy, hogy rá se pillantott.~-
30 7 | beengedte õt, megajándékozta, úgy, mint eddig még soha senki,
31 8 | ez? Változhatunk így is, úgy is, az ember attól a pillanattól
32 8 | fejem, tányéromba bújtam, úgy ettem.~Vacsora után feküdni
33 9 | õsemberi lélek ez, melyet csak úgy tanulmányozhatnék, ha messze
34 9 | jobb kezébe szorította, s úgy majszolta, a másikat baljába
35 10| ezelõtt - udvarolt neki. Csak úgy „futólag”. Nem tudta nevét
36 10| Mit is tudunk egymásról? Úgy futunk egymás mellett, mint
37 11| meg. De a név - ez a név - úgy dalol bennem, mint régi,
38 11| Köztük egy asszony is - úgy ötven és hatvan között -,
39 11| tetszett jönni? - kezdi.~Úgy kérdezi ezt, mintha negyven
40 11| Férjhez ment. Ura meghalt - úgy hallom -, a háborúban esett
41 11| papirosokat, mikor széthasítottuk, úgy sikítottak, hogy kacagtunk.
42 12| penészes boltozataival úgy terjengett körötte, mint
43 12| a hivatalért”. A Hivatal úgy vette körül, mint holmi
44 12| olvadozott Takács.~Máris rohant úgy, ahogy volt, kalap nélkül.~
45 12| Kedves, értelmes fiúcska. Úgy látszik, jó tanuló is.~-
46 13| volt. A tiszta, hideg ég úgy csillogott, mint az üveg.~
47 13| kettesben megyünk Lidikével - úgy, amint elképzeltem -, csak
48 14| medencét is körüljárta. Úgy látszik, elment.~Õ is kabinjába
49 14| lehetne, kérem, találkozni?~- Úgy hét felé - felelte a nõ
50 15| szagolgatta a reggeli levegõt. Úgy érezte, boldog és fiatal.~
51 15| gondolt, hogy ez a napja is úgy fog eltelni, mint a többi,
52 15| ki, hogy „a nyári pihenés úgy kell neki, mint egy falat
53 15| virágcsokrot szorongatva.~Úgy tervezte, hogy ezt a virágcsokrot
54 15| úszkáltak, a víz alá buktak, és úgy röhögtek. Mindenki kacagott,
55 15| Nem mindjárt válaszolt. Úgy rémlett, mintha fontos érveket
56 16| ruhatárosnõ.~- Régen?~- Úgy öt-hat perce.~- Nem lehetne
57 17| kifürkészhetetlen szeszélye úgy akarja, hogy az a sejthalmaz,
58 18| méltó hozzátok.~Általában úgy viselkedik, mintha mindig
59 18| kezelni a szerény embereket? Úgy, hogy elõzködünk velük.
60 18| gyarapodott benne. Hogy úgy fejezzem ki magam: szerénysége
61 18| tekinthetõ.~A szerény embereket úgy kell kigyógyítani nyavalyájukból,
62 19| Elmesélem neked, drágám, úgy, ahogy Lolától hallottam.~
63 19| urával, jöjjön azonnal. Ezt úgy szokták mondani: „Kíméletesen
64 19| nekigyürkõzött, ápolni kezdte. Úgy ápolta, mint egy haldoklót,
65 19| angyal akarnál lenni, akkor úgy kidobnálak, hogy repülnél,
66 20| hogy azonnal jöjjön. Addig úgy segítettem a betegen, ahogy
67 20| orra most jéghideg volt. Úgy feküdt, mint egy zsák. Beállt
68 21| Messze a hazámtól én is úgy érzem magam, mint egy nyomorék.
69 21| mutatkozott erre.~Délután négykor úgy jelentek meg nálam mind
70 21| Általában viselkedjenek úgy, ahogy mi viselkednénk hasonló
71 22| félszemmel sandítottam oda. De úgy rémlett, hogy téved.~- Rendben
72 22| mikor a »tudattalan«-ról úgy beszélnek, mint egy közismert
73 22| a kisasszony felé, mert úgy látszik, már sok lehetett
74 23| Összevissza kotyogok mindent:~- Úgy látom, hogy a vörheny az
75 23| a gyerekkorunkban. Most úgy megszelídült, mintha a tigris
76 23| Én is - válaszolok, és úgy érzem, hogy nem is nagyot
77 24| melyet Párizsba küldtem, úgy keresztül-kasul ragasztottam
78 24| ha semmit se tudunk meg.~Úgy beszélt ekkor, mint egy
79 25| minden megfeszítésével, úgy, hogy beleizzadt és belevörösödött,
80 25| ez, mint a parancsolat. Úgy megy, mint a karikacsapás.
81 25| mert elvágod az ujjad. Úgy, fiam, úgy. Majd bele kell
82 25| elvágod az ujjad. Úgy, fiam, úgy. Majd bele kell magad gyakorolnod. -
83 25| de ekkor a kenyérszeletek úgy egymáshoz ragadtak, hogy
84 25| eszembe jut õ meg az intelme. Úgy érzem, hogy ezt félig-meddig
85 26| méteres fenyõkkel sem, melyek úgy nyúlnak az égbe, mint az
86 26| mögé bújva hallgatództam. Úgy elbeszélgettek, mint a régi
87 28| ámulva.~- Nem - mondta.~Úgy tervezte, hogy majd a következõ
88 28| épp engem választott ki. Úgy látszik, vénülök. Nem nekem
89 29| az még pirosabb lesz. Már úgy tündököl, mintha zsíros
90 29| orra hegye, mozog a füle. Úgy rémlik, hogy fülel. Hallgatja
91 29| Különben nélküle járt, úgy olvasott is. Egyszer, vacsora
92 30| beszéltem én eddig? Nyilván úgy, ahogy rendszerint beszélni
93 30| udvariasságnak. De az ilyesmi - úgy látszik - nem mindig elegendõ.~-
94 30| beszélni. Ha még egyszer úgy viselkedik, mint most, majd
95 30| ilyen szerepet. Én csak úgy beleugrottam, véletlenül
96 32| elfelejtettem. Nem egészen. Csak úgy, mint a halottakat szokás.
97 34| csak ízlése vetekedett. Úgy öltözködött, mint egy világfi.
98 34| Olvasmányaim hõseit csak úgy tudtam elképzelni és megérteni,
99 34| Elmondom nektek, barátaim, úgy, ahogy megesett.~Arról értesültem,
100 34| végül pedig a villáját úgy, hogy az abrosz csücskét
101 35| háziorvos is megerõsítette, úgy látszott, hogy megnyugodott.
102 35| küldtem a névnapjára.~Nyilván úgy gondolkozott, hogyha a többiek
103 36| valamennyiünkkel? Rólam, úgy látszik, megfeledkezett.”~
104 36| feleségétõl, gyermekeitõl. Úgy sietett a palotába, mint
105 36| birtokolom, meztelenre vetkõztem, úgy henteregtem rajta, hogy
106 36| Egy katona sokáig bámulta. Úgy tetszett neki, hogy most
107 37| öregek beszélgettek, ittak, s úgy tettek, mintha nem is hallanák
108 37| poharát. Egy sugárpászmában úgy tündökölt a monoklija, mint
109 37| felkönyökölt az asztalra, s csak úgy, félvállról a levegõbe mondta:~-
110 37| mely a fehér tajtékban úgy habzott, mint a szappanhabban.
111 38| Csakugyan le fog esni? Úgy látszik, igen. Tehát vagy
112 39| és elmaradt városunkban.~Úgy is lett. Egy januári délelõtt,
113 39| derült délután volt. A jég úgy csörgött lábam alatt, mint
114 39| téli napon, amikor a jég úgy csörgött, mint az üveg,
115 39| megesküdtünk, hogy Isten minket úgy segéljen.~Mámorosan álltam
116 39| zajgó és boldog zûrzavarban. Úgy tetszett, hogy Imre mintegy
117 39| tisztázni a részleteket. Úgy emlékszem, hogy a szemészeti
118 39| sohase tudtam elfelejteni. Úgy látszik, ilyen az ember.~
119 40| mutogatva apró fogait. Úgy látszik, rossz sora lehetett,
120 40| Egyszerûen elfelejtette. Úgy elfelejtette, mint Árvay
121 41| megszégyenítsen, porig alázzon.~Ez - úgy rémlik - hat, arcán diadalinas
122 42| villámló port meggyújtva, úgy fényképezte le, hogy a Mosoly
123 42| szót hallották: Petõfi, úgy megriadtak, mint azok a
124 42| voltak, a végtelenbe nyúltak, úgy látszott, hogy sohase is
|