11-atlep | atluc-bonyo | borcs-dezso | di-elmos | elne-falat | faloc-fogpi | fogta-hajto | hajtu-hossz | host-kabin | kabit-kilen | kilep-labda | labra-mandu | manko-mente | menth-nyolc | nyoma-penzg | penzh-rugta | ruhab-szemh | szeml-targy | tarho-tudna | tudno-vedek | vedel-zuzza
Fejezet
3004 8 | kikaptam, s bal markomba fogtam. Szerettem volna ezt is
3005 21| Megígértük, hogy majd írni fogunk egymásnak, de nem írtunk.~
3006 42| tízóraiját, ozsonnáját sohase fogyasztotta el. Vacsora után a csöndes,
3007 38| tulajdonos lihegve, ereje fogyatékán föladja a harcot. Távolból
3008 15| vacsorázott kenyér nélkül, hogy fogyjon. Most paradicsomlevest evett
3009 40| tíz dekát szeretett volna fogyni, de az Excelsior igazán
3010 40| ellenére is csak öt-hat dekát fogyott.~Ez volt minden gondja.
3011 18| illat biztosabban öl, mint a fojtógáz.~Próbáltam én már mindent
3012 33| gyömöszöljetek papírt réztorkába, fojtsátok bele a szót. Úgy-úgy. Határozottan
3013 12| fõlépcsõre, s megpillantotta a fõkaput a tûzõ, nyári napfényben,
3014 18| lecsökkentenünk addig a fokig, hogy nem tiszteletre méltó,
3015 17| levegõben. A lámpák egy fokkal fényesebben égnek, s a szemek
3016 12| lépcsõkön, hármasával hágva a fokokat. Fölért a harmadik emeletre.~
3017 39| feddések, megrovások, milyen fokozódó büntetések - néhány hónapra
3018 37| nem egyféle bort ittak, fokozta a világnézeti ellentétet.
3019 23| Esmond Henrik. Ez meglep, és fokozza iránta a nagyrabecsülésem.
3020 42| egyre gyérültek, az ábra fokról fokra feketedett, s mire
3021 12| telt, míg kiért a széles fõlépcsõre, s megpillantotta a fõkaput
3022 36| s a köntöse alján piros folt támadt. Cornelius Sabinus
3023 12| Harisnyája egy helyütt foltos is volt, egy helyütt lyukas.
3024 20| gyomrában kotyog-fortyog a sok folyadék, marja nyálkahártyáit a
3025 20| tányérral. Oda se szagolt. A folyadékkal szemben most bizalmatlansággal
3026 23| mered. Lelkében hasonló folyamat mehet végbe, mert mély lélegzetet
3027 9 | imént a vagyonszerzés õsi folyamatát láttam, kicsinyített, de
3028 20| jókedvükben a gyermekek cselhez folyamodtak. A mélytányérba belenyomkodták
3029 16| elintéztünk.”~Benn tovább folyik Lohengrin és Brabanti Elza
3030 10| mindig benn, képzeletünkben folynak le, s nem a valóságban,
3031 24| hazai s külföldi lapok és folyóiratok.” „Borotvapengék szakszerû
3032 42| Lakyék a Mosoly címû havi folyóiratot járatták.~Ilona, a mindenes
3033 36| nélküle van, a hegyek, a folyók, a csillagok is, és õ nincs
3034 12| rengeteg épületnek, mely kongó folyosóival, zord, penészes boltozataival
3035 12| elakadt, s hiába járta végig a folyosót többször is, az 578. ajtónak
3036 1 | az a kép, mely a Sárga folyót ábrázolta a kõhíddal. Ezt
3037 37| künn, Szél László tanyáján folytassák ezt a nem rosszul induló,
3038 15| meddig valóság, s késõbb folytatja, utána megy, elkíséri mindenüvé.
3039 24| lefelé egy szürke nadrágban folytatódott, fölfelé pedig egy kemény
3040 5 | magát a hadjáratot tovább folytatták, törhetetlen konoksággal.
3041 13| ágyba, mint egyébkor. Ott folytattam ezt az eleven, mindig megújuló,
3042 36| polgároknak, szenátoroknak, fõnemeseknek. Caligula germán testõrei
3043 12| összekötött ívet nyújtott át a fõnöknek:~- Méltóztassék parancsolni.~-
3044 15| aki a nyár elején kissé fontoskodva jelentette ki, hogy „a nyári
3045 36| Cassius, téged, testõrségem fõparancsnokának.~Rátekintett nyugtalanul
3046 42| pengõ borravalót adott a fõpincérnek, öt pengõ borravalót a kiszolgáló
3047 1 | a bankban, egy kis német fordítás, postamunka - ezt eléggé
3048 39| Egyesület”-re száll. Végül egy fordulatokban gazdag mondatban fölszólított
3049 32| ezzel, azon töprengek, hogy fordulhatott elõ a fölöttébb sajnálatos
3050 26| Mindhiába. Kikerüli õket, mint forgalmi akadályokat. Szalad és fütyül.
3051 41| látom is, amint keze a kulcs forgását utánozza: „a dutyiba veled,
3052 13| kettõvel elõre. S amíg a színes forgatag bonyolódott-gombolyodott,
3053 20| gyötrõdött, nyögött, ide-oda forgolódva. Késõbb elaludt. Harsányan
3054 25| alkatrészeket, csapágyakat, forgósarkokat, s két hatalmas, élesre
3055 1 | valami „formá”-t keres - forma nélkül a legnagyobb kedvesség
3056 1 | hogy bizonyára valami „formá”-t keres - forma nélkül
3057 1 | lényegileg igazam van, de formailag nem, s ez a fontos. „Képtelenség,
3058 9 | kicsinyített, de valószerû formájában, most fény derült arra,
3059 2 | utca valóságos szörnyet formál belõle, s végképp tûrhetetlenné
3060 29| föllángol, olajos fényben forog, aztán, mint valami mécs,
3061 10| Közben háborúk voltak, forradalmak - sok-sok minden volt -,
3062 42| mint azok a szerencsétlen forradalmárok, akik a cári Oroszországban
3063 33| évi példás szolgálat után forradalmasdit játszott, tombolt, megtagadja
3064 36| húgom, az istennõ meghalt forrólázban. Egyedül maradtam. Gyászomban
3065 11| voltam -, milyen csodálatos forróság áradhat egy másik kézbõl.
3066 14| a vízgyöngyöket, s olyan forróságot gyullasztott benne, hogy
3067 5 | változatlan szívóssággal és fortéllyal, egyre elszántabban és kétségbeesettebben.
3068 36| antiumi jószékhez fordult, s Fortuna templomából ezt a figyelmeztetést
3069 31| az Örök Városban volt, a Forum Romanumon. Látta a Vestaszüzek
3070 3 | otthon. Most hallottam a fórumon, hogy este a praefecturára
3071 36| Cassius, a testõrcsapatok fõtisztje, a lázadók vezére sápadtan
3072 39| hoztak üvegtálban, cukorban fõtt dióval, birsalmával, zöld
3073 42| tudta, hogy Portugália fõvárosa Lisszabon, hogy a rádium
3074 15| ivott, tegnap este csak fõzeléket vacsorázott kenyér nélkül,
3075 30| valami, csöngess Imrének. Fõzess magadnak feketét. Remek
3076 20| úrasszonyát megkértem, hogy ebédre fõzessen majd a kutyájának - amint
3077 30| roppant rokonszenves.~- Fõzettél vele talán feketét?~- Igen -
3078 20| Észre se vette. Feketét fõzettem, s kiöntöttem egy tányérba.
3079 35| mindig az segített.~Marika fõzött hársfateát, mézet is kevert
3080 21| arcképeinket is. A teát már fõzték. Otthagytam õket.~A teadélután
3081 35| felelte Marika.~- Akkor, fiam, fõzz neki hársfateát, de mézet
3082 18| tehetségtelen és unalmas fráter, s én nem is vagyok olyan
3083 40| fogpéppel, gumikefével. Hogy frigyét végleg megpecsételje vele,
3084 25| el ne árulják, különben fuccs az egésznek, ötletét ellopják,
3085 15| emlékek indítanak meg, szinte függetlenül a szövegtõl, s ha valaki
3086 6 | gondolat édességét, hogy a függõ már nem az övé. Egyébként
3087 42| számára egy kis asztalt valami függönyös helyiség mellett. Ilona
3088 1 | karkötõórámat zálogosítottam el, a függõimet meg a jegygyûrûmet. Ezek -
3089 6 | Például elhatározza, hogy a függõjét, melyen nagy fekete szõlõszemek
3090 6 | hídépítõ mérnök... gyûrûk... függõk... kagylófüzérek... halkések
3091 1 | Próbáltam érvelni. „Hát függsz te tõle? Kid-mid ez a Martiny?
3092 5 | is, aki az orrát vagy a fülcimpáját emlegette.~Körbe ment ez,
3093 5 | szemem, se a hangom. Még a fülcimpám sem. Hogy az egész szép?
3094 29| a füle. Úgy rémlik, hogy fülel. Hallgatja tulajdon csemcsegését.
3095 30| mögött annál jobban hegyeztem fülemet, hogy mindent halljak.~Ezt
3096 8 | késõbb találjanak meg, s este fülemre húztam a paplant, hogy ne
3097 28| fölszállt egy utas, s az õ fülkéjébe telepedett. Hórihorgas,
3098 15| Alighogy leült, kopogtak fülkéjén. A kalauz a jegyét kérte.
3099 39| gyermekek voltunk, átlátszó füllel. Hallgatag, dacos szövetséget
3100 25| Géza bátyám utána rohant, fülöncsípte a szökevényt, visszanyomta
3101 3 | foglyokat, hogy véresre tépje a fülüket, hogy kedvére kegyetlenkedjék
3102 33| elnémult. Igaz ez, vagy csak fülünk káprázik? A csönd oly süket,
3103 16| Rizspor felhõt borít arcára, fürdik benne, mint veréb a porban.
3104 14| hol is? láttam egy képet A fürdõ Diana. Fehér és izmos. De
3105 15| vízben. Sietni kezdett a fürdõház felé.~Az édes nõ már a tóban
3106 42| sétált a Hableány-tól a fürdõházig. Az étterembe csak ebédelni
3107 42| Riviéra ezen az egyre fejlõdõ fürdõhelyén, a minden kényelemmel berendezett
3108 40| tanácsára a nyári hónapokra egy fürdõhelyre vonult pihenni. Fönn, a
3109 42| zajlik az európaian elõkelõ fürdõi évad... s bálak, csónakkirándulások,
3110 42| kellett, cipõt, fürdõruhát, fürdõköpenyt, kikérte bérét, hazaküldte
3111 42| az étterembe.~A tornácon fürdõruhában ebédeltek a nyaralók. Hátul
3112 15| elgurult, a régi elázott fürdõruhája lefittyent, feltüntetve
3113 14| körülcirógatta, azonmód - a vizes fürdõruhájában - a karjába vette õt, lecsókolta
3114 14| szemlélgette ott a napozókat, a fürdõruhákat, egy gyermeket, aki gumikrokodilusán
3115 42| díjtalanul, s díjtalan a Hableány fürdõsátorának, zongorájának, olvasótermének,
3116 2 | megfürdettem õt. Tüzet raktam a fürdõszoba kályhájában, meleg fürdõt
3117 9 | szuszogott föl.~Bevezettem a fürdõszobába, hogy megmossam kezét. Ott
3118 2 | fürdõszoba kályhájában, meleg fürdõt készítettem, beleültettem.
3119 24| tunya, aluszékony alföldi fürdõtelepen, ahol átásítozom napjaimat,
3120 42| Annak a legvégén volt a fürdõtitkárság.~Kopogtatott, de nem feleltek.
3121 42| útbaigazították. Elõbb a fürdõtitkárságon kellett jelentkeznie, az
3122 35| eddig alig betegeskedett. Fürgén járt-kelt, tett-vett az
3123 29| szeme, mely les, pillog, fürkész, s egy erdõben vagy egy
3124 1 | akkor is áldjuk Õt, mert nem fürkészhetjük ki bölcs szándékait. Õ velem
3125 5 | csillogó kék szemével, mintha fürkészne vagy gúnyolna, vagy valami
3126 31| férfiú ült, sasorral, sötét fürkészõ szemekkel. Alsó ajka lelógott.
3127 37| tust húztak.~A fiatalok fürödtek, lubickoltak a pezsgõben.
3128 3 | magán. Ezt érezte: „a világ füst és köd”.~Nyugodt szemrehányással
3129 5 | világon.~Ezek a reményei füstbe mentek. Az anya egyetlen
3130 15| sört öntött le a torkán.~Füstbokrétásan, hetykén rikkantgatva robogott
3131 25| öltözködött, az ágyán ásítozott és füstölgetett. Délig aludt. Akkor kicsoszogott
3132 15| óra múlva indult. Addig füstölt egy padon, és ásítozott.
3133 42| azért tovább tereferéltek és füstöltek, senki se távozott el. Végre
3134 25| kéjelegve szippantgatta a füstöt a hosszú, vékony, hústalan
3135 35| részvétlátogatásra jöttek. Ezek egy füsttel benéztek az öregúrhoz is.
3136 28| került a sor.”~A mozdony füttyentett, megállt. Nagyváradhoz érkeztek.
3137 42| kosarát, és amikor a vonat füttyentve-csattogva megindult, ráült.~Kalapot
3138 8 | közelednek. Ekkor tanultam meg fütyülni, rémületemben.~Tudod te,
3139 14| hátratekinteni. De nem tette. Csak fütyült. Hegyesen és élesen. Belefütyült
3140 1 | mutatkozni.~Még a C-dúr fúgá-t is meghallgatta. Erre fölugrott.
3141 1 | sötétbordó bugyogóban, mint a fuksziák, óriás paraplék alatt, kenetesen
3142 5 | a fiút az apának ítélte. Fuldoklott a zokogástól. De mégiscsak
3143 14| Péter. - Ha elájulna és fuldokolni kezdene, kimenteném. Jobb
3144 1 | hogy ekkor a lelkiismeret furdalta, s szemrehányást tett magának,
3145 26| tisztelik, azokat, akik fúrnak, faragnak, barkácsolnak,
3146 3 | ütik botokkal, kövekkel, fustélyokkal, ahol érik, mindaddig, míg
3147 39| vágyakoztunk, a szellem és képzelet fûszeresebb, s talán sokkal gonoszabb
3148 2 | kifizetnõk adósságunkat a sarki fûszeresnél, és nem „uraskodnánk”. A
3149 2 | öreg varrónõt. Az sohase fût. Ha fázik, akkor macskája
3150 36| pörzsöli.~Nemsokára híre futamodott, hogy Caligula õhelyette
3151 1 | terem. Télen villannyal fûtik.~Hatkor az uram már nem
3152 2 | ördög. Folyton az utcán futkározott mezítláb. Egyszer üvegszilánk
3153 2 | hogy kilenc gyerekre is futná. Nyáron Zamárdiban találkoztam
3154 40| szerelme is csak afféle futó, nyári kaland volt. Darlingot
3155 10| udvarolt neki. Csak úgy „futólag”. Nem tudta nevét sem akkor,
3156 11| sokára ér utol.~- Miért futottál el? - kérdezi, de nem vár
3157 11| hiszen tudja, hogy miért futottam el. - Szegény - szól gyorsan.~-
3158 1 | maradtunk, eszünk nélkül futottunk a szerencsétlenség színhelyére.
3159 10| is tudunk egymásról? Úgy futunk egymás mellett, mint párhuzamos
3160 13| kelletõen lengették a muzsika fuvalmában, amíg az angol lánc megkötõdött,
3161 31| vezette, este tíz órakor, fuvarja végeztén betért egy budai
3162 15| melyet a hangok és a hozzájuk fûzõdõ régi emlékek indítanak meg,
3163 34| egyik sötétkék ruháját, egy fûzõs meg egy gombos cipõjét,
3164 26| hasonló meghitt kapcsolatok fûzték egybe.~Könnyû volt megállapítanom,
3165 24| remények, melyeket a bódéhoz fûztem, nem teljesedtek be. Vagy
3166 1 | diadalmasan bontakozott ki, s a G-húr komolyan, szívhez szólóan
3167 20| Pofáját szõr borítja. Nem gajdol pityókásan, hogy „bort ittam
3168 1 | Érdekes, hogy a „dolog”-gal csak késõbb hozakodtunk
3169 28| szokta, elõre magára vette galambszürke felöltõjét, kesztyût húzott,
3170 31| tehetett volna neki ilyen a gall háborúban.~Vallatni kezdte
3171 24| fölfelé pedig egy kemény gallérban, egy régimódi, babos csokornyakkendõben,
3172 5 | cérnakesztyût. Szerette a magas gallérokat. Szerette a kis kivágású
3173 37| ismerkedést. - Meg azt a gallért is. Összesen húsz koronáért.~-
3174 29| ezelõtt még ott púposodtak a galuska, a burgonya és rizskása
3175 15| Most paradicsomlevest evett galuskával, rostélyost - ennek a levét
3176 39| húzogatták halántékhajunkat, gáncsot vetettek nekünk, s mellettünk
3177 38| börtönébõl, a rendbontás egy garabonciás, márciusi ördögkölyke, az
3178 3 | évekkel ezelõtt Pannóniában, a Garam partján, egyenesen az õ
3179 18| elménket és tiszteletre méltó garathurutunkat bámulják, hanem önmagukról
3180 18| mégiscsak kimegy valaki, s a garathurutunkról szóló elismerést sikerül
3181 14| öreg, de még mindig izzó gavallér, hajlott kora - sok-sok
3182 1 | alig tehetnek ki többet - gavallérosan számítva - kilencvenöt pengõnél.
3183 1 | ott. Már vége felé járt a Gavotte. A kezdõ melódia, a dupla
3184 1 | körülbelül így:~A szegény ránéz a gazdagra, s ezt gondolja: „Jaj, de
3185 2 | szegénység, s a szeretet a gazdagság.~1931~ ~
3186 2 | büszkélkedni éppoly bûn, mint a gazdagsággal hivalkodni. De milyen szegények
3187 25| életévéig csöndesen, dohogva gazdálkodott mellettünk, a szomszéd megyében,
3188 11| jegenyesorba, anyám, aki mint jó gazdasszony, bizonyára bosszankodik
3189 37| meg a harminc korona már gazdát cserélt.~- Aztán a kabátot
3190 41| a dutyiba veled, ronda gazember”.~Mit tegyek? Visszasértsem?
3191 2 | észre, amikor fölmászott a gázlámpa tetejére, s kiöltötte nyelvét
3192 39| sötétedett, meggyújtottuk a gázt. A láng fehér harisnyájában
3193 42| intézkedett, leveleket mondott gépbe. Néha megnyugtatta õt:~-
3194 25| egyszer-kétszer kiugrott a gépbõl, a földre gurult, mintha
3195 26| barkácsolnak, ajtókat csuknak, gépeket indítanak meg egyetlen gombnyomással,
3196 25| Rá se hederített többé a gépére, észre se vette. Utóbb édesanyám
3197 35| hogy mily rozoga a testi gépezete, hogy mily nyomorékká tette
3198 19| beszélt neki, olykor már egész gépiesen felkelt - beadott egy port,
3199 42| villanyfénynél diktált valamit egy gépírókisasszonynak.~- Tessék várni - mondotta.~
3200 42| jegyet is, meleg hangú, gépírt levél kíséretében, melyben
3201 40| végleg megpecsételje vele, gépkocsiján a városba hajtatott, s ezüst
3202 40| mozivállalattól, még aznap csomagolt, gépkocsira szállt és elutazott. Darlingot
3203 26| Tegezõdtek.~Délután Pali, a gépkocsis, kirándulókat hozott haza.
3204 22| másiknak.~Megállítottam egy gépkocsit. Kihajtottam a Ligetbe.~„
3205 25| a kenyeret, mint ezzel a géppel. - Ja, késsel, fiam -, mondta
3206 37| lábujjaival a kert finom homokját gereblyézte, fölhörpintett egy pohár
3207 19| ápolónõtõl tudta meg, hogy a gerince törött el. Van ugyan egy
3208 19| tartott, megnyitották a gerincoszlopot, és eltávolították a csontszilánkokat.
3209 26| veszélyeztetésével magam szakítottam a gerlachfalvi csúcsról. A folyosón göröggyufákat
3210 36| mellõl szedegette össze, germániai hadjárata alatt, de minthogy
3211 1 | tanítványa. Kezdõk, elsõ, második gimnazisták. Mindössze az a baj, hogy
3212 14| rakta le a vizsgát a hetedik gimnáziumból. - Mint Diana, ezüst sisakban”.~
3213 5 | Ali, aki már a negyedik gimnáziumot taposta, csütörtökönként
3214 40| Vedlett szõre alól kifityegtek girhes bordái. Hosszú, vékony farkát
3215 5 | kit miért szeret az ura?~Gizi ezt mondta: engem a szememért.
3216 36| biztatgatta a birkózókat és a gladiátorokat, tapsolt az énekeseknek
3217 1 | oroszlán is, vértõl pirosló gödölyét zabálva. Aztán számok, kínai
3218 14| nem volt ott. Csak teste gödrét vélte fölismerni a homokban.
3219 20| Szívesen bújnak ilyenkor gödrökbe, árkokba is. Õ is ennek
3220 15| közben két kezével paskolta gömbölyded, középütt kihegyesedõ pókhasát,
3221 37| Jólesett megszabadulni a sok gönctõl. Meztelen lábujjaival a
3222 13| táncmester - tagbaszakadt, göndör hajú arszlán volt, aki egyszerre
3223 12| farács mögött hivatalnokok görnyedeztek, bezárva, mint a rabok.
3224 36| egyedül bolyongott tovább görnyedt-púpos hátával, ide-oda, mint egy
3225 15| ingatta nullásgéppel nyírt görögdinnyefejét, egy bölcs nyugalmával mindig
3226 26| gerlachfalvi csúcsról. A folyosón göröggyufákat gyújtogatok. Semmi eredmény.
3227 37| érettebb korában tér át Goethe mély és egyszerû költeményeire.~
3228 14| karikagyûrût. Diana, Diana. Gõgös, gyönyörû. Deas supereminet
3229 31| istennõ ükunokája. A diktátor gõgösen szemügyre vette.~Azt várta,
3230 15| Leszakadt vállpántja. A gomb után kapott, de az elgurult,
3231 29| rizskása tornyocskái, a gomba és cékla kisded halmai,
3232 26| csigákat. Óriási narancsszín gombákat hozok az erdõbõl. Egy vezetõtõl
3233 24| tudniillik, hogy mellényem utolsó gombja pont a köldökömet takarja.~
3234 33| nem lelték. Megvizsgálták gombjait, billentyûit, drótjait,
3235 24| akkor a mellényem utolsó gombját nézem, mereven.~Kiszámítottam,
3236 26| gépeket indítanak meg egyetlen gombnyomással, mint a varázslók.~Reménytelen
3237 9 | arra kért, csomagoljam be a gombokat is, a szappanok mellé, sürgõsen
3238 17| telefonok, fehér, sárga, piros gombokkal. Beszél a miniszter, egy
3239 9 | gombok nélkül hagyni, hiszen gombokra nekünk is szükségünk van,
3240 14| lassanként valami cifra gombolyaggá bonyolódott.~Ebbõl a félszenderébõl
3241 34| ruháját, egy fûzõs meg egy gombos cipõjét, melyet oly takarosan
3242 12| fõnök le-föl sétált csikorgó gomboscipõjében. Várta vissza Takácsot,
3243 9 | tükörszekrényben megleltem a gombosfiókot. Tartalmát eléje öntöttem
3244 4 | BICEGEK~Ma délelõtt sok gond és nyugtalanság közepette
3245 19| megmentheti. Tehát kettõzött gonddal ápolta. Áldozata már nem
3246 40| fogyott.~Ez volt minden gondja. Minthogy pedig mindig feltûnést
3247 28| régimódian elmosolyodott. Gondjaimra bízta. Annyira bizalomgerjesztõ
3248 40| Darlingot egyelõre a szakács gondjaira bízta, azzal, hogy majd
3249 12| kíváncsian. Szász bácsi gondokba merülve ballagott. Többé
3250 1 | házbérnegyed elõtt. Az uram a gondoktól napokig nem tudott aludni,
3251 38| maradni, vagy pedig barátaim gondolatai voltak oly nehézkesek, hogy
3252 38| olvasó, aki el van merülve gondolataiba, mint aki álomból ocsúdik,
3253 38| igen. Tehát vagy az én gondolataim voltak oly súlyosak, hogy
3254 13| tisztázzam egyre kuszább gondolataimat és bátorságot szerezzek
3255 3 | csak addig lehetünk, amíg gondolatainkkal játszunk. Mihelyt hozzányúlunk
3256 3 | jegyezte le fönséges, nyájas gondolatait az emberszeretetrõl s az
3257 1 | léleknek, minden tiszta gondolatnak, minden magas szellemnek,
3258 12| egy fejjel nagyobb.~Ezek a gondolatok összekuszálódtak. Arca és
3259 9 | papírral-tollal játszom, érzésekkel és gondolatokkal. A tükörszekrényben megleltem
3260 6 | ez a Juliska. De azért ne gondold, hogy olyan ártatlan, mint
3261 15| arra gondolt, vajon mit gondolhatnak felõle? Bizonyára ezt gondolják: „
3262 25| mind el lehet tüntetni. Gondoljunk az elsõ mozdonyra, hasonlítsuk
3263 14| felõle, de nem tudta, hogy gondolkodik.~A nõ kék fürdõruhát viselt,
3264 30| a tárgyilagosság. Rövid gondolkozás után válaszoltam:~- Az alkalmazott.~-
3265 34| meg a betûvetésre, de a gondolkozásra és érzésre, az életre is.
3266 3 | undorodom, fiam. Mi, akik gondolkozunk és érzünk, elfordulunk ilyesmitõl.
3267 4 | valahol a lábad?~- Nem én.~- Gondolkozzál.~- Hiába gondolkozom, ha
3268 15| tudná foglalni, hogy mit is gondolnak és éreznek már emberöltõk
3269 1 | otthon.~Közben jólesett arra gondolnunk, hogy utolsó kártyánkat
3270 8 | is. Némelyikre borzadva gondolok. Még loptam is. Igen, igen.
3271 1 | reménységünk egyre növekedett. Azt gondoltuk, hogy bizonyára valami „
3272 29| merünk örülni, mert arra gondolunk, hogy esetleg csak egy kifogást
3273 30| Seregély Artúr. Na, majd gondom lesz magára. Ki fogom dobatni.
3274 35| betegség rendes lefolyását. Gondos ápolásra, nagy türelemre
3275 8 | nem fogamzott meg bennem a gonosz szándék. Krompacher visszajött
3276 39| fûszeresebb, s talán sokkal gonoszabb játékaira.~A közös tornaórákon,
3277 2 | késõbb már tolvaj, betörõ, gonosztevõ, sõt anyagyilkos is. Messalina
3278 3 | ugyanezzel a vadsággal ront a gonosztevõkre, a tolvajokra, a gyilkosokra,
3279 41| Mit tegyek? Visszasértsem? Gorombáskodjam vele? Feleseljek az õ beszédjével?
3280 30| s akkor a szegényekkel gorombáskodnak, az alantasokon töltik ki
3281 1 | láttad volna. Rám támadt, még gorombáskodott is. Verte az asztalt: „Inkább
3282 2 | ínsége, és egy fordított gothai almanachban bizonyára föl
3283 29| cékla kisded halmai, még ott gõzölgött egy óriási rostélyos, s
3284 5 | vonat, villamos, gépkocsi gõzzel és villannyal, sok bûvöslámpa,
3285 14| Illa pharetram Fert umero gradiensque deas supereminet omnes” -
3286 14| tekintett. - Voi mi fareste un grandissimo favore? - kérdezte az olasz
3287 42| folyóiratra mutogatva:~- Gratulálok... Micsoda szerencséje van...
3288 1 | gazdagok lettünk, mindenki gratulált nekünk. Ami mûvészi értékét
3289 14| kereskedõ volt.~- Scusatemi, in grazia - mentegetõdzött. - Sono
3290 14| elköszönt, és messze haladt. - Grazie mille, Signore! A rivederci
3291 39| tizenöt-húsz darab. Andersen és Grimm meséi (képekkel), Verne
3292 22| egy névjegy hullott ki, grófi koronával. Egy lengyel grófné
3293 2 | vagyunk a szegénységnek se grófjai, se bárói, csak szürke polgárai.
3294 2 | szegénység is megtermi a maga grófjait, báróit, akár a túloldal,
3295 22| grófi koronával. Egy lengyel grófné küldötte. Névjegye aljára
3296 40| hozzásietett, s búgó színpadi gügyögéssel magához próbálta csalogatni.
3297 1 | ebédlõnk, milyen kicsiny. Akár Gulliver a törpék közt. Feje majdnem
3298 5 | bûvöslámpa, bélyegkönyv is, gumi- és szövetlabdák, téglaszín,
3299 40| fogait rózsaszín fogpéppel, gumikefével. Hogy frigyét végleg megpecsételje
3300 14| fürdõruhákat, egy gyermeket, aki gumikrokodilusán nyargalt, a zsibongó, nyári
3301 29| a szája, villámsebesen, gumiszerû rugalmassággal, mozog az
3302 22| papírt. A pénztáros recés gumitányérjára rátettem két fillért, s
3303 22| vérszegény leány - a recés gumitányérra szórt néhány bankjegyet:
3304 2 | ejtette ki. Bajusza alatt gúnymosoly szemtelenkedett. „Kedves
3305 5 | szemével, mintha fürkészne vagy gúnyolna, vagy valami nagyon jelentõset
3306 36| Élek - kiabálta, mintha gúnyolná õt, vagy panaszkodnék.~Erre
3307 13| is. Vagy talán egyenesen gúnyolni akart ezzel, próbára tenni,
3308 5 | perzsaszõnyegen kockákat gurigált, apja órák hosszat szótlanul
3309 3 | s most a sötétség felé gurul. Erõ kell nekünk, erõ. Az
3310 30| itt vendég vagyok, nem is gyakori vendég. Lehet, hogy nem
3311 42| Pesten szolgált, már bizonyos gyakorlatra tett szert, s ezzel bizonyos
3312 32| Ebben minden teremtett ember gyakorlott. Én is az vagyok. Egyszerre
3313 25| úgy. Majd bele kell magad gyakorolnod. - Hálásan megcsókolt. És
3314 29| Valószínûleg évtizedek óta gyakorolta a lemondás erényét, most
3315 13| Egy este a lányok külön gyakorolták a francia négyest. Én egy
3316 31| Néhány centurio egy aranyos gyaloghintó felé vezette, melyben sápadt,
3317 1 | alatt, kenetesen hajbókolva, gyaloghintóban egy-egy hölgyike, aki elnyomorított,
3318 36| mi lesz?” Nem értették. Gyaloghintója vivõinek azt a rendelkezést
3319 41| szélben. Amint haladok a gyalogjárón, valamelyik újságról, a
3320 24| hetedik határba kellett gyalogolnom egy levélborítékért, egy
3321 40| körmét, úszott a tóban, gyalogolt, s naponta tíz dekát szeretett
3322 25| csak bámultunk. Egy simára gyalult favázat láttunk, egy körülbelül
3323 19| hogy annyiszor látta õt gyámoltalannak és nyomorultnak, s késõbb
3324 1 | háziasszony. Martiny bután, gyámoltalanul bámult a padlóra, szánalmas
3325 28| Hórihorgas, fakó alak volt. Gyanakodva figyelte. Csak nem sántikál
3326 4 | Micsoda benne ez az orv gyanakvás? Eleinte elhitte - legalább
3327 39| villamos gépet szerkeszteni gyantalemezzel és rókafarokkal, én pedig
3328 36| öreg centurión nyugszik, s gyanúja már a szívét, az agyvelejét
3329 41| ennélfogva tehetetlen vagyok gyanújával szemben, a vita teljesen
3330 41| szolgáltatok neki. A szörnyû, gyanúsító és vádoló „ááá” még habzik
3331 40| szájkosarát, pórázát, téli gyapjúruháját pedig cipõrongynak használta.
3332 40| szájkosarat, pórázt, télire meleg gyapjúruhát. Ellinor többé nem tudott
3333 18| Szerénysége évrõl évre növekedett, gyarapodott benne. Hogy úgy fejezzem
3334 1 | tárgyilagos, pontos, mint emberi gyarlóságunkból, körülhatároltságunkból
3335 5 | volt -, megszökött valami gyárossal, aki fiatalabb is volt,
3336 25| szerkezete, elõállításának és gyártásának módja, nézegette, tapogatta
3337 40| ilyenkor csak egy francia gyártmányú kólakészítmény nyugtatja
3338 28| kocsiban kívüle csak egy gyászfátyolos hölgy utazott, az utolsó
3339 35| ravatalozták föl, ott dolgoztak a gyászhuszárok, oda surrantak be suttyomban
3340 36| forrólázban. Egyedül maradtam. Gyászomban megnövesztettem szakállam,
3341 32| Porhüvelyét egy picinyke gyászpadra állítottam, s néhány emlék
3342 32| megölöm. Neve mellé csinos gyászszalagot kötök.~Kellemetlen kötelesség.
3343 22| csillagok, mint a Tejút gyémántpora. Nagy érték lehetett. Nem
3344 5 | adott át a nagymamának a gyerekkel együtt. A papírdobozban
3345 35| vakságban, sunyi, alamuszi gyerekként, aki már tudja, hogy nem
3346 23| ragadozó betegség volt még a gyerekkorunkban. Most úgy megszelídült,
3347 23| orvosi munkába merül, mely a gyermekbénulásról vagy ilyesfélérõl szól.
3348 14| Dél boldog, szabad, hangos gyermekei.~Azt akarták megértetni
3349 5 | sem mások lelke, még saját gyermekeink lelke sem.~Hogy Ali sejtett-e
3350 36| elbúcsúzott feleségétõl, gyermekeitõl. Úgy sietett a palotába,
3351 39| jártam, vidéken, a Winter gyermekekkel, a Winter Imrével és Winter
3352 40| amerikai milliárdos fogad gyermekének. De augusztus végén Ellinor
3353 19| összenéztek, boldogan és gyermekesen, mintha valami titkuk lett
3354 25| lényege és értelme, azt gyermekésszel még nem foghattam föl. A
3355 5 | fegyverszünetet. Özönlöttek a gyermekhez a különféle holmik, váratlanul
3356 29| egyszerre valami homályos gyermekizgalom hatalmasodik el rajta, hogy
3357 18| tûrhetetlen és bõszítõ. Már gyermekkorában szerény volt. Szerénysége
3358 8 | sötét odúban játszódott le gyermekkorom nagy drámája. Én valami
3359 36| szenvedtem, Cassius. Jaj, sokat. Gyermekkoromban Tiberius nagybátyám vigyázott
3360 20| szembogara merev.~Mint bácskai, gyermekkoromtól fogva szakértõje vagyok
3361 38| papírzacskókat, melyeket gyermekkorunkban a falhoz szoktunk csattintani,
3362 39| Azzal áltattam magamat, hogy gyermekség volt az egész. De belül
3363 38| ábrándjaim röpülnek itt, az én gyermekvágyaim, az én írásaim, azok emelik,
3364 1 | az urak cigarettájukat a gyertya lángjánál gyújtották meg.
3365 32| néhány emlék hamar ellobbanó gyertyáját gyújtottam meg körülötte.~
3366 25| sokáig üldögélt közöttünk a gyertyalámpák fényénél, a csillagok alatt,
3367 39| szobámba, meggyújtottam a gyertyát, levetkõztem, s minekelõtte
3368 1 | az inas - fényes nappal - gyertyával lépett be, s az urak cigarettájukat
3369 42| négyszögeibe. A fehér kockák egyre gyérültek, az ábra fokról fokra feketedett,
3370 26| óta igyekszem meghódítani. Gyíkokat fogok neki, s házatlan búzakék
3371 14| fulladt vízbe, és senkit se gyilkoltak meg. Ezek egyszerûen olaszok,
3372 1 | érdekekért” folyt, ezért gyilkolták egymást az ártatlan milliók,
3373 25| fülsiketítõ zörgése és a hosszú, gyilkos pengéi. De amint tovább
3374 3 | gonosztevõkre, a tolvajokra, a gyilkosokra, az indiai gymnosophistákra,
3375 10| mondatával megsemmisítse. Ez gyilkosság lett volna. Hitvesgyilkosság.
3376 9 | erkölcsét fedeztem föl, amely a gyilkosságot fõbenjáró bûnnek tekinti
3377 3 | a gyilkosokra, az indiai gymnosophistákra, akik mindnyájunk ellenségei.
3378 25| földbe, vastag és vékony gyökereit elindította az egész országba,
3379 7 | a csodálkozástól szinte gyökeret vert a lába, újabb ámulat
3380 33| a pimasznak. Egy-kettõ, gyömöszöljetek papírt réztorkába, fojtsátok
3381 11| megcsókolni. De mindketten gyöngék vagyunk. Fánikának a teste
3382 9 | acélgombok, cérnagombok, gyöngyházgombok. Könyökig dúskált bennük.
3383 6 | gyûrûk, a tortakések és gyöngyök azokhoz repülnek, akiket
3384 6 | párizsi világkiállításról... gyöngysorok, üvegpoharak... a drágakövekkel
3385 22| pengõ, a kávéház 10 volt, a gyöngyvirág 1, a koldusok, az alamizsna
3386 22| Künn az utcán vettem egy gyöngyvirágcsokrot is. Odavetettem egy pengõt.
3387 40| Excelsior közönsége napról napra gyönyörködhetett a hirtelen támadt s egyre
3388 29| Az szerelem volt.~Naponta gyönyörködtem benne. Néha annyira bámultam,
3389 1 | de ezen az estén oly gyönyörûen játszott, hogy még vendégemrõl
3390 42| megindult olvasók épülésére és gyönyörûségére.~- Hát Ilona, elmegy? -
3391 8 | Nekünk, szegényeknek az a gyönyörûségünk, hogy legalább megcsodáljuk
3392 14| Ment-ment a parkban, a nyírott gyöpágyak és bokrok között szórakozottan
3393 36| Rémképek, lidérces álmok gyötörték. Néhány órai nyugtalan alvás
3394 29| szenvedélyesen nézi, s a sok gyötrelem után könnybe lábad a szeme.
3395 6 | európai lelkiismeretét a hála gyötrõ tartozásától? Micsoda finomságra
3396 20| viseltetett.~Másfél óráig gyötrõdött, nyögött, ide-oda forgolódva.
3397 27| keretezték. Rámeredtek, gyötrõdve, mert a szó szoros értelmében
3398 24| nem derített hasonszenvi gyógyelv alapján a legsikeresebben
3399 8 | vasat írt. Vassal akarta gyógyítani az ezüst Máriát.~A vas nem
3400 1 | hoztam a lakást. A bútorok gyógyíthatatlan sebeire takarókat teregettem.
3401 25| katona és pap, még több gyógyszerész, de volt tanár, megyei hivatalnok,
3402 18| Ez végre hatott. Azóta gyógyultnak tekinthetõ.~A szerény embereket
3403 1 | kiflimmel. De abból nem evett. Gyomorsavtúltengésben szenved. Még egy cigarettát
3404 42| hogy felét otthagyta. Rossz gyomra volt.~Ebéd után egy kicsit
3405 20| biztatgatta, és így hamarosan gyomrába hányta az egész kotyvalékot.
3406 20| lépésrõl is hallatszott, hogy gyomrában kotyog-fortyog a sok folyadék,
3407 29| azonban, ahogy õ szerette a gyomrát, ahogy õ imádta a hasát,
3408 5 | vele, hogy nincs-e elrontva gyomrocskája, nézegette körmét, fülét,
3409 29| Többé-kevésbé mindnyájan szeretjük a gyomrunkat. Az azonban, ahogy õ szerette
3410 15| inkább afféle vallatás és gyóntatás, mely elmélkedésre, magábaszállásra
3411 26| erdõbõl. Egy vezetõtõl havasi gyopárt vásárolok, s azt hazudom,
3412 31| hogy mi történt. Nemcsak új gyorsasági rekordot állított föl rozoga
3413 23| mindenfélérõl, a papagájokról, a gyorsírásról és a négerkérdésrõl is,
3414 42| elsején elutazott a reggeli gyorssal.~Kezében a fûzfa kosárral
3415 42| költségét, egy másodosztályú gyorsvonatra is érvényes jegyet kap,
3416 14| néhányan meg is csókolták, nem gyõzték csodálni nyelvtudását, kérdezgették
3417 36| sötét, hallgatag aggastyán. Gyõztem fölötte. Megmentettem életemet.
3418 1 | okosan viselkedtünk. Nem gyõztünk bámulni lélekjelenlétünket,
3419 39| törökmézet, szilvamagot, gyümölcshéjakat s egyéb undok tisztátalan
3420 1 | csemegeszõlõt. Tavaly karácsonykor gyümölcskosarat kaptunk, datolyával, almával,
3421 27| hideg csirkét, málnaszörpöt, gyümölcsöt árultak. Ezt fölismerték.~
3422 24| levélborítékért, egy szál gyufáért.~Cifra papírok lobogtak
3423 11| fejjel, hegyes pocakkal, gyufaszál-lábakkal, s apám színes irónjaival
3424 39| a „Petõfi-könyvtárat”.~A gyújtó szavakra valamennyien talpra
3425 1 | tüdõvészes gyermekeknek gyûjtött könyöradományokat. A harmadik
3426 26| A folyosón göröggyufákat gyújtogatok. Semmi eredmény. Csokoládészivarral
3427 37| összegyûjtötte a fényt a gyújtópontba, s egyenesen õt perzselte
3428 8 | ez? Mint mikor a lencse gyújtópontjából tûz ránk a napsugár, és
3429 1 | cigarettájukat a gyertya lángjánál gyújtották meg. Ezt eddig nem láttam.
3430 32| hamar ellobbanó gyertyáját gyújtottam meg körülötte.~Aztán múltak
3431 34| cigarettáját, hogy azon gyújtsam meg az enyémet.~- Csaljuk
3432 1 | a közepe égett, meg volt gyújtva, s amint végigrohantak velük
3433 39| meséi (képekkel), Verne Gyula néhány regénye (piros vászonkötésben),
3434 14| vízgyöngyöket, s olyan forróságot gyullasztott benne, hogy arca kipirult
3435 2 | országa. Igen, szívem. A gyûlölet a szegénység, s a szeretet
3436 2 | Csakugyan, a szegények gyûlölik egymást, és ezért szegények.
3437 2 | mert mások szerették õt. Gyûlöltek minket, mert szerettük õt.
3438 34| üldögélt egy asztalnál, gyûrött kék ruhában, készen vett
3439 22| Kifizettem, és felöltõm zsebébe gyûrtem. Fölszálltam a kocsira,
3440 1 | Gyönyörû porcelánból volt, habfehér, hártyavékony, csodálatosan
3441 42| Folyton le-föl sétált a Hableány-tól a fürdõházig. Az étterembe
3442 10| már harmincöt éve. Közben háborúk voltak, forradalmak - sok-sok
3443 39| asztalán terítettek nekünk. Habos kávét kaptunk, kalácsot,
3444 25| milliomos?” - sápítoztak a nyári haboskávé-uzsonnáknál. - „De aztán meghívj majd
3445 30| telefon.~Egy pillanatig haboztam, leemeljem-e a hallgatót?
3446 41| gyanúsító és vádoló „ááá” még habzik a száján, de mindig halkabban
3447 37| mely a fehér tajtékban úgy habzott, mint a szappanhabban. Aztán
3448 33| engedelmességet, rikácsolt, hadat üzent a rendnek, jajveszékelt,
3449 36| minthogy nem ejtett elég hadifoglyot, rómaiakat is besoroztatott
3450 5 | évekig tartott, váltakozó hadiszerencsével, de változatlan szívóssággal
3451 36| szedegette össze, germániai hadjárata alatt, de minthogy nem ejtett
3452 36| Ezeket Augustus keleti hadjáratának emlékére tartották, a császári
3453 3 | döghalál, a kvád és markomán hadjáratok után.~Marcellus kérlelve
3454 25| rágcsálva a fogpiszkálóját, hadonászva a fogpiszkálóval, az asztalkendõre
3455 5 | ólomkatonákból egy nemzetközi hadsereg, öt hintaló, vonat, villamos,
3456 33| egészen belekábult. Ha egy hadsereget jelzett volna, mely be akar
3457 34| olvasztotta össze lelkében a hadvezéri szigort s az érzelmes puhaságot.
3458 31| év alatt megteremtett, a hadvezért csak az a diadalmas harci
3459 39| azonban az izgalom tetõfokára hágott. Villanyos nyugtalanság
3460 12| különbözõ lépcsõkön, hármasával hágva a fokokat. Fölért a harmadik
3461 18| ruhátokat, s lélegzeni se hagy. Az ilyen illat biztosabban
3462 17| rá, egy darabig rajta is hagyják, mint az udvariasság álarcát,
3463 1 | laktunk akkor, ahol állandóan hagyma- és petróleumillat terjengett.
3464 29| máris üres a tál, és a barna hagymás zsír utolsó drága csöppjeit
3465 6 | ereklyéi, melyeket régi rokonok hagytak rájuk, s õk egy életen át
3466 12| melynek ajtaját nyitva hagyták. Ide lépett be.~- Takács
3467 4 | Határozottan láttam.~- Lehet - hagytam rá fáradtan és bosszúsan. -
3468 1 | hogy tervét megvalósítsa. Hagytuk, hadd érjék meg benne -
3469 20| tántorgott. A gyerekek hahotájától kísérve bevánszorgott az
3470 9 | esztendõs.~Arca - a setesuta hajacskájával, óriási kék szemével, be
3471 12| elefántlépteivel. A fiúcska hajadonfõtt követte, s oldalról rásandított,
3472 25| sárga dohányt, mely a sárga hajához és szakállához hasonlított,
3473 25| valamivel vörhenyesebb volt hajánál és szakállánál. Olyan volt,
3474 28| gondolta. - Kutyára a hájat.”~Megnézte zsebóráját. Tudta,
3475 1 | paraplék alatt, kenetesen hajbókolva, gyaloghintóban egy-egy
3476 32| tévedés. Már értem. Nagy urat hajdanában együtt mutatták be nekem
3477 38| aztán a harmadik utca fölött hajigálja ide-oda, táncoltatja, már
3478 31| Ordítottak rá, kövekkel hajigálták, futni kezdtek kocsija után.~
3479 1 | vittem ki. A szemetesládába hajítottam.~Ne szörnyülködj, drágám,
3480 36| kettéfûrészeltettem õket. Tengerbe hajíttattam a kirándulók százait, és
3481 23| õk legföljebb viszonozni hajlandók, akkor többé nem köszönök
3482 21| a dupla óradíjért. Õ is hajlandónak mutatkozott erre.~Délután
3483 25| minálunk történt, egy õszbe hajló, szomorú nyáron, augusztusban.
3484 14| még mindig izzó gavallér, hajlott kora - sok-sok ezer éve -
3485 29| egyedül marad. Az asztalra hajol, rámered a fehér terítõre,
3486 29| a felfogásra kell tehát hajolnom, hogy az üveget ördögi ravaszságból
3487 27| még mindig a kézitükrére hajolt, elégedetlenül.~- Tudod
3488 36| szidalmazom-e. Amikor aludtam, fölém hajoltak, és várták, mit beszélek
3489 13| egymás kezét. Olykor feléje hajoltam. Bámultam olajos, szeplõs
3490 42| hasonlítottak a népünnepélyekhez, a hajószentelés a hajószerencsétlenségekhez,
3491 42| népünnepélyekhez, a hajószentelés a hajószerencsétlenségekhez, s a nemzetközileg ünnepelt
3492 23| röpülnie tekintetünknek, mint a hajózászlóknak az árbocra, s a köszönés
3493 38| elkapni, de hiába, s csak hajráznak neki. Már a tetõkön száguld,
3494 1 | erkölcsi helyeslésével, akik hajráztak hozzá, és eszmét hazudtak
3495 1 | sohase játsszuk ki. Éjszaka, hajszás napok után, nyitott szemmel
3496 23| ahol még sohase jártam. Hajszos nap után üldögélek, lógó
3497 31| kormánykerék mellé ült, s hajtani kezdett.~Sietett haza, lefeküdni.~
3498 6 | próbálnak, Juliska azonban hajthatatlan. Máris készülõdik, otthagyja
3499 29| oldalt billenti, a tenyerébe hajtja, s valami lágy merengéssel,
3500 1 | következõ huszonnégy órát, ezt hajtogattuk magunkban, talán egyszerre
3501 25| õsi törzs új és új ágakat hajtott, kilombosodott és megterebélyesedett,
3502 11| utánakaptam, s karjára hajtottam fejemet. Így üldögéltem
3503 13| és egymást kéjesen ölelve hajtottunk fölfelé, röpültünk az ég
|