Rész
1 1| hörgve, zúgva~egy tompa jaj. ~2 ~Te vagy az éjjel és
2 2| a part, a rév, az élet.~Jaj, hányszor néztem jó arcába
3 2| Rohanva száll -~Ő a fogó - és jaj, jaj, jaj nekünk,~tépázza
4 2| száll -~Ő a fogó - és jaj, jaj, jaj nekünk,~tépázza gallérunk,
5 2| Ő a fogó - és jaj, jaj, jaj nekünk,~tépázza gallérunk,
6 2| szeme borul el néha kissé:~Jaj, meg ne tudja ez az árva
7 2| nyílnak a versailles-i kertek,~jaj, meg ne tudja és ne lássa
8 2| bár alig született meg.~Jaj, meg ne tudja, hogy hiába
9 2| tárgyak álmosan forognak.~Jaj, jaj, nincs erre szó,~lélekzetállitó~
10 2| tárgyak álmosan forognak.~Jaj, jaj, nincs erre szó,~lélekzetállitó~
11 2| menekülni egy picinyke rés.~Ó, jaj nekem, oly fürgék a gonoszak,~
12 2| Anyuska régi képe.~ Jaj, de édes.~Itt oly fiatal
13 2| megtanulta, elfeledte csendben.~Jaj, mennyi vágy van benne,
14 2| akár haló ajkon a tompa jaj,~hogy egyre halkul, meghal
15 2| Az első ősz.~ Jaj, az de szomorú volt.~A híg
16 2| romantika. ~De ősz felé, jaj ősz felé, de bús itt.~Az
17 2| ideges.~Otromba zaj~és tompa jaj -~oly elhaló - olyan csodás -~
18 2| Jaj, az estét úgy szeretem.~
19 2| az estét úgy szeretem.~Jaj, az estét úgy szeretem. ~
20 2| közt hulldogál,~s a szíve, jaj, mint megrepedt pohár -~
21 2| Jaj, hova lettek a zongorás
22 2| lettek a zongorás estek,~Jaj, hova lettek a zongorás
23 2| körre néztek elmerengve. ~Jaj, hova lettek a zongorás
24 2| kár.~És rebben a sóhaj,~jaj, várjatok, ne még.~És lombtakaróval~
25 2| ajakára,~mert betegnek árt, jaj, árt a csók. ~Most itt vagy
26 2| ősz, meg ő. ~A nő szól: ~Ó jaj, te félsz,~kiről beszélsz? ~
27 2| és mély, mint a halál, a jaj s a bánat. ~Ne sírj, ne
28 2| lettem,~és összegyűlt minden jaj a szivemben,~s mostan viszik-viszik
29 4| hidegen. ~Magamnak árnya, jaj, de megsiratlak.~
30 4| ma?~És hol vagyunk mi? Ó jaj, jaj nekünk. ~Mi is megyünk -
31 4| És hol vagyunk mi? Ó jaj, jaj nekünk. ~Mi is megyünk -
32 4| S én már messze voltam, jaj de messze voltam. ~Jaj de
33 4| jaj de messze voltam. ~Jaj de messze voltam. Messze
34 4| Éjfél után a Duna hídja~ó jaj, be könnyes, be setét.~Éjfél
35 4| Holnapra őt is sírba dugják.~Jaj, jaj nekünk. Minden veszendő. ~
36 4| őt is sírba dugják.~Jaj, jaj nekünk. Minden veszendő. ~
37 4| szivem hűlt vér volt, csupa jaj~és förtelem. ~Az ördög rámöltötte
38 4| vigyázzatok jól, kisleányok -~ó jaj,~a kis Mariska megrohadt. ~
39 4| Pünkösdkor már azt mondta: ó jaj,~és vékonyan járt, mint
40 4| vékonyan járt, mint a sóhaj -~ó jaj,~a koldus is nevette őt. ~
41 4| cipelve szent tizenöt évét -~ó jaj,~mint a becukrozott halál. ~
42 4| látta a gyertyafénybe -~ó jaj -~a tükre, tükre megvakult. ~
43 4| rózsa, csunya rózsa -~ó jaj -~és fájdalom és borzalom. ~
44 4| gurult-gurult, dörgött a padlón~ó jaj -~és széttörött és leesett. ~
45 4| szent, úgy esett el -~ó jaj -~a bús, a szent, a kis
46 7| Ének Virág Benedekről~Jaj, hogy szerettem volna élni
47 7| bandzsítva reám néz,~némán. ~Jaj, mindenem elhagy.~Oly végtelenül-nagy~
48 7| fűtené a láz. ~Messze estem, jaj de messze estem~ tőle
49 7| is ronggyá tépi a bánat,~jaj. ~Kiszórom néked pár fillérnyi
50 7| rózsa. ~Hol vagy ma kedves? Jaj, hiába nézem~az éjszakát,
51 7| sírba, tán még ott se jó. ~Jaj, úgy szeretnék egymagam~
52 7| most, mikor könny, átok és jaj éget,~őrjöngve az arcodba
53 7| paraszt csak.~Az. ~Vár.~Jaj, hogy vigyáz. Az arca, inge~
54 8| kotorászva keresgél,~hogy jaj, valaha mit akartam.~Mert
55 8| dalol ma lelkem,~mely csupa jaj és csupa seb. ~Ha sírsz,
56 8| nagy, a vak, a végtelen. ~Jaj, én tudom, hogy nem mulatság~
57 8| cselédek,~a csontokat. ~Jaj, megmutatnám én a szívem
58 8| megtaláltad~az éj felé. ~De én, jaj, itt vagyok a fényben és
59 8| Az egyik azt mondotta: jaj,~fején izzadt volt még a
60 8| vágyaim a végtelennek. ~Jaj, hogy mehetnék. Semmi célom,~
61 8| ifjuságra, lankadt lelkü férfi. ~Jaj, az enyém volt-e a régi
62 8| elém most minden óra? ~Ó, jaj, mi ez? Ó, hogy lehet,~hogy
63 8| megcsókolom didergő térdeit.~Jaj, merre jön? jaj, az utamba
64 8| térdeit.~Jaj, merre jön? jaj, az utamba tér-e?~ Itt
65 8| elhagytál, s én is, jaj, elhagytalak.~Most úgy idézlek,
66 8| Az átkozott házban~1 ~Jaj, jaj, micsoda bánat ez.~
67 8| átkozott házban~1 ~Jaj, jaj, micsoda bánat ez.~Ki hagyta
68 8| A magyar romokon~Jaj, merre menjek?~Jaj, merre
69 8| romokon~Jaj, merre menjek?~Jaj, merre nézzek?~Jaj, mit
70 8| menjek?~Jaj, merre nézzek?~Jaj, mit rebegjek?~Jaj, mit
71 8| nézzek?~Jaj, mit rebegjek?~Jaj, mit hazudjak? ~Jaj, tán
72 8| rebegjek?~Jaj, mit hazudjak? ~Jaj, tán loholjak?~Jaj, tán
73 8| hazudjak? ~Jaj, tán loholjak?~Jaj, tán feküdjek?~Jaj, mért
74 8| loholjak?~Jaj, tán feküdjek?~Jaj, mért akarjak?~Jaj, mért
75 8| feküdjek?~Jaj, mért akarjak?~Jaj, mért pihenjek? ~Jaj, régi
76 8| akarjak?~Jaj, mért pihenjek? ~Jaj, régi kertünk?~Jaj, versek
77 8| pihenjek? ~Jaj, régi kertünk?~Jaj, versek álma?~Jaj, drága
78 8| kertünk?~Jaj, versek álma?~Jaj, drága fajtám?~Jaj, bús
79 8| álma?~Jaj, drága fajtám?~Jaj, bús vidékem? ~Jaj, hogy
80 8| fajtám?~Jaj, bús vidékem? ~Jaj, hogy sziszegjek?~Jaj, hogy
81 8| Jaj, hogy sziszegjek?~Jaj, hogy üvöltsek?~Jaj, hogy
82 8| sziszegjek?~Jaj, hogy üvöltsek?~Jaj, hogy kígyózzak?~Jaj, hogy
83 8| üvöltsek?~Jaj, hogy kígyózzak?~Jaj, hogy harapjak? ~Jaj, hol
84 8| kígyózzak?~Jaj, hogy harapjak? ~Jaj, hol az arcom?~Jaj, hol
85 8| harapjak? ~Jaj, hol az arcom?~Jaj, hol a múltam?~Jaj, hol
86 8| arcom?~Jaj, hol a múltam?~Jaj, hol az ágyam?~Jaj, hol
87 8| múltam?~Jaj, hol az ágyam?~Jaj, hol a sírom?~ ~
88 8| elbődülő haraggal. ~Mert jaj, nem azok ölték,~kiket szegényke
89 8| nem lehet övé már. ~Mert jaj, nem azok ölték,~kiket szegényke
90 8| égig üvöltő. ~De legnagyobb jaj az enyém,~ki állok itt e
91 8| kalapom alja~a könnytől. ~Jaj, ha szám egyet kiáltna,~
92 9| majdnem hogy elégedett. ~Jaj, életem édes regényét hogy
93 9| a vállamon a férfikor. ~Jaj de nehéz ez a batyu~s a
94 9| terem~a bűvös Budapesten. ~Jaj, barna, csúnya bútorok...~
95 9| köpenyben, éhesen rajongva. ~Jaj, elbeszélni nem tudtam,
96 9| és szenvedés ez ékem is.~Jaj, a költő gyomrába kóc,~ő
97 9| elvész a sötét falombban.~Jaj, mit tudtuk, három diák,
98 9| bánat végtelen patakja~s jaj, ez a föld, e bús föld a
99 9| Elég a jaj. Ki innen a mezőre.~Elég
100 9| Ki innen a mezőre.~Elég a jaj. Ki innen a mezőre.~És dúlt
101 9| robogók közt~emlékeimtől: jaj, csak ez az élet?~Eszembe
102 9| végezetre egy nagy, tompa jaj.~Iker ajándékot veszel örökbe,~
103 9| ezt suttogom.~Nyár volt.~Jaj, a boldogság máshová~pártolt.~
104 9| még-még kiszakad egy-egy ősi jaj.~Áldott legyen az, aki átkozott
105 9| a császár és a császár.~Jaj, nem lehet azt soha kőre
106 9| élet az nagyon rövid~de, jaj, oly lassan múlik el.~ ~
107 9| baj,~a bús, hiú,~emberi jaj,~s míg a romon~tüzed ragyog~
108 9| tiporták ártatlan hazádat.~Jaj, kismagyar. Te bénák közt
109 9| tudják később, hova lesz. ~Jaj az árváknak. A lányt leszakasztják~
110 9| szakálla kender, a november,~jaj istenem. ~Én láttam őt,
111 9| kötéssel,~egyet akarva. ~Jaj, ki zeng rólad? Szemem ím
112 9| valót, majd, hogy ne lássam.~Jaj, doktor úr, fordítsa föl
113 9| köhög.~Az is beteg. ~ Jaj istenem, mi lesz,~ha mostan
114 9| ide kerültél, mindhiába. ~Jaj, apró emberek, kis gyilkosok.~
115 9| csend,~mely mint egy messzi jaj,~álmomba visszacseng. ~Légy
116 9| gond közepette siratlak.~Jaj, mi az ember. - - - - -~ ~
117 9| lezuhan~s a szív megáll. ~Jaj, nékem és neked,~jaj, jaj
118 9| megáll. ~Jaj, nékem és neked,~jaj, jaj nekünk.~
119 9| Jaj, nékem és neked,~jaj, jaj nekünk.~
120 10| dühvel csapdosom üres~kezem. Jaj, jaj, én eszelős~gyűjtő,
121 10| csapdosom üres~kezem. Jaj, jaj, én eszelős~gyűjtő, felsült,
122 10| és gondolkozik az erdő? ~Jaj, mennyien vannak. Szinte
123 10| mily~vidámak a fényben.~Jaj, pedig mit ettek?~Csontot,
124 10| lettél, gyerekkori pajtás.~Jaj, merre jártál,~milyen malomban,
125 10| lakmároztál egykor, az eperfán,~jaj, hogy szerettél. Majd ha
126 11| és gondolkozik az erdő? ~Jaj, mennyien vannak. Szinte
127 11| mily~vidámak a fényben.~Jaj, pedig mit ettek?~Csontot,
128 11| lettél, gyerekkori pajtás.~Jaj, merre jártál,~milyen malomban,
129 11| lakmároztál egykor, az eperfán,~jaj, hogy szerettél. Majd ha
130 12| bizony látása homályos. ~Ó jaj, be megértik a bölcsek a
131 12| végzet~otromba parancsát, ó jaj, beh tudósok.~De én, a tudatlan
132 12| mely visszanézve~menekül. ~Jaj, életem engem bilincsbe~
133 12| csupa tej,~csupa kéj,~csupa jaj,~Ilona. ~És nekem~szín is
134 12| búvárnak oly nagy~a képe. ~Jaj, mily sekély a mélység~és
135 12| mi szép volt, szétesett.~Jaj, jöjjetek és súgjatok még~
136 12| és piros. ~20. Gyerekkor ~Jaj, a gyerekkor mily tündéri
137 12| 24. Jégzajlás a Dunán ~Jaj, hogy csörömpöl, zajlik
138 12| szőke Tiszának partjai közt. Jaj,~hadd emelem föl mégegyszer
139 12| Dunába ugrom és megőrülök.~Jaj, én bolond, hogy erre épitek,~
140 12| között fehér útiköpenyben,~Jaj, kisfiam a vonatok rohannak,~
141 12| a lelkem, mint a mázsa.~Jaj, ez az élet áldomása,~nincs
142 12| Februári óda~Jaj, mily gödörbe buktat e február,~
143 12| a fájdalom. ~Azt fújja: jaj,~azt súgja: fáj,~a fej,
144 12| nincs már.~Akár a föld.~Jaj, összedőlt~a kincstár. ~
145 12| szemedbe ez az estély? ~Ötven,~jaj, ötven éve - szívem visszadöbben -~
146 13| leányzó -~ tudod-e, mi a jaj? ~Te, akit oly dőrén magasztal~
147 13| alszom benne már soha...~Óh jaj, a lelkem ez üres szoba! ~
148 13| forró premiérrel~hiába, jaj hiába, ami szép,~a színes
149 13| vöröslik a szemem,~s a holnap, jaj, ki tudja, hova fú? ~Kilenc
150 13| Sötétbe keresem a lámpát.~Jaj, merre-merre lehet Ő,~a
151 13| szobában~Most újra itt vagyok. Jaj, ideértem~sok év után, sok-sok
152 13| látja meggyalázott arcomat? ~Jaj énnekem, mert mérgez a falat
153 13| ostrománál hetyke zászló,~jaj, hogy lobogtál föl a csillagokra,~
154 14| Féltek tőlem, úgy lehet.~"Jaj, ne menj el, bűn a csókja",~
155 14| Itt volt tegnap Devecseri,~jaj de nagyon bevacsorált. ~
156 14| elvégezed. ~* ~Emlékezet,~jaj, megszakítom e fájó-bolondos~
|