Fejezet
1 1 | legutolsó pillanatban - mindig jön valami csoda. Tapasztaltam
2 1 | Hegedûmûvésznek készült. Majdnem mindig volt egy-két tanítványa.
3 1 | ember, akármit beszélnek. Mi mindig nagyra becsültük.~Az uram
4 1 | zavartan és szórakozottan - õ mindig egy kicsit zavart és szórakozott -
5 1 | kétszer kettõ itt a földön mindig csak négy, nem öt. Szépen
6 1 | csukott szájjal, és mintha mindig vissza-visszatérne arra,
7 1 | bosszúsan, ne légy gyerek. Te mindig ilyen vagy. A régiségkereskedõ
8 1 | botját mozdította volna. Még mindig nem türelmetlenkedtünk.
9 1 | szemrehányást tett magának, hogy még mindig nem talált módot kárpótlásunkra.
10 1 | levelet, ajánlott levelet. Mindig legjobb az egyenes út. Közölje,
11 1 | a fontos. „Képtelenség, mindig csak ezt ismételgette: ami
12 1 | semmit se remélek, még mindig örülök, hogy õ törte el,
13 2 | ült asztalunknál, mintha mindig ott ült volna. Ezt érezhette
14 2 | jövet, táskával kezében. Õ mindig vágyott gyermekre. De hát
15 2 | vénkisasszonnyal, az - képzeld - mindig fogkefével és fogpéppel
16 3 | se nyitva a szemét, még mindig az elmélkedés révületében. -
17 4 | Hát a szerencsétlen még mindig ott állt, ahol elváltunk,
18 5 | engem. Én értettem, hogy mindig valamiért szeretnek bennünket,
19 5 | igazi szeretetrõl van szó, mindig rejtély. Azt is értettem,
20 5 | kilót is megközelítette. Mindig feketében járt, mindig valami
21 5 | Mindig feketében járt, mindig valami fehér kendõvel kötötte
22 5 | mintha fájna a feje, és mindig szánta az õ „szerencsétlen
23 5 | hogy nem piszkos-e, de Ali mindig tisztán, csinosan érkezett
24 6 | nem kell ehhez alkalom. Õ mindig ad valamit. Ez a természete.
25 6 | szoknyájában, amely hátul mindig bõvebb és hosszabb, mint
26 6 | Elfelejtettem említeni, hogy mindig esõernyõt hord.~Tíz éve
27 6 | Csodálatos azonban, hogy mindig jókor jön. Éppen lázasak
28 7 | Amikor beszélt, a szemét mindig a földre sütötte.~Ahogy
29 7 | magyarázatot kap arra, amit még mindig nem értett: mert amíg õ
30 8 | futni kezdtem hazafelé. Még mindig oly görcsösen szorongattam,
31 8 | szót se szól, csak néz, mindig oda, arra a pontra. Tudod,
32 9 | de maga a rajz gyönyörû. Mindig így képzeltem az angyalokat.
33 10| állása - állatorvos -, de mindig tudta, mi történik Juliska
34 10| ma már por és hamu, még mindig él egy ember lelkében, még
35 10| egy ember lelkében, még mindig fölkel, lefekszik, jár-kel,
36 10| eleven lelket, ezt a még mindig mozgó és cselekvõ hatóerõt
37 10| véletleneknek. De az igazi drámák mindig benn, képzeletünkben folynak
38 11| pedig, ha a szobába jött, mindig behozta magával a jó szagú
39 11| mint õsszel az avar. De még mindig írtunk. Fánika vezette kezemet.
40 12| hivatalról sokat hallott. Apja mindig ezt hajtogatta: „a hivatal,
41 12| magaddal hoztad, tévedésbõl.~- Mindig zavartok - fakadt ki Takács,
42 12| dörmögött Takács. - Haszontalan. Mindig kódorog. A labdán jár az
43 13| folytattam ezt az eleven, mindig megújuló, sohasem ellaposodó
44 13| mosolyogva bújócskáztak, én mindig csak Lidikét lestem, kinek
45 13| tûzbiztosítási hivatalnok volt, s mindig fehér mellényt viselt, olyan
46 13| mennyire fáj - mert még mindig fáj -, hogy azon az éjszakán
47 14| idõsebb lehet.”~A nõ még mindig a legfelsõ lépcsõfokon állt,
48 14| pedig, mint egy öreg, de még mindig izzó gavallér, hajlott kora -
49 14| Többen egyszerre kiabáltak, mindig izgatottabban. „Mi történt? -
50 14| azért megismerte.~A nõ még mindig a földre tekintett. Most
51 15| Húzta a cigány, mint itt mindig. Már hajnalban kezdi, ébresztõ
52 15| fekete úszóruhájában, még mindig a virágcsokrot szorongatva.~
53 15| méltóságos a kedélyes, még mindig mosolygó úszómesterre, aki
54 15| görögdinnyefejét, egy bölcs nyugalmával mindig jobban ingerelve õt. - Ezt
55 16| Hallatlan. A maguk órája mindig siet.~- A rádió után igazítjuk.~-
56 16| övé. Valami fiatalemberé. Mindig másokkal jár.~- Szegény
57 17| fogad a miniszter? Nem, még mindig nem fogadhat, halaszthatatlan
58 18| Általában úgy viselkedik, mintha mindig zavarna bennünket, mintha
59 18| zavarna bennünket, mintha mindig rosszkor érkeznék, mintha
60 18| rosszkor érkeznék, mintha mindig kívánatos volna számunkra
61 19| ura, változatlanul. Még mindig béna volt. Az orvosok abban
62 19| nélkül, mert idegpályái még mindig bénák voltak. Lola pedig
63 20| fõképp az öregebbje - mindig nagyon szomorú. Csak olykor-olykor
64 20| neki egyet. Minthogy még mindig félt a helyváltozástól,
65 21| ígérkeztek.~Én a külföldiekkel mindig udvariasan viselkedtem.
66 23| iránta a nagyrabecsülésem. Mindig azt vallottam, hogy a kiváló
67 23| roppantul idegent, ami még mindig roppantul emlékeztet ismerõsömre,
68 23| Elkéstem. Nagybátyámék mindig fél kilenckor vacsoráznak,
69 24| Addig nem is vettem észre. Mindig a hetedik határba kellett
70 24| Mindenkivel hasonlóan bánt. Vevõit mindig lebeszélte arról az áruról,
71 24| kerestek, s tanácskozási alapon mindig valami mást kínált nekik.
72 25| Emlékszem, hogy poharába mindig elõbb töltötte a szikvizet,
73 25| arra is, hogy cigarettáit mindig maga sodorta, rendkívül
74 25| verejtékes homlokát, s még mindig kacagva körülnézett: leste
75 25| ma itt ebédel. - Ilyenkor mindig ott volt a gép. Én vágtam
76 25| akkor nagyon félj, akkor mindig csak félj. - A háború utolsó
77 27| hihetetlen. Így volt ez mindig?~- Így, kérem.~Mindenesetre
78 27| összemorcolta szemét, és mint mindig, amikor bosszús volt, egyetlen
79 27| nem figyelt oda, mert még mindig a kézitükrére hajolt, elégedetlenül.~-
80 28| osztályú fülkébe szállt be. Mindig elsõ osztályon utazott.
81 28| poggyászát s megugrott velük, mindig otthagyott - zálogul, ajándékul -
82 28| ezeket a kellékeket, melyeket mindig magával cipelt, így dohogott:~-
83 29| csalódás. Nem jön a pincér, még mindig nem jön. Végre azonban jön.~
84 29| kettecskén, te meg én. Még mindig nem eszik. Nem tud betelni
85 29| kotorta azt, amit közben még mindig nem költött el.~Érdeklõdésem
86 29| étvágytalanul evett. De azért mindig éhesnek látszott. Valószínûleg
87 30| ilyesmi - úgy látszik - nem mindig elegendõ.~- Itt dr. Seregély -
88 30| barátom, jegyezze meg, hogy mindig tisztességesen kell beszélni.
89 31| határán.~3~Rohant-rohant, mindig növekvõ gyorsasággal, a
90 31| érettségit is tett, de latinból mindig gyönge volt. Halálos riadalmában
91 33| parancsolta, személytelenül, mindig ugyanazzal a kurta, éles
92 33| segítség. Zúg és bömböl, még mindig nem fáradt el, noha már
93 33| oly lármás, mintha még mindig bomolnék. De nem. Csak a
94 34| BORSOS PÉTER~Bevallom, mindig sajnáltalak benneteket -
95 34| Jólesett tudnom, hogy van. Mindig arra vágyakoztam, hogy megközelítsem,
96 34| meglátogatom. De tervem mindig meghiúsult. Múltkor aztán,
97 35| azt képzelte, hogy még mindig ép, mint valaha, a szélhûdés
98 35| Attól meggyógyul. Rajtam is mindig az segített.~Marika fõzött
99 35| ébren volt. Hajnali négykor mindig fölnyitotta szemét, és többé
100 35| egymást. Egy életet éltek le, mindig együtt. Már megülték aranylakodalmukat
101 36| õ tündöklõ kedvese, akit mindig szeretett volna karjaiba
102 36| tajtékzott a dühtõl, hogy még mindig él ez a szörnyeteg. Caligula
103 36| fürdött vérében.~Caligula még mindig mozgott.~- Élek - érezte
104 36| pillantotta meg azt, amit mindig akart, és most meg is talált:
105 37| vasárnap reggelbe, és még mindig nem tudták befejezni, nem
106 37| saját hibájukon kívül még mindig nem voltak eléggé részegek.~
107 37| tartalmasabb bölcselete, mely még mindig megmarad számukra akkor,
108 37| pohár fehér bort, aztán, még mindig a monoklira meredve, Feri
109 37| pezsgõt, s minthogy még mindig melege volt, az üvegbõl
110 37| véres szeme. Látta, hogy még mindig ott csillog a monokli, mely
111 38| újságot. Egyelõre ravaszul még mindig két méter magasságban tartja,
112 39| De belül a lelkem mélyén mindig valami kis szúrást éreztem,
113 40| minden gondja. Minthogy pedig mindig feltûnést kellett valamivel
114 40| fagylaltot csodálatosképpen még mindig nem eszi, hogy a rádió pontos
115 40| vonít, hogy viharok elõtt mindig ideges, s ilyenkor csak
116 41| legyen - tanácsolom, még mindig türtõztetve magam.~- Ááá -
117 41| még habzik a száján, de mindig halkabban és tétovábban,
118 42| keresztrejtvénydíjat... Még mindig nem érti?...~Ilonával keringett
119 42| Bólintott, hogy már érti. De még mindig nem értette.~Csak egy nevet
120 42| le-leült egy padra, de elõbb mindig megkérdezte az ott levõktõl: -
121 42| reggel ébredt, mint otthon, mindig hat órakor. Néha egy elhajított,
122 42| Szeptember elsején - még mindig szakadt a zápor, és fújt
|