11-atlep | atluc-bonyo | borcs-dezso | di-elmos | elne-falat | faloc-fogpi | fogta-hajto | hajtu-hossz | host-kabin | kabit-kilen | kilep-labda | labra-mandu | manko-mente | menth-nyolc | nyoma-penzg | penzh-rugta | ruhab-szemh | szeml-targy | tarho-tudna | tudno-vedek | vedel-zuzza
Fejezet
1001 20| mikor a másnapos emberek - borcsömör után - dörmögve káromkodnak.~
1002 40| alól kifityegtek girhes bordái. Hosszú, vékony farkát a
1003 39| morfiumot fecskendezett bõre alá. Most már holtom napjáig
1004 13| Bámultam olajos, szeplõs bõrét. Aztán megkerestem a száját
1005 29| áfonyával, a fölfújtat arany borhabbal, õneki hozza, kétségtelen,
1006 39| piros vászonkötésben), a Bõrharisnya (színes képekkel), Jókai
1007 16| dolgozik magán. Rizspor felhõt borít arcára, fürdik benne, mint
1008 22| levelet hozott szobámba. A borítékból egy névjegy hullott ki,
1009 20| Nem sápadt. Pofáját szõr borítja. Nem gajdol pityókásan,
1010 15| pókhasát, a kappanhájjal borított pocakot, a lágy, rengõ pucrot,
1011 19| Könnyû rózsaszín takaró borította. Vért, sebet sehol se lehetett
1012 1 | bútoraink közé. Valami terítõt borítottam föléje, rátettem egy kis
1013 40| találták meg hulláját, sebektõl borítva, csontváz soványan, összemarva
1014 40| vajlevest kapott, ebédre darált borjúhúst, estére tejberizst. Étkezések
1015 25| Szerettem õt. Õ is engem. Borközi állapotban gyakran magához
1016 20| visszautasította. A kutya õsi bornemissza. Nem tett erre fogadalmat
1017 36| henteregtem rajta, hogy a bõrön át a vérembe szivárogjon.
1018 28| pillantott meg, három remek bõrönddel meg egy krokodilbõr kézitáskával.~-
1019 28| hálóba bõröndjeit. Mutatós bõröndök voltak, teleragasztva külföldi
1020 28| rendelkezését várta, hogy melyik bõröndöket vigye.~De õ elfordult.~-
1021 19| volt, és didergett. Fejét borogatni kellett, lábát melegíteni.
1022 1 | megjelent. Sötétvörös, sárga borok csillogtak metszett kristálypoharakban.
1023 20| pityókásan, hogy „bort ittam és boros vagyok”, nem locsog, nem
1024 37| már a hosszú nyakú, üres borospalackok valóságos tüzérütege vonult
1025 24| vigyázatosan kifújom. Állam borostás. Szakállam kinõtt. Olyan
1026 37| isztok? Talán elfogyott a borotok? Parancsoljatok.~Tüstént
1027 4 | töltõtollam ismét csöpög, hogy borotválkozás közben ismét megvágtam az
1028 24| a dohányzásról, aztán a borotválkozásról is. Már majdnem mindenrõl
1029 15| ropogjanak, aztán lassan borotválkozni, babrálva vízzel, szappannal,
1030 24| lapok és folyóiratok.” „Borotvapengék szakszerû élesítése.” „Tûzkövek.” „
1031 24| pártoljam és támogassam.~A borotvapengéket minden áldott nap sürgettem.
1032 24| használhatatlanná vált borotvapengémet, s lelkére kötöttem, hogy
1033 25| nagy ebédeket, vacsorákat. Borozgatott is, de csak módjával. Emlékszem,
1034 37| pezsgõben. Az öregek csöndesen boroztak.~Tíz órakor Feri átszólt
1035 3 | Sextus óriás legény volt. Bõrsapkát hordott, bõrzekét. A bõrzekébõl
1036 2 | bugyit, két sipkát, egy bõrsarucskát, egy cipõt, s ráadásul egy
1037 31| hullámzott itt, fehér tógákban, bõrsarukban. Döbbenten nézték a kocsit,
1038 3 | Vörös cipõt viselt, négy bõrszíjjal, félhold alakú elefántcsont
1039 13| kislány volt, olajosbarna bõrû és szeplõs. Szerettem õt.
1040 8 | ránk a napsugár, és pörköli bõrünket. Irtózatos volt. Lehajtottam
1041 17| arca elsápad, s holtan borul íróasztalára.~Errõl a megrázó
1042 8 | is, nagy is. Némelyikre borzadva gondolok. Még loptam is.
1043 11| velem: az élet csodálatos, borzalmas zûrzavarát.~Ehhez nem is
1044 3 | Hajnal óta mosdatlanul, borzas szakállal írt. Csak ujjatlan
1045 8 | börtönbe, vagy valami még borzasztóbb helyre. Jaj, hogy reszkettem,
1046 3 | Bõrsapkát hordott, bõrzekét. A bõrzekébõl kifityegtek bütykös csuklói.
1047 3 | volt. Bõrsapkát hordott, bõrzekét. A bõrzekébõl kifityegtek
1048 27| a tengerszem jéghideg, borzongó, tintafekete vizét, melyen
1049 42| Naponta ötszöri étkezés... A bõséges és kitûnõ reggelit, tízórait,
1050 11| jó gazdasszony, bizonyára bosszankodik emiatt, hangosan folytatta
1051 2 | egyformák. Csak az átmenetek bosszantók, a féligazságukkal és félhazugságukkal.~
1052 30| az alantasokon töltik ki bosszújukat. Õsi levezetõ szelep ez.
1053 27| és mint mindig, amikor bosszús volt, egyetlen vigasztalására,
1054 18| huzamosabb ideig tûrhetetlen és bõszítõ. Már gyermekkorában szerény
1055 35| átsétálhatott volna mankóin, botjain abba a szobába, ahol meghalt
1056 1 | napot, anélkül hogy a füle botját mozdította volna. Még mindig
1057 21| mint egy nyomorék. Ide-oda botladozom, nem ismerem az embereket,
1058 18| ott a csapó esõ. Hazajövet botlunk beléje, és elszörnyûködünk
1059 3 | zsoldosok nekiesnek, ütik botokkal, kövekkel, fustélyokkal,
1060 11| közeledem feléje. De csak botorkálok. Idõbe telik, míg rábukkanok,
1061 3 | építettünk. Most durván és botorul cselekedett. De mennyi jót
1062 1 | megmagyarázni, de valami botránytól féltem, mint aki erején
1063 6 | szoknyájában, amely hátul mindig bõvebb és hosszabb, mint elöl,
1064 16| tovább folyik Lohengrin és Brabanti Elza elcsépelt története.~
1065 31| tünedeztek föl, szekerek, csézák, bricskák, aztán landaui fogatok,
1066 40| tudott elválni tõle. Ha bridzsezett, akkor is ölében tartotta,
1067 5 | mesélni a történetét, de bridzsezni kezdtek. Hát neked mondom
1068 16| nálad találkoztam vele, a bridzsnél.~- Ja, már tudom. Az, akinek
1069 39| közt, és Londonban is, a British Museum könyvtárában. Azzal
1070 8 | Késõbb csukamájolajat kaptam, brómot, langyos félfürdõket. De
1071 3 | kapja ezt az önsanyargató, bronzszakállú sztoikust, ezt az elviselhetetlenül
1072 36| öngyilkosságot kényszerített rá. Brutus öcsémet börtönbe záratta,
1073 3 | sikátorban, ahol gyanús bûbájosok és bálványozók is laknak -,
1074 31| tartották, aki a thesszáliai bûbájosokkal cimborál, s káprázatokkal
1075 41| idétlen hangja mérges-piszkos buborékával, s megszégyenítsen, porig
1076 11| kaktuszok között megmutatta a Bubust. Télen pedig, ha a szobába
1077 11| Egyszerre - köszönés és búcsú nélkül - sarkon fordulok,
1078 29| egész közel emeli szeméhez, búcsúpillantást vet rá, mintha ezt kérdezné
1079 36| azonban hirtelen fölkelt, s búcsúra nyújtotta kezét. Õ megcsókolta.
1080 39| hívott meg aznap délutánra, s búcsúzóul fülembe súgta, hogy nagy
1081 8 | énellenem mozgósították. Budapest minden rendõre értesült
1082 34| találkoztam. Évtizedekig Budapesten, külföldön éltem. Hébe-hóba
1083 15| rikkantgatva robogott be a budapesti gyors. Fölszállt egy elsõ
1084 1 | fürdõhelyen. Õsszel tért vissza Budapestre. Szeptember végén be kellett
1085 11| hozzá:~- Fánika, itt a fiam, Budapestrõl.~A koldusasszony tüstént
1086 8 | Korán indulok el innen Budáról, hogy elsõ legyek, s ne
1087 1 | szilvafákkal. Aztán egy ferde szemû Buddha, közönyösen, semmire se
1088 24| vagyok, mint egy elvadult buddhista pap.~A nirvána vesz körül.
1089 3 | félistent.~- Hát meg se bünteted? - firtatta.~- Nem - szólt
1090 39| megrovások, milyen fokozódó büntetések - néhány hónapra tartó eltiltások,
1091 3 | ott maradt, hogy átvegye a büntetésre vonatkozó rendelkezést.~
1092 36| csalónak nevezte õt, nem büntette meg. De ez meglepte.~5~-
1093 2 | dicsekvésbõl mondom ezt, ilyesmivel büszkélkedni éppoly bûn, mint a gazdagsággal
1094 1 | kibújnak alóla. Most hízelgett büszkeségemnek - vagy hiúságomnak, hiszen
1095 37| észrevegyék egymást, hogy büszkeségüket alázva vállalják a közvetlen
1096 3 | A bõrzekébõl kifityegtek bütykös csuklói. Meredten állt a
1097 36| hallotta, hogy egy kapu buffan, s bezárták, aztán messze-messze,
1098 40| ugrott, hozzásietett, s búgó színpadi gügyögéssel magához
1099 1 | komolyan, szívhez szólóan búgott. Ekkor történt az, amiért
1100 11| tétovázom, ne dobjam-e neki a bugyellárist is, de eszembe jut, hogy
1101 2 | zsebkendõt, négy inget, négy bugyit, két sipkát, egy bõrsarucskát,
1102 5 | piros bársonyzeke, piros bugyogó, tündöklõ aranygombokkal.~
1103 1 | sötétlila köpenyben, sötétbordó bugyogóban, mint a fuksziák, óriás
1104 36| zuhant teljes hosszában. Vér bugyogott mellébõl.~- Élek - kiabálta,
1105 20| szõnyegre fektettük, pokrócokba bugyoláltuk. A fejborogatást abbahagytuk.
1106 8 | Mellékutcákon, hosszú kerülõkkel bujdostam. Más tervet eszeltem ki.
1107 20| lemásznak a földre. Szívesen bújnak ilyenkor gödrökbe, árkokba
1108 13| boltíveken át mosolyogva bújócskáztak, én mindig csak Lidikét
1109 1 | ösvény kavicsain lefelé bukdácsol. Itt már erõlködött.~Ozsonna
1110 20| és hanyatt-homlok gurult, bukfencezett le hat lépcsõfokon a kapu
1111 38| érdekli. Inog az újság, bukik, zuhan, hígabb légrétegbe
1112 1 | tapasztotta, hogy el ne bukjék. Odarohantam. Hát drágám,
1113 14| Egy darabig figyelte, hogy bukkan ki a hullámok közül az ezüst
1114 1 | azokat a szerencsétlen, bukott nõket, akik rendõri engedéllyel
1115 5 | a dió, s nagyok, mint a buksija, legalább tizenegy labda,
1116 15| tóban úszkáltak, a víz alá buktak, és úgy röhögtek. Mindenki
1117 21| kifejezések napi árfolyamát. Bûnbánóan vezekelve vártam vendégeimet.
1118 25| ma sem tudnám elképzelni bundában, kucsmában, havas tájon.
1119 1 | utcán. Karonfogta õt, s bundája zsebébõl néhány bankjegyet
1120 1 | bocsánat, majd legközelebb. Bundáját erélyesen-gyorsan maga vetette
1121 16| elõcsarnokban mosolyogva köszöntik a bundák hozzátartozóit. Megállapítják,
1122 16| fogasokat, rajtuk a köpenyeket, bundákat.~- Sokan vannak.~- Sokan.
1123 9 | a gyilkosságot fõbenjáró bûnnek tekinti mindaddig, míg egy
1124 3 | ma ezért, holnap azért - bûnösnek tartanak? Voltaképp ez az
1125 3 | Megfosztották tõle, mint a bûnösöket, akiken majd nemsokára végrehajtják
1126 1 | ebben mindnyájan egyaránt bûntársak. Ezt én nem értettem. Te
1127 8 | minden rendõre értesült a bûntényrõl, csak titkolta, egy jelre
1128 14| borravalót adnak neki. Una buona mancia. A kabinos ezt nem
1129 29| púposodtak a galuska, a burgonya és rizskása tornyocskái,
1130 32| pirosságot, a fényt, s a halál bús ékességeit raktam rá, a
1131 1 | helyen van a szeméttelepen, busásan kamatozik nekünk. Februárban
1132 1 | nem is illett nyiszlett bútoraink közé. Valami terítõt borítottam
1133 35| ajtót kinyitották. Róza néni bútorait átrakták, ágynemûit kiszellõztették,
1134 1 | rendbe hoztam a lakást. A bútorok gyógyíthatatlan sebeire
1135 1 | Hol ránk nézett, hol a bútorokra, s mosolygott valamin, fitymálóan-hetykén,
1136 5 | elköltöztünk onnan, és õ is egy bútorozott szobácskában húzódott meg
1137 26| fogadja el. Próbálkozom mint bûvész és tréfamester. Eltöröm
1138 25| és mutatóujjának egyetlen bûvészmozdulatával a selyempapírba tekerte,
1139 29| így csalogatja, vonzza, bûvölgeti õt, egyszerre valami homályos
1140 5 | gõzzel és villannyal, sok bûvöslámpa, bélyegkönyv is, gumi- és
1141 26| Gyíkokat fogok neki, s házatlan búzakék csigákat. Óriási narancsszín
1142 23| csak szerény. Nekem kell buzgólkodnom. Elõhozakodom a vitustánccal,
1143 1 | méltónak mutatkozni.~Még a C-dúr fúgá-t is meghallgatta.
1144 16| sétálnak.~- B-né is itt van. C-né is, D-né is. Csupa ismerõs.
1145 1 | beszéltem. Voltaképp önmagamat cáfolgattam. Júniusban én is türelmemet
1146 29| kétségtelen, de milyen sokáig cammog a szerencsétlen, a nyomorult,
1147 31| Vestaszüzek zárdáját, a Carcert és a Concordia-templomot.
1148 42| szerencsétlen forradalmárok, akik a cári Oroszországban ezt a szót
1149 36| kiáltotta, és megölelte Cassiust.~Az rémülten engedelmeskedett.~
1150 36| figyelmeztetést kapta:~„Óvakodj Cassiustól.”~2~Charea Cassius, a testõrcsapatok
1151 8 | égett. Vevõ nem volt. A cégtáblán ezt olvastam: Kertész. Krompacher
1152 29| tornyocskái, a gomba és cékla kisded halmai, még ott gõzölgött
1153 39| közgyûlését tartjuk, melynek célja a közmûvelõdés emelése,
1154 3 | ilyen elmebetegeket a maguk céljára, egy vélt nagyon jó érdekében,
1155 24| Néha-néha még félénken célozgattam a levélbélyegre, mint valami
1156 1 | róla figyelmét, s késõbb se céloztunk rá. Ezt õ nyilván tapintatosnak
1157 1 | falán három rézkampó erre a célra szolgál. Én akasztottam
1158 39| közmûvelõdési és jótékonysági célt szolgál. A befolyó tagdíjakból
1159 10| Hitvesgyilkosság. Aztán céltalan is lett volna. Juliska még
1160 22| Fölvillanyozva, cél nélkül - boldog céltalansággal - sétálgattam. Nem mentem
1161 25| ormótlan, s a kések talán céltalanul is olyan hosszúak. Géza
1162 8 | az ezüst Máriát, egyetlen célzást se tettek rá. De éppen ez
1163 39| tudta, hogy miért - húsz centigramm morfiumot fecskendezett
1164 31| leugrott az ülésrõl.~Néhány centurio egy aranyos gyaloghintó
1165 36| láthatatlan tekintete is az öreg centurión nyugszik, s gyanúja már
1166 42| poggyászát, hagyta, hogy õ maga cepelje. Megérezte, hogy kicsoda.
1167 9 | csontgombok, acélgombok, cérnagombok, gyöngyházgombok. Könyökig
1168 5 | ruhát viselt, és szürke cérnakesztyût. Szerette a magas gallérokat.
1169 13| harsányan rikkantott: Été, Chaine anglaise. Hölgyek kettõvel
1170 36| Óvakodj Cassiustól.”~2~Charea Cassius, a testõrcsapatok
1171 28| mint egy zongoramûvész Chopint vagy Beethovent.~Ahogy szokta,
1172 38| eszeveszett gyorsasággal cibálja az újságot, s az egy szemvillanás
1173 26| Öngyilkosságot kövessek el? Cigánykereket hányjak? Annak se lenne
1174 37| baktat a társaság, hátul a cigányokkal, hogy majd künn, Szél László
1175 13| mindenben csalódott, kopott cigányprímáshoz - megtanított bennünket,
1176 25| Szerette a társaságot, a cigányt, a nagy ebédeket, vacsorákat.
1177 37| Azok a nóták, melyeket a cigánytól rendeltek, arra vallottak,
1178 15| született, s az volt neki a cigányzene, mint minden magyarnak:
1179 42| a tó partján hallgatta a cigányzenét és a békák kuruttyolását.~
1180 15| fürdõhely át van szõve-fonva cigányzenével. A méltóságos vidéken született,
1181 25| Emlékszem arra is, hogy cigarettáit mindig maga sodorta, rendkívül
1182 1 | ellenében megengedtem, hogy cigarettája hamujával bepiszkíthassa
1183 34| leintett. Odatartotta égõ cigarettáját, hogy azon gyújtsam meg
1184 1 | gyertyával lépett be, s az urak cigarettájukat a gyertya lángjánál gyújtották
1185 1 | Cigarettára gyújtott. Aranyvégû cigarettákkal szolgáltunk. Zenérõl folyt
1186 6 | is onnan való. Az ezüst cigarettatárca Viktoré volt, a boldogult
1187 24| lettem. Most se szivarral, se cigarettával nem tudott szolgálni. Kárpótlásul
1188 40| amint az üdülõkkel együtt cigarettázott a heverõszéken, a fenyves
1189 42| Szoknyanadrágos nõk ásítottak és cigarettáztak.~Ilona a csomagjaival fölment
1190 34| észrevételek valóságos tûzijátéka cikázik, mely szikrazáporával betündökli
1191 38| újságba? Akkor barátaim cikkei viszik föl, melyek oly üresek,
1192 17| hosszan emlékezett meg. A cikkek kiemelték, hogy a jeles
1193 42| lassanként kibetûzgette a cikket, mely az elõfizetõkért mindhalálig
1194 31| thesszáliai bûbájosokkal cimborál, s káprázatokkal maszlagosítja
1195 21| alig tudott elválni. Mérnök cimborám szerényen fogadta a bókokat,
1196 21| Fölszólítottam egy régi cimborámat, egy állástalan mérnököt,
1197 41| valamelyik újságról, a vezércikke címébõl vastag betûkkel egy név
1198 28| teleragasztva külföldi szállók tarka címkéivel. Egyébként teljesen üresek.~
1199 29| Térdnadrágot visel. Afféle haspók. Cinege lábán egy nem túl nagy,
1200 15| gondolt, mert a cigány a Cinka Panná-ra zendített rá. Tegnap
1201 37| verejtéket.~A Nyári kertben álmos cinkék, rigók csivogtak. De kihallatszott
1202 3 | parancsnak, szövetségesévé, cinkosává válnék azoknak a fölforgatóknak,
1203 28| melyeket mindig magával cipelt, így dohogott:~- Hallatlan.
1204 25| súlyosnak látszó alkotmányt cipeltek be, melyet az ebédlõasztal
1205 19| volt rajta, és új sárga cipõ, hiszen már három éve nem
1206 5 | nem is viselt, ingek és cipõcskék, melyeket föl se vehetett
1207 12| vagy. Meg se mosdottál. A cipõd, a harisnyád. Mint egy csavargó.
1208 37| vásárolt:~- Húsz korona a cipõért. A másikért is annyi.~-
1209 14| Varesei kereskedõ volt - cipõkereskedõ -, s lelkére kötötte, hogyha
1210 40| téli gyapjúruháját pedig cipõrongynak használta. Darling megsértõdve
1211 31| elõtte. Narancsligetek, citromfák bólongtak.~A hajnal elsõ
1212 38| De megint csalódom. Egy civódó szélroham nekitámad, belefúj,
1213 2 | és szerényen. Ha a Sacré Coeurben nevelték volna, akkor se
1214 3 | aki eddig a sarokban ült. Commodus volt, legidõsebb fia. Aurelius
1215 31| zárdáját, a Carcert és a Concordia-templomot. Autója épp a Saturnus-templom
1216 30| ízléstelenség lett volna. A csábító-olcsó ötletet elvetettem. Hiszen
1217 24| körmeivel. Felém tartotta, csábítólag:~- Szüksége lehet rá még
1218 20| teleszívta magát borral, már csábította. Lefetyelni kezdte, elõbb
1219 1 | Mit rázod a fejed? Ne légy csacsi. Valér tízezer aranykoronára
1220 27| látták ezt a helyet. Kacagtak csacsiságukon, tapasztalatlanságukon.~-
1221 13| elviselhetetlen volna, hogy a család beleavatkozzék ebbe az ügybe,
1222 25| szoknyavadász és példás családapa, s mindenféle foglalkozás
1223 5 | üzengettek egymásnak: A családban ezeket az órákat dacóráknak
1224 2 | fogják majd jegyezni az õ családfájukat is. De akkor mi pórul járunk.
1225 37| rangosabban, hogy ki beszél családiasabban és hetykébben a cigánnyal,
1226 15| közé, a tej és kávé õsi családiasságába. A leányok olyanok voltak,
1227 13| kezét, és megszólított. Családjaink ismerték egymást. Õ is ismert
1228 9 | kegyetlenség egy költõt és annak családját télvízidõn gombok nélkül
1229 36| tigris. Kiirtotta egész családomat. Anyámat számûzette, és
1230 25| tudom, csakugyan õ volt a mi családunkban a föltaláló. Még nem is
1231 35| továbbra is fölruházta egy csalafinta, átlátszóan hazug, vékonyka
1232 5 | állapították meg -, vagy csalás, vagy öncsalás.~Nézd, kérlek,
1233 8 | alkalmat lesi, hogy tõrbe csaljon. Mellékutcákon, hosszú kerülõkkel
1234 34| gyújtsam meg az enyémet.~- Csaljuk az államot - kacsintott
1235 13| ezzel, próbára tenni, lépre csalni, megcsúfolni, s végül kinevetni?
1236 29| ajtónyílás újabb remény s újabb csalódás. Nem jön a pincér, még mindig
1237 25| kárpótlást nyújtson anyagi csalódásaiért és sivár agglegényéletéért,
1238 27| után. Az ember, kérlek, csalódik.~Most elmosolyodtak azon,
1239 38| földet érjen.~De megint csalódom. Egy civódó szélroham nekitámad,
1240 13| hõsszerelmeshez meg egy mindenben csalódott, kopott cigányprímáshoz -
1241 24| szerezhetek.~Ezzel eltávoztam.~Csalódottan ballagtam a fasorban. Azok
1242 29| mégse közeledik, amíg így csalogatja, vonzza, bûvölgeti õt, egyszerre
1243 36| hogy azt a vargát, aki csalónak nevezte õt, nem büntette
1244 11| korában szegõdött hozzám. Csantavérrõl került be a városba. Õ dajkált
1245 25| különféle vas alkatrészeket, csapágyakat, forgósarkokat, s két hatalmas,
1246 22| kisasszony, megõrült maga? - és csapkodta a kezét.~A leány hebegett
1247 18| órák hosszat veri ott a csapó esõ. Hazajövet botlunk beléje,
1248 37| fiatalságában egy akácfa törzséhez csapta a poharát. Egy sugárpászmában
1249 1 | hogy semmiféle hûhót nem csapunk. Ez ízléstelen és - mind
1250 39| télikabátomat, s én, fejembe csapva kis asztrakán kucsmámat,
1251 40| eb volt, még kölyökkutya, csapzott és csatakos, minden báj
1252 29| Izzóan néz rá. Elcsigázva, csapzottan, olvadozva, szenvedélyesen
1253 3 | Marcellus kérlelve meresztette a császárra rövidlátó szemét. A császár
1254 3 | minden korszak, minden császárság, minden köztársaság, kivétel
1255 25| nehezen forgó pallosokat és csatabárdokat, le-föl rángatta õket, az
1256 41| kukkantam bele, most Napóleon csatáiról tudtam meg egyet-mást, most
1257 5 | s más terepen kezdte a csatát.~De magát a hadjáratot tovább
1258 1 | kamatlábról volt szó, s a csattanója valami német szójáték volt.
1259 15| hasa miatt.~- Mit beszél? - csattant föl a méltóságos, s megigazította
1260 38| gyermekkorunkban a falhoz szoktunk csattintani, hogy iszonyú dörrenéssel
1261 38| ott libeg és örvénylik, csattog és harsog a széthajtogatott
1262 25| állt, s amíg erõlködtem és csattogtam, így vezényelt: - Egy-kettõ.
1263 12| cipõd, a harisnyád. Mint egy csavargó. Nem szégyelled magad?~-
1264 6 | hússzor láttam.~Amint ezek a csecsebecsék körbejárnak, s a vendégek
1265 1 | virágcsokrot hoz, csomagot, csekket, ilyesfélét. Minden csöngetésre
1266 5 | gyermekeknek is, még a cselédeknek is, még a hordároknak és
1267 42| járatták.~Ilona, a mindenes cselédjük, reggelenként takarítás
1268 42| fújt a hûvös szél - beült a cselédszerzõbe. Ölében a Mosoly egy száma
1269 1 | megfeledkezve, hogy nincs cselédünk - mert az uram nem engedte,
1270 1 | visszafizetni. Szép, nemes cselekedet volt. Sohase felejtem el.
1271 3 | Most durván és botorul cselekedett. De mennyi jót tett eddig
1272 32| élõk kiváltságát. Sürgõsen cselekednem kell. Visszamenõleg érvénytelenítem
1273 36| anélkül, hogy az összeesküvõk cselekedni mertek volna. Callistus,
1274 37| vennének részt jókedvükben. Így cselekedtek a fiatalok is. Nem közösködtek.
1275 3 | embertelenül és igaztalanul cselekedtél? Tudod, hogy mi vár rád?~-
1276 10| ezt a még mindig mozgó és cselekvõ hatóerõt egy mondatával
1277 20| jókedvükben a gyermekek cselhez folyamodtak. A mélytányérba
1278 26| fogalmuk sincs, milyen agyafúrt csellel férkõztem kegyeibe.~Ma már
1279 29| fülel. Hallgatja tulajdon csemcsegését. Ha nem láthatja, hogy eszik,
1280 27| meszelt ház. Sarkán valami csemegekereskedés vagy falatozó, ahol hideg
1281 1 | fácánt, foglyot, néhány kosár csemegeszõlõt. Tavaly karácsonykor gyümölcskosarat
1282 33| is. Azóta különben ismét csendes és rendes. Tovább dolgozik,
1283 29| szemügyre vettem a sápadt, csenevész asszonykát, megállapítottam,
1284 33| Keresték a láthatatlan csengetõt, de nem lelték. Megvizsgálták
1285 11| bennem, mint régi, elnémult csengettyû, melyet valahol a padláson,
1286 38| pendültek egyet, mint mikor a csengettyûket megkoccintjuk. Itt hever
1287 30| vállat vont. Megnyomta a csengõt.~Imre bejött.~- Kérem -
1288 37| harminc korona már gazdát cserélt.~- Aztán a kabátot is, meg
1289 1 | finom indiai tea. Bella csészéit se méltányolhatta, az ezüstöket
1290 1 | társalgásuk folyton elakad.~A csevegés megindult. Amint kitöltöttem
1291 26| védelmével közel egy fél óráig cseveghettem. Megtudtam tõle eddigi életét,
1292 31| tünedeztek föl, szekerek, csézák, bricskák, aztán landaui
1293 37| közönség ámulva látta, hogy egy csézán összeölelkezve és csókolózva
1294 26| karjukat, híres színésznõk csicseregnek neki a borotvált szemöldökükkel,
1295 26| neki, s házatlan búzakék csigákat. Óriási narancsszín gombákat
1296 1 | zajtalanul, várakozásunk egyre csigázódott, egyre biztosabban tudtuk,
1297 34| kérdezte fölvillanó szemmel, csigázva érdeklõdésemet. - Akkor,
1298 19| megröntgenezték, kiderült, hogy két csigolyája tört el. Nyújtókötésbe tették -
1299 11| pihent az õ érdes, s mégis csiklandós keze. Ekkor éreztem elõször -
1300 16| M-né közismert és közutált csikóbundája. Rémes. Ennek még ma is
1301 36| tudok aludni. Szemhéjaim csikorognak. Azt mondják, itt a baj -
1302 25| félelmetes szablya recsegve, csikorogva lezuhant a kenyérre, oly
1303 27| ballagtak föl a hegyre, a lila csillagfürtök között, hogy megkeressék.~
1304 29| földgolyó összeütközik egy csillaggal, és ott, közvetlenül a cél,
1305 38| meteort, mely az ég illatát, a csillagközi messzeségek varázsát hozza
1306 13| magasra tartva, egészen a csillagokig.~Már hosszú-hosszú hónapokig
1307 36| katonák „tyúkocskám”-nak, „csillagom”-nak becéztek. Rómában a
1308 41| Ááá - óbégat vészesen és csillapíthatatlanul, s minden mozdulata ezt
1309 19| Lolának egy segédorvos adott csillapítót. Az közölte vele, hogy a
1310 33| ajtó mellett lapultak, a csillárokon lógtak. Ki törõdött volna
1311 13| unalmat tettetve, többnyire a csillárra meredve, mindig-mindig csak
1312 25| hogy akassza föl egyik csillárunkat, vagy hogy javítsa ki összetört
1313 37| Látta, hogy még mindig ott csillog a monokli, mely legjobban
1314 25| meg egyéniségének azt a csillogást, mely most még távoli emlékét
1315 5 | figyelmesen nézett rám a csillogó kék szemével, mintha fürkészne
1316 5 | mutatósabb, még különb, még csillogóbb, még tartósabb, még eredetibb,
1317 23| ezt kérdezem tõle:~- Mit csinál Elzász?~- Elzász? - ráncolgatja
1318 30| Dehogy... Semmit... Ne csináljanak semmit... Azonnal megyek...
1319 1 | figyelmeztette, hogy ne csináljon ilyen õrültségeket.~Martiny
1320 8 | múltán még érzékeny. Akármit csinálok, zsibog. És fáj.~1931~ ~
1321 26| Hová sietsz, Heinz? Mit csinálsz? Várj, Heinz, mutatok neked
1322 24| pedig ott benn semmit se csinált. Csak állt mozdulatlanul,
1323 8 | Te voltál...”~Hogy mit csináltam? Visszahõköltem, mint aki
1324 26| mert „üdülünk”, semmit se csinálunk, henyélünk. A gyermekek -
1325 5 | de Ali mindig tisztán, csinosan érkezett haza, nem etették
1326 25| valamit tökéletesített, csinosított rajta. Egyszer megolajozta,
1327 1 | varkocsos, tanítómester egy csintalan fiúcskát a két térde közé
1328 27| több ennél a tökéletes, ha csipetnyi is. Nem figyelsz ide?~-
1329 36| vette észre, hogy a császár csipiszt mutat neki, s ajka a kinyújtott
1330 14| kékkel. Hol az egyikbõl csippentett valamit, hol a másikból.
1331 12| orrán erõsen villogott a csíptetõ. Kis feje volt, középütt
1332 15| s megigazította szemén a csíptetõjét, mely a napfényben élesen,
1333 14| rikkanást, egy kacajt, fürdõzõk csiripelését.~Hirtelen más zajt is hallott.
1334 25| élvezettel, mint a sült csirke csontját, hogy tulajdonképpen
1335 41| velem: „nem addig a, te csirkefogó”, mert már tegez is a mozdulatával.~-
1336 42| együtt étkezett. A szakácsnõ csirkéket adott neki leölni és megkopasztani.
1337 27| vagy falatozó, ahol hideg csirkét, málnaszörpöt, gyümölcsöt
1338 39| vagy a tüdõgyulladás. Így csiszoltuk, képeztük egymást, kölcsönösen.~
1339 24| lihegtem -, kérem.~- Azonnal - csitított egy komoly, lassú hang.~
1340 8 | A kezemre pedig, arra a csitri kézre, azt mondtam, amit
1341 8 | a nyakamról. De ezzel se csitult a lelkiismeretem.~Rendszerint
1342 37| kertben álmos cinkék, rigók csivogtak. De kihallatszott onnan
1343 41| kihasználva, orvul el akartam csízelni az újságot, zsebembe akartam
1344 36| összenyaklottak, mint az üres csizmák.~6~- Ülj mellém - biztatta. -
1345 17| komor dalegyletek, vagy csizmás kisgazdák, akiknek még az
1346 1 | mondd, kérlek - hová a csodába tehettem õket a mi régi
1347 15| eszébe egy magyarnak. De még csodálatosabb, hogy egy nótáról minden
1348 40| szereti, de a fagylaltot csodálatosképpen még mindig nem eszi, hogy
1349 27| ezelõtt, milyen szépnek, csodálatosnak, tündérinek látták ezt a
1350 14| zavart. Péter híven, de csodálatra méltó tapintattal - személytelenül -
1351 7 | zárt villa elõtt, mert a csodálkozástól szinte gyökeret vert a lába,
1352 29| csodálkozom. Õ is minden ízben csodálkozik, hogy már vége annak, ami
1353 17| nézegetik kezüket, s majdnem csodálkoznak azon, hogy nem lett aranyfüstös
1354 29| ki. Ezen én minden ízben csodálkozom. Õ is minden ízben csodálkozik,
1355 14| is csókolták, nem gyõzték csodálni nyelvtudását, kérdezgették
1356 34| emberi szellem diadalát csodáltam. Jaj, Istenem, de szomorú
1357 26| Ez a portássapka nagyobb csodát mûvelt. Láthatóvá tett engem
1358 22| maga elé. A tönköt látta, a csõdtömeget, azt a jelenetet, amint
1359 42| kiscsirkéket és libákat, csöbröket és dézsákat, majd a téglás
1360 25| leült a hirtelen támadt csöndben, megtörölte verejtékes homlokát,
1361 39| elõtte álló üvegpoharat, csöndet kért, s miután leültünk
1362 30| visszaszólt. - Ha kell valami, csöngess Imrének. Fõzess magadnak
1363 18| El-eljön hozzánk, de be se csönget. Csak leül a kapu aljába,
1364 1 | jelenet kezdetét jelzi. Csöngetés. Voltak, lovag Martiny,
1365 17| szemek is kigyulladnak. Éles csöngetések hallatszanak a rengeteg
1366 16| Amikor a második felvonásra csöngetnek, nem mennek a nézõtérre,
1367 33| fölháborító eset után dobassam ki csöngettyûmet, szereltessem le, és tétessek
1368 4 | legkedvesebb töltõtollam ismét csöpög, hogy borotválkozás közben
1369 40| heverõszéken, a fenyves soron, a csöpörgõ sötét esõben megpillantott
1370 11| meleg szobában lassan vizes csöppekben olvadt szét. Erre emlékszem.~
1371 1 | megtudtam, hétfõn este, egy csöppet megdöbbentem. Annak idején
1372 29| hagymás zsír utolsó drága csöppjeit mártogatja ki. Ezen én minden
1373 5 | unokájára, erre az „ártatlan csöppségre”, akit itt hagyott az a „
1374 11| Köröttünk vastag rétegben csörögtek a papírok, mint õsszel az
1375 38| nem éri el.~A papírlepedõk csörögve, idegesen zizegve közvetlen
1376 17| alig teszi le a hallgatót, csörömpöl a másik telefonja. Ezen
1377 1 | elbeszélem.~Egyszerre fülsiketítõ csörömpölést hallottam. Azt hittem, hogy
1378 7 | lépteket hallott. Kulcsköteg csörrent.~Magas, erõs fiatalember
1379 7 | díványon feküdt, a pisztolya csövét, amint már régebben elhatározta,
1380 40| DARLING~1~Ellinor A végzetes csók címû mozidarab próbáitól
1381 3 | madarat tartott a kezében, egy csókát. Öt-hat siheder rohant utána.
1382 11| süppedt, a hivõk lépteitõl, csókjaitól kivölgyelt vörösmárvány
1383 38| elkezdett, édesnek ígérkezõ csókját, és nem tudja, hogy mi történt
1384 26| gyújtogatok. Semmi eredmény. Csokoládészivarral kínálgatom, s igazi szivarral
1385 1 | Efféléket hoztam föl, s közben csókolgattam az uram homlokát. Valahogy
1386 11| erõnek erejével meg akarja csókolni. Én, hogy ezt megakadályozzam,
1387 37| csézán összeölelkezve és csókolózva ül Szél László Viczay Ferivel,
1388 1 | pézsmabundáját. Nekem kezet csókolt, de közben a falra bámult.
1389 14| tolmácsukat, néhányan meg is csókolták, nem gyõzték csodálni nyelvtudását,
1390 6 | az uram pedig vitt egy csokor rózsát. A rózsát megszagolta,
1391 24| gallérban, egy régimódi, babos csokornyakkendõben, egy gyér, ápolt fehér szakállban,
1392 29| bajuszkája alatt, ez a szinte csókra termett „pici-piros” száj,
1393 42| és cigarettáztak.~Ilona a csomagjaival fölment az étterem tornácára.
1394 9 | el. Fölkelt, arra kért, csomagoljam be a gombokat is, a szappanok
1395 9 | szereztetett velem, s be nem csomagoltatta, át nem köttette zsineggel.
1396 1 | talán virágcsokrot hoz, csomagot, csekket, ilyesfélét. Minden
1397 21| nyarat. Bécsbõl összerakható csónakján evezett le a Dunán. Mézszõke
1398 42| fürdõi évad... s bálak, csónakkirándulások, zeneestélyek teszik az
1399 26| villámgyorsan összerakom két csonk darabját. Keresztülnéz rajtam,
1400 29| horpadt arcú, beesett szemû, csont és bõr. Ímmel-ámmal, étvágytalanul
1401 9 | nõi gombok voltak ezek, csontgombok, acélgombok, cérnagombok,
1402 15| egy nagyot nyújtózni, hogy csontjai ropogjanak, aztán lassan
1403 25| élvezettel, mint a sült csirke csontját, hogy tulajdonképpen mit
1404 3 | nélkül? Láttad szûk homlokát, csontos markát, korlátolt, szurokfekete
1405 19| gerincoszlopot, és eltávolították a csontszilánkokat. Újra kezdõdött az egész,
1406 32| félretesszük abba a roppant csoportba, ahol többi halottjaink
1407 12| megjelentek az ajtóban is, s a csoportban végre feltûnt az izgalom
1408 3 | nem lehetett tájékozódni. Csoportosulás keletkezett. Már a felnõttek
1409 37| hogy nem esik-e valami csorba az õsi szokások szertartásán,
1410 23| itten? Semmi olyasmi, ami csorbát ütne a világrenden. Én azt
1411 34| tányérját - nem kis ámulatomra - csordultig öntötte hideg vízzel.~A
1412 22| üveggömbbõl szappanlevet csorgattam a kezemre, az éles villanyfényben
1413 12| sarkon megtörölte könnyektõl csorgó arcát. Aztán szaladt-szaladt,
1414 26| szakítottam a gerlachfalvi csúcsról. A folyosón göröggyufákat
1415 1 | Mit árthat neked? Mi a csudát vársz még ezek után?” Õ
1416 34| villáját úgy, hogy az abrosz csücskét a villa ágai közé tûrte,
1417 5 | negyedik gimnáziumot taposta, csütörtökönként maga ment hozzá ebédre,
1418 41| babráltam a háta mögött. Csúfondárosan, gúnyosan mutogat rám és
1419 8 | vas nem használt. Késõbb csukamájolajat kaptam, brómot, langyos
1420 3 | bõrzekébõl kifityegtek bütykös csuklói. Meredten állt a császár
1421 13| másztak a különbözõ bogarak és csuklómat bizsergették a hangyák,
1422 26| faragnak, barkácsolnak, ajtókat csuknak, gépeket indítanak meg egyetlen
1423 12| hídján, ajtókat nyitogatva és csukogatva, eltévedt. Egy negyedórába
1424 1 | inkább dúdolna a sötétben, csukott szájjal, és mintha mindig
1425 35| Marika.~Az ajtót a háziorvos csukta be. Valóban csöndre, nyugalomra
1426 35| néni hálószobája.~- Miért csuktad be az ajtaját? - firtatta
1427 2 | az egész - mondotta. - A csúnya, beteg gyermekeket is szeretni
1428 26| arcát, s megveregethetnék csupasz vállacskáját, férfiasan
1429 36| rómaiakat, pedig tele voltak csûreim és magtáraim. Megsemmisítettem
1430 15| pokoli hõség volt, és inge csuromvíz. Alighogy leült, kopogtak
1431 31| Pörköltet evett, túrós csuszát. Három deci bort ivott hozzá.
1432 35| mert éjjel fagyott, s künn csúszós az út. Mondd meg neki, hogy
1433 1 | az uram télikabátzsebébe csúsztatott. Körülbelül négyszáz pengõ
1434 1 | sikált réz hamutálcát, s a csutkáját otthagyja rajta, hanyagul.~
1435 1 | kísértésbe eshettünk. Sok cudar évet éltünk át. Különösen
1436 23| szoktak.~Én szóba hozom ezt a cudarhideg, rendellenes idõjárást.
1437 1 | teája, aztán kortyintgatta. Cukor és rum nélkül itta, tejjel.
1438 16| kommunista a veje.~- Az. Az a cukorbajos szovjet ügynök.~Végigmorzsolják
1439 39| befõttet is hoztak üvegtálban, cukorban fõtt dióval, birsalmával,
1440 40| magyarázgatta neki, hogy õ az õ cukros kis anyukája. Addig-addig
1441 20| fejborogatást abbahagytuk. Erõsen cukrozott tejeskávét melegítettem.
1442 22| ezüstpengõkkel, rézfillérekkel cukrozta.~Csak félszemmel sandítottam
1443 14| Sono proprio dolente d’importunarvi - és mosolygott,
1444 16| B-né is itt van. C-né is, D-né is. Csupa ismerõs. Mit szólsz
1445 5 | éves lett, tizenhat darab „dacórája” volt, az üvegszekrényben
1446 5 | családban ezeket az órákat dacóráknak nevezték. Mire Ali tizennégy
1447 39| átlátszó füllel. Hallgatag, dacos szövetséget alkottunk vastag,
1448 9 | bizonyos kezdetleges jóság is.~Dadája, aki elkísérte, megbántotta
1449 9 | nadrággombot, s átnyújtotta nekem.~Dadájának sugárzó arccal újságolta,
1450 20| vagyok”, nem locsog, nem dadog, nem mesél sikamlós adomákat.
1451 7 | boldog meglepetésében csak dadogni tudott.~A szék támláján
1452 23| Zavaromban az angol humorról dadogok valamit. Miután nem kapcsolódik,
1453 30| beszél velem?~- Bocsánat - dadogtam -, én csak azt bátorkodtam...~-
1454 1 | amikor eltörte, zavarunkban dadogtunk, hogy semmi az egész, szóra
1455 41| az izgalomtól sápadtan és dadogva.~- Ááá - ordít tovább, és
1456 42| ILONA~Ez õ volt. Leült a dagasztószékre, hogy magához térjen. Miután
1457 11| Kicsoda?~- Nem ismered meg? A dajkád, a te elsõ kisdajkád. Fánika.~
1458 11| Csantavérrõl került be a városba. Õ dajkált mindhármótokat. Téged, öcséd,
1459 11| fekete kendõben. Az én dajkám, aki most koldul.~Anyám
1460 17| szalonkabátban, mint komor dalegyletek, vagy csizmás kisgazdák,
1461 7 | gyönyörködjék a kerekek dallamos zenéjében, akkor a fiatalember
1462 37| olyan lassúbb, higgadtabb dalokat, melyekben nem a hamar ellobbanó
1463 11| De a név - ez a név - úgy dalol bennem, mint régi, elnémult
1464 34| az édes Pásztortüzek-et dalolta nekünk, hogy mi utána zümmögjük.
1465 8 | iskolából. Otthon tüntetõleg daloltam és trilláztam, figyeltem
1466 26| villámgyorsan összerakom két csonk darabját. Keresztülnéz rajtam, továbbhalad.
1467 1 | Mindössze egy tenyérnyi darabkája maradt épen, az a kép, mely
1468 1 | feldöntötte. Ezermillió darabra tört, drágám.~Az uram valamivel
1469 1 | észrevettem, hogy csak darálom, mint a leckét. Az ember
1470 40| vajlevest kapott, ebédre darált borjúhúst, estére tejberizst.
1471 15| Társasebéd kezdõdik - darálta. - Részt méltóztatik venni?~
1472 31| egy mezõn, vassisakkal, dárdával, kurtakarddal fölfegyverkezve.
1473 1 | gyümölcskosarat kaptunk, datolyával, almával, három üveg magyar
1474 1 | megnyugtatott. Elõször azzal, hogy december végén, délután ötkor minden
1475 31| Vacsora után rendelt még három decit, aztán egy egész litert.
1476 15| azt képzelte, hogy ahhoz a dél-amerikai moziszínészhez hasonlít,
1477 4 | többnyire ilyen ideges délelõttökön, az a régi jó barátom, akinek
1478 14| zsibongó, nyári képet, melyet a déli verõfény aranymártása öntött
1479 31| aztán landaui fogatok, delizsánszok, batárok, végül magas, egykerekû
1480 13| kegyetlennek, mint Jókai „jégkeblû delnõi”-t.~Karácsony táján már
1481 25| egész országba, északra és délre, keletre és nyugatra.~Így
1482 13| kiismerhetetlen.~Kába, buta nyári délutánokon, amikor otthon minden álmos,
1483 8 | Mostanában fogaimat kezeltetem. Délutánonként a fogorvoshoz járok, új,
1484 37| alföldi porfellegekben, a délvidék tüzes számumjában, több
1485 13| lepkét, hogy kell átkarolni derekát, erõsen, biztosan, világfiasan,
1486 19| fájdalmát. Mozdulni se tudott. A derekától kezdve megbénult. Lábai
1487 31| bólongtak.~A hajnal elsõ derengésénél harcosokat pillantott meg
1488 24| De ott volt. Biztatólag derengett felém a sötét fák közül,
1489 5 | nevelkedett. Miklós bátyám már deresedett, nem nõsült meg többé. A „
1490 24| rejtélyes, eddig föl nem derített hasonszenvi gyógyelv alapján
1491 15| Istennek - tódította általános derültség közepette.~- Maga õrült -
1492 4 | s biztosan, elégedetten, derûsen tekintek egyre ragyogóbb
1493 13| emeltem rá a hintánk szûk deszkájára, én melléje telepedtem,
1494 25| máskor meg befestette a deszkáját valami barna festékkel,
1495 15| Addig-addig tûnõdött a Vékony deszkakerítés meg a Kecskebéka mellett,
1496 25| szeletlen kenyeret, s a deszkára erõsítette, a számára lefektetett
1497 25| hosszú és egy méter széles deszkát, azon különféle vas alkatrészeket,
1498 1 | körökben. Ebben az adomában devizáról és kamatlábról volt szó,
1499 42| és libákat, csöbröket és dézsákat, majd a téglás folyosóra
1500 11| tiszta, mintha látna vele.~- Dezsõke - mondja bágyadt meghatottsággal,
|