11-atlep | atluc-bonyo | borcs-dezso | di-elmos | elne-falat | faloc-fogpi | fogta-hajto | hajtu-hossz | host-kabin | kabit-kilen | kilep-labda | labra-mandu | manko-mente | menth-nyolc | nyoma-penzg | penzh-rugta | ruhab-szemh | szeml-targy | tarho-tudna | tudno-vedek | vedel-zuzza
Fejezet
6013 35| akármikor átsétálhatott volna mankóin, botjain abba a szobába,
6014 41| megállok. - Mit akar?~Erre õ mankóján üggyel-bajjal fölemelkedik
6015 41| széken, kalappal a fején, mankójára támaszkodva. Az újságárus
6016 19| érkeztek. Már két lépést tett mankón, már három lépést tett,
6017 35| csak üggyel-bajjal tudott, mankóra, két botra támaszkodva,
6018 34| neki köszönhetek. Mélyebb, maradandóbb befolyást nem gyakorolt
6019 39| hogy ez így tovább nem maradhat, s a közmûvelõdés és haladás
6020 30| indultam. De õ tartóztatott:~- Maradj itt. Ha most elmégysz, Isten
6021 11| fölkelt, rimánkodtam, hogy maradjon még, de õ nem maradt. Kiment
6022 17| van, a telefonok veszteg maradnak, a titkár se jelentkezik
6023 16| Köszönöm. Akkor inkább itt maradok.~Megáll a tükör elõtt. Nézegeti
6024 26| Azt teszem, amit a hoppon maradtak, akik szeretetük tárgyát
6025 38| megrabolva, bitangul, hoppon maradva, s zavartan is, mint aki
6026 1 | Fölragyogott az arcunk.~Március huszonkilencedikén érkezett
6027 38| rendbontás egy garabonciás, márciusi ördögkölyke, az ráncigálja,
6028 3 | Fogalmam sincs. Segíts, Marcus Aurelius. Az édesanyja sír.
6029 34| levesét, remek, aranysárga marhahúslevest, kockatésztával. Minthogy
6030 35| májusban. Akkor bizonyosan.~Marikának nem volt könnyû dolga. Az
6031 20| kotyog-fortyog a sok folyadék, marja nyálkahártyáit a szesz,
6032 7 | Egy pengõt nyomott a markába, aztán még egyet, aztán
6033 3 | Láttad szûk homlokát, csontos markát, korlátolt, szurokfekete
6034 3 | sáskajárás, a döghalál, a kvád és markomán hadjáratok után.~Marcellus
6035 8 | azonnal kikaptam, s bal markomba fogtam. Szerettem volna
6036 1 | szabad - nem is illik - máról holnapra, csak úgy átabotában
6037 29| disznócsülköt, a halat vastag, sárga mártásban, az õzcombot lila áfonyával,
6038 29| akarja, s a húshoz és a mártáshoz gyakran hozzá is ér az ujjával.
6039 1 | Voltak, lovag Martiny, lovag Martinyné. Tétlenségünkben ásítottunk.
6040 1 | uramban a lelket. Mentegettem Martinyt, hogy tenger dolga van,
6041 29| zsír utolsó drága csöppjeit mártogatja ki. Ezen én minden ízben
6042 25| néha sóba, néha paprikába mártogatott.~Évrõl évre hallgattam fejtegetéseit,
6043 40| lakásába, megfürdette a márvány kádjában, kifésülte, beillatosította,
6044 14| Mellette a víz, a medence óriás márványcsészéjében, mint a zöld tinta. Fölötte
6045 36| képmásomat tétettem oda. Lovamnak márványistállót építtettem, elefántcsont
6046 31| térhez nem érkezett, melynek márványszobrait, diadalíveit a reggeli verõfény
6047 34| szórakoztassam, és riadt figyelmét másfelé tereljem. Õ végighallgatta
6048 22| üzletbe. Ott se volt. Valahol máshol ejthettem el.~Amíg hazafelé
6049 1 | külföldi szanatóriumból a másikba, minden költségét õ fedezte.
6050 37| Húsz korona a cipõért. A másikért is annyi.~- Nem, ez drágább.~-
6051 22| hídfõnél egy pengõt egy másiknak.~Megállítottam egy gépkocsit.
6052 10| sokszor eszébe jut, mennyire másképpen alakulhatott volna élete,
6053 6 | az övé, mert már mindent másnak szánt. Nyilván ezért mosolyog
6054 20| mogorván, mint mikor a másnapos emberek - borcsömör után -
6055 39| Józsi pedig alattam, a másodikban. De mi azért összetartottunk.
6056 25| igazat mondtam, és ezzel másokat megszégyenítettem. Megszántam
6057 16| Valami fiatalemberé. Mindig másokkal jár.~- Szegény ura. Én csak
6058 2 | vagyunk. Még szegénységet is másoktól kellene koldulnunk. Mondd,
6059 13| létesíteni, mely itt vagy a másvilágon valahogy elintézi az ilyen
6060 31| cimborál, s káprázatokkal maszlagosítja az emberek agyát. Intézkedett,
6061 13| törõdve azzal, hogy rám másztak a különbözõ bogarak és csuklómat
6062 1 | a föltétlen muzsika, a matematika lírája, s a fájdalom, melyet
6063 31| megértették.~6~A Potifex Maximus rendeletére utat nyitottak
6064 26| Petrezselymet árulnak.~Mázsás urak hemperegnek eléje a
6065 13| megtanított a keringõre, mazurkára is, az akkori divatos táncokra.~
6066 29| forog, aztán, mint valami mécs, lobogni kezd. Tudja, hogy
6067 27| dörögnek, mint a tenger. Olyan meddõk, olyan ihatatlanok is, mint
6068 21| mentség volt. Egy darabig meddõn lázadoztam. Végre kora délután
6069 14| könyv”-bõl.~Most a nõ a medencébe vetette magát. Úszni kezdett,
6070 14| Sehol se látta. Pedig a medencét is körüljárta. Úgy látszik,
6071 42| keresztrejtvényén töprengett. Idõnként meg-megállt. Beírt egy-egy szót a keresztrejtvény
6072 24| nem volt szívem otthagyni. Meg-megálltam elõtte. Kötelességemnek
6073 36| testõrei nélkül. Útközben meg-megszólította ezt-azt. Cornelius Sabinusnak
6074 39| magam felelõsségére, ezt a meg-megújuló önvádat. Szavam és esküm
6075 6 | mint visszaküldeni. De a megajándékozott is kényelmetlenül érzi magát
6076 7 | fiatalember, aki beengedte õt, megajándékozta, úgy, mint eddig még soha
6077 6 | kínálkozott, hogy mi is megajándékozzuk. Vettem neki egy ezüsttálcát,
6078 11| akarja csókolni. Én, hogy ezt megakadályozzam, egyre magasabbra emelem
6079 37| a nótát. Egyszerre csak megakadt rajta Szél László tágra
6080 1 | zsebkendõvel igyekezném takargatni megalázott lábaimat. Csak álmodni lehet
6081 23| a láttomon.~Mégis valami megalázottság marad bennem, valami lelkifurdalás.
6082 40| alatt. Csak most lehetett megállapítani, hogy milyen ronda egy kutya.
6083 26| fûzték egybe.~Könnyû volt megállapítanom, hogy Heinz mindenkit rangja
6084 9 | ismeri õket”. Ebben a finom megállapításában már a mai „mûvelt” emberiség
6085 16| a bundák hozzátartozóit. Megállapítják, hogy nem tévedtek.~Amikor
6086 29| sápadt, csenevész asszonykát, megállapítottam, hogy tévedek. Felesége
6087 5 | imádta” és „bálványozta”. Megállapodásuk szerint a gyermek minden
6088 18| mérlegnyelvek addig inognak, míg megállapodnak valahol: az ajtón mégiscsak
6089 42| át az arcán.~Barátságosan megállapodtak, hogy Lakyék addig új cselédet
6090 4 | együtt, vagy ezúttal is megállít, s elbeszélget velem.~Természetesen
6091 12| aranypaszományos sapkáját.~A kapus megállította.~- Mi az, kisfiú, te sírsz?
6092 22| egy pengõt egy másiknak.~Megállítottam egy gépkocsit. Kihajtottam
6093 23| Látja, hogy a föltételes megállóhoz közeledünk, fölugrik, mindjárt
6094 41| Mi az? - kérdezem, s megállok. - Mit akar?~Erre õ mankóján
6095 8 | öntött el. Egy másodpercig megálltam. Aztán sebesen futni kezdtem
6096 10| s nem a valóságban, mely megannyiszor független tõle. Álomalakokat
6097 6 | kincseit, kezedbe adja, hogy megbámuld. Mindezt egyetlen szó nélkül.
6098 9 | Dadája, aki elkísérte, megbántotta valamivel. Fölemeltem az
6099 39| visszahozza. Nem talált eléggé megbélyegzõ kifejezéseket azokra, akik
6100 41| én se tudok tovább menni, megbénulok az indulattól, lábam sincs,
6101 23| Végül maguk a betegségek is megbetegszenek és elpusztulnak.~- Igen -
6102 31| Benzint, benzint.~Caesar erre megbilincseltette. Õ is, a papjai is veszedelmes
6103 13| Önálló férfi voltam.~Ez a megbízatás olyan boldoggá tett, hogy
6104 1 | a maga szakállára adta a megbízatásokat a banknak, mégpedig bianco-megbízatásokat.
6105 3 | Bizonyára elmebeteg. Ezért oly megbízható. De a babiloniak, a perzsák,
6106 33| helyette másikat, újat, megbízhatóbbat. Én azonban a pártjára keltem.
6107 42| Petõfi lakói már ismerték, s megbízták ezzel-azzal. Egy szombat
6108 1 | háború, a Szentlélek elleni, megbocsáthatatlan bûn, és hogy szabadságot
6109 32| amikor azon a reggelen megbocsátható szórakozottsággal az újságot
6110 9 | közösség tagjairól van szó, de megbocsáthatónak, sõt erénynek tartja, mihelyt „
6111 23| Na - szólok kedélyesen és megbocsátólag -, azt talán mégse teszik.
6112 33| Hiba sehol. A csöngettyû megbolondult. A csöngettyû önállósította
6113 36| mint fázékony keletiek, megbújtak a hideg elõl, mert azon
6114 19| Hát azért, mert az ura megcsalta. Képzeld, azon a májusi
6115 13| szájacskáját, mely a hidegtõl megcserepesedett és fölrepedezett, s gyorsan
6116 34| ujjamra, amikor az udvaron megcsípett a méh, s emlékezem aranyos
6117 8 | gyönyörûségünk, hogy legalább megcsodáljuk azt, amit nem tudunk megvenni.
6118 31| melynek berobogását maga is megcsodálta. Micsoda szolgálatot tehetett
6119 6 | elõ, majd miután mindent megcsodáltak, fölsóhajt, a doboz tetejét
6120 11| rongy nõnek csókoltam kezet, megcsókoljam kezét az elsõ nõnek, aki
6121 11| szeretnék ráborulni, és megcsókolni. De mindketten gyöngék vagyunk.
6122 13| próbára tenni, lépre csalni, megcsúfolni, s végül kinevetni? Ez szörnyû
6123 7 | mintha az édes adományt még megcukrozná porcukorral.~- Elég?~- Isten
6124 8 | izzadságomtól ezüstözve. A megdicsõült Szûzanya rajongó arccal,
6125 38| udvariatlan orvtámadástól annyira megdöbben, hogy csak ámul, szemléli
6126 1 | hétfõn este, egy csöppet megdöbbentem. Annak idején én magam sürgettem
6127 15| Unalmában elhatározta, hogy megebédel, pedig még dél se volt.
6128 1 | vaníliás kiflibõl kitûnõen megebédelhettünk. De én szántszándékkal nem
6129 25| közéjük tartozott. Gyorsan megebédelt, aztán ismét ledõlt szundítani,
6130 39| Könyvtárat alapítunk.”~Alighogy megebédeltem, édesanyám felöltöztetett
6131 2 | hozzánk. Azt hazudta, hogy már megebédeltünk vagy hogy elmentünk, nem
6132 8 | tudnak. Ez a csönd a vihart megelõzõ csönd volt. Vártam a nagy
6133 5 | kémlelte a másikat, hogy megelõzze, túlgondolkozza, és végül
6134 23| amikor föltekint. Tüntetõleg megemelem kalapom, és rámosolygok.
6135 23| és rámosolygok. Õ szintén megemeli kalapját, és rám mosolyog
6136 1 | kötöttünk. A mûselyem ellenében megengedtem, hogy cigarettája hamujával
6137 29| híján a feleségét akarja megenni. De miután szemügyre vettem
6138 37| Az testvérek között is megér százötven koronát.~- Egye
6139 42| hagyta, hogy õ maga cepelje. Megérezte, hogy kicsoda. Amikor a
6140 30| szörnyû lehet...”~Valaki megérintette a vállamat. Elzász a sebésztáskájával.
6141 20| lélegzett. Kezem fejével megérintettem az orrát. Szárazon parázslott.
6142 17| hozzá, hogy akár az orrát is megérinthetné, ha ettõl nem tartaná vissza
6143 6 | Elõbb hagyja, hogy szándéka megérjen. Például elhatározza, hogy
6144 35| van, és ezt a háziorvos is megerõsítette, úgy látszott, hogy megnyugodott.
6145 23| ismerõsömre, de azért tüstént megérteti velem, hogy nem õ az, s
6146 20| nyelvet beszélt, melyet õ is megértett, egyre jobban biztatgatta,
6147 31| profanum vulgus et arceo!~Ezt megértették.~6~A Potifex Maximus rendeletére
6148 9 | hallgatott. Ekkor egyszerre megértettem az emberiség történelmét.
6149 37| mindaddig, míg ezt majd egészen megértik, amint kezdetben mindenki
6150 21| barátom. A nyelvtanárnõ a megértõ hitvest alakította. Folyton
6151 28| vasúti tolvaj is mosolygott, megértõen. Bólintott, hogy majd vigyáz.~„
6152 17| akkor érkezik. Ez tüstént megérzik mindenen. Valami villamosság
6153 39| kezünket fölfelé tartva megesküdtünk, hogy Isten minket úgy segéljen.~
6154 29| viselésére is, hogy azt, amit megeszik szegény - az õ csöpp adagját -
6155 1 | nyitnunk.~Az uram idegességében megevett két lazacos szendvicset,
6156 20| rengeteg hõt veszt, és könnyen megfagyhat. Többedmagammal visszacipeltem
6157 42| keresztrejtvények érdekelték. Megfejtésükben hat esztendeje, amióta Pesten
6158 1 | hogy még vendégemrõl is megfeledkeztem, csak vonójának egyenletes,
6159 1 | helyzetben találjanak bennünket, megfeledkezve, hogy nincs cselédünk -
6160 42| apró kalitkába, a Mosoly megfelelõ oldalát az elõírás szerint
6161 25| terítettek, kiöltözve és megfésülve jelent meg, sokáig üldögélt
6162 25| õket, az izomereje minden megfeszítésével, úgy, hogy beleizzadt és
6163 42| felüdüljenek, és testben-lélekben megfiatalodva, acélos izmokkal, friss
6164 37| kérdezte -, az nem eladó?~- Ha megfizeted, édes bátyám.~- Mi az ára?~-
6165 8 | el szokott esti imámat, s megfogadtam, hogy másnap visszaviszem
6166 3 | nem volt nála lándzsája. Megfosztották tõle, mint a bûnösöket,
6167 32| is az vagyok. Egyszerre megfosztottam õt az élet jogától, a lélegzéstõl
6168 23| lengünk személytelenül, megfosztva egyéniségünktõl, szinte
6169 40| karjában vitte föl lakásába, megfürdette a márvány kádjában, kifésülte,
6170 2 | magunkhoz vesszük. Én másnap megfürdettem õt. Tüzet raktam a fürdõszoba
6171 36| hogy átmegy a palotába, és megfürdik. Egyedül haladt a tömegben
6172 2 | hasán melengeti nyolcvanéves meggémberedett lábait, mint valami eleven
6173 30| aranygombos inasruhám, egy kissé meggörnyedtem, álarcomat még keményebben
6174 6 | nehéz idõkben nem lehet ily meggondolatlan. De akkor vérvörös lett
6175 1 | telefonozott az uramnak a bankba: meggondoltuk-e már a dolgot.~De mi nem
6176 32| díjbirkózó, akit ne tudna meggyilkolni a legnyápicabb legény is,
6177 14| vízbe fulladt valaki? Vagy meggyilkoltak valakit? Akkor szoktak így
6178 32| hogy akaratom ellenére meggyilkoltam. Szorongatom kezét, s közben
6179 35| ilyen vastagon ni. Attól meggyógyul. Rajtam is mindig az segített.~
6180 2 | vérengzõ, mint õ.~Múlt héten meggyógyult édesanyja, mert - amint
6181 8 | Mire menyasszony lettem, meggyógyultam. Akkor már el mertem sétálni
6182 24| kezelni.~Errõl nem tudott meggyõzni.~Hogy viszonozzam kedvességét,
6183 4 | akit legkevésbé sikerült meggyõznöm, elmosolyodott, s vállat
6184 1 | belé, hogy a tudásnak, a meggyõzõdésnek ma sehol a világon nincs
6185 40| kutyushoz, s hosszan és meggyõzõen magyarázgatta neki, hogy
6186 11| konyhába, behozta kávénkat, meggyújtotta az olajlámpát. Színes rajzok,
6187 39| enni. Bementem a szobámba, meggyújtottam a gyertyát, levetkõztem,
6188 42| és valami villámló port meggyújtva, úgy fényképezte le, hogy
6189 37| valamennyien azt érezték, hogy meggyulladnak a szesztõl és a nap lángjaitól,
6190 13| udvariasságnak, hogy kell meghajolni, sarkon fordulni, bokázni,
6191 6 | közszemlére teszi ékszereit, meghall minden sóhajtást, meglát
6192 2 | magam mondom el annak, aki meghallgatja. Te ismered Sárikát. Múltkor
6193 5 | Hát neked mondom el, ha meghallgatnád.~Lozzay Miklós a nagybátyám
6194 1 | mutatkozni.~Még a C-dúr fúgá-t is meghallgatta. Erre fölugrott. Az uram
6195 1 | Verte az asztalt: „Inkább meghalok, kiabált, inkább az utcán
6196 2 | sokat tárgyaltak felõle, meghányták-vetették egymás közt. De egyelõre
6197 19| bámultam mindkettõjüket. Meghatóak voltak így együtt, és szépek
6198 36| italt.~7~Cassius majdnem meghatódottan hallgatta, Caligula azonban
6199 28| útiköltséget, hiába volt az egész. Meghatott az a szamárság, hogy „kérem
6200 11| Dezsõke - mondja bágyadt meghatottsággal, a sötétség mélyébõl, arcjáték
6201 4 | köztünk levõ kapcsolatot még meghittebbé teszi az a körülmény, hogy
6202 34| meglátogatom. De tervem mindig meghiúsult. Múltkor aztán, negyven
6203 1 | meg a felesége. Martiny a meghívást a világ legtermészetesebb
6204 1 | idején én magam sürgettem meghívatásukat - igaz -, de nem hittem,
6205 25| haboskávé-uzsonnáknál. - „De aztán meghívj majd a kastélyodba, de aztán
6206 39| még egy osztálytársamat is meghívták. Vály Andorkát. Õróla, szegényrõl,
6207 6 | lenni Juliskával. Többször meghívtuk ebédre. El is jött, de csak
6208 8 | Krompacher, vagyis Kertész, meghízva, lomposan, szomorúan, s
6209 26| fütyül.~Napok óta igyekszem meghódítani. Gyíkokat fogok neki, s
6210 35| hogy ezzel az öncsalással meghosszabbítsa boldog káprázatát, vagy
6211 23| Természetesen, mindenki meghûl, náthás.~- A gyermekek is -
6212 35| is ágynak esett. Valahol meghûlhetett. Ez a szikár kis öregasszony
6213 1 | felesége, nagyon sajnálja, meghûlt, egy kicsit náthás, nem
6214 42| fürdõruháját is. Az idõ meghûvösödött. Szeretett volna hazautazni,
6215 33| nem vettem észre. Vezetéke meghúzódott a falak mentén, a szõnyegek
6216 15| csattant föl a méltóságos, s megigazította szemén a csíptetõjét, mely
6217 39| ápolónõk be-benéztek hozzám, megigazították párnámat, vagy valami orvosságot
6218 30| amint dukál. Ennélfogva megigazítottam magamon képzelt aranygombos
6219 21| Kicseréltük névjegyünket. Megígértük, hogy majd írni fogunk egymásnak,
6220 39| falon, és röhögtek, amikor megijedtünk.~Mi ezt nem helyeseltük.
6221 11| aki most koldul.~Anyám megindul velem a templompitvar felé.
6222 9 | elõkelõ kegyességét, aztán megindultan arcon csókoltam ezt a kis,
6223 3 | tagadnám az Állam elvét, megingatnám a hitét a többi zsoldosnak,
6224 1 | pénzes tökfilkók bízvást megírhatják ostoba véleményüket, a tisztességesek,
6225 1 | körülhatároltságunkból származó megismerés, hogy a végtelent hiába
6226 11| A koldusasszony tüstént megismeri ezt a hangot, a volt tekintetes
6227 38| tárca hõsnõjével, akivel már megismerkedett, hogy mi a politikai helyzet
6228 1 | akkoriban hallottam tõle, amikor megismerkedtünk, húsz esztendeje. Tudod,
6229 20| gyermekek vérszemet kaptak. Megismételték a tréfát. A kutya a másik
6230 6 | hozott, kinyomja a levét, megitat vele. Vagy éppen mûtét elõtt
6231 32| kedvéért.~Nagy úr, mire megittam a kávém, már nem élt. Ebben
6232 1 | vállat vont, elmosolyodott. Megittuk az egész palack Leányká-t.
6233 20| Késõbb a tejeskávéból is megivott három tányérral.~Hajnali
6234 18| magam: szerénysége azóta megizmosodott. Izmos szerénysége van.~
6235 5 | Körülbelül így beszéltek. Én megjegyeztem, hogy mégiscsak önmagunkért
6236 2 | nem is fecsegett. Minden megjegyzése okos volt, minden mozdulata
6237 34| képzeletemben a talpraesett megjegyzések és észrevételek valóságos
6238 12| tûz ütött volna ki. Sokan megjelentek az ajtóban is, s a csoportban
6239 24| összevásároltam annyit, hogy naponta megkaphassam a jó közérzésemhez föltétlenül
6240 37| azzal a föltétellel, hogy megkapja érte a kalapját. Így vásárolta
6241 1 | ezekben.~Természetesen, mikor megkaptuk a kancsót, mindjárt egybekelésünk
6242 42| lába, s vérszegény szája megkékült. Nem tudott úszni. Unalomból
6243 18| is veszitek észre. Aztán megkérdezitek, kicsoda ez a kellemes,
6244 39| hideglelõs kíváncsisággal, s megkérdeztem tõlük, vajon a kolera veszedelmesebb
6245 8 | boltba, és elrohanok, vagy megkérek egy lányt, vásároljon ott
6246 22| amelyet én évek alatt se tudok megkeresni.~Másnap a pincér levelet
6247 27| csillagfürtök között, hogy megkeressék.~Csakugyan fönn a hegy tetején
6248 13| olajos, szeplõs bõrét. Aztán megkerestem a száját is, izgató szájacskáját,
6249 14| gyönyörû olasz nyelvet. Vajon megkérheti-e barátját arra a nagy-nagy
6250 30| Seregély Artúr kereste, és megkéri, hogy tüstént hívjon föl.
6251 13| minden teketória nélkül megkért, hogy a tánciskola után
6252 20| Elmenõben a ház úrasszonyát megkértem, hogy ebédre fõzessen majd
6253 25| volt nagyobb öröme, mintha megkértük, hogy akassza föl egyik
6254 34| cigarettára gyújtott. Engem is megkínált eggyel. Gyufát kerestem
6255 20| Nem sikerült. Több ízben megkísérelte ezt, egyre izgatottabban.
6256 9 | darab kockacukrot. Õ közben megkívánta a kockacukrot, maga is kért
6257 15| kezdi, ébresztõ muzsikájával megkoccantja ablakát, belemuzsikál álmába,
6258 39| Imre az asztalhoz lépett, megkoccantotta az elõtte álló üvegpoharat,
6259 38| mint mikor a csengettyûket megkoccintjuk. Itt hever a teljes vasárnapi
6260 8 | tettem az éjjeliszekrényre. Megkönnyebbültem. Voltaképpen most jöttem
6261 42| álló „színes” újságírás megkönnyeztetõ remekmûve volt. Néhány mondatát
6262 9 | önzetlen nemesség, mely megkönyörül az ínségeseken.~Hálásan
6263 14| meg se köszönte. Legalább megköszönhette volna.”~1932~ ~
6264 9 | az ínségeseken.~Hálásan megköszöntem elõkelõ kegyességét, aztán
6265 13| fuvalmában, amíg az angol lánc megkötõdött, s a táncolók a karokból-kezekbõl
6266 8 | egy éles sípszóra, hogy megkötözzön s elvigyen valahová a börtönbe,
6267 23| akarják erõszakolni, hogy megkövetelik szenvedõleges tiszteletadásomat,
6268 1 | végtelent hiába igyekezzük megközelíteni, és hogy a kétszer kettõ
6269 34| Mindig arra vágyakoztam, hogy megközelítsem, és méltó legyek hozzá.
6270 37| pezsgõzött délig.~Délben, amikor megkondultak a harangok, és hangjuk hatalmas,
6271 42| csirkéket adott neki leölni és megkopasztani. Augusztus végén, egy esõs
6272 36| szólt, s egy aranyrúddal megkopogtatta homlokát. - Adj nekem álmot,
6273 6 | meghall minden sóhajtást, meglát minden mozdulatot. Ekkor
6274 1 | hálát adunk Neki. Ha pedig meglátogat bennünket és ver mind a
6275 21| mutatkoztunk be. Néhányszor meglátogatott bennünket. Mi õt egyszer.
6276 1 | érzésbõl -, egy este titokban meglátogatta, s figyelmeztette, hogy
6277 11| mindjárt fölfedezni.~Végre megleljük egymás kezét. Keskeny keze
6278 9 | gondolatokkal. A tükörszekrényben megleltem a gombosfiókot. Tartalmát
6279 23| Szépirodalom. Esmond Henrik. Ez meglep, és fokozza iránta a nagyrabecsülésem.
6280 42| ilyesmivel. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor július elsején,
6281 7 | a kéregetõ, mert boldog meglepetésében csak dadogni tudott.~A szék
6282 37| gondolkozott. Egyszerre mindenki meglepetésére áthajította lilaszalagos
6283 1 | ki. Vártam valamit. Egy meglepetést, küldöncöt levéllel, a kocsisát,
6284 6 | Pedig még sok mindennel meglepett, amire egyébként el voltam
6285 22| jöttem rá, napok múlva.~Most meglepõdtem.~„Ezek engem boldogítani
6286 36| nem büntette meg. De ez meglepte.~5~- Segíts rajtam, Cassius -
6287 23| valami könyvet olvas. Sikerül meglesnem azt a pillanatot, amikor
6288 14| vadászkutyáival tépette szét, mert megleste õt, amikor nimfáival fürdött.~„
6289 37| kiáltott Szél László, s meglobogtatott egy mályvaszín bankjegyet.~
6290 1 | együtt? Nem tudom neked megmagyarázni, de valami botránytól féltem,
6291 26| munkásságomra hivatkoznom, s megmagyaráznom, hogy azért én sem vagyok
6292 42| Csakugyan nem értette. Most megmagyarázták neki, hogy augusztus elsejétõl
6293 21| Bemutattam õket egymásnak. Megmagyaráztam, mi a szerepük. Általában
6294 8 | Kertész. Krompacher közben megmagyarosította nevét.~Arra gondoltam, hogy
6295 37| bölcselete, mely még mindig megmarad számukra akkor, amikor a
6296 5 | irigyelte tõle a nagymama, pedig megmaradt az az elégtétele, hogy Ali
6297 1 | kétszáz pengõért, mellyel megmentett bennünket a szégyentõl -
6298 36| aggastyán. Gyõztem fölötte. Megmentettem életemet. Akkor aztán egyszerre
6299 19| most már reménykedett, hogy megmentheti. Tehát kettõzött gonddal
6300 1 | bennünket. Nem titkolódzom. Megmondom, hogy kicsoda. Martiny,
6301 9 | Bevezettem a fürdõszobába, hogy megmossam kezét. Ott megpillantott
6302 37| locsolgatta a nyakát, a mellét, megmosta kezeit, az arcát a jéghideg
6303 31| piszkos plebejus volt.~Tüstént megmotoztatta katonáival. Egy zsebórát
6304 6 | fogja mutatni. Mindenkinek megmutatja. Én már legalább hússzor
6305 22| lesz az emlék. Mindenkinek megmutatom: »Nézzétek, ezt adta a sors,
6306 41| birodalmában él, látja, hogy én is megnémultam, néma vagyok, s én se tudok
6307 5 | félig-meddig játékszer. Alighogy megneszelte ezt az anya, karkötõórát
6308 36| Egyedül maradtam. Gyászomban megnövesztettem szakállam, és körülnéztem
6309 21| tudniillik mézszõke barátom megnõsült, de el is vált, õ - a levél
6310 12| ámuldozott az öregúr -, jaj, de megnõttél, Pista. Hát te mi járatban
6311 29| idegesíti is. Száját kissé megnyálazza, s az még pirosabb lesz.
6312 42| Nyert, nyert... Nem érti?... Megnyerte a keresztrejtvénydíjat...
6313 5 | hogy a lélek csak mûködése, megnyilatkozása annak, amit testnek nevezünk.
6314 19| háromnegyed óráig tartott, megnyitották a gerincoszlopot, és eltávolították
6315 33| szükségem volt valamire, megnyomtam, s õ a villamosságtól fölpezsdülve
6316 35| megerõsítette, úgy látszott, hogy megnyugodott. Valami langyos, szürke
6317 41| elolvasom a címet. Tévedtem. Megnyugodva veszem tudomásul, hogy mégsem
6318 25| tartozott õ. Sebbel-lobbal megölelt mindnyájunkat, holmi hebehurgya
6319 36| szívemre - kiáltotta, és megölelte Cassiust.~Az rémülten engedelmeskedett.~
6320 36| nevettem azon, hogy mindenkit megölhetek, akit akarok. Imádtam az
6321 35| sem. A legkisebb izgalom megölheti. Hogy mit tegyünk? Hát majd
6322 34| Mit éreztem? Nem azt, hogy megöregedett szegény. Inkább azt, hogy
6323 22| jobb keze hiányzik, talán megörül neki.~Már a lakásomhoz közel
6324 25| csinosított rajta. Egyszer megolajozta, hogy könnyebben járjon,
6325 10| udvarlója mindmáig nem tudott megoldani. Errõl mélyen hallgatott.~
6326 1 | Különben az ügyet úgyis megoldja majd valami szerencsés alkalom.
6327 10| szeszélyes intézkedésével megoldotta azt a helyzetet, melyet
6328 22| Bocsánat. Az ember igazán megõrül.~Szégyenkezve sompolyogtam
6329 1 | mûvészi értékét illeti, megoszlottak a vélemények. Némelyek azt
6330 2 | irigyelték tõlünk, hogy megosztjuk vele falatainkat. Nyíltan,
6331 40| gumikefével. Hogy frigyét végleg megpecsételje vele, gépkocsiján a városba
6332 29| kétségbeesett órák után a fasorban megpillantjuk a kedves imádott szoknyáját,
6333 23| Künn állok a tornácon, megpillantom õt. Egy sarokba bújva valami
6334 12| kiért a széles fõlépcsõre, s megpillantotta a fõkaput a tûzõ, nyári
6335 1 | Mert hosszú. Helyes? Na jó. Megpróbálom.~Szóval volt nekünk egy
6336 24| viszonylagosak.~Magam is megpuhultam. Néha-néha még félénken
6337 38| olvasó ott áll a járdán megrabolva, bitangul, hoppon maradva,
6338 38| egy kissé, hintázza, majd megragadja s lefelé lökdösi. Nyilván
6339 29| a vágytól, hogy valamit megragadjon és bekebelezzen. Éppily
6340 13| fölrepedezett, s gyorsan megragadtam a szájammal.~Télen, hóhullásos
6341 36| Sabinusnak még a tógáját is megrántotta tréfásan, s odakacsintott: „
6342 17| borul íróasztalára.~Errõl a megrázó eseményrõl a világsajtó
6343 1 | Sajnáltam, hogy ennyire megrendült a hite. Átöleltem, szorongattam
6344 11| sikítottak, hogy kacagtunk. Megrészegültünk az alkotástól és a rombolástól.
6345 36| Fintorokat vágtam a tükörbe, hogy megriadjak önmagamtól. Néhány jó tréfát
6346 42| szót hallották: Petõfi, úgy megriadtak, mint azok a szerencsétlen
6347 1 | pillanatban, amikor összetört, megriadtunk. Hiányzott is, oda-odapillongtunk
6348 14| társalogni?”~Ebédidõ lévén, megrohamozták a villamosokat. Csak künn,
6349 39| milyen intések, feddések, megrovások, milyen fokozódó büntetések -
6350 25| pincébe, a nyirkos levegõben megrozsdásodtak pengéi, eladtuk ócskavasnak,
6351 3 | lándzsáját használni.~- Megsebesítette?~- Meg.~- Hol?~- A feje
6352 36| voltak csûreim és magtáraim. Megsemmisítettem a híres írók kéziratait.
6353 10| hatóerõt egy mondatával megsemmisítse. Ez gyilkosság lett volna.
6354 32| elhalványul, összeomlik, megsemmisül egy puszta kézlegyintésre.
6355 11| széttépett papírlapok, a délután megsemmisült örömei között hunyorogtam
6356 23| egyéniségünktõl, szinte megsemmisülve.~Így töprengek magamban:~„
6357 42| attól tartott, hogy ezzel megsért valakit. Folyton le-föl
6358 41| édesanyja sem érti a szavát, megsértett.~- Nézze, barátom - szólok
6359 40| cipõrongynak használta. Darling megsértõdve járkált ide-oda, mintegy
6360 11| fejére tegye a kezét, és megsimogassa.~- Fánika - mondom, hogy
6361 26| válthatnának vele. Ha legalább megsimogathatnák kedves kis rózsaszín arcát,
6362 8 | vérszegénységet emlegetett, majd megsimogatta arcom, s azt mondta, hogy
6363 42| Egyébként azt mondották, hogy megsoványodott.~Azon az éjszakán még ott
6364 37| Föllélegzett. Jólesett megszabadulni a sok gönctõl. Meztelen
6365 34| marhahúst többször egymás után megszagolgatta, a kenyeret is, a sót és
6366 34| paprikát is. Általában mindent megszagolt. Három deci asztalit rendelt.~-
6367 7 | valakitõl, vagy hirtelen megszánta? De hiszen rá se tekintett,
6368 25| mondtam, és ezzel másokat megszégyenítettem. Megszántam szegényt. Kértem,
6369 5 | ráduplázott, hogy letromfolja és megszégyenítse egy újabb ajándékkal, mely
6370 41| mérges-piszkos buborékával, s megszégyenítsen, porig alázzon.~Ez - úgy
6371 4 | vágyaim mind teljesednek, megszégyenítve a legvérmesebb reményeket,
6372 23| gyerekkorunkban. Most úgy megszelídült, mintha a tigris macskává
6373 27| öncsalás, káprázat, mely megszépíti a dolgokat. Minden olyan,
6374 30| Értette?~- Igenis - rebegtem megszeppenve.~Most elfogott a kísértés,
6375 18| egy tûzvészben), azonnal megszeretnétek.~Csak azt veszitek észre,
6376 2 | félhazugságukkal.~Mi tehát Sárikát megszerettük. Az ebédek állandósultak.
6377 13| az én édesapámnak. Otthon megszidtak. Majd fölmart a szégyen.~
6378 5 | gyönyörû szõke asszony volt -, megszökött valami gyárossal, aki fiatalabb
6379 13| mintha valami üldözne. Megszöktem.~Hogy miért tettem ezt?
6380 1 | ezüstöket sem, hiszen õ mindezt megszokta. Én szendviccsel kínáltam.
6381 39| közgyûlés!” - kezdte.~Ez a megszólítás oly mélyen hatott rám, hogy
6382 13| vállamra tette kezét, és megszólított. Családjaink ismerték egymást.
6383 12| sétáját. Amikor Pista elé ért, megszólította:~- Hogy hívnak?~- Takács
6384 27| kirándulók, hátizsákkal.~Megszólították az öreg pincért:~- Nincs
6385 20| kockacukrot evett meg. Ettõl megszomjazott. Eléje rakattam egy tányér
6386 6 | felejthetetlen Viktorról, megszorítsam az érdes kezét, s ezt mondjam:
6387 8 | pillanattól kezdve, hogy megszületik, addig a pillanatig, míg
6388 39| mûködését kénytelen lenne megszüntetni, amikor is egész tõkéje
6389 33| forradalmasdit játszott, tombolt, megtagadja az engedelmességet, rikácsolt,
6390 22| ablakon. Legyen boldog, aki megtalálja. Egy rokkant, akinek épp
6391 11| valahol a padláson, lomtárban megtaláltak, és rázni kezdenek.~Fánika.
6392 36| festetni hajukat, germánul megtanulni és germánul beszélgetni.~
6393 13| másképp ábrándoztam. Hamar megtanultam a leckémet, hamar megvacsoráztam,
6394 22| Kiszámítottam, hogy ha megtartom azt az átkozott húsz pengõt,
6395 1 | hallgattam. Azt hittem, megtébolyodott. Sajnáltam, hogy ennyire
6396 33| szerkezetét, hiszen mi is megtébolyodunk. Küldjetek szerelõért. Segítség,
6397 21| hazugságnak látszott volna. Megtelefonoztattam, hogy sürgõsen el kellett
6398 25| hajtott, kilombosodott és megterebélyesedett, lenn pedig keményen kapaszkodott
6399 31| mûveltség kétezer év alatt megteremtett, a hadvezért csak az a diadalmas
6400 2 | mondogatni, hogy a szegénység is megtermi a maga grófjait, báróit,
6401 13| amikor az apja közölte velem megtisztelõ és döbbenetes kívánságát,
6402 37| Amikor hozták a hûtõvödröket, megtöltve jéghideg kútvízzel, s bontogatták
6403 41| megvesztegetni.~Lehajtom a fejem. Megtörök a néma keresztkérdései alatt.
6404 34| negyven év múlva, végre megtörtént a rég óhajtott találkozás.
6405 41| Az igazság kell neki, a megtorlás. Nem engedi magát megvesztegetni.~
6406 35| lelkét.~- Semmit sem szabad megtudnia - intézkedett a háziorvos. -
6407 24| írni. Elõbb-utóbb úgyis megtudunk mindent. Sokszor pedig jobb,
6408 18| viseli, a gomblyukában. Megül az asztalnál és mosolyog.
6409 35| éltek le, mindig együtt. Már megülték aranylakodalmukat is. Azonkívül
6410 28| az áldozatok poggyászát s megugrott velük, mindig otthagyott -
6411 13| folytattam ezt az eleven, mindig megújuló, sohasem ellaposodó regényt.
6412 39| többé vállalkozásunkat. Meguntuk, elfelejtettük. Vály Andorka,
6413 24| Vásárolni akartam. Közben megutáltam a cigarettát, s dühös szivaros
6414 28| Hogy lába ne keljen. Csak megvacsorázom. Be vannak zárva. De ilyen
6415 13| megtanultam a leckémet, hamar megvacsoráztam, s fáradtságot hazudva,
6416 4 | borotválkozás közben ismét megvágtam az állam, hogy rekedtségem
6417 25| kívül miért nem tudnak tõle megválni soha, de tagadhatatlan,
6418 6 | oly szépen elgondolt és megvalósított, hogy más is belekontárkodott
6419 25| tartott, amíg találmányát megvalósította. Ez minálunk történt, egy
6420 1 | egy ötletet, hogy tervét megvalósítsa. Hagytuk, hadd érjék meg
6421 3 | akik hazavárják. Arcszíne megváltozott. De uralkodott magán. Ezt
6422 2 | mellettünk, közöttünk. Ennek is megvannak a maga rangfokozatai.~Akadnak
6423 16| nem mennek a nézõtérre, megvárják, míg az ajtókat újra bezárják.
6424 12| mondta. - Szervusz.~Pista megvárta, míg eltûnik szeme elõl
6425 23| elõtte is észrevettem, s megvártam - elvártam -, hogy õ köszönjön
6426 8 | krajcárt. Szaladtam, hogy megvásároljam az ékszerésznél. Nem messze
6427 37| összeadták a háromszáz koronát, s megvásárolták Feri utolsó ruhadarabját,
6428 26| kedves kis rózsaszín arcát, s megveregethetnék csupasz vállacskáját, férfiasan
6429 41| megtorlás. Nem engedi magát megvesztegetni.~Lehajtom a fejem. Megtörök
6430 21| ily ragyogóan szellemes, megvesztegetõen közvetlen vagyok, s feleségem
6431 1 | kíváncsiságból fölajánlotta neki megvételre. Az simogatta, ümgetett,
6432 23| elõször? Én az ilyen embereket megvetem. Egyszerre tartozunk köszönni
6433 14| Deas supereminet omnes.”~Megvetése jeléül hátat fordított a
6434 39| felfüggesztések vagy erkölcsi megvetéssel tetézett végleges kizárások -
6435 42| egy korty vizet. Leült a megvetett ágyra, és fölsóhajtott.
6436 1 | pengõért, s tudom-e, mennyire megvetik õket, mennyire kiközösítik
6437 3 | élvezzük. Hát nincs jogunk megvetni. Ez álszentség, hitvány
6438 41| tudtomra. Közben dühösen, megvetõen vigyorog rám.~Arcomba szökken
6439 34| visszaidéztem emlékét, és már megvigasztalódtam. Jólesett tudnom, hogy van.
6440 39| tehettük, találkoztunk, s megvitattuk a világ dolgát.~Mind a hárman
6441 33| csengetõt, de nem lelték. Megvizsgálták gombjait, billentyûit, drótjait,
6442 29| sarkallva kezembe vettem, s megvizsgáltam. Elhûltem. Üvegje olyan
6443 22| Addig rajta ültem. Most megvolt a jobb, de a bal hiányzott
6444 25| gazdálkodott mellettünk, a szomszéd megyében, rongyos kis törpebirtokán.
6445 25| gyógyszerész, de volt tanár, megyei hivatalnok, orvos, bíró,
6446 13| éjszakában majd kettesben megyünk Lidikével - úgy, amint elképzeltem -,
6447 34| az udvaron megcsípett a méh, s emlékezem aranyos kedélyére,
6448 6 | Egymás után kerül elõ néhány meisseni findzsa... hat apró arany
6449 30| Szóval a homlokán... És mekkora a seb?... Értem... Értem...
6450 15| Kétségtelen, hogy ezen a regényes, méla balatoni fürdõhelyen pár
6451 23| mindjárt ki kell majd szállnia. Melegen kezet szorít velem. Szemembe
6452 19| borogatni kellett, lábát melegíteni. Lola végzett mindent. Emelgette,
6453 20| Erõsen cukrozott tejeskávét melegítettem. Semmi áron sem akart inni.
6454 14| Átadta magát a fénynek, a melegnek. A nap felé fordult. Azzal
6455 17| még friss dicsõségüket, melegszenek attól a tudattól, hogy közelükben
6456 22| tisztogattak vele. De nekünk melegvíz-fûtésünk van. Fájós ujjakra is használják.
6457 2 | fázik, akkor macskája hasán melengeti nyolcvanéves meggémberedett
6458 22| jutottam ingyen pénzhez. Melengette zsebemet. A szivarostól
6459 36| széttárt karjai közé, a mellébe döfte kardját.~Caligula
6460 36| hosszában. Vér bugyogott mellébõl.~- Élek - kiabálta, mintha
6461 1 | ezerkétszáz pengõt. Esetleg mellékeljük a kereskedõ tanúsítványát
6462 42| költõrõl egy nyomorúságos melléképületét nevezte el, melynek nyikorgó
6463 29| nem bizonyos. Voltaképp mellékes is.~A fontos a szája, melyet
6464 18| öltöttem szavam, s egy orv mellékmondatban kifejtettem vendégeimnek,
6465 18| ravaszul és halkan apró mellékmondatokat szurdal, melyek mind arról
6466 8 | lesi, hogy tõrbe csaljon. Mellékutcákon, hosszú kerülõkkel bujdostam.
6467 15| Amint haladt kidüllesztett mellel a porondolt utakon, a tó
6468 1 | porcelánból. Ilyen magas. A mellemig ért, idáig. Régi lakásunkban
6469 24| Bekukucskáltam.~A szürke mellény lefelé egy szürke nadrágban
6470 5 | Szerette a kis kivágású mellényeket és kabátokat. Szeretett
6471 24| mellényt láttam, s a szürke mellényen egy ezüst óraláncot. Bekukucskáltam.~
6472 2 | fehér batisztkötényt, két mellénykét, négy pár harisnyát, három
6473 22| Kiforgattam zsebeimet, még a mellényzsebeimet is. Sehol se leltem.~Visszahajtattam
6474 13| az apa, az õ apja, aki mellesleg éppen olyan fekete volt,
6475 6 | életen át õrizgették. Ez a melltû is onnan való. Az ezüst
6476 6 | hozott, meg ezt a kis rubin melltût. Az uramnak egy ezüst cigarettatárcát.
6477 14| kezdett, szép, szabályos mellúszással. Péter fölkelt. Egy darabig
6478 1 | járt a Gavotte. A kezdõ melódia, a dupla hangokkal, diadalmasan
6479 1 | indiai tea. Bella csészéit se méltányolhatta, az ezüstöket sem, hiszen
6480 39| mi tûrés-tagadás - ma is méltányolom, annyi idõ múltán sokkal
6481 26| legalább egy tekintetre méltatná õket. De nem. Heinz megközelíthetetlen.~
6482 24| szóval egy tiszteletre méltó, méltóságára tartó, vidéki öregúrban,
6483 26| fölöttünk, mint az ügyészek, méltóságukhoz nem illõ kedélyességgel,
6484 37| lennünk, vigyáznunk kell úri méltóságunkra. A korkülönbség, valamint
6485 15| kezdõdik - darálta. - Részt méltóztatik venni?~A méltóságos töprengett.
6486 20| rakattam egy tányér vizet, melybe elõzõleg egy kis szódabikarbónát
6487 9 | társadalmat olyan elméletre, melybõl a tulajdonjogot, a birtoklás
6488 11| meghatottsággal, a sötétség mélyébõl, arcjáték nélkül.~Mozgékony
6489 37| lassúbb, higgadtabb dalokat, melyekben nem a hamar ellobbanó szenvedély
6490 15| küldte lanyha leheletét. Mélyeket lélegzett. Körötte fák alatt
6491 15| férfiasabbá tette. Izmai, melyekkel otthon édeskeveset törõdött,
6492 26| zakatolva a záporpatak mentén, melyeknek vize oly hideg és tiszta,
6493 13| harapós parasztkuvaszoktól, melyektõl én egyébként még jobban
6494 1 | örökségünk. Az egyetlen holmi, melyért nem kellett arcunk verejtékével
6495 16| utódállamnak kémkedik.~- Melyiknek? ~- Hallottam, de elfelejtettem.
6496 9 | aztán fölemelt egy gombot, melynél nem volt se hitványabb,
6497 1 | Tudod, az a dallam ez, az a mélysötét, édes dallam. Az uram gyakran
6498 1 | az az afrikai sötétség, melytõl annyit szenvedtünk. Rút
6499 34| hanem egyre erõsbödött és mélyült. Kikerültem a keze alól.
6500 1 | Mi nem sokat törõdtünk a mendemondákkal. Gyönyörû porcelánból volt,
6501 20| szeretnek mennél mélyebb helyre menekülni. Ha díványon vannak, lemásznak
6502 31| kövezeten. Eszeveszetten menekült. Sebességmérõje százhúsz
6503 4 | Nézd, így...~Katonalépésben meneteltem elõtte a járdán, le-föl.
6504 28| Nagyvárad következik. Az egész menetrendet kívülrõl tudta, mint egy
6505 24| eszébe jutna, intett, hogy ne menjek. Fölvillant a szemem. Egy
6506 16| felvonásra csöngetnek, nem mennek a nézõtérre, megvárják,
6507 8 | rovátkájában néhány érem is van, a mennybe szálló Mária ezüstbõl vert
6508 1 | törpék közt. Feje majdnem a mennyezetig ért. Arca sápadt volt. Hol
6509 27| Hidd el, a kevés több. Mennyivel több ennél a tökéletes,
6510 14| Otthon kettõkor ebédelnek.~Ment-ment a parkban, a nyírott gyöpágyak
6511 8 | krajcárba került.~Nem akarok mentegetõdzni, édesem, de ekkor még egyáltalán
6512 14| Scusatemi, in grazia - mentegetõdzött. - Sono proprio dolente
6513 7 | nyájasan.~Ezt sem értette.~Mentegetõzni próbált, hogy bocsánat,
6514 1 | észrevettem, hogy egyedül van. Mentekezett, hogy felesége, nagyon sajnálja,
6515 1 | hogy amihez hozzáér, az menten arannyá, áldássá válik.
6516 19| remélik, hogy meg lehet menteni, feltétlenül ezt remélik
6517 3 | eresztékeiben. Meg kell mentenünk ezt a világot. Sajnálom
6518 6 | volna rá, csak azért, hogy mentesítse az európai lelkiismeretét
|