11-atlep | atluc-bonyo | borcs-dezso | di-elmos | elne-falat | faloc-fogpi | fogta-hajto | hajtu-hossz | host-kabin | kabit-kilen | kilep-labda | labra-mandu | manko-mente | menth-nyolc | nyoma-penzg | penzh-rugta | ruhab-szemh | szeml-targy | tarho-tudna | tudno-vedek | vedel-zuzza
Fejezet
5012 8 | Csakhogy reggel alighogy kiléptem a kapun, a másik oldalra
5013 1 | visszautasítottuk, s keze már a kilincsen nyugodott, a kancsóra visszasandítva
5014 25| lakatosok egymásnak adták a kilincset, folyton valami hibát talált
5015 15| hiteles testsúlyát: 97 és fél kiló. Rossz a mérleg - gondolta.
5016 25| új és új ágakat hajtott, kilombosodott és megterebélyesedett, lenn
5017 31| elhagyatott utcákon, hetven kilométer sebességgel.~A sarkon a
5018 26| szemöldökükkel, a negyven kilóra soványított csontváz testükkel,
5019 15| rostélyost - ennek a levét kimártogatta három darab puha kenyérrel -,
5020 25| gurult, mintha tiltakoznék a kíméletlen bánásmód ellen. Géza bátyám
5021 19| figyelmeztették Lolát, hogy kímélje magát, a betegség elõreláthatólag
5022 14| elájulna és fuldokolni kezdene, kimenteném. Jobb karommal átölelném,
5023 6 | ezen vagy azon az ürügyön kimentette magát. Õt nem kötik társadalmi
5024 30| két hasadékán annál jobban kimeresztettem parázsló szememet, hogy
5025 23| ne volnék ilyen halálosan kimerült. No, majd más alkalommal
5026 20| nyájas farkcsóválással. Kimondhatatlanul bambán bámult rám. Szerettem
5027 18| ökörnek nevezzük magunkat.~A kínaiak módszere ez, akik nemcsak
5028 41| helyzetet. Azt hiszem, hogy kínálgatja. Intek neki, hogy köszönöm,
5029 26| eredmény. Csokoládészivarral kínálgatom, s igazi szivarral is. Egyiket
5030 20| mélytányérba. Eleinte hiába kínálgatták. Megszagolta a bort, és
5031 6 | Hát a neve napján alkalom kínálkozott, hogy mi is megajándékozzuk.
5032 24| alapon mindig valami mást kínált nekik. Annak a nõnek például,
5033 2 | hogy észre se vettük. Nem kínáltatta magát, nem falt, annyit
5034 1 | és elhalmoz boldogsággal, kinccsel, akkor hálát adunk Neki.
5035 1 | verejtékével robotolni: a kincs, a mi legendás kincsünk,
5036 6 | kicsomagolja selyempapírba pakolt kincseit, kezedbe adja, hogy megbámuld.
5037 1 | a kincs, a mi legendás kincsünk, a mi legendás ínségünkben.~
5038 2 | hogy Sárika a hátunk mögött kinevet bennünket, azt híreszteli,
5039 1 | folyton attól félek, hogy kinevetnek, fülig vörösödöm. Miért
5040 13| csalni, megcsúfolni, s végül kinevetni? Ez szörnyû volna. Nem kis
5041 36| majdnem sikerült õt konzullá kineveztetnem. Szerettek is valamikor.
5042 34| amint fejét félrebillentve kinéz az ablakon, a homloka sajátos
5043 19| kezdõdött igazán a beteg kínszenvedése. Nyöszörögve aludt. Ha fölébredt,
5044 36| Feje lecsuklott. Szeme kinyílt, s szinte rajongva pillantotta
5045 1 | a szemét, melyet közben kinyitott.~Martiny elismerõleg bólintott.
5046 35| terpeszkedett föléje.~A lezárt ajtót kinyitották. Róza néni bútorait átrakták,
5047 8 | elröpül. A kapu aljában kinyitottam öklömet. Ott volt. Nem szállt
5048 6 | Juliska narancsot hozott, kinyomja a levét, megitat vele. Vagy
5049 38| két méter magasságban. Ha kinyújtaná karját, még levehetné onnan
5050 36| csipiszt mutat neki, s ajka a kinyújtott hüvelykujja körmét érinti.~
5051 20| Ott a hátára zuhant, és kinyúlt, eszméletlenül, négy lábát
5052 2 | fölmászott a gázlámpa tetejére, s kiöltötte nyelvét az alant visongó
5053 25| udvaron vacsorára terítettek, kiöltözve és megfésülve jelent meg,
5054 20| vette. Feketét fõzettem, s kiöntöttem egy tányérba. Vizet is rakattam
5055 31| akik a Saturnus-templomból kiözönlöttek, Mercuriust vélték fölismerni
5056 8 | krajcár volt. Fizettem, és kiosontam az üzletbõl.~Csak künn az
5057 27| Sápadt volt és fáradt. Száját kipirosította.~A férfi, aki költõ volt,
5058 14| gyullasztott benne, hogy arca kipirult és tüzelt.~„Nem érdemes -
5059 42| elõírás szerint lenyírta a kipontozott helyen, és másnap, a csarnokba
5060 40| adott neki, az õ szokott és kipróbált altatója nyolcadrészét.
5061 38| szélroham nekitámad, belefúj, kipuffasztja, mint mi azokat a papírzacskókat,
5062 8 | Mindenre gondoltam. Álltam a kirakat elõtt, sokáig - sokkal tovább,
5063 8 | amint így bámészkodom, egy kirakatban épp olyan ezüstláncot pillantottam
5064 8 | ezüst Máriát, arcomat a kirakathoz tapasztva, amikor a tükörüveg
5065 8 | Õgyelegtem az utcán, nézegettem a kirakatokat. Nekünk, szegényeknek az
5066 5 | zsebórájára pillantott, kirakosgatta õket maga elé, és fölhúzta
5067 6 | üvegpoharak... a drágakövekkel kirakott szelence, amelyet 1846-ban
5068 40| semmibõl, mint valami mesebeli királynõ a jobbágyok elhagyatott,
5069 26| Délután Pali, a gépkocsis, kirándulókat hozott haza. Heinz a fasorban
5070 23| végkövetkeztetésre juthatott, mert kirántja zsebóráját, felém tartja,
5071 19| A beteg nem volt otthon. Kirepült a kalickájából. Maga ment
5072 23| hogy fölismert.~Mihelyt kirezzent tûnõdésembõl, én is fölismertem
5073 1 | szegénységünket is. Bizony, kirítt onnan.~Én nagyon szerettem.
5074 1 | állásába kerülne, azonnal kiröpítenék a bankból. Csak neked mondtam
5075 13| minden álmos, unalmas volt, kirohantam udvarunkba, a kertbe, a
5076 30| ezt a barmot? Az embereket kirúgják a hivatalfõnökeik, fölszarvazzák
5077 2 | szemmel.~Végre házmesterünk kirukkolt. Az iránt érdeklõdött, meg
5078 20| nagyagy ködbe borult, a kisagyban a mozgást szabályozó központ
5079 42| sokáig beszélt, utána még a kisasszonnyal is veszekedett, elszaladt,
5080 2 | Amint felöltöztettük az úri kisasszonykától levetett ruhába, a kistáskával,
5081 22| adott?~- Sõt - mentegettem a kisasszonyt -, többet. Húsz pengõvel.
5082 1 | bankjegyet, az elõszoba kisasztalára ejtette, a személyzetnek,
5083 42| asztalokat és lócákat látott, kiscsirkéket és libákat, csöbröket és
5084 11| meg? A dajkád, a te elsõ kisdajkád. Fánika.~Nem ismertem volna
5085 11| hozzátenni. Akármi csak kisebbítené, ellapítaná. Mit válaszoljak?
5086 18| õket bocsátjuk elõre, ha kisebbítik képességüket és érdemüket,
5087 1 | volt a mogyorószín-tapétás kisebédlõben. Felesége is megjelent.
5088 39| melyet édesapjuk nyilván kiselejtezett a könyvtárából, s õk valahol
5089 1 | bankhivatalnok tehet, a kisember a nagyembernek. Igazán minden
5090 9 | teljesen kikapcsolják. A kisemberek elsõ mondata: „Add ide”...
5091 13| hogy a tánciskola után majd kísérjem haza Lidikét, õ nem várhatja
5092 34| fény, az a nem hallható kísérõzene, mely állandóan körülveszi,
5093 12| csoport, mely a fõnököt idáig kísérte, mint testõrsége, szétoszlott.
5094 13| hogy azon az éjszakán nem kísértem haza Lidikét.~Hajnal felé,
5095 30| megszeppenve.~Most elfogott a kísértés, hogy levetem álruhámat,
5096 10| fölbukkant, mint valami kísértet. Pár kedves szót szólt hozzá,
5097 32| meghalt. Ha éjfélkor, a kísértetek óráján, holdfényben jelennék
5098 8 | Visszahõköltem, mint aki kísértetet lát, futni kezdtem, sebesen,
5099 41| tompa hörgést hallok.~Ez a kísérteties hang az újságok õrébõl és
5100 20| A gyerekek hahotájától kísérve bevánszorgott az elõszobába.
5101 15| Rossz a mérleg - gondolta. Kisétált az állomás elé. Ott ráállt
5102 5 | asszony végleg elbúcsúzott kisfiától, mert a törvény a fiút az
5103 38| Túljár az már ungon-berken. Kisfiúk állnak meg az újság elõtt,
5104 12| erre a lelkes, piros arcú kisfiúra. - Elbeszélgettünk a fiával -
5105 11| térdemnél, mintha egy öt-hatéves kisfiút keresne, hogy fejére tegye
5106 17| dalegyletek, vagy csizmás kisgazdák, akiknek még az esti vonattal
5107 19| karral várta, mint anya a kisgyermekét.~Két és fél év múlt el a
5108 31| rejtélyes fölírás: „Szabad kiskocsi”. Miután egy nyelven se
5109 20| egyszer erre jártomban a sarki kiskocsmában lelném õt, amint az asztalt
5110 37| izengettek. Ha például a Csak egy kislány-t játszatták, vagy a Fekete
5111 2 | tudod - van egy kilencéves kislánya, Nellike. Hát elkunyoráltam
5112 16| Percekig figyelnek.~- A kislányával van.~- Azzal az undok kövérrel?
5113 8 | futni kezdtem, sebesen, mint kislánykoromban. Szaladtam, míg a fogorvoshoz
5114 8 | hogy meg se látszanak a kislányok nyakán, ha történetesen
5115 2 | Sárikát, s nem egy másik kislányt, aki éppily elhagyott, éhes
5116 6 | szõlõszemek vannak, Weiler Bella kisleányának ajándékozza, húsvétra. De
5117 40| elhagyatott, ápolatlan porontyát. Kistáskájából szájába nyomott egy szem
5118 2 | ráadásul egy csinos piros bõr kistáskát is villámzárral. Sárika
5119 2 | kisasszonykától levetett ruhába, a kistáskával, úgy libegett el, mint holmi
5120 34| illetõ, hanem lényének a kisugárzása, az a nem látható fény,
5121 28| kalapját, mint aki majd kiszáll, s a folyosóra állt, a letolt
5122 1 | ahogy kell, szeszélyesen, kiszámíthatatlanul, furcsán. Nincs sok fölösleges
5123 35| bútorait átrakták, ágynemûit kiszellõztették, s Marika, aki eddig az
5124 6 | azokhoz repülnek, akiket kiszemelt, akkor, amikor ezek a legkevésbé
5125 42| fõpincérnek, öt pengõ borravalót a kiszolgáló pincérnek, vett két képes
5126 5 | mint az iskolában, mikor kiszólítottak felelni. Nálam be is fagyott
5127 27| a férfi.~Mindkettõjüknek kitágult a szemük, mint akik visszanéznek,
5128 42| lány nem válik be. Ilona kitakarított, befõzött, vásárolt magának
5129 7 | Nem ezt tette. Egészen kitárta a kaput, s megállt elõtte.
5130 37| és pityókásan, azoknak a kitartó korhelyeknek, akik a szombat
5131 14| úszott, hanem egyenletesen és kitartóan is. Négyszer-ötször szelte
5132 19| áldott, kedves asszony évekig kitartott mellette, hogy annyiszor
5133 17| télbe fordul, a hó elolvad, kitavaszodik. A nénike, aki minden fogadónapon
5134 27| A férfi, aki költõ volt, kitekintett. Nézte a tengerszemet, a
5135 39| oldalakat telefirkálják vagy kitépdesik, a könyveket bepiszkítják,
5136 36| Néhány jó tréfát is mûveltem. Kitépettem az emberek nyelvét, kettéfûrészeltettem
5137 38| olvas az utcán. Egyszerre kitépi kezébõl a szél.~Az olvasó,
5138 12| minden próbálkozása elõl kitért, nem szerette, ha ott zaklatják,
5139 41| Az, ami az utcára van kitéve, közpréda. A szellemi termékekben
5140 42| vendégek cipõjét, ruháját is kitisztogatta. A Petõfi lakói már ismerték,
5141 16| felvonásnak. A közönség kitódul. Õk az elõcsarnokban mosolyogva
5142 1 | csevegés megindult. Amint kitöltöttem a teát, az idõrõl, az enyhe,
5143 14| szünidei tanfolyamot végezte, s kitüntetéssel vizsgázott.~Mindnyájan hálálkodtak,
5144 20| fölébredt. Ekkor sikerült kituszkolnom a lépcsõházba, a hideg levegõre.
5145 23| leszáll, s a kocsi majdnem kiürül, hozzásietek. Viharosan
5146 25| a kenyér egyszer-kétszer kiugrott a gépbõl, a földre gurult,
5147 5 | gallérokat. Szerette a kis kivágású mellényeket és kabátokat.
5148 23| Mindig azt vallottam, hogy a kiváló emberek minden iránt érdeklõdnek:
5149 32| illetéktelenül bitorolta az élõk kiváltságát. Sürgõsen cselekednem kell.
5150 42| kiadóhivatala „kellemes üdülést kíván”. Estefelé megjelent egy
5151 18| érkeznék, mintha mindig kívánatos volna számunkra az eltávozása,
5152 31| hogy mozdulni se bírt. Kíváncsiak százai, ezrei vették körül.
5153 1 | régiségkereskedõt. Puszta kíváncsiságból fölajánlotta neki megvételre.
5154 39| vallatgattam õket hideglelõs kíváncsisággal, s megkérdeztem tõlük, vajon
5155 29| után az asztalnál hagyta. A kíváncsiságtól sarkallva kezembe vettem,
5156 24| Nem tetszett neki, hogy kíváncsiskodom. Rám szólt:~- Tessék várni.~-
5157 36| hogy azonnal meghal, ha kívánják. Hallotta, hogy egy nemes
5158 13| megtisztelõ és döbbenetes kívánságát, fölnyilallt bennem a gyanú,
5159 2 | annyit evett, amennyit kívánt. Nem hallgatott, de nem
5160 24| szegény öreg gyors halálát kívántam. Lassanként azonban megismertem.
5161 1 | hogy szinte nem is lehetett kivárni, míg abbahagyja. Az uram
5162 39| két tetszés szerinti mûvet kivenni, minden szombat délután,
5163 29| Tudja, hogy nemsokára milyen kivételes élvezetben lesz része. Az
5164 5 | a minden emberi érzésbõl kivetkezett teremtésnek a szívtelenségérõl”.~
5165 37| óra felé az utcán jártak, kivették szépen összehajtogatott,
5166 13| hirtelen a ruhatárba siettem, kivettem kabátom, kalapom, és - se
5167 3 | fõbenjáró bûnt követ el. Kivezetik a kaszárnya udvarára. A
5168 5 | mint a másik, de anyagban, kivitelben talán még pompásabb: piros
5169 25| elgondolása tetszett, hanem a kivitele is, leginkább a fülsiketítõ
5170 25| találmányt, az alapelvét, a kivitelét és annak némely nehézségeit,
5171 11| hivõk lépteitõl, csókjaitól kivölgyelt vörösmárvány lépcsõ vezet,
5172 28| elcsípték volna.~A kocsiban kívüle csak egy gyászfátyolos hölgy
5173 39| tejszínhabbal. Elszántan ettünk.~Kívülem még egy osztálytársamat
5174 39| megvetéssel tetézett végleges kizárások - várnak az elvetemültekre,
5175 14| szalagsipkát. Nem volt olyan klasszikusan szép, mint az uszodában.
5176 1 | legvégérõl kellett bejárni, a klozett tõszomszédságából. Az utcát -
5177 22| abban, hogy vakok. Üsse kõ. Manapság, mikor a »tudattalan«-
5178 1 | bepakoltam. Bort töltöttünk, koccintottunk.~Érdekes, hogy a „dolog”-
5179 42| kis négyszögeibe. A fehér kockák egyre gyérültek, az ábra
5180 5 | ebédlõjükre. Ali a perzsaszõnyegen kockákat gurigált, apja órák hosszat
5181 34| aranysárga marhahúslevest, kockatésztával. Minthogy a leves forró
5182 37| vállalják a közvetlen közeledés kockázatát, hogy át is szóljanak a
5183 31| találkozott autókkal. Lovak kocogtak az országút porában, egyre
5184 25| alig észrevehetõ pókhassal, kócos, sárga hajjal, sárga szakállal
5185 28| hordár nyomban fölugrott a kocsijába. Csak a rendelkezését várta,
5186 1 | neheztelt. Egy hétre rá hatalmas kocsijából elõre köszönt az uramnak,
5187 37| tüzes számumjában, több kocsin baktat a társaság, hátul
5188 22| zsebébe gyûrtem. Fölszálltam a kocsira, hogy hazahajtassak.~Benn
5189 1 | nyugtalankodott, hogy a kocsis esetleg nem talál majd hozzánk,
5190 1 | meglepetést, küldöncöt levéllel, a kocsisát, aki talán virágcsokrot
5191 40| bérszolga meg nem lelte a kocsiszínben, s át nem nyújtotta immár
5192 31| rendõrt látta, aki a budai kocsma elõtt veszteglõ kocsijához
5193 31| végeztén betért egy budai kocsmába. Pörköltet evett, túrós
5194 35| aki be-beugrik a sarki kocsmákba, és felhörpint egy-egy pohár
5195 12| Takács. - Haszontalan. Mindig kódorog. A labdán jár az esze, nem
5196 1 | lányok, akik az éjszakában kódorognak s a híres ringyóprimadonnák,
5197 3 | érezte: „a világ füst és köd”.~Nyugodt szemrehányással
5198 20| sem ízlelt meg. A nagyagy ködbe borult, a kisagyban a mozgást
5199 11| elhagyatottságban, szakadt ködmönben, viharverten. Köztük egy
5200 39| harisnyájában föllobbant, s zöld ködöt szitált a társaságra. Kulccsal
5201 19| Tüdõgyulladása lett. Minden köhintésre végignyilallt rajta a fájdalom.~
5202 35| kérdezte Béla bácsi.~- Köhög - felelte Marika.~- Akkor,
5203 12| nem vette észre. Zavarában köhögött.~- Kezedet csókolom, édesapa.~-
5204 1 | engedte, hogy erre a délutánra kölcsönkérjem Bellától a szobalányát -,
5205 42| elbúcsúzkodott Valitól. Kölcsönkért tõle tizenöt pengõt, azzal,
5206 5 | Omega órával adta vissza a kölcsönt. Úgy látszik, ezt a harcnemet
5207 24| heverészek a parton, s a köldököm szemlélem. Ha pedig olykor
5208 24| mellényem utolsó gombja pont a köldökömet takarja.~1933~ ~
5209 37| Goethe mély és egyszerû költeményeire.~Kilenc órakor a hõség pokolivá
5210 29| amit közben még mindig nem költött el.~Érdeklõdésem lassanként
5211 11| amikor nem volt fánk. Vagy költözködés közben veszett el? Isten
5212 1 | fillérünk se volt, mert a költözködésre, az új lakásunkra minden
5213 42| szobáját, s aztán nem is költözködött vissza, hanem lement Valihoz
5214 3 | bölcseivel, szónokaival, költõivel, s most a sötétség felé
5215 27| vak félreértésbõl „nagy költõk”-nek nevez. Ezek többnyire
5216 42| szálló a legnagyobb magyar költõrõl egy nyomorúságos melléképületét
5217 9 | micsoda kegyetlenség egy költõt és annak családját télvízidõn
5218 42| nyaraljon, teljesen a mi költségünkre, a gyönyörû augusztus hónapban,
5219 26| érdektelenségét jelenti be.~Édes kis kölyök. Gondosan fésült, vizes
5220 40| és rút kis eb volt, még kölyökkutya, csapzott és csatakos, minden
5221 6 | domború homloka is. Szemét könny futotta el. Azt mondotta,
5222 35| pottyanthatott el egy-egy kövér könnycseppet, a ruhafogas alá bújva,
5223 34| csak megszólalt, és játszi könnyedséggel tisztázta a helyzetet. Ítéleteiben
5224 1 | kezét. Aztán beszéltem, a könnyeimet törölgetve, suttogva és
5225 39| mélyen hatott rám, hogy könnyek tódultak szemembe, s torkom
5226 42| majd közzétegye ezt is, a könnyekig megindult olvasók épülésére
5227 12| szaladt.~A sarkon megtörölte könnyektõl csorgó arcát. Aztán szaladt-szaladt,
5228 20| rengeteg hõt veszt, és könnyen megfagyhat. Többedmagammal
5229 24| Öngyújtók javítása.”~Könnyes szemmel üdvözöltem. Végre,
5230 9 | bekebelezni mind a hármat. Ekkor könnyülten szuszogott föl.~Bevezettem
5231 36| flamingó vére ráfröccsent, s a köntöse alján piros folt támadt.
5232 36| A császár hosszú sárga köntösében lépett az oltár elé, fején
5233 9 | cérnagombok, gyöngyházgombok. Könyökig dúskált bennük. Egyszerre
5234 1 | tüdõvészes gyermekeknek gyûjtött könyöradományokat. A harmadik csöngetésre
5235 29| felesége felé sandított könyörgõ, megható esengéssel, az
5236 1 | is türelmemet vesztettem. Könyörögtem az uramnak, hogy valakivel -
5237 5 | és végül földre teperje, könyörtelenül. Nem bírtak egymással.~Ali
5238 39| még egyszer megnéztem a könyvben a vörös, gyulladt, dagadt
5239 39| Bibliothèque Nationale hárommillió könyve közt, és Londonban is, a
5240 12| letelepedett az ott púposodó könyvhalomra, s harangozott lábaival.~
5241 12| labdán jár az esze, nem a könyvön.~- De most szünidõ van -
5242 39| helyeslése mellett, hogy a könyvtár kizárólag közmûvelõdési
5243 39| Londonban is, a British Museum könyvtárában. Azzal áltattam magamat,
5244 39| nyilván kiselejtezett a könyvtárából, s õk valahol fönn a padláson
5245 39| valahányszor egy másik könyvtárba léptem. Még mostan is érzem.
5246 39| elõször is ezt veszem ki a könyvtárból, mint a legérdekesebbet.~
5247 30| a mûtõ elõszobája volt, könyvtárral, jó képekkel és szobrokkal.~
5248 39| mert soha életében más könyvtárt nem használt. Mi valamennyien
5249 39| hónom alatt a nagy orvosi könyvvel az utcára léptem. Vály Andorka
5250 1 | Aztán mandarinok sötétlila köpenyben, sötétbordó bugyogóban,
5251 16| Mustrálgatják a fogasokat, rajtuk a köpenyeket, bundákat.~- Sokan vannak.~-
5252 42| vascsacsi. Ráakasztotta a köpenyét. Ivott egy korty vizet.
5253 5 | a fülcimpáját emlegette.~Körbe ment ez, mint valami társasjáték.
5254 6 | Amint ezek a csecsebecsék körbejárnak, s a vendégek halkan susognak: „
5255 36| vezére sápadtan állt hívei körében. Minden szem rámeredt. Érezték,
5256 20| tányérba. Vizet is rakattam köréje, több tányérral. Oda se
5257 37| petúniákat vett észre a kert körgyepén. Oldalt ült a társaság -
5258 24| simogatta repedezett, öreg körmeivel. Felém tartotta, csábítólag:~-
5259 12| álló-íróasztalnál hivatalnokok körmöltek, fölrántott egy ajtót, lefelé
5260 26| festett, hegyesre nyírt körmükkel, a nõi szépség mai eszményképei. -
5261 5 | fogalom, s ebben benne van a körmünk is, meg az is, hogy zongorázni
5262 2 | nõttön-nõtt. Zsongott a környék. Sárika elõbb csak neveletlen
5263 13| honvédkaszárnyán túl, az edénypiac környékén. Aztán sok mindenre gondoltam.
5264 29| élvezetben lesz része. Az áhított környezet, az a hely, ahol majd enni
5265 35| okozzon hiszékeny szüleinek. Környezete nem hozta szóba az elhunytat.
5266 26| kötelességével törõdik. A környezõ világgal szemben teljes
5267 1 | hallott, elõkelõ pénzügyi körökben. Ebben az adomában devizáról
5268 1 | vagy több, a legelõkelõbb körökkel is érintkezhetnek, együtt
5269 20| liter szamorodnit ivott ki, körömcseppig.~Mindez alig tíz perce történt,
5270 15| fölfigyeltek, s a vitázók körött kíváncsi karéjt alkottak.
5271 42| államférfiak a nemzetközileg körözött rablógyilkosokhoz.~Leginkább
5272 14| teljesítette kötelességét: körülcirógatta, azonmód - a vizes fürdõruhájában -
5273 1 | emberi gyarlóságunkból, körülhatároltságunkból származó megismerés, hogy
5274 29| kutyafuttában. Ötven év körüli férfi, gyér, õsz hajjal
5275 25| homlokát, s még mindig kacagva körülnézett: leste a hatást.~Dermedten
5276 36| megnövesztettem szakállam, és körülnéztem a világban. Eleinte nevettem
5277 32| gyertyáját gyújtottam meg körülötte.~Aztán múltak a napok, az
5278 5 | nagymamának, õ rendesen körülszaglászta, hogy milyen kellemetlen
5279 39| lendületes ékesszólás és a bölcs körültekintés kis remekmûve volt. A tagdíjat
5280 1 | elfogyott alóla. Ekkor körültekintett, visszafelé indult. Megint
5281 34| kísérõzene, mely állandóan körülveszi, az, ami éppen õ, s az,
5282 25| magamat így kifejeznem, a mi körünkben máris világhírre tett szert.
5283 9 | odavetett, mûvészi vázlata. Körvonalai még határozatlanok, de maga
5284 15| súlyukat. „Kezét csókolom”, köszöngetett jobbra-balra, és neki is
5285 15| jobbra-balra, és neki is köszöngettek: „Jó reggelt, méltóságos
5286 34| bizonyos, hogy én mindent neki köszönhetek. Mélyebb, maradandóbb befolyást
5287 23| megvártam - elvártam -, hogy õ köszönjön nekem elõször? Én az ilyen
5288 14| emelné tekintetét. Meg is köszönné. Nincs mit, mondanám neki,
5289 23| megvetem. Egyszerre tartozunk köszönni egymásnak, szinte versengve
5290 1 | hatalmas kocsijából elõre köszönt az uramnak, széleset, majd
5291 16| elõcsarnokban mosolyogva köszöntik a bundák hozzátartozóit.
5292 24| sürgettem. Már egy hét óta köszörülték.~Levélbélyeg csak egyetlenegyszer
5293 6 | szegényebbeket. Azokkal köt „érdekbarátságot”. Ilyen
5294 1 | van egy babonám. Ha minden kötél szakad, és azt hisszük,
5295 13| melléje telepedtem, s a köteleket és egymást kéjesen ölelve
5296 36| besoroztatott közéjük, akik kötelesek voltak szõkére festetni
5297 32| gyászszalagot kötök.~Kellemetlen kötelesség. De az élet ilyen. Mit lehet
5298 33| mindenkit és mindenkor, ahogy kötelessége parancsolta, személytelenül,
5299 24| otthagyni. Meg-megálltam elõtte. Kötelességemnek éreztem, hogy amíg itt tartózkodom,
5300 26| örök karácsonyfák. Csak kötelességével törõdik. A környezõ világgal
5301 23| bennünket ettõl az emberi kötelességtõl. Ha az utcán találkozunk,
5302 2 | bársonyruhát, egy fekete félselyem kötényt, egy fehér batisztkötényt,
5303 39| mellett sorakoztak föl a kötetek, tizenöt-húsz darab. Andersen
5304 6 | kimentette magát. Õt nem kötik társadalmi szabályok. Õ
5305 32| mellé csinos gyászszalagot kötök.~Kellemetlen kötelesség.
5306 5 | mert õk egy pillanatra se kötöttek fegyverszünetet. Özönlöttek
5307 9 | nem csomagoltatta, át nem köttette zsineggel. Amíg ezzel foglalatoskodtam,
5308 25| mutogatta mindenkinek, lelkükre kötve, hogy el ne árulják, különben
5309 29| kövérnek tartja-e magát?~A kövérek általában két osztályba
5310 15| pongyolákban, az álomtól kövéren és durcásan, s letelepedtek
5311 29| potroh himbálódzik.~Hogy kövérnek tartja-e magát?~A kövérek
5312 16| kislányával van.~- Azzal az undok kövérrel? Azzal a tökéletlennel? -
5313 26| Tótágast álljak? Öngyilkosságot kövessek el? Cigánykereket hányjak?
5314 3 | katonára, aki fõbenjáró bûnt követ el. Kivezetik a kaszárnya
5315 1 | bûn, és hogy szabadságot követelek minden léleknek, minden
5316 33| elvesztheti az eszét, és követelheti egyéni jogait, még egy lelketlen
5317 34| mûvészettel szemben is oly szigorú követelményeket. Saljapin hangja fakónak
5318 37| intették a prímást, és mást követeltek, Beszegõdtem Tarnócára bojtárnak,
5319 29| pincér eltávozik asztalától, követi tekintetével mindaddig,
5320 23| köszönés csak ennek természetes következménye lehet, elõzködés és nem
5321 41| inkább magamban dohogok a következõképpen, hogy tapaszt ragasszak
5322 3 | teljesítette, olyan hibát követnék el, mely nagyobb lenne az
5323 3 | azzal, hogy másik hibát követünk el?~Most kinyitotta szemét.
5324 18| én (az õ bevált módszerét követve) szavába öltöttem szavam,
5325 31| egyet-kettõt, és elterültek a kövezeten. Eszeveszetten menekült.
5326 41| nem õ lapult össze az utca kövezetén.~Már tovább akarok sietni
5327 5 | bennünket. Egyszerre többen közbeszóltak, és egyszerre öten-hatan
5328 2 | el a hóba. Ismerek itt a közelben egy öreg varrónõt. Az sohase
5329 15| Sokan, akik a tóban voltak, közelebb úsztak hozzájuk, hogy hallhassák
5330 11| térben és idõben.~Egy lépést közeledem feléje. De csak botorkálok.
5331 37| alázva vállalják a közvetlen közeledés kockázatát, hogy át is szóljanak
5332 8 | hogy ne halljam, amint közelednek. Ekkor tanultam meg fütyülni,
5333 38| hullámfogói fölött, levelei közeledni kezdenek egymáshoz, mintha
5334 36| és lassan, nagyon lassan közeledtek feléje többen. Elöl, mint
5335 23| a föltételes megállóhoz közeledünk, fölugrik, mindjárt ki kell
5336 1 | mindenféle potomságot, hogy õneki közelrõl se oly fontos ez a kancsó,
5337 14| szintén fekete hajú.~Alig ért közelükbe, a köpcös úr mind a két
5338 17| melegszenek attól a tudattól, hogy közelükben van a miniszter, aki az
5339 24| újságosbódét, közvetlen a közelünkben. Addig nem is vettem észre.
5340 38| messzeségek varázsát hozza le közénk. Nem mernek hozzányúlni.~
5341 1 | fagylalttornyokat vittek, ezeknek a közepe égett, meg volt gyújtva,
5342 3 | Amíg így ingadozott a terem közepén, egy fiatalember közeledett
5343 34| az emberek kicsiségétõl, középszerûségétõl: visszaidéztem emlékét,
5344 24| naponta megkaphassam a jó közérzésemhez föltétlenül szükséges nikotinmérgezésemet,
5345 4 | alkalmakkor, hogy remekül vagyok, közérzetem, egészségem, anyagi helyzetem
5346 39| Petõfi-könyvtár” alakuló közgyûlését tartjuk, melynek célja a
5347 39| hogy a könyvtár kizárólag közmûvelõdési és jótékonysági célt szolgál.
5348 29| esetleg csak egy kifogást közöl, valami ürügyet, hogy fáj
5349 1 | Mindig legjobb az egyenes út. Közölje, hogy pénzszûkében vagyunk,
5350 18| jegyezte meg, hogy fölösleges közölnöm a nevét, mert az teljesen
5351 42| Azok szívesen fogadták, de közölték vele, hogy az új leányuktól
5352 25| félénken bár, de ki is mondtam. Közöltem, hogy akármelyik késsel
5353 40| anyuskáját.~4~Az Excelsior közönsége napról napra gyönyörködhetett
5354 1 | ezt vette ki, hanem egy közönséges vajas kenyér után nyúlt,
5355 24| valószínûleg ki is szolgálja a közönséget.~Nem tetszett neki, hogy
5356 35| Valami langyos, szürke közöny terpeszkedett föléje.~A
5357 26| lassanként izgalomba hozza a közönye. Ha legalább néhány szót
5358 8 | valami”? Anyám és apám közönyösnek látszott. Sohase emlegették
5359 1 | amiért te gondolod, nem azért közösítik ki a tisztességes emberek
5360 37| cselekedtek a fiatalok is. Nem közösködtek. Állig begombolkoztak. Ez
5361 9 | mindaddig, míg egy szûkebb közösség tagjairól van szó, de megbocsáthatónak,
5362 19| tündérmese, mely nem tart közösséget az élettel. Semmirõl se
5363 20| kisagyban a mozgást szabályozó központ megbénult. Milyen csodálatosan
5364 42| A Hableány a fürdõhely központja és lelke volt. Mindjárt
5365 32| másodpercben bénítja meg az élet központját, amikor beledöfik az eleven
5366 41| ami az utcára van kitéve, közpréda. A szellemi termékekben
5367 6 | mint ahogy látszik. Amíg közszemlére teszi ékszereit, meghall
5368 3 | minden császárság, minden köztársaság, kivétel nélkül. Mit fintorgatod
5369 11| ködmönben, viharverten. Köztük egy asszony is - úgy ötven
5370 4 | barátom és hogy tegezem õt. A köztünk levõ kapcsolatot még meghittebbé
5371 16| Itt van M-né közismert és közutált csikóbundája. Rémes. Ennek
5372 42| ezzel még bensõségesebb, még közvetlenebb, még szilárdabb lesz a kapcsolat,
5373 42| következõ számában majd közzétegye ezt is, a könnyekig megindult
5374 1 | egy hatalmas, téglavörös kõhíd. Aztán a nankingi Porcelántorony,
5375 1 | Sárga folyót ábrázolta a kõhíddal. Ezt fölemelte az uram,
5376 34| Kis eseteket, valódi és koholt történeteket mesélgettem
5377 5 | hogy a Westenden éjjel kokaint árult, a rendõrség elcsípte,
5378 40| csak egy francia gyártmányú kólakészítmény nyugtatja meg. Augusztus
5379 12| rátekintene, beleharapott kolbászába.~Pista a terem tömegén átfurakodva,
5380 11| Az én dajkám, aki most koldul.~Anyám megindul velem a
5381 2 | szegénységet is másoktól kellene koldulnunk. Mondd, nem mulatságos ez?~
5382 11| itt a fiam, Budapestrõl.~A koldusasszony tüstént megismeri ezt a
5383 22| hídfõnél egy pengõt adtam egy koldusnak, a pesti hídfõnél egy pengõt
5384 39| megkérdeztem tõlük, vajon a kolera veszedelmesebb betegség-e
5385 5 | úgyse tart sokáig ez a „komédia”, a menye hamarosan rá fog
5386 1 | ebédlõben, hátratett kézzel, komoran. Én a díványon varrogattam.
5387 1 | minden érdek nélkül. A „konjunktúra” idején tett egy nagyobb
5388 5 | folytatták, törhetetlen konoksággal. Úgy küzdöttek, mint a hõsök,
5389 25| száz hibája, fõképp a mi kontár iparosaink miatt, de ezeket
5390 6 | közöttünk az utcán, a kis szõke kontyával a feje búbján, a fekete
5391 42| vacsorát a Hableány híres konyhája szolgáltatja, szintén díjtalanul,
5392 1 | Tarczay Valér, aki valamit konyít az iparmûvészethez - annak
5393 36| istállóba, s majdnem sikerült õt konzullá kineveztetnem. Szerettek
5394 29| s egy erdõben vagy egy kopár hegytetõn, vagy egy iktatóhivatalban -
5395 29| most már beletörõdött a koplalásba, és mint hû vértanú hitves,
5396 42| legvégén volt a fürdõtitkárság.~Kopogtatott, de nem feleltek. Erre benyitott.
5397 35| háziorvos hosszan, szótlanul kopogtatta, hallgatta szívét és tüdejét.
5398 37| csak táncolt boltozatos koponyáján. Mindenesetre átküldötte
5399 3 | verte szét egy ilyen elítélt koponyáját.~Azért a szeme se rebbent,
5400 35| nélkül lopták ki a házból a koporsót. Marika ezalatt Béla bácsi
5401 1 | kereste, de az elõzõ nap Koppenhágába utazott. Az uram megköszönte
5402 23| versengve az elsõségért. Nincs kor, rang, érdem vagy vagyon,
5403 1 | mindenesetre a Ming-dinasztia korából. Mások szerint legföljebb
5404 25| Elismerte, hogy a találmány még korántsem tökéletes. Nem is egy hibája
5405 40| az éhes, falusi ebektõl, koravénen, õsz halántékkal. Az lett
5406 15| nem írt szövegek minden korban és minden egyénnél szinte
5407 40| többiek nem is vették észre. Korcs és rút kis eb volt, még
5408 19| meglátogatom õket.~Lakásuk kórházzá alakult. Feküdt a beteg,
5409 37| pityókásan, azoknak a kitartó korhelyeknek, akik a szombat éjszakából
5410 20| kutyájának - amint dukál - korhelylevest.~1933~ ~
5411 37| kell úri méltóságunkra. A korkülönbség, valamint az a körülmény,
5412 3 | homlokát, csontos markát, korlátolt, szurokfekete szemét? Hát
5413 31| botorkált vissza kocsijához, a kormánykerék mellé ült, s hajtani kezdett.~
5414 31| levette a pedálról, kezét a kormánykerékrõl, kényelmesen kikönyökölt,
5415 38| templom mellett a járda felé kormányozza.~Csakugyan le fog esni?
5416 33| a papírt, s újra üvölt, kornyikál, rikoltoz, sokkal hatalmasabban,
5417 6 | inggombjai... egy angyalos, koronákból font karkötõ... lombfûrészelt
5418 22| névjegy hullott ki, grófi koronával. Egy lengyel grófné küldötte.
5419 25| pénzt. Fõképp nagynénéim és korosabb barátnéik izgultak. „No,
5420 15| szamócát is, tejszínhabbal. Két korsó jéghideg sört öntött le
5421 3 | mûvelte minden nép, minden korszak, minden császárság, minden
5422 1 | ezen az estén életünk új korszaka kezdõdött. Másnap reggel
5423 4 | semmiségek, nekem azonban korszakalkotó események, amikor egy sarkon
5424 42| Ráakasztotta a köpenyét. Ivott egy korty vizet. Leült a megvetett
5425 1 | amíg kihûlt a teája, aztán kortyintgatta. Cukor és rum nélkül itta,
5426 1 | fácánt, foglyot, néhány kosár csemegeszõlõt. Tavaly karácsonykor
5427 42| bányásznak, becsomagolt fûzfa kosarába és kis papírbõröndjébe,
5428 42| sarokban. Letette fûzfa kosarát, és amikor a vonat füttyentve-csattogva
5429 42| gyorssal.~Kezében a fûzfa kosárral és a kis papírbõrönddel
5430 5 | Mondják, hogy Berlinben kószált. Azt is mondják, hogy a
5431 40| pihenni. Fönn, a fenyvesektõl koszorúzott hegyek között volt az Excelsior,
5432 18| nem is ronda disznó, csak koszos malac.~Az én barátommal
5433 40| Excelsior igazán ehetetlen kosztja ellenére is csak öt-hat
5434 40| világszerte híres volt rossz kosztjáról. Ezért szállt ide.~Itt vett
5435 23| hogy ennyit elméskedtem és kotnyeleskedtem. Én is hallgatok. Aztán
5436 24| szemem. Egy papírdobozt kotorászott elõ. Kinyitotta. Az orrom
5437 29| megint az ura tányérjába kotorta azt, amit közben még mindig
5438 20| hallatszott, hogy gyomrában kotyog-fortyog a sok folyadék, marja nyálkahártyáit
5439 23| anaphilakával. Összevissza kotyogok mindent:~- Úgy látom, hogy
5440 20| gyomrába hányta az egész kotyvalékot. A gyermekek vérszemet kaptak.
5441 39| Egyetlen rózsaszín felhõ kóválygott az égen. Dobogó szívvel
5442 38| közvetlen a feje fölött kóvályognak, körülbelül két méter magasságban.
5443 22| délelõtt ragyogott. Ide-oda kóvályogtam. Betértem egy kávéházba,
5444 39| A tagdíjat havonként tíz krajcárban állapította meg. Ennek ellenében
5445 39| arca fehérebb volt, mint a kréta, a tanár tüstént haza is
5446 34| melyeket hamar elmosódó krétával rajzolt a fekete táblára,
5447 1 | ütemei egy hûs, átlátszó kristálycsermelyhez hasonlítanak, mely a hegyi
5448 13| Elgondoltam, hogy ebben a kristályos, friss éjszakában majd kettesben
5449 1 | borok csillogtak metszett kristálypoharakban. Libériás inasok álltak
5450 28| remek bõrönddel meg egy krokodilbõr kézitáskával.~- Ide - utasította
5451 4 | a fejem olyan, mint egy krokodilé. Elismerem. Mondd azt, hogy
5452 25| tudnám elképzelni bundában, kucsmában, havas tájon. Szorosan a
5453 39| fejembe csapva kis asztrakán kucsmámat, elindultam egyedül Winterék
5454 1 | feleltem. Talán másikat küld helyette. Vagy talán az
5455 3 | Aurelius. Az édesanyja sír. Küldd haza nekünk a kis Avidust.~
5456 33| hiszen mi is megtébolyodunk. Küldjetek szerelõért. Segítség, segítség.~
5457 21| ellentmondott neki.~Másnap a szálló küldönce levelet hozott, s egy gyönyörû
5458 1 | valamit. Egy meglepetést, küldöncöt levéllel, a kocsisát, aki
5459 22| koronával. Egy lengyel grófné küldötte. Névjegye aljára mindössze
5460 17| rejtélyes szobából. Vidéki küldöttségek tódulnak be szalonkabátban,
5461 1 | zeneszerzõt, akit éveken át küldözgetett egyik külföldi szanatóriumból
5462 21| délután hatra ígérkeztek.~Én a külföldiekkel mindig udvariasan viselkedtem.
5463 34| Évtizedekig Budapesten, külföldön éltem. Hébe-hóba írtam neki
5464 24| Mindenfélét, belföldre, külföldre. Mióta itt szórakozom, senkinek
5465 13| készültünk.~Egy este a lányok külön gyakorolták a francia négyest.
5466 38| Hirtelen mindegyik levél külön-külön emelkedni kezd. Ez a tizenhat
5467 5 | mely még mutatósabb, még különb, még csillogóbb, még tartósabb,
5468 20| szemén se vettem észre semmi különöset az én emberi szememmel.
5469 34| ennek a kis vendéglõnek a különszobájába vezet, ahol fehér abrosszal
5470 25| is kellemesen színezi.~A külseje alig árulta el, mi lakozik
5471 35| surrantak be suttyomban a külsõ ajtón a rokonok, akik részvétlátogatásra
5472 23| bõbeszédûek. A teljes tudás - a külsõségben - fölöttébb hasonlít a teljes
5473 42| mai nehéz idõkben egy év küzdelmes fáradalma után felüdüljenek,
5474 5 | számú, tudniillik valamelyik küzdõ fél egyszerre mást határozott,
5475 5 | törhetetlen konoksággal. Úgy küzdöttek, mint a hõsök, és egyikük
5476 41| egy csillagászati munkába kukkantam bele, most Napóleon csatáiról
5477 17| fogadónapon az elõszobában kuksol, egy diadalmasan ragyogó
5478 7 | kifelé:~- Ki az?~Õ a nyitott kukucskálóablakhoz tapasztotta elhanyagolt,
5479 7 | dobhatott volna valamit a kukucskálóablakon is. Nem ezt tette. Egészen
5480 25| és szagolgatta, s addig kukucskált, figyelgetett, az egyik
5481 7 | Akkor lépteket hallott. Kulcsköteg csörrent.~Magas, erõs fiatalember
5482 35| posztóbotosában heverészett, mellére kulcsolva kezeit, s egyáltalán nem
5483 12| Szorongatta izzadt kezében a kulcsot. Boldog volt, zavart, nyugtalan
5484 26| hiába ostromolják: némán kullogok utána, figyelem, lesem.~
5485 25| billentve, addig ágaskodott, kuporgott, hasalt a földön, addig
5486 11| vörösmárvány lépcsõ vezet, koldusok kuporognak, õskori elhagyatottságban,
5487 31| vassisakkal, dárdával, kurtakarddal fölfegyverkezve. Ordítottak
5488 42| a cigányzenét és a békák kuruttyolását.~Egyszer, amikor késõbben
5489 1 | kegyelemkenyéren tengõdnek, kussolni kénytelenek.~Hogy mit válaszoltam
5490 13| lázamat, tisztázzam egyre kuszább gondolataimat és bátorságot
5491 9 | Letelepedett gombjai közé, hosszan kutakodott, aztán fölemelt egy gombot,
5492 29| bárhol a világon - azt kutatja, mi van ott ennivaló. Ez
5493 40| fél óra hosszat kereste, kutatta mindenki, amíg a bérszolga
5494 11| végérõl érkeznék ide, az õs kútfõhöz, a célhoz.~- Haza - feleltem.~-
5495 37| hûtõvödröket, megtöltve jéghideg kútvízzel, s bontogatták az üvegeket,
5496 20| helyzetet. Azt se tudta, hogy kutya-e, vagy macska. Szólongattam
5497 29| szememmel. Hadd írjam le elõbb, kutyafuttában. Ötven év körüli férfi,
5498 2 | fogkefével és fogpéppel mosta a kutyája fogát. Hóbortosnak tartották.
5499 9 | anyát sem, engem sem, még a kutyámat sem. Kérdeztem, hogy akkor
5500 20| tilalmas szesz, melyet megannyi kutyanemzedéken át egyetlen õse sem ízlelt
5501 28| vigyáz.~„Furcsa - gondolta. - Kutyára a hájat.”~Megnézte zsebóráját.
5502 40| színésznõ lekuporodott a kutyushoz, s hosszan és meggyõzõen
5503 40| szakácsnak is, meg az õ kis kutyuskájának is. Sohasem írt. Egyszerûen
5504 20| tiszteletre méltó, tizenegy éves kuvasza, akit évek óta ismerek -
5505 3 | ellenszegül neki: harctéren a kvádokkal, itt az országban a rendbontókkal,
5506 14| karjait, a lábait, melyeken kvarckristályok csillogtak, mint apró tükörszilánkok.
5507 42| a tûzhely mellé egy üres lábashoz, kezébe fakanalat nyomott,
5508 14| fejét. Két meztelen nõi lábat látott.~A nõ már a medence
5509 39| tanulótársainknak, s télvízidõn meleg lábbelivel, meleg ruhával látjuk el
5510 5 | buksija, legalább tizenegy labda, páratlan számú, tudniillik
5511 5 | téglaszín, szürke, lakkos labdák, kicsinyek, mint a dió,
5512 12| Haszontalan. Mindig kódorog. A labdán jár az esze, nem a könyvön.~-
|