11-atlep | atluc-bonyo | borcs-dezso | di-elmos | elne-falat | faloc-fogpi | fogta-hajto | hajtu-hossz | host-kabin | kabit-kilen | kilep-labda | labra-mandu | manko-mente | menth-nyolc | nyoma-penzg | penzh-rugta | ruhab-szemh | szeml-targy | tarho-tudna | tudno-vedek | vedel-zuzza
Fejezet
9529 34| megvigasztalódtam. Jólesett tudnom, hogy van. Mindig arra vágyakoztam,
9530 1 | mégpedig oly finom, mit se tudó mozdulattal, mely azt jelentette,
9531 34| Csak egy esetben nem. Tudod-e öcsém, hogy mikor? - kérdezte
9532 1 | testüket, három pengõért, s tudom-e, mennyire megvetik õket,
9533 8 | figyeltem a szüleimet, hogy nem tudtak-e meg „valamit”, hogy nem
9534 33| elég lett volna. Hát nem tudtok segíteni? Szakítsátok ki
9535 25| bennünk, hogy nem mindjárt tudtunk szóhoz jutni. Sokáig hallgattunk.
9536 1 | összeg nagyságától függ. Tücsköt-bogarat összekarattyolt. Hogy a
9537 35| kopogtatta, hallgatta szívét és tüdejét. Legyintett, hogy semmi.
9538 37| pezsgett a homokbuckákon. A tüdõ nem kapott levegõt. Azok,
9539 16| fia beteg.~- Mi baja?~- Tüdõvész. A végét járja. Inkább mellette
9540 1 | púpos hölgy jelentkezett, a tüdõvészes gyermekeknek gyûjtött könyöradományokat.
9541 36| szivárogjon. Fintorokat vágtam a tükörbe, hogy megriadjak önmagamtól.
9542 30| járkáltam a szobában. Egy tükörben megpillantottam arcomat.
9543 10| azokkal viaskodunk. Az emberek tükörképe gyakran meghal, mikor az
9544 9 | érzésekkel és gondolatokkal. A tükörszekrényben megleltem a gombosfiókot.
9545 14| kvarckristályok csillogtak, mint apró tükörszilánkok. A nõ állandóan húnyva tartotta
9546 8 | kirakathoz tapasztva, amikor a tükörüveg másik oldalán, benn a boltban,
9547 1 | mikor én felülrõl hatalmas tülkölést hallottam. Nemsokára csöngettek.
9548 38| kezdenek egymáshoz, mintha egy tündér rakná egybe. Elõbb lapozgatja
9549 29| Amikor bevégezte - ezt is tündéri gyorsasággal -, rózsásra
9550 27| szépnek, csodálatosnak, tündérinek látták ezt a helyet. Kacagtak
9551 19| betegség olyan, mint egy tündérmese, mely nem tart közösséget
9552 31| vette.~Azt várta, hogy egy tündökletes ifjú isten lép majd eléje,
9553 29| még pirosabb lesz. Már úgy tündököl, mintha zsíros volna. Tekintete
9554 37| Egy sugárpászmában úgy tündökölt a monoklija, mint a briliáns.
9555 31| porában, egyre több ló. Hintók tünedeztek föl, szekerek, csézák, bricskák,
9556 38| egészet, mint valami légi tüneményt.~Jaj, hogy röpül fölfelé
9557 42| egyszerû és derék munkásnõt tüntetett ki, egy háztartási alkalmazottat,
9558 25| lassanként mind el lehet tüntetni. Gondoljunk az elsõ mozdonyra,
9559 28| Ilyesmivel eddig még sohase tüntettek ki. Azt mondta: „kérném
9560 4 | lépést, aztán óvatosan, nem tüntetve, bicegni kezdtem, egyet,
9561 35| lefolyását. Gondos ápolásra, nagy türelemre van szükség. Remélem, tavaszra,
9562 1 | cáfolgattam. Júniusban én is türelmemet vesztettem. Könyörögtem
9563 20| mesél sikamlós adomákat. Türelmesen, megadóan hallgat. Nagyon
9564 24| milyen nagyralátó, izgága, türelmetlen fickó voltam, amikor ideérkeztem,
9565 1 | mozdította volna. Még mindig nem türelmetlenkedtünk. Sõt reménységünk egyre
9566 41| tanácsolom, még mindig türtõztetve magam.~- Ááá - óbégat vészesen
9567 34| a szavajárásáról, még a tüsszentésérõl is, de félek, hogy akkor
9568 13| fölmart a szégyen.~Utána tüszõs mandulalobot kaptam, nem
9569 14| benne, hogy arca kipirult és tüzelt.~„Nem érdemes - gondolta
9570 37| homlokukra, hajukra, orrukra tüzeltek. Viczay Feri az asztalt
9571 37| borospalackok valóságos tüzérütege vonult fel. Középütt trónolt
9572 42| is. Anélkül, hogy valaha tüzetesebben tanulmányozta volna a földrajzot,
9573 13| és bölcs ok miatt, melyet tüzetesen sohase részleteztem. Most
9574 22| pénzt, melyet a véletlen tukmált rám, szinte erõszakosan,
9575 9 | olyan elméletre, melybõl a tulajdonjogot, a birtoklás nagyon emberi
9576 38| hajtogatta volna össze.~Hol a tulajdonosa? Túljár az már ungon-berken.
9577 24| pillantottam.~Minthogy a hang tulajdonosát a cifra papírokkal teleragasztott
9578 22| találtam, azzal fölkeltettem a tulajdonost, s a pincér jelenlétében
9579 5 | tudja, hogy semmi sem a mi tulajdonunk, sem mások teste, sem mások
9580 5 | késedelemmel és tüntetõ túlbuzgósággal - felöltöztette Alit, aztán
9581 10| eredeti még él, gyakran túléli az eredetit, fejlõdik, változik.
9582 13| udvarunkba, a kertbe, a tûlevelû fenyõk alá, a dupla petúniák
9583 5 | másikat, hogy megelõzze, túlgondolkozza, és végül földre teperje,
9584 31| kétszáz kilométert is messze túlhaladva, oly csodálatos biztonsággal,
9585 38| össze.~Hol a tulajdonosa? Túljár az már ungon-berken. Kisfiúk
9586 2 | grófjait, báróit, akár a túloldal, aszerint, hogy kinek nagyobb
9587 1 | ez? Hát hol ez, hol az. Túlórázás a bankban, egy kis német
9588 1 | Az uram - úgy találtam - túlságosan kacagott. Valamivel csöndesebben
9589 35| tartja az egészet, s mi túlsegítettük a veszedelmen.~Azonnal át
9590 5 | elõtt, egyedül. A járda túlsó oldaláról rámeredt a sötét
9591 1 | titokzatos varázs övezi, olyan túlvilági dicsfény, oly csodálatos
9592 3 | szakállal írt. Csak ujjatlan tunika volt rajta, mint holmi kézmûvesen.~
9593 23| macskává változnék. El fog tûnni a föld színérõl, akár a
9594 34| Hatása nem is múlt el a tûnõ évekkel, hanem egyre erõsbödött
9595 23| fölismert.~Mihelyt kirezzent tûnõdésembõl, én is fölismertem õt. Ez
9596 21| s a baráti emlékezés tûnõdõ mosolyával hallgatta, mi
9597 30| kénytelenségbõl, s igazi valómban tûnök föl. Én ugyan nem ismertem
9598 24| KERESKEDELEM~Ezen a tunya, aluszékony alföldi fürdõtelepen,
9599 18| Semmi ellentmondást nem tûr. Hiába közlöm vele ezerszer,
9600 18| Ez pedig huzamosabb ideig tûrhetetlen és bõszítõ. Már gyermekkorában
9601 2 | formál belõle, s végképp tûrhetetlenné teszi helyzetét.~Amikor
9602 41| mindenütt a világon szabadon turkál az ember, s azt veszi meg,
9603 12| fakadt ki Takács, és fölkelt.~Turkált a zsebeiben. Az asztalra
9604 37| monoklit is. A cigányok tust húztak.~A fiatalok fürödtek,
9605 32| felõle. Képzeletem egyetlen tûszúrásával megölöm. Neve mellé csinos
9606 6 | utazónak, aztán egyszer egy tût kért tõle, egyszer egy cigarettát,
9607 8 | arzénnal ölte el. Egy kis tûvel szakította ki. Nem fájt.
9608 13| férfi, Lidike édesapja, aki tûzbiztosítási hivatalnok volt, s mindig
9609 13| vidéki úriemberek, akik tûzbiztosítással is foglalkoztak. Nem tudom,
9610 42| Az Ilonát odaállította a tûzhely mellé egy üres lábashoz,
9611 34| és észrevételek valóságos tûzijátéka cikázik, mely szikrazáporával
9612 42| nem tudta mire vélni ezt a tûzilármát, melyet Laky és Lakyné is
9613 24| alapján a legsikeresebben tûzkövekkel lehetne kezelni.~Errõl nem
9614 12| megpillantotta a fõkaput a tûzõ, nyári napfényben, s a kapus
9615 8 | és levélhordók, sõt még a tûzoltók is, akik éjszaka fáklyákkal,
9616 18| kávéházban, egy fölvonón vagy egy tûzvészben), azonnal megszeretnétek.~
9617 33| a rendnek, jajveszékelt, tûzvészt és árvizet jelzett, mert
9618 21| hogy jöjjenek el, maguk tûzzék ki a napot, az órát, nekünk
9619 30| magam, és így gondolkoztam:~„Tyû, a mindenit. Mi lelhette
9620 35| kanalazgatta az aranysárga tyúklevest, hirtelen letette kanalát,
9621 36| is valamikor. A katonák „tyúkocskám”-nak, „csillagom”-nak becéztek.
9622 35| Béla bácsi hálószobája, az udvar felé Róza néni hálószobája.~-
9623 3 | el. Kivezetik a kaszárnya udvarára. A százados jelt ad, a zsoldosok
9624 14| gondolta Péter. - Kedves és udvarias. Hányszor megköszönte. Ha
9625 1 | sarkában állt, s - nem puszta udvariasságból - megkérte az uramat, hegedüljön
9626 23| Ez az én erkölcsöm, az én udvariasságom erkölcse. Az, aki vét ellene,
9627 38| fogasról a kabátot.~De ettõl az udvariatlan orvtámadástól annyira megdöbben,
9628 22| lélektani tudatlanság vagy udvariatlanság. Hát legyen meg az akaratuk.”~
9629 10| helyzetet, melyet egykori udvarlója mindmáig nem tudott megoldani.
9630 10| harmincöt évvel ezelõtt - udvarolt neki. Csak úgy „futólag”.
9631 14| nap felé fordult. Azzal udvaroltatott. A nap pedig, mint egy öreg,
9632 20| rám. Szerettem volna az udvarra csalogatni, hogy a szabadban
9633 13| unalmas volt, kirohantam udvarunkba, a kertbe, a tûlevelû fenyõk
9634 42| kiadóhivatala „kellemes üdülést kíván”. Estefelé megjelent
9635 40| méregdrága, nemigen látogatott üdülõház, mely világszerte híres
9636 40| izgalom futott végig az egész üdülõházon. Darlingnak lappangó hõemelkedései
9637 40| júliusi estén, amint az üdülõkkel együtt cigarettázott a heverõszéken,
9638 26| csak azért vet meg, mert „üdülünk”, semmit se csinálunk, henyélünk.
9639 31| amint az isteneket szokás üdvözölni.~A papok, akik a Saturnus-templomból
9640 36| megvirradt.~4~- Cassius - üdvözölte vendégét, feléje tárva szõrös,
9641 39| hivatalosan, szinte szertartásosan üdvözöltek.~Mindenekelõtt uzsonnáztunk.
9642 14| hahotáztak, és fasiszta módon üdvözölték.~Péter ekkor már tudta,
9643 24| javítása.”~Könnyes szemmel üdvözöltem. Végre, végre-valahára.
9644 13| tánciskolába. Így ért véget az „ügy”. Lidikével „szakítottam”.~
9645 13| család beleavatkozzék ebbe az ügybe, hogy beleártsa magát az
9646 17| kéret valakit, igen fontos ügyben, egy lila szalagos õsz papot,
9647 13| elintézi az ilyen elintézetlen ügyeket, s némi elégtételt, kárpótlást
9648 13| mindenkivel. De különösen ügyel arra, hogy imádottjával
9649 37| ösztönüknél fogva sokkal jobban ügyeltek, mint az elnök a tárgyalóterem
9650 13| beleártsa magát az én személyes ügyembe akárki, egy ember, az apa,
9651 1 | elismerték, hogy utánzatnak is ügyes és becses. Mi nem sokat
9652 25| sodorta, rendkívül gyorsan és ügyesen, bal kézzel is, s én bámultam,
9653 26| õrködnek fölöttünk, mint az ügyészek, méltóságukhoz nem illõ
9654 11| akik csak írnak.~A két kéz ügyetlenkedve birkózni kezd egymással.
9655 1 | Valószínû, hogy szégyelli is ügyetlenségét. Mi mindenesetre nagyon
9656 1 | Azért pirulni pedig, mert ügyetlenül választottuk meg a személyt,
9657 17| a titkár se jelentkezik ügyiratokkal és üzenetekkel. A miniszter
9658 16| Az a cukorbajos szovjet ügynök.~Végigmorzsolják az ábécé
9659 31| lehetett. Venus istennõ ükunokája. A diktátor gõgösen szemügyre
9660 23| fiatalember, aki szintén egyedül üldögél az asztalnál. Kék szeme
9661 23| jártam. Hajszos nap után üldögélek, lógó karral, mint a fáradt
9662 13| vágtattam haza, mintha valami üldözne. Megszöktem.~Hogy miért
9663 38| ennélfogva elhatározza, hogy üldözõbe veszi a rohanó újságot,
9664 1 | vert, bambusznáddal porolta ülepét, az indigókék nadrágját.
9665 22| közel voltam, amikor az ülésen fölfedeztem a jobb kesztyût.
9666 31| nyitottak neki, s õ leugrott az ülésrõl.~Néhány centurio egy aranyos
9667 16| végét járja. Inkább mellette ülhetne. ~Egy fogason megint ismerõst
9668 36| mint az üres csizmák.~6~- Ülj mellém - biztatta. - Hány
9669 40| nem is tudtak reggelihez ülni mindaddig, amíg meg nem
9670 11| asztalpadotok, amelyikben annyit ültetek valaha? Nincs meg, fiam.
9671 8 | lehúzta szemhéjam, székre ültetett, veregette tenyerével a
9672 1 | megvételre. Az simogatta, ümgetett, nagyítóval is vizsgálta,
9673 25| darabig kérdezõsködtek, aztán ümgöttek, elmosolyodtak, s biztatták,
9674 5 | a névnap, nemcsak a nagy ünnepek, a karácsony, a húsvét és
9675 42| hajószerencsétlenségekhez, s a nemzetközileg ünnepelt államférfiak a nemzetközileg
9676 13| távolodott, majd fölbukkant ünnepélyesen, s lassan libegve közeledett
9677 37| kapott levegõt. Azok, akik ünneplõ ruhában nyolc óra felé az
9678 39| és Józsihoz, akik szintén ünneplõruhába öltözve komolyan, hivatalosan,
9679 39| édesanyám felöltöztetett ünneplõruhámba, rám adta télikabátomat,
9680 11| bádogtálka, az alamizsna számára, üresen.~Elõkotorászom erszényemet.
9681 29| egy kifogást közöl, valami ürügyet, hogy fáj a feje, vagy hogy
9682 42| álldogált, hogy másik asztal ürüljön. Csakhogy nem ürült. A vendégek
9683 42| asztal ürüljön. Csakhogy nem ürült. A vendégek már rég kihörpentették
9684 22| voltak abban, hogy vakok. Üsse kõ. Manapság, mikor a »tudattalan«-
9685 1 | annyit jelent, mint patak, s ütemei egy hûs, átlátszó kristálycsermelyhez
9686 20| tudtam. Két elülsõ lábát ütemesen mozgatva, mesterséges lélegzést
9687 37| termését. Most õ diktálta az ütemet. Csöndesen, de elszántan
9688 31| a bárdjával egy hatalmas ütést mért tarkójára.~7~- Kit
9689 23| Semmi olyasmi, ami csorbát ütne a világrenden. Én azt hittem,
9690 23| pontosak. Ezek agyon fognak ütni.~- Na - szólok kedélyesen
9691 24| tartozom.~Leemelt a polcról egy ütött-kopott füzetet. Lapozgatott benne,
9692 4 | mondd meg, de õszintén, nem ütötted meg valahol a lábad?~- Nem
9693 4 | Hiába gondolkozom, ha nem ütöttem meg. Hová akarsz megint
9694 27| Hiszen otthon még a mi üvegajtónk is nagyobb - állapította
9695 27| szegényes, nem is egészen tiszta üvegajtót. Az élet elmúlt.~Az asszony
9696 37| még mindig melege volt, az üvegbõl locsolgatta a nyakát, a
9697 40| oldalán, az étterem vakító üvegcsillárja alatt. Csak most lehetett
9698 37| Nyugtalanította a kacér, kihívó üvegdarab, mely lencséjével összegyûjtötte
9699 37| kútvízzel, s bontogatták az üvegeket, és durrogtak a dugók, Szél
9700 12| magát egy nyitott ablak üvegén. Nyálazta tenyerét, simította
9701 29| tehát hajolnom, hogy az üveget ördögi ravaszságból az ura
9702 22| mosdóhelyiségbe. Amint az üveggömbbõl szappanlevet csorgattam
9703 29| megvizsgáltam. Elhûltem. Üvegje olyan vastag volt, amilyent
9704 12| hallatszott, mint amikor üvegpapírral sikálnak valamit.~Egyszerre
9705 6 | világkiállításról... gyöngysorok, üvegpoharak... a drágakövekkel kirakott
9706 39| megkoccantotta az elõtte álló üvegpoharat, csöndet kért, s miután
9707 5 | darab „dacórája” volt, az üvegszekrényben fölsorakoztatva, nikkel,
9708 2 | futkározott mezítláb. Egyszer üvegszilánk ment a talpába. Az uram
9709 27| rozoga, kopott, s apró üvegtáblákkal berakva. Ízléstelen, zöldre
9710 1 | Ragyogó estély volt. Az inasok üvegtálakon fagylalttornyokat vittek,
9711 39| Késõbb befõttet is hoztak üvegtálban, cukorban fõtt dióval, birsalmával,
9712 33| ellökte a papírt, s újra üvölt, kornyikál, rikoltoz, sokkal
9713 41| hörgés egyszerre állati üvöltéssé válik:~- Ááá.~- Mi az? -
9714 36| Akkor halj meg a nevében - üvöltötte Cassius, s széttárt karjai
9715 28| Ezt is beleszámította az üzemköltségbe.~Leült az öreg úrral szemben.
9716 17| jelentkezik ügyiratokkal és üzenetekkel. A miniszter fölemeli hatalmas
9717 5 | úgyszólván kizárólag órákkal üzengettek egymásnak: A családban ezeket
9718 33| engedelmességet, rikácsolt, hadat üzent a rendnek, jajveszékelt,
9719 1 | Parnó Palival - bizalmasan üzentessen neki. Õ ez ellen fölháborodva
9720 1 | lógó orral. Martiny valamit üzentetett vele a vezérigazgatónak,
9721 22| leltem.~Visszahajtattam az üzletbe. Ott se volt. Valahol máshol
9722 8 | hófelleges téli délutánon az üzletben egyetlen villanykörte égett.
9723 8 | Fizettem, és kiosontam az üzletbõl.~Csak künn az utcán eszméltem
9724 1 | áll, csak telefonozzunk üzletébe. Egy hét múlva õ telefonozott
9725 2 | Isten. Úgy éreztük, hogy jó üzletet kötöttünk. Legalább szerethetünk
9726 20| Kiment az udvarba. Már ugatott is, rekedten, mogorván,
9727 19| ápolhatja. Virrasztott, ugrált, csöngetett. Ült mellette,
9728 39| szavakra valamennyien talpra ugrottunk, s kezünket fölfelé tartva
9729 33| fojtsátok bele a szót. Úgy-úgy. Határozottan jobb valamivel.
9730 27| egy emlékre bámulnak és ugyanazt látják.~- Egy vendéglõ -
9731 33| személytelenül, mindig ugyanazzal a kurta, éles rikkanással,
9732 3 | még tenni a jövõben, mikor ugyanezzel a vadsággal ront a gonosztevõkre,
9733 5 | vigasztalta magát, hogy úgyse tart sokáig ez a „komédia”,
9734 19| jóságra csak törekedni lehet. Úgysem érhetjük el sohasem.~No,
9735 3 | legidõsebb fia. Aurelius újabban maga mellett tartotta, hogy
9736 24| elõbb élesíttesse ki, mert újakat itt aranyért se szerezhetek.~
9737 1 | alkalmazza a régieket, de az újakban sokszor nincs élet, tartalom,
9738 25| Vigyázz, mert elvágod az ujjad. Úgy, fiam, úgy. Majd bele
9739 39| görcsösen összeszorított ujjai közül egy bádogtálcára egymás
9740 17| hogy nem lett aranyfüstös ujjainak érintésétõl. Végül a titkár
9741 22| melegvíz-fûtésünk van. Fájós ujjakra is használják. De mikor
9742 22| De mikor sebzem meg én az ujjam? Dühösen kihajítottam az
9743 34| helyezett agyagföldet az ujjamra, amikor az udvaron megcsípett
9744 3 | borzas szakállal írt. Csak ujjatlan tunika volt rajta, mint
9745 29| mártáshoz gyakran hozzá is ér az ujjával. Mind az öt érzékével eszik.~
9746 39| becsületszavunkra, és három ujjunkat az égre emelve esküdjünk
9747 41| mankójára támaszkodva. Az újságárus süketnéma. Ezenkívül nyomorék
9748 38| véletlenül sohasem írok ebben az újságba? Akkor barátaim cikkei viszik
9749 32| esztendeje annak, hogy egy újságban halálhírét olvastam. Akkor
9750 42| magaslatán álló „színes” újságírás megkönnyeztetõ remekmûve
9751 19| Lola kacagva szalad elém, s újságolja, hogy az ura tegnap már
9752 32| reggelen, amikor kávézás közben újságomat lapozgattam, és megpillantottam
9753 24| öregúrban, aki ennek az újságosbódénak korlátlan ura, s hivatása
9754 24| múltkor fölfedeztem egy újságosbódét, közvetlen a közelünkben.
9755 41| gyalogjárón, valamelyik újságról, a vezércikke címébõl vastag
9756 3 | jelentette a százados - a Mars Ultor temploma körül - abban a
9757 14| meredt.~„Illa pharetram Fert umero gradiensque deas supereminet
9758 14| jó borravalót adnak neki. Una buona mancia. A kabinos
9759 13| volt a párja, közönyt és unalmat tettetve, többnyire a csillárra
9760 42| megkékült. Nem tudott úszni. Unalomból kicsavarta mások fürdõruháját
9761 30| mintha aludtál volna. - Unatkoztál?~- Nem én.~Rágyújtottunk.~-
9762 23| Elbeszélgettünk, nem is nagyon unatkoztunk. Semmi okom sincs, hogy
9763 3 | Undorodsz ettõl? Én még jobban undorodom, fiam. Mi, akik gondolkozunk
9764 3 | Mit fintorgatod az orrod? Undorodsz ettõl? Én még jobban undorodom,
9765 3 | Szédelgett a szomorúságtól és undortól.~„Mit hazudok majd a szüleinek? -
9766 38| tulajdonosa? Túljár az már ungon-berken. Kisfiúk állnak meg az újság
9767 5 | a menye hamarosan rá fog unni a gyerekre is, mint mindenre
9768 14| Signore, m’avete reso uno di quei servigili che non
9769 5 | tekintett, s utána a kis unokájára, erre az „ártatlan csöppségre”,
9770 5 | nagymama” maradt a kis unokaöcsém mellett, az õ édesanyja.
9771 25| hogy miért szopogatják unos-untalan oly élvezettel, mint a sült
9772 33| és ahogy rákezdte, meg is unta, abbahagyta. Minden ok nélkül.~
9773 36| öltek le. Most már ez is untat. Nem tudok aludni. Szemhéjaim
9774 6 | Viktoré volt, a boldogult uráé.~Te, legközelebb majd összehozlak
9775 34| abrosszal van terítve az uraknak.~A sarokban, a kandalló
9776 3 | tartotta, hogy beavassa az uralkodás titkaiba.~A fiú vékony ajkát
9777 3 | helyett a sötétség és zûrzavar uralkodjék, a bölcsek helyett a mûveletlenek
9778 3 | ezt vállalnom kell, mert uralkodom, és majd neked is, fiam.
9779 3 | Arcszíne megváltozott. De uralkodott magán. Ezt érezte: „a világ
9780 1 | udvariasságból - megkérte az uramat, hegedüljön valamit. Õ egy
9781 1 | bírtam, tartottam szegény uramban a lelket. Mentegettem Martinyt,
9782 2 | sarki fûszeresnél, és nem „uraskodnánk”. A szomszéd vici tudtomra
9783 20| részegek.~Elmenõben a ház úrasszonyát megkértem, hogy ebédre fõzessen
9784 19| beszéltem Lolával pár szót, az urát egyetlenegyszer láttam az
9785 19| Tudod, mi történt? Elvált az urától. Igen, már ki is mondták
9786 23| össze mindkettõnkben. Az ûrben lengünk személytelenül,
9787 6 | társadalmi szabályok. Õ nem „úriasszony”. Õ lélek. Sötét, esõs téli
9788 34| vendéglõben étkezik, akár úriháznál, errõl a szokásáról nem
9789 40| nyújtotta immár ájuldozó úrnõjének.~5~Így éltek együtt õk ketten,
9790 1 | míg töprengtünk, miképp ússzuk meg a következõ huszonnégy
9791 15| Kisdiákok, akik a tóban úszkáltak, a víz alá buktak, és úgy
9792 40| ölebnek. A patkányfogó meg az uszkár idétlen keveréke volt. Kis
9793 23| lógó karral, mint a fáradt úszó.~Hirtelen valaki átköszön
9794 14| klasszikusan szép, mint az uszodában. Más volt. Igénytelenebb
9795 15| ide azt nekem? - szólt az úszómesterhez, a kék fürdõruhára mutatva.~-
9796 15| s máris megjelent fekete úszóruhájában, még mindig a virágcsokrot
9797 1 | pénzünket elköltöttük - nyakig úsztunk az adósságban, meg is bántam
9798 15| virágcsokrot bohémesen, fiatalosan, úszva viszi hozzá, eléje teszi
9799 15| kidüllesztett mellel a porondolt utakon, a tó már feléje küldte
9800 40| többi kutya nem bírta el. Utálatos, finnyás dög lett belõle,
9801 27| asszonyhoz. - Én alapjában utálom azokat, akiket az irodalomtörténet
9802 38| tápláléka a levegõben lóg. Utánakap, de már nem éri el.~A papírlepedõk
9803 11| kezét a kezemrõl, nyafogtam, utánakaptam, s karjára hajtottam fejemet.
9804 39| rézkrajcárját. Én követtem példáját. Utánam Józsi fizette ki tagdíját,
9805 30| ez - mondtam, és hosszan utánanéztem.~- Miért? - kérdezte Elzász.~-
9806 24| legyintett. Minap valami utánozhatatlan fáradt, szelíd hangon ezt
9807 34| bohókás és gyors ötleteire, utánozhatatlanul egyéni humorára, mellyel
9808 34| Öntudatosan és öntudatlanul utánoztam õt. Olvasmányaim hõseit
9809 41| amint keze a kulcs forgását utánozza: „a dutyiba veled, ronda
9810 37| Szél László Viczay Ferivel, utánuk pedig a forró alföldi porfellegekben,
9811 28| különben is fölszállt egy utas, s az õ fülkéjébe telepedett.
9812 25| hellyel-közzel egy-két szakszerû utasítást adott. Említette, hogy majd
9813 31| Potifex Maximus rendeletére utat nyitottak neki, s õ leugrott
9814 39| Új földesúr-ja, Mackó úr utazása, azok a könyvek, melyeket
9815 9 | tanulmányozhatnék, ha messze szigetekre utaznék, ahol vad törzsek élnek.
9816 17| esti vonattal vissza kell utazniok. Ilyesmit számba kell venni.~
9817 21| hogy sürgõsen el kellett utaznunk. Most már azonban szégyenkeztem.
9818 6 | szívességet tett egy európai utazónak, aztán egyszer egy tût kért
9819 42| az étterem tornácára. Itt útbaigazították. Elõbb a fürdõtitkárságon
9820 38| ellenkezõ irányba, a másik utcába, ott lobogtatja egy kis
9821 2 | Sárika elõbb csak neveletlen utcagyerek volt, késõbb már tolvaj,
9822 1 | egyformák azok a szegény utcai lányok, akik az éjszakában
9823 2 | értetõdõ és természetes. Az utcánkban lakó szegények nyilván sokat
9824 1 | klozett tõszomszédságából. Az utcát - ezt már a múltkor is mondtam -
9825 28| Hallatlan. Kidobtam az útiköltséget, hiába volt az egész. Meghatott
9826 36| germán testõrei nélkül. Útközben meg-megszólította ezt-azt.
9827 3 | Megnyugtatta õt, átölelte, aztán útnak bocsátotta.~Értesítette
9828 16| mondják, valami kém. Egy utódállamnak kémkedik.~- Melyiknek? ~-
9829 11| tavaszi szél.~Anyám sokára ér utol.~- Miért futottál el? -
9830 20| maguk igyekeztek inni, hogy utolérjék.~A kutyát a gyermekek itatták
9831 14| fejessel utána iramodott.~Hamar utolérte õt, el is hagyta, szembefordult
9832 35| A mennyezetre meredt, s uzsonnáját kérte.~Elmúlt a tavasz,
9833 27| üveges tornácon néhány vendég uzsonnázott, levelezõlapot írt, kirándulók,
9834 39| üdvözöltek.~Mindenekelõtt uzsonnáztunk. A tágas ebédlõ óriási tölgyfa
9835 22| elsõ napon is negyven pengõ uzsorakamatot fizettem utána. Ehhez én
9836 34| járnak, emlékezem, hogy ûzte ki belõlem a különféle betegségektõl
9837 1 | karfájáról leráncigálta a vacak mûselymet, melyet én erre
9838 23| télen, Elzász orvostanár vacsoráján, de ott nyomban rokonszenvesnek
9839 25| cigányt, a nagy ebédeket, vacsorákat. Borozgatott is, de csak
9840 40| keresztelte el.~3~Este a vacsoránál Darling már ott ült Ellinor
9841 42| tízórait, ebédet, ozsonnát, vacsorát a Hableány híres konyhája
9842 35| fölébredt már? Mondd, mit vacsorázik ma? Mondd, mennyi a láza?~
9843 23| Nagybátyámék mindig fél kilenckor vacsoráznak, nagyon pontosak. Ezek agyon
9844 15| tegnap este csak fõzeléket vacsorázott kenyér nélkül, hogy fogyjon.
9845 39| forró arcunkon. Szüleim már vacsoráztak otthon. Az izgalomtól egy
9846 23| akivel annak idején együtt vacsoráztam és múltkor a kávéházban
9847 19| volt. Aznap este együtt vacsoráztunk.~Késõbb már ritkábban látogattam
9848 13| mindent tudtam ekkoriban, vadállatokról és vad népekrõl is, de attól
9849 14| változtatta Actaeont, s vadászkutyáival tépette szét, mert megleste
9850 22| megint - állapította meg egy vádló tekintettel a kisasszony
9851 37| tanúk, és mint védekezik a vádlott. Ahhoz, hogy nyíltan észrevegyék
9852 26| hogy afféle emberkerülõ vadóc. De rájöttem, hogy tévedek.~
9853 41| A szörnyû, gyanúsító és vádoló „ááá” még habzik a száján,
9854 3 | mennyi jót tett eddig ezzel a vadságával, és mennyi jót fog még tenni
9855 3 | jövõben, mikor ugyanezzel a vadsággal ront a gonosztevõkre, a
9856 31| Sietett haza, lefeküdni.~2~Vadul vágtatott az elhagyatott
9857 29| ördögi ravaszságból az ura vágatta beléje, s ez a telhetetlen
9858 25| tanácsolta, hogy egyelõre inkább vágjunk késsel. Õ is ezt tette.
9859 21| alakította. Folyton a szavába vágott, és ellentmondott neki.~
9860 28| oda.~Amint otthon sarokba vágta üres bõröndjeit, ezeket
9861 5 | szeretni bennünket. Azzal vágtak vissza, hogy ez az „önmagunk”
9862 26| kap, s lábtóját taposva vágtat elõre a meredek hegyi ösvényeken,
9863 5 | elfecsegtem az idõt. Most már vágtatok. Az uram vacsorázni akar.
9864 31| haza, lefeküdni.~2~Vadul vágtatott az elhagyatott utcákon,
9865 13| szó, se beszéd - egyedül vágtattam haza, mintha valami üldözne.
9866 4 | anyagi helyzetem pompás, vágyaim mind teljesednek, megszégyenítve
9867 10| múlása biztosít számunkra vágyainkkal szemben, bevallotta, hogy
9868 39| Általában más örömökre vágyakoztunk, a szellem és képzelet fûszeresebb,
9869 39| Különösen én. Nagyralátó vágyamban gyakran hûtlenné váltam
9870 34| az tovább munkálkodott. Vágyat oltott belém a tökély után.
9871 24| virzsíniára áhítozott, s a bûnös vágyát semmiképp se tudta legyõzni,
9872 23| Nincs kor, rang, érdem vagy vagyon, ami fölmenthetne bennünket
9873 19| gazdag lány volt, s minden vagyona ráment erre a betegségre.
9874 39| Intézkedett az egyesület vagyonára vonatkozólag is, arra az
9875 9 | történelmét. Ha az imént a vagyonszerzés õsi folyamatát láttam, kicsinyített,
9876 16| hogy tönkrementek. Az ura vagyontalansági esküt tett. Hamisan esküdött?~-
9877 2 | táskával kezében. Õ mindig vágyott gyermekre. De hát nekünk,
9878 29| pici-piros” száj, mely nedves a vágytól, hogy valamit megragadjon
9879 2 | Az iránt érdeklõdött, meg vagyunk-e elégedve nevelt lányunkkal.
9880 40| aludt a díványon. Reggelire vajlevest kapott, ebédre darált borjúhúst,
9881 34| õsember egy sziklafalba vájt. Vagy amikor a hõs és nagylelkû
9882 40| Ellinor oldalán, az étterem vakító üvegcsillárja alatt. Csak
9883 13| fehér mellényt viselt, olyan vakítóan fehér, gyönyörû atlaszmellényt,
9884 40| vendégek, hogy Darling már vakkantott is egyet, hogy a sárgarépafõzeléket
9885 38| teljes vasárnapi szám, a vakmerõ légi kaland után, annyira
9886 22| Cinkosok voltak abban, hogy vakok. Üsse kõ. Manapság, mikor
9887 11| ott ült a templom elõtt, vakon.~Anyám tart szóval.~- Te
9888 35| éldegélt, valami önkéntes vakságban, sunyi, alamuszi gyerekként,
9889 7 | biztatta a fiatalember valahonnan messzirõl, a második vagy
9890 13| várhatja meg, el kell mennie valahova.~Lidikéért esténként vagy
9891 8 | hogy megkötözzön s elvigyen valahová a börtönbe, vagy valami
9892 32| félreértésrõl lehet szó. Valakiével összetéveszthettem a nevét
9893 6 | álomból. Vagy eltemettük valakinket. Juliska ilyenkor éjjel-nappal
9894 7 | õt? Talán hallott felõle valakitõl, vagy hirtelen megszánta?
9895 25| vette volna észre, hogy valamelyikünk hiányzik, vagy hogy valamelyikünknek
9896 25| valamelyikünk hiányzik, vagy hogy valamelyikünknek hiányzik az egyik füle.
9897 32| ezek ezren és százezren, valamennyi elhalványul, összeomlik,
9898 25| emberré teheti õt, minket, valamennyiünket, órákig magyarázgatta nekünk
9899 36| tûnõdött Cassius. - Vagy tréfál valamennyiünkkel? Rólam, úgy látszik, megfeledkezett.”~
9900 25| valamin”, „folyton sántikál valamiben”. Annyi azonban bizonyos,
9901 32| úrral, egy társaságban. Valamicskét hasonlítottak egymáshoz.
9902 39| közmûvelõdés és haladás terén valaminek föltétlenül történnie kell
9903 33| vele?~Ha szükségem volt valamire, megnyomtam, s õ a villamosságtól
9904 23| Igen - hagyja rám.~Ha valamirõl sokat tudunk, akkor hallgatunk.
9905 11| kisebbítené, ellapítaná. Mit válaszoljak? Nézem alázatos fejét, melyet
9906 25| hogy szét se lehetett õket választani. Maga tanácsolta, hogy egyelõre
9907 28| szeretettel”, és hogy épp engem választott ki. Úgy látszik, vénülök.
9908 22| éppen az én személyemet választották ki. Csak az a mulatságos,
9909 1 | pirulni pedig, mert ügyetlenül választottuk meg a személyt, s elfelejtettük,
9910 42| késõbben kelt föl, rányitott Vali, az a kis, fekete, vidéki
9911 42| költözködött vissza, hanem lement Valihoz lakni, és a konyhában vele
9912 42| Ilonka ilyenkor segített Valinak, szobáról szobára járt vele,
9913 42| utolsó napon elbúcsúzkodott Valitól. Kölcsönkért tõle tizenöt
9914 42| Augusztus végén, egy esõs napon Valival fölsúrolta a Petõfi egész
9915 6 | tartozásától? Micsoda finomságra vall az ilyesmi.~Elég az hozzá,
9916 26| megveregethetnék csupasz vállacskáját, férfiasan domborodó mellkasát,
9917 1 | aki erején túl föladatot vállal, s hoppon marad.~Egyszerre
9918 21| angol nyelvtanárnõt is, hogy vállalja a teán a háziasszony tisztjét
9919 37| hogy büszkeségüket alázva vállalják a közvetlen közeledés kockázatát,
9920 13| bátorságot szerezzek a nagy vállalkozásra, hirtelen a ruhatárba siettem,
9921 39| Józsi se emlegette többé vállalkozásunkat. Meguntuk, elfelejtettük.
9922 10| ebédelni, s így Juliska nem vállalkozhatott arra, hogy ezt az eleven
9923 3 | és csupa sár. Nekem ezt vállalnom kell, mert uralkodom, és
9924 30| mindössze két-három percig vállaltam, akkor is látatlanul, akkor
9925 30| Valaki megérintette a vállamat. Elzász a sebésztáskájával.
9926 13| csak egy kezet éreztem a vállamon. Fölugrottam és meghajoltam.
9927 13| de most mellettem állt, vállamra tette kezét, és megszólított.
9928 37| józanságában arra, hogy mit vallanak a tanúk, és mint védekezik
9929 1 | egyetlen vigasztalásom a vallás. Leült mellém. „Ma minden
9930 11| Te nem emlékszel rá? - vallat.~- De - mondom -, emlékszem.
9931 15| szórakozás, hanem inkább afféle vallatás és gyóntatás, mely elmélkedésre,
9932 23| telepszem.~- Hogy van? - vallatgatom.~- Köszönöm. És ön?~- Köszönöm -
9933 27| hozta a fagylaltot, tovább vallatgatták.~- És hol az ajtó, az üvegajtó?~-
9934 39| orvostudomány titkait illetõleg vallatgattam õket hideglelõs kíváncsisággal,
9935 31| ilyen a gall háborúban.~Vallatni kezdte tolmácsai útján parthus,
9936 42| Tizenötödikén az asszonya újra vallatóra fogta. Akkor Ilona közölte,
9937 12| sírsz? Ki bántott téged? - vallatta.~- Senki - szipogta, és
9938 4 | nyíltság, hogy ezt be is vallják.~Hátrafordultam.~Hát a szerencsétlen
9939 15| neki ez az ötlet, mely a vallomás regényességét tréfásan enyhíti.
9940 12| No mégis?~- Repülõ - vallotta be Pista, halkan.~- Repülõ? -
9941 23| nagyrabecsülésem. Mindig azt vallottam, hogy a kiváló emberek minden
9942 15| történt a baj.~Leszakadt vállpántja. A gomb után kapott, de
9943 26| mellkasát, melyen a nadrágja kék vállpántjai keresztbe feszülnek. Ha
9944 42| az új leányuktól már nem válnak meg. Egyébként azt mondották,
9945 3 | szövetségesévé, cinkosává válnék azoknak a fölforgatóknak,
9946 40| belõle, egy elkényeztetett, válogatós, kedélybeteg kóbor eb. Nem
9947 37| hogy Ferit így lengén, igaz valójában látta, és önérzete sérelme
9948 30| kénytelenségbõl, s igazi valómban tûnök föl. Én ugyan nem
9949 29| a tál, a maga csodálatos valóságában. Felkönyököl - kezében kés
9950 2 | akkor maga a paradicsom valósulna meg a földön, és eljönne
9951 9 | láttam, kicsinyített, de valószerû formájában, most fény derült
9952 39| részletességgel és döbbenetes valószerûséggel tárta föl, milyen intések,
9953 28| vasúti tolvaj. Ezúttal - a valószínûségi számítás szerint - rám került
9954 39| vonatkozólag is, arra az igazán valószínûtlen eshetõségre, ha mûködését
9955 23| Panaszkodik. A gazdasági válság az egész világon óriási,
9956 34| kézzelfoghatóvá, tartalmassá váltak.~Hatása nem is múlt el a
9957 5 | élethalálharc, mely évekig tartott, váltakozó hadiszerencsével, de változatlan
9958 39| vágyamban gyakran hûtlenné váltam szent elhatározásunkhoz
9959 26| Ha legalább néhány szót válthatnának vele. Ha legalább megsimogathatnák
9960 13| többször, mint a többi lányok. Váltig csodálkoztam is azon, hogy „
9961 19| beadott egy port, borogatást váltott, s folytatta. Valami csodálatos
9962 39| számítottam rájuk. Néma jeleket váltottunk egymással. 1893-ban azonban
9963 27| egymásra. - De itt valami változás van. Mondja, közben nem
9964 19| két hónapig feküdt az ura, változatlanul. Még mindig béna volt. Az
9965 42| zeneestélyek teszik az életet változatossá... Naponta ötszöri étkezés...
9966 35| és végképp beletörõdött a változhatatlanba.~Karácsony hetében azonban,
9967 8 | átlátszó. De mit számít ez? Változhatunk így is, úgy is, az ember
9968 23| mintha a tigris macskává változnék. El fog tûnni a föld színérõl,
9969 14| a lárma diadalordítássá változott. Valamennyien hahotáztak,
9970 14| aki annak idején szarvassá változtatta Actaeont, s vadászkutyáival
9971 22| épp a pénztárnál állt. - Váltson.~Kattant a fizetõgép.~A
9972 1 | elhatároztuk, hogy nem válunk meg tõle soha.~Pedig nemegyszer
9973 1 | toltunk, háttal ennek a vandáli pusztításnak, hogy ne is
9974 5 | eltûnteket, a boldogtalan vándorokat hazavezérli.~Jézusmária,
9975 21| Otthagytam õket.~A teadélután várakozáson felül sikerült. Fél tízig
9976 25| Mindenesetre fölcsigázta a várakozást. Ezermesternek, varázslónak
9977 14| Letenném a homokra. Ott várakoznék, amíg magához nem tért.
9978 8 | legyek, s ne kelljen sokat várakoznom.~Tegnapelõtt nagyon is korán
9979 39| Sokáig bámultam rendelõjét, a várakozó betegekkel. Azután benyitottam
9980 12| ember hátán szorongott, várakozók nyája, s hátul a farács
9981 36| szederjes volt a szájuk. Sokáig várakozott. Végre hallotta, hogy egy
9982 1 | bizakodnunk. Egyszerre ott a váratlan és véletlen segítség. Hogy
9983 38| csillagközi messzeségek varázsát hozza le közénk. Nem mernek
9984 26| hallottam.~Siegfriednek volt egy varázsfövege. Az láthatatlanná tette
9985 26| egyetlen gombnyomással, mint a varázslók.~Reménytelen dolog lett
9986 14| Hányszor megköszönte. Ha Varesébe vetõdöm, esetleg meg is
9987 36| elõtte. Hallotta, hogy azt a vargát, aki csalónak nevezte õt,
9988 6 | jut, hogy a kislány még várhat, csak egy év múlva kapja
9989 13| kísérjem haza Lidikét, õ nem várhatja meg, el kell mennie valahova.~
9990 27| Ezután már csak a világtól várhatnak még valamit. Maguktól semmit.
9991 7 | kéregetõ várt. Vagy egy percig várhatott. Akkor lépteket hallott.
9992 6 | amikor ezek a legkevésbé várják. Olyan gyorsan tud adni,
9993 7 | ezt mondta, keményen:~- Várjon.~A kéregetõ várt. Vagy egy
9994 21| nekünk mindegy, okvetlenül várjuk õket. Megérkezett a várva
9995 1 | nebulók ültek, s a szigorú, varkocsos, tanítómester egy csintalan
9996 5 | várj.”~Nem kellett sokáig várnia. Egy hét múlva a szabó már
9997 35| édes doktor úr?~- Meg kell várnunk a betegség rendes lefolyását.
9998 21| Egyre jobban nõ. Izgatottan várom a fejleményeket.~1933~ ~
9999 39| kell a mi poros és elmaradt városunkban.~Úgy is lett. Egy januári
10000 1 | Ámulva tekintettem föl a varrásomból, vártam, hová akar kilyukadni.~
10001 30| ide a szomszédba. Be kell varrnom valakit.~Én is indultam.
10002 1 | komoran. Én a díványon varrogattam. Egyszerre megállt elõttem.
10003 2 | itt a közelben egy öreg varrónõt. Az sohase fût. Ha fázik,
10004 2 | senkinek. Ismétlem, mi nem varrtunk hímet úgynevezett „nemes
10005 1 | árthat neked? Mi a csudát vársz még ezek után?” Õ elismerte,
10006 36| aludtam, fölém hajoltak, és várták, mit beszélek álmomban.
10007 5 | különféle holmik, váratlanul és vártan is, hiszen egyik a másikból
10008 21| várjuk õket. Megérkezett a várva várt válasz: vasárnap délután
10009 5 | jobb lett volna, ha meg se vásárolják. Ilyen fölösleges holmi
10010 8 | vagy megkérek egy lányt, vásároljon ott valamit, s észrevétlenül
10011 24| keltett.~Szivarjaim elfogytak. Vásárolni akartam. Közben megutáltam
10012 26| vezetõtõl havasi gyopárt vásárolok, s azt hazudom, hogy éjszaka
10013 37| megkapja érte a kalapját. Így vásárolta vissza lassanként egész
10014 39| rendelkezése szerint új könyveket vásárolunk, az évenként mutatkozó tiszta
10015 8 | menyasszony leszek. Különben vasat írt. Vassal akarta gyógyítani
10016 42| szekrény, egy mosdó meg egy vascsacsi. Ráakasztotta a köpenyét.
10017 22| fél pár kesztyûvel, Hajdan vaskályhákat tisztogattak vele. De nekünk
10018 27| Ízléstelen, zöldre festett vasrácsok keretezték. Rámeredtek,
10019 8 | leszek. Különben vasat írt. Vassal akarta gyógyítani az ezüst
10020 31| pillantott meg egy mezõn, vassisakkal, dárdával, kurtakarddal
10021 23| Elzászt. De az fõfelügyelõ a vasútnál.~Rámeredek. Most az orra
10022 2 | bejódozta sebét, én egy kis vászondarabbal kötöttem be. Mindketten
10023 39| Gyula néhány regénye (piros vászonkötésben), a Bõrharisnya (színes
10024 19| tisztogatta, esténként szeszes vattával mosta végig. Magával tehetetlen
10025 1 | amikor Martiny eltörte a vázánkat. Talán vártam valamit, talán
10026 9 | sietve odavetett, mûvészi vázlata. Körvonalai még határozatlanok,
10027 25| és kék irónnal föl volt vázolva a terv, s ezt titkolózva
10028 37| vallanak a tanúk, és mint védekezik a vádlott. Ahhoz, hogy nyíltan
|