11-atlep | atluc-bonyo | borcs-dezso | di-elmos | elne-falat | faloc-fogpi | fogta-hajto | hajtu-hossz | host-kabin | kabit-kilen | kilep-labda | labra-mandu | manko-mente | menth-nyolc | nyoma-penzg | penzh-rugta | ruhab-szemh | szeml-targy | tarho-tudna | tudno-vedek | vedel-zuzza
Fejezet
2001 39| bizakodva, mintha még ma is élne.~Uzsonna után átvonultunk
2002 18| talán legyenek iránta némi elnézéssel.~Ez végre hatott. Azóta
2003 37| jobban ügyeltek, mint az elnök a tárgyalóterem szürke józanságában
2004 39| is, a „Petõfi-könyvtár” elnökigazgatója, úgyszólván szemrebbenés
2005 39| illetékessel, a „Petõfi-könyvtár” elnökigazgatójával, Winter Imrével, s föloldatom
2006 1 | gyaloghintóban egy-egy hölgyike, aki elnyomorított, pirinyó lábát fitogtatja,
2007 34| micsoda orvos, nevelõ, elõadó és tréfamester.~Mit szaporítsam
2008 14| az olasz Pétertõl.~Aztán elõadta, milliomszor bocsánatot
2009 25| az anyaga, a szerkezete, elõállításának és gyártásának módja, nézegette,
2010 21| Lehetetlen volt betegséggel elõállni. Ez pimasz hazugságnak látszott
2011 1 | vagy ebédre. Az uram ekkor elõállt azzal, amire már rég készülõdött.
2012 2 | széngöröngyöket, melyeket az elõbbiek hullattak el a hóba. Ismerek
2013 39| azzal a föltétellel, hogy az elõbbieket visszahozza. Nem talált
2014 12| pontról pontra hasonlított az elõbbihez.~Itt egy nagy íróasztalt
2015 16| közönség kitódul. Õk az elõcsarnokban mosolyogva köszöntik a bundák
2016 20| szövetségnek. Elvbõl nem iszik. Elõdjei a történelem során, évezredek
2017 42| kibetûzgette a cikket, mely az elõfizetõkért mindhalálig rajongó, önzetlenül
2018 22| fordult ez elõ. Az már sokszor elõfordult, hogy kevesebbet kaptam,
2019 23| Nekem kell buzgólkodnom. Elõhozakodom a vitustánccal, a tejoltásokkal,
2020 42| Mosoly megfelelõ oldalát az elõírás szerint lenyírta a kipontozott
2021 4 | kezdõdõ, de hosszú nátha elõjele, szóval éppen ilyen és ehhez
2022 5 | él, s egyszer mégiscsak elõkerül. Én páduai Szent Antalhoz
2023 6 | szekrénye alsó fiókjából elõkotorász egy dobozt, kicsomagolja
2024 11| alamizsna számára, üresen.~Elõkotorászom erszényemet. Azt a kevés
2025 1 | visszajött, pénztárcájából elõkotorászott egy ötpengõs bankjegyet,
2026 17| az õsz télbe fordul, a hó elolvad, kitavaszodik. A nénike,
2027 39| hullongott az égbõl, s a pihék elolvadtak forró arcunkon. Szüleim
2028 41| újság, félrehajtom ezt, elolvasom a címet. Tévedtem. Megnyugodva
2029 25| azt a vak is látja. Számos elõnye közül csak azt emelte ki,
2030 29| annak, ami el se kezdõdött. Elõrehajol, mint az imént, hogy az
2031 19| kímélje magát, a betegség elõreláthatólag hosszú lesz, s õ ki fog
2032 28| befektetéséhez tartozott.~Elõrement, be-bekukkantva minden fülkébe.
2033 38| váratlanul és villámgyorsan elõresodorja vagy tizenöt méterre.~Most
2034 9 | sürgõsen haza kell mennie.~Most elõszedve minden érvelõ képességemet
2035 30| maradtam.~Ez a terem a mûtõ elõszobája volt, könyvtárral, jó képekkel
2036 17| Egy nénike ül a miniszter elõszobájában, fekete kalapban, sárga
2037 7 | Kikísérte õt a három szobán, az elõszobán, a lépcsõházon át, a kaput
2038 8 | húsz krajcárt lassanként elosztogattam koldusoknak. Egy hét múlva
2039 33| törni lakásunkba, ha minden élõt és minden halottat jelzett
2040 28| hölgy utazott, az utolsó elõtti, nemdohányzó fülkében. Hat
2041 15| válogatni ruhái, ingei között, elõvenni egy nyakkendõt, s egy másik
2042 23| természetes következménye lehet, elõzködés és nem erõharc. Ez az én
2043 18| szerény embereket? Úgy, hogy elõzködünk velük. Ha elõbb akarnak
2044 22| lehetetlen - mondta, és elpirult.~- De igen.~- Micsoda? -
2045 13| szakítottam”.~De még évek múlva is elpirultam, valahányszor rágondoltam.
2046 23| betegségek is megbetegszenek és elpusztulnak.~- Igen - hagyja rám.~Ha
2047 1 | és koldusbotra juttat, és elragadja kedveseinket, akkor is áldjuk
2048 6 | szép”, vagy fölkiáltanak az elragadtatástól: „nahát, Juliskám, ez már
2049 33| Határozottan jobb valamivel. Elrekedt. Nyöszörög, mint az állat,
2050 21| porszem. Azt reméltem, hogy elröppen a levegõbe. Nem így történt.
2051 13| oly könnyedén, mint egy elröppenõ lepkét, hogy kell átkarolni
2052 8 | fogtak, s attól félnek, hogy elröpül. A kapu aljában kinyitottam
2053 8 | valahogy behajítom a boltba, és elrohanok, vagy megkérek egy lányt,
2054 2 | történeteiket, ezzel pedig elrontják.~Hát inkább magam mondom
2055 5 | leheltetett vele, hogy nincs-e elrontva gyomrocskája, nézegette
2056 20| nyúlt utána. Szájába adtam. Elropogtatta. Tizennégy kockacukrot evett
2057 17| miniszter feje lehanyatlik, arca elsápad, s holtan borul íróasztalára.~
2058 15| vizsgálgatta lelkiismeretét, míg elsavanyodott agglegény létére bele nem
2059 42| másodosztályon. A vonat, elseje lévén, zsúfolt volt. Elszánt
2060 42| augusztus elsejétõl szeptember elsejéig a Mosoly fedezi nyaralási
2061 42| megmagyarázták neki, hogy augusztus elsejétõl szeptember elsejéig a Mosoly
2062 23| egymásnak, szinte versengve az elsõségért. Nincs kor, rang, érdem
2063 7 | szemét lehunyta, a ravaszt elsütötte, s mire a kéregetõ a villa
2064 22| lassan lépegettem, nehogy elsurranó tolvajnak nézzenek. Emeletrõl
2065 13| Lidike? Mondd, hol vagy? Élsz-e még?~1932~ ~
2066 13| hölgyek” és „urak” egymástól elszakadva, illedelmesen, de magukat
2067 42| kisasszonnyal is veszekedett, elszaladt, és csak egy félóra múlva
2068 10| ámult-bámult. Járkált az elszáradt évek avarjában. Nézte az
2069 34| régimódinak, elcsépeltnek.~Miután elszármaztam szülõvárosomból, Borsos
2070 42| Arra gondolt, hogy ha majd elszegõdik és pénze lesz, inkább egy
2071 30| tudtam - ismert engem. Kissé elszégyellte volna magát. De az ízléstelenség
2072 42| beadta a reggelit, s a háziak elszéledtek, ki a hivatalba, ki a partfürdõbe,
2073 1 | szenved. Még egy cigarettát elszívott. Várakozásunk ellenére több,
2074 18| Hazajövet botlunk beléje, és elszörnyûködünk ázott ruháin. De fontos
2075 20| utcára. Engem végtelenül elszomorítana, ha egyszer erre jártomban
2076 29| a temetõ. Ez a gondolat elszomorítja. Sóhajt egyet. Fejét oldalt
2077 1 | Ezt fölemelte az uram, elszontyolodva szemlélte, majd leejtette
2078 39| tódultak szemembe, s torkom elszorult. Soha életemben nem becsültek
2079 24| teleragasztott üvegkalitka eltakarta, csak egy szürke mellényt
2080 19| megnyitották a gerincoszlopot, és eltávolították a csontszilánkokat. Újra
2081 18| kívánatos volna számunkra az eltávozása, a hiánya vagy a halála.
2082 29| valamit, s amikor a pincér eltávozik asztalától, követi tekintetével
2083 17| elõszobában, nem tudnak eltávozni, élvezik még friss dicsõségüket,
2084 3 | szabadon.~Amikor a százados eltávozott, Aurelius lehunyta szemét.
2085 24| aranyért se szerezhetek.~Ezzel eltávoztam.~Csalódottan ballagtam a
2086 15| hogy ez a napja is úgy fog eltelni, mint a többi, édes semmittevésben.
2087 32| rendje és módja szerint eltemettem õt. Csodálatos szerszám
2088 6 | mesterséges álomból. Vagy eltemettük valakinket. Juliska ilyenkor
2089 34| meg, pedig szerettem volna eltenni emlékbe felejthetetlen betûit.
2090 1 | lélekjelenlétünket, hogy eltereljük róla figyelmét, s késõbb
2091 20| lerogyott a földre, ott elterült, magával tehetetlenül.~Egy
2092 31| bokáztak egyet-kettõt, és elterültek a kövezeten. Eszeveszetten
2093 12| nyitogatva és csukogatva, eltévedt. Egy negyedórába telt, míg
2094 39| büntetések - néhány hónapra tartó eltiltások, bizonytalan próbaidõre
2095 26| mint bûvész és tréfamester. Eltöröm a hüvelykujjamat, és villámgyorsan
2096 27| fájt nekik a távlat ilyen eltolódása. Mint egy álomképre meredtek
2097 24| átadtam neki tizenkét darab eltompult, használhatatlanná vált
2098 1 | eshettünk. Sok cudar évet éltünk át. Különösen a háború után.
2099 26| engem Heinz elõtt. Annyira eltüntette jelentéktelenségemet, hogy
2100 15| magábaszállásra serkenti, hogy eltûnõdjék élete mélyebb értelmérõl.
2101 5 | jámbor szenthez, aki az eltûnteket, a boldogtalan vándorokat
2102 41| ott: „ááá”. Késõbb ez is elül. Teljes csönd lesz.~Várok
2103 23| gépkocsi az Aradi utca sarkán elütött valami nénikét. Borzasztó
2104 41| csecsemõ a sírásba, belefárad, elunja, s csak valami ámulat visszhangja
2105 5 | tönkrement. Miklós bátyám háza is elúszott, már rég egy banké volt,
2106 21| tennem? A betegség, a sürgõs elutazás már kopasz mentség volt.
2107 24| Olyan vagyok, mint egy elvadult buddhista pap.~A nirvána
2108 25| istenség. Vigyázz, mert elvágod az ujjad. Úgy, fiam, úgy.
2109 12| Kis feje volt, középütt elválasztott, gyér ezüsthajjal. Kezeit
2110 26| szöszke haja oldalt van elválasztva. Szeme lenkék. Ötéves. Német.
2111 29| mielõtt bekapná és örökre elválnék tõle, egész közel emeli
2112 4 | még mindig ott állt, ahol elváltunk, a sarkon, és figyelt, engem
2113 23| észrevettem, s megvártam - elvártam -, hogy õ köszönjön nekem
2114 22| akinek a tisztesség az üzleti elve, de éreztem, hogy õ is kísértésbe
2115 14| dimenticano mai.~Péter, mint aki elvégezte föladatát, indult. Szaporázta
2116 3 | hidegen folytatta:~- Ha elvenném az életét ennek a szerencsétlen
2117 19| fél, hogy hanyagságával elveszt mindent. Fut a pénze után.
2118 33| Ennyi idõ alatt mindenki elvesztheti az eszét, és követelheti
2119 1 | hallgat, akkor most mindent elvesztünk. Én annyira örültem, hogy
2120 3 | alapjában tagadnám az Állam elvét, megingatnám a hitét a többi
2121 21| ártatlan hazugsággal mindennek elvetem majd a gondját.~Tévedtem.
2122 39| végleges kizárások - várnak az elvetemültekre, akik ezeket a semmiképp
2123 30| A csábító-olcsó ötletet elvetettem. Hiszen nem is rólam van
2124 29| nemsokára milyen kivételes élvezetben lesz része. Az áhított környezet,
2125 3 | és nem azért a szörnyû élvezetért, hogy tomboljon és tiporjon,
2126 3 | szeme se rebbent, amikor elvezették.~A százados ott maradt,
2127 25| szopogatják unos-untalan oly élvezettel, mint a sült csirke csontját,
2128 17| elõszobában, nem tudnak eltávozni, élvezik még friss dicsõségüket,
2129 25| hozzá. Lassan dolgozott, élvezte a munkáját, de alaposan.~
2130 3 | mindnyájan elfogadjuk és élvezzük. Hát nincs jogunk megvetni.
2131 8 | sípszóra, hogy megkötözzön s elvigyen valahová a börtönbe, vagy
2132 31| kikönyökölt, gyönyörködve az elvillanó tájak szédületében.~Különös
2133 13| Undorító volna, émelyítõ és elviselhetetlen volna, hogy a család beleavatkozzék
2134 3 | bronzszakállú sztoikust, ezt az elviselhetetlenül tökéletes félistent.~- Hát
2135 2 | okozott neki. Hazajött, elvitte tõlünk Sárikát. Azóta csak
2136 16| folyik Lohengrin és Brabanti Elza elcsépelt története.~1932~ ~
2137 37| begombolkoztak. Ez a tartózkodás és elzárkózás tüntetõ volt, de csak látszólagos.
2138 36| mikor a császár bevonult, elzártak minden bejáratot, és sorfalat
2139 23| ki. - Ismerek ugyan egy Elzászt. De az fõfelügyelõ a vasútnál.~
2140 20| talál kapni az italra, és elzüllik. Semmi esetre se engedjék
2141 25| a látszólagos igénytelen emberben a föltalálót?~Nyaranként
2142 34| képetek volna róla. Egy emberbõl olyan varázs árad, melyet
2143 9 | is alapozhatnak rajongó emberboldogítók egy társadalmat olyan elméletre,
2144 3 | századosnak:~- Ilyenek a te embereid?~Az nem válaszolt. Várta
2145 3 | a százados. - A legjobb emberem - mondta, majd hozzátette: -
2146 18| stílusa, rossz a cipõje és az emberismerete. Szíve is rossz. Mind a
2147 26| azt hittem, hogy afféle emberkerülõ vadóc. De rájöttem, hogy
2148 15| gondolnak és éreznek már emberöltõk óta olyankor, mikor a Kék
2149 25| egyszerre híres és gazdag emberré teheti õt, minket, valamennyiünket,
2150 18| érzéke sincs a részvét és az emberszeretet iránt. Legalább õ azt állítja.~
2151 17| önzetlenségérõl, nemességérõl, emberszeretetérõl is, csak a nénikérõl feledkeztek
2152 3 | fönséges, nyájas gondolatait az emberszeretetrõl s az irgalomról. Most kaján
2153 41| megértetni ezzel a boldogtalan embertársammal, mert nincs füle, nincs
2154 1 | boldogok, ha kegyetlen, embertelen és komisz, ha tiporja és
2155 3 | rugdalódzott.~- Tudod, hogy embertelenül és igaztalanul cselekedtél?
2156 11| megakadályozzam, egyre magasabbra emelem kezemet, vele együtt az
2157 39| melynek célja a közmûvelõdés emelése, az irodalom ápolása, s
2158 1 | Porcelántorony, hét emelettel, minden emeletén két-két aranycsengettyûvel.
2159 1 | nankingi Porcelántorony, hét emelettel, minden emeletén két-két
2160 11| tekintetes asszony hangját. Emelgeti fejét. Rám tekint világtalan
2161 8 | volt, mint a másik. Amint emelgettem a láncokat, láttam, hogy
2162 34| megpillantottam az utcán, ha kalapot emelhettem elõtte, és õ némán bólintott.
2163 29| elválnék tõle, egész közel emeli szeméhez, búcsúpillantást
2164 38| gyermekvágyaim, az én írásaim, azok emelik, szárnyazzák a lelketlen
2165 42| volt. Mindjárt a fõtéren emelkedett a szálló takaros, kétemeletes
2166 38| mindegyik levél külön-külön emelkedni kezd. Ez a tizenhat kis
2167 14| magához nem tért. Végül rám emelné tekintetét. Meg is köszönné.
2168 25| két penge, mint egyetlen emelõkar, a magasba lendült, aztán
2169 14| Ennélfogva egyre magasabbra emelték csengõ, pompás tenor hangjukat.~
2170 13| simogattam langyos karját, magam emeltem rá a hintánk szûk deszkájára,
2171 11| bizonyára bosszankodik emiatt, hangosan folytatta magánbeszédét,
2172 8 | idegességet és vérszegénységet emlegetett, majd megsimogatta arcom,
2173 2 | viseljük gondját. Nem is emlegettük ezt senkinek. Ismétlem,
2174 34| szerettem volna eltenni emlékbe felejthetetlen betûit. Sokáig
2175 15| és a hozzájuk fûzõdõ régi emlékek indítanak meg, szinte függetlenül
2176 36| Augustus keleti hadjáratának emlékére tartották, a császári palota
2177 21| nem volt baj -, s a baráti emlékezés tûnõdõ mosolyával hallgatta,
2178 11| minden ámulatot, fájdalmat és emlékezést, valami furcsa és kezdetleges
2179 15| elcsodálkozott független szabadságán, emlékezetébe idézte háziorvosa intelmét,
2180 25| gépe, mely nevét örökké emlékezetessé teszi elõttem.~Minden fölösleges
2181 17| eseményrõl a világsajtó hosszan emlékezett meg. A cikkek kiemelték,
2182 23| ami még mindig roppantul emlékeztet ismerõsömre, de azért tüstént
2183 27| mint akik visszanéznek, egy emlékre bámulnak és ugyanazt látják.~-
2184 6 | esõernyõjével. Elfelejtettem említeni, hogy mindig esõernyõt hord.~
2185 39| elfelejtettük. Vály Andorka, amint említettem, két év múlva hirtelen meghalt.
2186 1 | furcsa szemérembõl nem is említettük. Pedig négyszemközt voltunk,
2187 1 | mintha egy érett férfi énekelne vagy inkább dúdolna a sötétben,
2188 2 | Késõbb még sokszor láttuk. Énekelt, ide-oda szaladgált, vidáman.
2189 37| Feri az asztalt verdesve énekelte, hogy õ az a bizonyos nemjó,
2190 37| asztalhoz. Amíg a fiatalok énekeltek, az öregek beszélgettek,
2191 36| gladiátorokat, tapsolt az énekeseknek és mûlovasoknak. Éppen ez
2192 37| muzsika is, mely nem az éneklõ madaraktól származott. A
2193 8 | államhatalmat kizárólag énellenem mozgósították. Budapest
2194 13| jött el, vagy a felesége. Énértem akkoriban már nem jött senki.
2195 4 | tegez.~Vártam, vajon futni enged-e szabálytalan pályámon kétségeimmel
2196 1 | bukott nõket, akik rendõri engedéllyel adják el testüket, három
2197 3 | a többi zsoldosnak, aki engedelmeskedik a parancsnak, szövetségesévé,
2198 33| tombolt, megtagadja az engedelmességet, rikácsolt, hadat üzent
2199 8 | Egy reggel édesanyám nem engedett iskolába. Semmi bajom se
2200 41| kell neki, a megtorlás. Nem engedi magát megvesztegetni.~Lehajtom
2201 16| a sarokban. Nem látod?~- Engedj csak, drágám. Tényleg. Ez
2202 20| elzüllik. Semmi esetre se engedjék ki egyedül az utcára. Engem
2203 18| egy fikarcnyit se hajlandó engedni. Ellenérveimre gúnyosan
2204 19| ahol feküdt, egyelõre nem engedték be. Zárt ajtók mögött tanácskoztak
2205 22| áhítoztam, de eddig még sohasem engedtem meg magamnak. Gyönyörködve
2206 26| pillanatnyi sugallatnak engedve, egyszerre lekaptam Guszti
2207 9 | feleségemnek, fiamnak, énnekem, még szegény kutyámnak is.
2208 25| vidéki kisbirtokos. Szeretett enni-inni. Szerette a malacpörköltet
2209 29| azt kutatja, mi van ott ennivaló. Ez a szem az étteremben
2210 19| így, akinek nem tartozik ennyivel, mert ilyen adósságot sohase
2211 34| hogy azon gyújtsam meg az enyémet.~- Csaljuk az államot -
2212 32| Haló porából éled meg, az enyészet penészes ágyából lép ki,
2213 1 | kitöltöttem a teát, az idõrõl, az enyhe, kehes télrõl beszélgettünk,
2214 19| ordított. Még a bódítószerek se enyhítették fájdalmát. Mozdulni se tudott.
2215 15| vallomás regényességét tréfásan enyhíti. A zuhanynál találkozott
2216 23| utóbbi évtizedekben feltûnõen enyhült. Micsoda félelmes, ragadozó
2217 35| észrevett az mindent, s enyvesfekete szemében folyton föl-föllobbant
2218 35| képzelte, hogy még mindig ép, mint valaha, a szélhûdés
2219 37| éjszakájá-t, csupa szerelmes, epekedõ hejehuja nótát, az öregek
2220 3 | látszik, ezen a földön az épelméjûek között csak az õrültek tarthatják
2221 3 | akarják rombolni, amit mi építettünk. Most durván és botorul
2222 36| Lovamnak márványistállót építtettem, elefántcsont jászolt, vele
2223 42| könnyekig megindult olvasók épülésére és gyönyörûségére.~- Hát
2224 17| hallatszanak a rengeteg épületben, röpül a titkár, eltûnik
2225 12| kisfiú.~Nekivágott a rengeteg épületnek, mely kongó folyosóival,
2226 12| mely a törzsépületet az új épületszárnnyal ragasztotta össze, s ezen
2227 12| visszafelé a hosszú úton, az új épületszárnyon, a homályos átjárón, a zegzugos
2228 35| tavaszra, áprilisban föl fog épülni. Áprilisban vagy májusban.
2229 37| harangok, és hangjuk hatalmas, érces hömpölygéssel végigáramlott
2230 3 | Te voltál?~- Én - mondta ércesen.~- Miért tetted?~- Mert
2231 11| erszényemet. Azt a kevés ércpénzt, mely benne van, odaöntöm
2232 1 | nagyembernek. Igazán minden érdek nélkül. A „konjunktúra”
2233 6 | szegényebbeket. Azokkal köt „érdekbarátságot”. Ilyen Juliska. Neki nem
2234 1 | úgynevezett „fontos gazdasági érdekekért” folyt, ezért gyilkolták
2235 5 | terhelnék meg. Minden szeretet érdeken alapul - minden szerelem
2236 4 | zsebébõl, mint színházban érdekesebb táncmutatványoknál.~Csak
2237 5 | egy vagy más szempontból - érdekházasság.~Körülbelül így beszéltek.
2238 13| tartottam, hogy ezek esetleg nem érdeklik õt. Szívem hangosan kalimpált.~
2239 29| még mindig nem költött el.~Érdeklõdésem lassanként õrá terelõdött.
2240 34| fölvillanó szemmel, csigázva érdeklõdésemet. - Akkor, amikor nincs -
2241 16| tetszenek itt maradni? - érdeklõdik a ruhatárosnõ.~- Nem - felelik.~
2242 23| kiváló emberek minden iránt érdeklõdnek: számukra az egész világ
2243 8 | sejtettem. De nem mertem érdeklõdni, miért fog otthon. Fél tízkor
2244 39| mestersége, a természettan iránt érdeklõdtek, hogy kell például villamos
2245 26| világgal szemben teljes érdektelenségét jelenti be.~Édes kis kölyök.
2246 10| Elmondta, hogy tizenöt évig Erdélyben élt, most is vidéken van
2247 10| fölismerte. Ez volt az az „erdélyi fiatalember”, aki hajdan -
2248 23| elsõségért. Nincs kor, rang, érdem vagy vagyon, ami fölmenthetne
2249 39| tagja lehet, akit mi erre érdemesnek és méltónak tartunk, mindaddig,
2250 18| kisebbítik képességüket és érdemüket, mi magasztaljuk föl, ha
2251 29| pillog, fürkész, s egy erdõben vagy egy kopár hegytetõn,
2252 26| narancsszín gombákat hozok az erdõbõl. Egy vezetõtõl havasi gyopárt
2253 15| után sétálgatni a holdas erdõcskében. Igazán elégedett volt.
2254 32| vért szivattyúzok pangó erébe, újra életre villanyozom,
2255 38| rohanó újságot, s utána is ered, ahogy máskor a kalapja
2256 10| gyakran meghal, mikor az eredeti még él, gyakran túléli az
2257 5 | csillogóbb, még tartósabb, még eredetibb, még értékesebb. „Várj,
2258 10| még él, gyakran túléli az eredetit, fejlõdik, változik. Voltaképp
2259 26| göröggyufákat gyújtogatok. Semmi eredmény. Csokoládészivarral kínálgatom,
2260 18| ezzel a szerencsétlennel. Eredménytelenül.~Múltkor bemutattam egy
2261 1 | botránytól féltem, mint aki erején túl föladatot vállal, s
2262 11| lefelé húzza kezemet, erõnek erejével meg akarja csókolni. Én,
2263 1 | lakásunkban már nincs ott.~Családi ereklye volt. Az uram örökölte soproni
2264 6 | a bútorai meg a családi ereklyéi, melyeket régi rokonok hagytak
2265 1 | majd legközelebb. Bundáját erélyesen-gyorsan maga vetette le, nem hagyta,
2266 8 | tok rovátkájában néhány érem is van, a mennybe szálló
2267 29| óta gyakorolta a lemondás erényét, most már beletörõdött a
2268 26| sapkáját. Anélkül is szóba ereszkedik velem.~Nyilván azt hiszi,
2269 3 | fiam. Egy világ recseg eresztékeiben. Meg kell mentenünk ezt
2270 7 | tanácsokkal, hazug szavakkal eresztették szélnek, de eddig még nem
2271 1 | mondta, olyan ez, mintha egy érett férfi énekelne vagy inkább
2272 26| HEINZ~Itt mindenki érette õrjöng. - Heinz, Heinz,
2273 37| Schillert olvassa, csak aztán, érettebb korában tér át Goethe mély
2274 14| az olaszt és a németet. Érettségi után angolul is meg fogok
2275 5 | hallgatott.~Mondd, mit érezhetett most ez a szegény fiú, mikor
2276 2 | mindig ott ült volna. Ezt érezhette õ. Mi is ezt éreztük. Jelenléte
2277 15| hogy mit is gondolnak és éreznek már emberöltõk óta olyankor,
2278 19| törekedni lehet. Úgysem érhetjük el sohasem.~No, szervusz,
2279 3 | kövekkel, fustélyokkal, ahol érik, mindaddig, míg ki nem leheli
2280 19| akkor is a kezén. Csak az õ érintését tûrte a beteg. Egyébként
2281 17| lett aranyfüstös ujjainak érintésétõl. Végül a titkár sajnálattal
2282 29| diós tortára, mely majdnem érintetlenül állt ott, a sorsára várakozva.~
2283 5 | a kelmét, az ajkához is érintette, hogy meggyõzõdjék, finom-e,
2284 36| kinyújtott hüvelykujja körmét érinti.~A vér arcába szökkent.~-
2285 40| keltenie, ezúttal természetesen érintkezett tisztelõivel és bámulóival,
2286 1 | legelõkelõbb körökkel is érintkezhetnek, együtt fényképeztetik le
2287 33| billentyûit, drótjait, hogy nem érintkeznek-e valahol a fémszálak. Hiba
2288 37| figyelik egymást. A cigánnyal érintkeztek, azzal izengettek. Ha például
2289 9 | az angyalokat. Régóta nem érintkeztem efféle két és fél éves angyalokkal.
2290 1 | megvalósítsa. Hagytuk, hadd érjék meg benne - természetesen
2291 38| pillanatok kérdése, hogy földet érjen.~De megint csalódom. Egy
2292 12| az úr.~Pista, aki a fõnök érkezésekor a zûrzavarban nem tudott
2293 17| azután fogad. A jelentkezõk érkezésük sorrendje szerint jutnak
2294 9 | a mai „mûvelt” emberiség erkölcsét fedeztem föl, amely a gyilkosságot
2295 23| és nem erõharc. Ez az én erkölcsöm, az én udvariasságom erkölcse.
2296 19| foglalatoskodott. Egy orvos az érlökését olvasta, várt, és beoltotta,
2297 8 | és visszaadtam volna az érmet, jobb markomat nyitottam
2298 26| hogyha gyorsabban akar célhoz érni, egy robogóra kap, s lábtóját
2299 37| tapasztalatlan ifjúságot, hogy érniök kell mindaddig, míg ezt
2300 17| államférfiút dolgozószobájában, ernyedetlen munkája közben érte a halál.
2301 23| lehet, elõzködés és nem erõharc. Ez az én erkölcsöm, az
2302 1 | lefelé bukdácsol. Itt már erõlködött.~Ozsonna után, hogy felkeltünk,
2303 25| hátam mögé állt, s amíg erõlködtem és csattogtam, így vezényelt: -
2304 25| gép föladata az volt, hogy erõmûvi úton szétvagdalja, elaprózza
2305 11| Õ lefelé húzza kezemet, erõnek erejével meg akarja csókolni.
2306 40| hirtelen támadt s egyre erõsbödõ szenvedély fejleményeiben.
2307 34| tûnõ évekkel, hanem egyre erõsbödött és mélyült. Kikerültem a
2308 1 | ott a kancsó is”, és ez erõsített bennünket.~Szerencsére erre
2309 25| szeletlen kenyeret, s a deszkára erõsítette, a számára lefektetett sínek
2310 27| üvegajtón.~- Lehetetlen - erõsködött az asszony. - Teljesen lehetetlen.~-
2311 23| tapasztalom, hogy ezt ki akarják erõszakolni, hogy megkövetelik szenvedõleges
2312 22| véletlen tukmált rám, szinte erõszakosan, nem fogom elkótyavetyélni.
2313 3 | Erõ kell nekünk, erõ. Az erõt onnan vesszük, ahonnan lehet:
2314 11| de eszembe jut, hogy az erszény, még ha üres is, a pénzgyûjtés
2315 11| számára, üresen.~Elõkotorászom erszényemet. Azt a kevés ércpénzt, mely
2316 8 | Tettettem, hogy egy kukkot sem értek az egészbõl. A gyerekek
2317 1 | mi volt az üzleti, forgó értéke, azt se tudom. Valér, a
2318 5 | tartósabb, még eredetibb, még értékesebb. „Várj, Alikám, várj, majd
2319 6 | Õneki minden, amit kap, értéktelen. Csak az az érték, amit
2320 6 | sürgõsen viszonozni hasonló értékûvel olyan durvaság, mint visszaküldeni.
2321 3 | mesékkel támadnak a rend, az értelem, a latin szépség ellen,
2322 18| Szíve is rossz. Mind a két értelemben. Billentyûhibája van. Ezenkívül
2323 15| eltûnõdjék élete mélyebb értelmérõl. Csodálatos is, hogy egy
2324 12| Takácsnak, mosolyogva. - Kedves, értelmes fiúcska. Úgy látszik, jó
2325 3 | mondta. - Beszélj vele, értesd meg, hogy ez helytelen volt,
2326 2 | levél kíméletesen arról értesített, hogy Sárika a hátunk mögött
2327 3 | aztán útnak bocsátotta.~Értesítette az éjjeli õrség parancsnokát.
2328 19| szokták mondani: „Kíméletesen értesítették.”~Rohant, mint az eszeveszett.
2329 34| úgy, ahogy megesett.~Arról értesültem, hogy mindennap pont tizenkét
2330 1 | nekünk. Februárban arról értesültünk, hogy Martiny már hetekkel
2331 7 | arra, amit még mindig nem értett: mert amíg õ az órát figyelte,
2332 5 | értettem õket. Csak õk nem értettek engem. Én értettem, hogy
2333 36| odakacsintott: „Na, mi lesz?” Nem értették. Gyaloghintója vivõinek
2334 25| Szétnézek ebben az idegen és érthetetlen világban, keresem õt, nem
2335 1 | értette a helyzetet. Nem is érthette, hiszen játszott, álomból
2336 20| helybenhagyta. Meg is dicsért értük.~A kutya öt órakor talpra
2337 25| paprikákat, melyeket méregerõs erükkel együtt evett meg. Szerette
2338 11| templompitvar felé. Amint közelébe érünk, s látjuk nem ráncos, mozdulatlan
2339 15| Úgy rémlett, mintha fontos érveket és ellenérveket vetne latba.
2340 1 | ilyesmit nem teszek.” Próbáltam érvelni. „Hát függsz te tõle? Kid-mid
2341 9 | mennie.~Most elõszedve minden érvelõ képességemet és ékesszólásomat,
2342 42| másodosztályú gyorsvonatra is érvényes jegyet kap, oda-vissza,
2343 32| cselekednem kell. Visszamenõleg érvénytelenítem mindazt, amit tizenöt év
2344 18| Billentyûhibája van. Ezenkívül semmi érzéke sincs a részvét és az emberszeretet
2345 32| belõle.~Most pedig itt van, érzékelhetõ és tapintható valóságban,
2346 8 | beszéltem, annyi idõ múltán még érzékeny. Akármit csinálok, zsibog.
2347 19| kezdve megbénult. Lábai érzéketlenek voltak, hûdöttek. Miután
2348 29| ér az ujjával. Mind az öt érzékével eszik.~Nem zabál, nem fal,
2349 28| bizalomgerjesztõ pofám volna? No, ne érzelegjünk. Az utasok általában legközelebbi
2350 8 | a pontra. Tudod, milyen érzés volt ez? Mint mikor a lencse
2351 25| viharos volt, oly vegyes érzéseket támasztott bennünk, hogy
2352 9 | papírral-tollal játszom, érzésekkel és gondolatokkal. A tükörszekrényben
2353 34| betûvetésre, de a gondolkozásra és érzésre, az életre is. Micsoda mély,
2354 3 | Mi, akik gondolkozunk és érzünk, elfordulunk ilyesmitõl.
2355 4 | nekem azonban korszakalkotó események, amikor egy sarkon váratlanul
2356 17| íróasztalára.~Errõl a megrázó eseményrõl a világsajtó hosszan emlékezett
2357 29| sandított könyörgõ, megható esengéssel, az asszony pedig megint
2358 20| minden évben öt-hat ilyen esete van. Két lábra állíttatta
2359 32| életet jelképezik. Ilyen esetekben egy fölöslegessé vált figurát
2360 34| Zavaromban fecsegni kezdtem. Kis eseteket, valódi és koholt történeteket
2361 1 | nem ismered a mi kancsónk esetét? Hát elbeszélhetem, drágám.
2362 39| az igazán valószínûtlen eshetõségre, ha mûködését kénytelen
2363 1 | Pedig nemegyszer kísértésbe eshettünk. Sok cudar évet éltünk át.
2364 37| fölényesebben a pénzt, hogy nem esik-e valami csorba az õsi szokások
2365 39| ujjunkat az égre emelve esküdjünk is meg, hogy mindaddig,
2366 16| vagyontalansági esküt tett. Hamisan esküdött?~- Nem az urával van. Mellette
2367 39| becsületesen állta szavát és esküjét, mert soha életében más
2368 39| meg-megújuló önvádat. Szavam és esküm alól nem oldhat föl többé
2369 4 | vajon csakugyan bicegek-e. Esküszöm, hogy megszántam. Ha valakinek
2370 16| Az ura vagyontalansági esküt tett. Hamisan esküdött?~-
2371 23| Tévedtem. Szépirodalom. Esmond Henrik. Ez meglep, és fokozza
2372 38| kormányozza.~Csakugyan le fog esni? Úgy látszik, igen. Tehát
2373 40| soron, a csöpörgõ sötét esõben megpillantott egy kóbor
2374 6 | ajándékaival, eltûnik, kezében az esõernyõjével. Elfelejtettem említeni,
2375 6 | Elfelejtettem említeni, hogy mindig esõernyõt hord.~Tíz éve ismerem. Az
2376 11| templomtéren, szaladok. Esõköpenyemet ráncigálja a vad tavaszi
2377 30| elõtt áll. Akkor már az esõköpenyét, a kalapját is hozta, s
2378 1 | kétszázan vettek részt. Ragyogó estély volt. Az inasok üvegtálakon
2379 21| tényleg valamennyien ágynak estünk. Lehetetlen volt betegséggel
2380 1 | szörnyût. Kétségbe voltam esve.~De hát az uram megnyugtatott.
2381 25| elindította az egész országba, északra és délre, keletre és nyugatra.~
2382 12| kódorog. A labdán jár az esze, nem a könyvön.~- De most
2383 25| a huncut német hogyan is eszelhetett ki ilyesmit, és hogyan készíthette
2384 8 | kerülõkkel bujdostam. Más tervet eszeltem ki. Tízóraira nem vettem
2385 25| lelkiismeretlenség volna. Mióta az eszemet tudom, csakugyan õ volt
2386 1 | kilencvenöt pengõnél. Eszerint õ kerek nyolcszáz pengõvel
2387 34| föltétlenül meg lehetett bízni. Eszességével csak ízlése vetekedett.
2388 31| elterültek a kövezeten. Eszeveszetten menekült. Sebességmérõje
2389 40| csodálatosképpen még mindig nem eszi, hogy a rádió pontos idõjelzésének
2390 12| rozoga falépcsõn, egy fából eszkábált, homályos, villannyal világított
2391 9 | akiket „nem ismerünk”.~Rövid eszmecserénk után enni kezdett. Három
2392 19| kerék át is haladt rajta, eszméleténél van, remélik, hogy meg lehet
2393 35| súlyosodott. Harmadnap elvesztette eszméletét. Negyednap hajnalban kilehelte
2394 20| hátára zuhant, és kinyúlt, eszméletlenül, négy lábát petyhüdten a
2395 8 | üzletbõl.~Csak künn az utcán eszméltem arra, hogy az ezüst Máriát
2396 2 | nemes tettünk”-re. Késõbb eszméltünk föl. Mert az, ami nekünk
2397 34| tökély. A példaképem volt, az eszményem, döntõen befolyásolta fejlõdésemet,
2398 26| körmükkel, a nõi szépség mai eszményképei. - Hová sietsz, Heinz? Mit
2399 1 | akik hajráztak hozzá, és eszmét hazudtak belé, hogy a tudásnak,
2400 18| múlva azonban, anélkül hogy észrevennétek, csak róla beszéltek és
2401 29| a szája, melyet azonnal észrevesznek, a vékony, piros, mozgékony
2402 9 | angyalokkal. Minden mozdulata, észrevétele érdekelt. Sokat tanultam
2403 34| talpraesett megjegyzések és észrevételek valóságos tûzijátéka cikázik,
2404 8 | vásároljon ott valamit, s észrevétlenül felejtse ott, ejtse a földre.
2405 24| tudta legyõzni, anélkül hogy észrevette volna, hogyan és miképpen,
2406 25| Sarabold-darabold. No, esztek? No, nesztek. Kinek kell
2407 37| HÉT KÖVÉR ESZTENDÕ~Rekkenõ meleg volt, vasárnap.
2408 4 | barátom, akit átlag minden tíz esztendõben látok egyszer, többnyire
2409 31| az idõben is pont kétezer esztendõt, s ebben a pillanatban az
2410 38| mi rímel erre a szóra: „eszterhéj”; ennélfogva elhatározza,
2411 35| betegsége ellenére is éles eszû volt, bizalmatlan és agyafúrt,
2412 1 | Alighogy magunkra maradtunk, eszünk nélkül futottunk a szerencsétlenség
2413 13| olykor harsányan rikkantott: Été, Chaine anglaise. Hölgyek
2414 29| Szótlanul fölajánlotta az ételek háromnegyed részét, s az
2415 36| mérget keverhettek volna ételembe. Én azonban hallgattam ébren
2416 26| hideg és tiszta, mint az éter.~De mit törõdik õ ezzel.
2417 19| sehol se lehetett látni. Éter- és jódszag terjengett. Körötte
2418 5 | csinosan érkezett haza, nem etették agyon, s a vendégség után
2419 36| elbeszélgetett vendégeivel, a fekete etiópiaikkal meg a sárga egyiptomiakkal,
2420 42| változatossá... Naponta ötszöri étkezés... A bõséges és kitûnõ reggelit,
2421 34| Kifejtette, hogy akár vendéglõben étkezik, akár úriháznál, errõl a
2422 29| étteremben több héten át együtt étkeztünk. Velem szemben ült a feleségével.
2423 42| Ilona tanulmányozta az étlapot. A pincér - nem az aranyfogú
2424 29| Tekintete végigcikázik az éttermen, keresi a pincért. Rendel
2425 9 | Félt, hogy kifog rajta az étvágy. Szerencsére sikerült bekebelezni
2426 29| csont és bõr. Ímmel-ámmal, étvágytalanul evett. De azért mindig éhesnek
2427 42| egész pompájában zajlik az európaian elõkelõ fürdõi évad... s
2428 42| európaian elõkelõ fürdõi évad... s bálak, csónakkirándulások,
2429 35| elmúlt az õsz is. Minden évadban néhányszor ilyesmivel fordult
2430 1 | fiatal zeneszerzõt, akit éveken át küldözgetett egyik külföldi
2431 39| könyveket vásárolunk, az évenként mutatkozó tiszta haszonból
2432 39| is.~Régen történt ez. Az évére is emlékszem: 1893-ban.
2433 37| emberek, nem negyven-ötven évesek, mint Szél Lászlóék, hanem
2434 1 | kísértésbe eshettünk. Sok cudar évet éltünk át. Különösen a háború
2435 21| Bécsbõl összerakható csónakján evezett le a Dunán. Mézszõke haja
2436 20| Elõdjei a történelem során, évezredek óta szintén nem ittak. Szükségbõl
2437 33| csöngettyû föllázadt.~Tizenöt évi példás szolgálat után forradalmasdit
2438 36| és mulattam azon, hogy evickélnek a halálba. Éheztettem a
2439 25| majd szegény rokonaidat” - évõdtek vele, s kedélyesen hátba
2440 34| szokásáról nem tesz le, mert az evõszerek sehol a világon nem eléggé
2441 3 | szép világot, mely annyi évszázadig fényeskedett bölcseivel,
2442 18| terebélyes ibolyát (nagyobbat egy évszázados tölgynél), mely állandóan
2443 29| éhesnek látszott. Valószínûleg évtizedek óta gyakorolta a lemondás
2444 23| hogy a vörheny az utóbbi évtizedekben feltûnõen enyhült. Micsoda
2445 34| Péterrel alig találkoztam. Évtizedekig Budapesten, külföldön éltem.
2446 40| fenyves soron, amelyen az Excelsiorba vetõdött. Nem is látták
2447 19| öt felé fölcsengették az Eyssen szanatóriumból, hogy valami
2448 34| helyettesítettem a papirosábrándokba, s ezáltal kézzelfoghatóvá, tartalmassá
2449 15| szóról szóra egyeznének, s ezekbõl talán össze is lehetne állítani
2450 29| zsömlék és kiflik. Egyelõre ezekkel vigasztalódik.~Minden ajtónyílás
2451 39| gyulladt, dagadt szemeket. Ezektõl olyan lidérceset álmodtam,
2452 14| hajlott kora - sok-sok ezer éve - ellenére is derekasan
2453 1 | Mennyit? kérdezte az uram. Ezerkétszázat?” „Ugyan, feleltem bosszúsan,
2454 25| fölcsigázta a várakozást. Ezermesternek, varázslónak nevezték. Ha
2455 1 | félrebillentette, feldöntötte. Ezermillió darabra tört, drágám.~Az
2456 31| bírt. Kíváncsiak százai, ezrei vették körül. Mindenki a
2457 32| képzeletével. Lehetnek ezek ezren és százezren, valamennyi
2458 8 | a mennybe szálló Mária ezüstbõl vert képével. Egy ilyen
2459 5 | bársonybugyogó, fényes ezüstgombokkal. Tapogatta a nagymama, bizalmatlanul
2460 12| középütt elválasztott, gyér ezüsthajjal. Kezeit összedörzsölte,
2461 1 | elkértem Altwien-findzsáit, ezüstjeit, mert az én csempe bögréimet
2462 8 | állványt, melyen megannyi ilyen ezüstlánc lógott, aztán magamra hagyott,
2463 8 | Már régóta vágyakoztam egy ezüstláncra. Ismered, milyenek ezek.
2464 1 | csészéit se méltányolhatta, az ezüstöket sem, hiszen õ mindezt megszokta.
2465 8 | gyötrelmes izzadságomtól ezüstözve. A megdicsõült Szûzanya
2466 5 | erre a nagymama svájci ezüstórával felelt, de az anya se maradt
2467 22| tízeseket is, s a papírokat ezüstpengõkkel, rézfillérekkel cukrozta.~
2468 6 | mellére szorította. De az ezüsttál zavarba hozta. Csak játszotta,
2469 6 | teknõsbéka hajtûje. Nem ezüsttálat akar õ. Szeretetet akar.
2470 6 | megajándékozzuk. Vettem neki egy ezüsttálcát, de az nem ért annyit, mint
2471 42| már ismerték, s megbízták ezzel-azzal. Egy szombat estén, amikor
2472 16| szegény E-t.~- Az a perzsa F-né.~- Ki is az?~- Hiszen nálad
2473 12| három rozoga falépcsõn, egy fából eszkábált, homályos, villannyal
2474 1 | egyet-mást. Egy-két nyulat, fácánt, foglyot, néhány kosár csemegeszõlõt.
2475 25| körülvették a rokonok, és faggatták, hogy mi újság. Egyszer
2476 27| hozzá az asszony. Kanalazták fagylaltjukat. Nem szóltak semmit. Hallgattak.~
2477 1 | volt. Az inasok üvegtálakon fagylalttornyokat vittek, ezeknek a közepe
2478 42| hogy mégiscsak megy. Valami fájdalmas, áttetszõ mosoly futott
2479 11| tömörít minden ámulatot, fájdalmat és emlékezést, valami furcsa
2480 19| bódítószerek se enyhítették fájdalmát. Mozdulni se tudott. A derekától
2481 5 | sohasem hûlt meg, sohase fájdult meg a torka. Ezt a nagymama
2482 5 | kötötte át homlokát, mintha fájna a feje, és mindig szánta
2483 22| nekünk melegvíz-fûtésünk van. Fájós ujjakra is használják. De
2484 9 | ek az áldozatok, akik más fajtához, más osztályhoz tartoznak,
2485 42| egy üres lábashoz, kezébe fakanalat nyomott, és valami villámló
2486 40| minden magyarázat nélkül faképnél hagyott. Kiderült, hogy
2487 36| magát palotája termein, fáklyák, lámpák világánál, szolgáit
2488 8 | tûzoltók is, akik éjszaka fáklyákkal, tajtékzó lovakkal dübörögtek
2489 1 | föl-föllobogtak. Mintha fáklyát vittek volna.~Még valamit.
2490 14| cukrászdában - felelt a nõ a fáknak, a semminek.~- Benissimo.
2491 34| követelményeket. Saljapin hangja fakónak tetszett az övéhez képest,
2492 29| érzékével eszik.~Nem zabál, nem fal, csak eszik. De az elmondhatatlan
2493 1 | jutottak nyirkos, vízrózsás falaink, a dohszag, a sötétség,
2494 33| Vezetéke meghúzódott a falak mentén, a szõnyegek alatt.
2495 1 | látta, hogy az elõszoba falán három rézkampó erre a célra
2496 24| mozdulatlanul, s az üvegkalitka falára bámult. De azért vártam.~
2497 15| úgy kell neki, mint egy falat kenyér”. Erre maga is belátta,
2498 2 | tõlünk, hogy megosztjuk vele falatainkat. Nyíltan, titokban áskálódtak
2499 7 | hogy valakinek nincs betevõ falatja?~4~A hang azonban ott belül
2500 39| otthon. Az izgalomtól egy falatot se tudtam enni. Bementem
2501 27| valami csemegekereskedés vagy falatozó, ahol hideg csirkét, málnaszörpöt,
2502 1 | rossz kedvünk. Teáztunk, falatoztunk. Sok szendvicsünk maradt.
|