Rész
1 1| kábult szemem a fényt már meg se látja. ~A többiek szavát
2 1| látja. ~A többiek szavát se hallhatom.~Olyan a lámpa,
3 1| látok. Ők olvasnak, rám se néznek,~hajszolja őket a
4 1| min egy kicsinyke karc se látható. ~E gondolat futott
5 1| Szegény bolond nép. Egy se látja,~mint győz hadad véres
6 1| lecsuklik,~elbágyadok és meg se moccanok.~S a szél lábbújjhegyen
7 1| seb, amelyre nincsen ír se,~ím ez az út, melytől remegve
8 1| nagy óceán azúrját -~és ott se lelted azt az enyhe révet. ~
9 1| lökdel. ~Nem szólhat egy se, szívök tája fáj,~némán
10 1| talál okot,~nem hisz miben se, gyáva, önző,~nyugodni gyenge,
11 1| az út állomásit~és hírt se vesznek társaik felől. ~
12 1| fehér a leple - még nevünk se kérdi -~ágyunkra ül s beszélni
13 2| szemébe nézek és csöppet se félek.~Borzongva érzem biztos
14 2| szédül a tánc,~már utam se látom.~Szeretem a láncot
15 2| Patikus-család hű fia,~könyved se volt több~csak egy latin,
16 2| Milyen vihar volt.~Villám se lobbant, ég se dörgött.~
17 2| volt.~Villám se lobbant, ég se dörgött.~De láttuk a két
18 2| szoknyáitól meggyúl a levegő,~rá se merünk tekinteni...~Csak
19 2| csillagok s a férgek,~nem vagy se jó, se rossz.~Te szép vagy
20 2| férgek,~nem vagy se jó, se rossz.~Te szép vagy és nő
21 3| feszül meg a fedélzet,~oda se könnynek és oda se semmi
22 3| oda se könnynek és oda se semmi vérnek,~hajrá, tovább,
23 4| és hallgat és vár, sehova se néz már.~Virágtalan bánat.
24 4| szeretnek.~ Magam se szeretem. ~Tükör visszfénye
25 4| mozdulatától~ még meg se billen a tükör vize.~Beszélj,
26 4| vérpiros, sötét ütem. ~Tüdőm se bírja. Nyomban éj lesz,~
27 4| fönn még álmos csillag se reszketett,~és sebbel-lobbal~
28 4| családdal.~És alázatosan mit se kérek,~földre görnyeszt
29 4| ahol fény sincs és dal se, senki,~valami koldus-bús
30 4| elhitesse, hogy még most se sejti. ~Ám a szoba kigyúlt
31 4| mosolyától,~és látta Őt, ki rá se nézett - távol -~de gondolatba
32 4| Bejönne a cseléd.~És le se hunyni a szemem.~
33 5| unokáját,~s mikor a fák, füvek se látták,~sürűn esőztek könnyei. ~
34 6| ilyent nem olvassz könyvbe se. ~Aranyt visznek az angolok~
35 6| Gurul - nem látja senki se -~a yankeek új kriszkindlije. ~
36 7| varjak. ~A szívem semmire se vágyik,~és ríkatom~az őszi
37 7| honi holdam, pénzem meg se tartom,~a szájam áldás és
38 7| régi, rút~emlékeken. ~Egy se tudja,~hogy mi bántja,~mit
39 7| szó,~a sírba, tán még ott se jó. ~Jaj, úgy szeretnék
40 8| hálószobáját nézi csendben~s szeme se rebben. ~Mondd, mit tudsz
41 8| Hitetlen én, ki senkibe se hittem,~beléd fogódzom és
42 8| megyek feléd, halál,~s már ki se ejtem nevedet. ~Ifjan beh
43 8| megyek feléd, halál,~s már ki se ejtem nevedet.~ ~
44 8| nem őrület, lidércnyomás,~se feketeség, se derű.~Csak
45 8| lidércnyomás,~se feketeség, se derű.~Csak egyszerű. Oly
46 8| hogy a kongó mezőn senki se láthat,~ sötét dalok
47 8| fekszel a szemétben,~vagy mit se várva, ifjan és setéten~
48 8| mint néma ház~s már ki se nézek ablakán. ~Már ki se
49 8| se nézek ablakán. ~Már ki se nézek ablakán,~ezen az átkos
50 8| nincsenek arany kalászok,~se víg pipacs. Mind elhervadt,
51 8| olyant, amit mi álmodni se tudnánk,~mély téli esten,
52 8| mit írjak én? ~Száz év se kell,~még annyi se, száz
53 8| Száz év se kell,~még annyi se, száz év se kell,~sírunkon
54 8| kell,~még annyi se, száz év se kell,~sírunkon a szél énekel. ~
55 8| segélysikoltás,~mely ki se hat a tűzön-poklon át,~mint
56 9| fölebb-fölebb, alább,~semmit se tudva állanak,~fejem fölött,
57 9| szól a visszhang és szivem se szól,~csak ők kacagnak még,
58 9| mért e fájás,~hogy a szám se tud beszélni s száj helyett
59 9| óriási gúlánk,~bár meg se látják e kor Fáraói. ~Én
60 9| csönd?~Ah iszonyú.~Még légy se döng,~nem rág a szú.~Kisértetes~
61 9| mindenki rég.~Nincs senki se,~ki itten él,~a csönd szive,~
62 9| tud szólni így a múltról,~se pókhálós könyv, mely bölcs
63 9| Ő kiáll a sorból,~és azt se tudják később, hova lesz. ~
64 9| veszem? ~Azóta nem volt se reggel, se este,~se dél,
65 9| Azóta nem volt se reggel, se este,~se dél, se délután,
66 9| volt se reggel, se este,~se dél, se délután, csak egy
67 9| reggel, se este,~se dél, se délután, csak egy idő volt:~
68 9| óriás,~és nem segíthet ő se már terajtad.~Mert csak
69 9| Ezt még sose láttam,~akkor se, hogyha hajnali vonathoz~
70 9| emberek, kis gyilkosok.~Egyik se rosszabb és egyik se jobb.~
71 9| Egyik se rosszabb és egyik se jobb.~Bizony mondom, testvére
72 9| elkalaúzoltak, hova már a madár se röpülhet. ~Utca nyilott
73 9| szomorúságból: a kalangya.~Észre se vett, amikor bejutottam
74 10| a világ,~s Isten kezében se reszketett úgy~sáranyagod,
75 10| büszkén, átkozottan,~vissza se nézve.~Ó e magány a régihez
76 10| Francia lány~Még meg se láthattál,~még észre se
77 10| se láthattál,~még észre se vehetted,~hogy észrevettelek,~
78 10| villamosban~nem akar senki se~helyet adni.~Csak áll s
79 10| szivünkben a jóság. ~Beszélni se tudsz már arról, ami érdekel,~
80 10| megyek,~nem ég a lámpa, tűz se világít,~szemétbe kapirgál,
81 10| és mások életét,~s akkor se gondol erre, mikor dübörögnek
82 10| édeset,~s nem tudtam menni se jobbra se balra.~De olykor,
83 10| nem tudtam menni se jobbra se balra.~De olykor, ha este
84 10| és az embereknek. De ez se segített.~Akkor daloltam,
85 10| Emberek ők mind, nincs egy se, ki ne volna érdekes, vagy
86 10| mondom, nem lenne~unalmas se talán.~De minek maradjak,~
87 10| Ha már megszokták és rá se figyelnek,~ha alszanak is,~
88 11| Emberek ők mind, nincs egy se, ki ne volna érdekes, vagy
89 11| mondom, nem lenne~unalmas se talán.~De minek maradjak,~
90 11| Ha már megszokták és rá se figyelnek,~ha alszanak is,~
91 12| sosem kimélni a könnyet se, vért se,~a semmibe rikoltani
92 12| kimélni a könnyet se, vért se,~a semmibe rikoltani szavad, ~
93 12| hallanak tán, ám ne menj azért se,~számodra itt még munka
94 12| nem kérve semmit és semmit se várva:~ezek a te igaz testvéreid, ~
95 12| veszhetünk el, minket kard se sérthet,~nincs semmi sem,
96 12| a kezdet s a vég. ~Nekem se fáj, hogy mindent, ami szép,~
97 12| alkuszom én semmiféle rúttal,~se a labdákért ordító tömeggel,~
98 12| labdákért ordító tömeggel,~se számarányokkal, se Hollywood-dal.~
99 12| tömeggel,~se számarányokkal, se Hollywood-dal.~Tőlem locsoghat
100 12| enyém a század rongy bohóca,~se a felhőkbe zörgő, bamba
101 12| múltat jelenné,~ hogy itt se légy és megmaradj,~a végeset
102 12| A gazdasági válság "őt se hagyja~közönyösen". Sopánkodik
103 12| bágyadt. Izgatott~napokon azt se tudja, hogy ki volt~az apja-anyja,
104 12| egyforma és így senkihez se szól.~Ó Éva, Éva, régi,
105 12| érdeme.~Máskép vele a fene se törődik~és ez dühíti egyre
106 12| hogy mit jelent.~Még bús se vagy. Csak józan és figyelmes.~
107 12| semmi. ~Ne mondd te ezt se, azt se,~hamist se és igazt
108 12| Ne mondd te ezt se, azt se,~hamist se és igazt se,~
109 12| te ezt se, azt se,~hamist se és igazt se,~ne mondd, mi
110 12| azt se,~hamist se és igazt se,~ne mondd, mi fáj tenéked,~
111 12| tenéked,~ne kérj vigaszt se.~Légy mint a fű-fa, élő,~
112 12| hozza néked abból. ~Semmit se lát, ha táncol~fényes vizek
113 12| friss gyerekszem,~tündért se látok, nem verekszem.~Jobb
114 12| bárgyú.~Nem kellenek ők se, kik titkon az éggel~rádión
115 12| mint egy fakír, lélegzetet se véve.~Nem is mozdul már
116 12| ráalélni,~engedni szépen, mit se tenni,~csak fájni így és
117 12| ajkadon, és hazug~vigaszt se súgsz te. Mint a csodálatos~
118 12| Ha fújt a szél, még át se cikázhatott~a gondolat,
119 12| most sem él,~s mint fán se nő egyforma két levél,~a
120 12| egyforma két levél,~a nagy időn se lesz hozzá hasonló. ~Nézzétek
121 12| Keresheted őt, nem leled, hiába,~se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,~
122 12| nem leled, hiába,~se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,~a
123 12| hiába,~se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,~a múltba sem és
124 12| dermedt-néma szobra.~Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.~
125 12| Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.~Hol volt,
126 12| kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.~Hol volt, hol
127 12| van,~annak, kit nem lelek se most, se holtan.~Bizony
128 12| kit nem lelek se most, se holtan.~Bizony ma már, hogy
129 13| ibolyát kerestem,~még fenn se volt a hajnal,~aztán csokorba
130 13| Olyan alélt, hogy semmit se akar,~a napba bámul búsan
131 13| Ne hangozzék még rezzenés se.~Legyen ez a királyok érkezése,~
132 13| elmegyek. ~Nem látom őket, ők se engem.~ Lecsókolom vak,
133 13| hazug,~hogy még a könnyeim se lássák,~ amint bezárom
134 13| ki megszokta, hogy már rá se néznek.~Télen pedig, dér-esős
135 13| viszketett a talpa,~hogy meg se rikkant még a csengetyű.~
136 13| homályos árnyak öbliben,~maga se tudja, hol pihen. ~Ki a
137 13| tudsz beszélni és rájuk se nézni,~mert lélek van az
138 13| látszik a fészek,~mit észre se venni, hogyha visongnak~
139 13| udvarházról ~Gentry, ám még fél se: fertály~hejehujáz egyre
140 14| elenyész,~E röpke élet más se nékünk,~mint egy örök, nagy
141 14| sem~szerettek egykor - én se téged. ~Mért ismerém meg
142 14| égett.~Nincs már könyűje,~se csókja, bókja,~régen kifáradt~
143 14| takarjatok be, hogy senki se lásson,~violaszemetek legyen
144 14| Száz év se, és dalol a szél...~Száz
145 14| dalol a szél...~Száz év se, és dalol a szél,~fütyöl
146 14| eggyel kérkedett,~száz év se és dalol a szél,~röhög a
147 14| életet, egy gyereket,~száz év se és dalol a szél,~fütyöl
148 14| úrinő. Mária~egy lágytojást se főz meg. Mária~sok altatószert
149 14| mindig ráér. Mária~semmit se tud, csak mindent. Mária~
|