Rész
1 1| lázasan remeg:~megértem, mit tesz e beszéd,~ráhajtva
2 1| mind -~csak én nem értem, mit jelent e hang. ~S tükörbe
3 1| távozom a titkos másvilágba,~mit mondotok remegve majd nekem,~
4 1| csodálatos, leomló,~ mit hordoz hátán itt e föld. ~
5 1| elmondtam, ó rejtélyes asszony,~mit szenvedtem titkon miattad,~
6 1| de ajkaink dadognak...~Mit is lehet beszélni~ két
7 1| Hozzája lépett s kérdé: "Mit keressz te?"~És Dante lelke
8 1| a lázas tömeg kavargott,~mit részeggé tett a tavasz.~
9 1| kérdés ég a szemibe:~"Vaj, mit keres ez átkozott e bolygón,~
10 1| csörgő lomb szállt az erdőre,~mit a futó szél felkavart.~Egy
11 1| vészes rohammal szállnék, mit sem óva,~a törpülő árnyékvilág
12 2| egyszerre elsötétül,~rám gondol, mit csinál a kis beteg? ~A béke
13 2| nevetett.~Hogy nevetett.~Mondd, mit akarhat tőlem Ő,~miért fél
14 2| vagy egy parasztfiúcska, mit tudom.~Úgy elmegyek, hogy
15 2| koporsó. ~Csak nézem egyre, és mit úgy szerettem,~egy képet
16 2| vér, a vér. ~A nő szól: ~Mit énekelsz? Kivel beszélsz
17 2| Kivel beszélsz megint?~Mit lát szemed az üres levegőbe?~
18 2| szemed az üres levegőbe?~Mit énekelsz? Miért siránkozol?~
19 4| kisgyerek olykor arcomba bámul,~mit nézek oda? És a csend kiszáll,~
20 4| családdal.~És alázatosan mit se kérek,~földre görnyeszt
21 4| résén lassan kicsurog. ~Mit ér e kéz, mely álmatlan
22 4| találja a végső megoldást?~Mit szemeim, a gyönyör gödrei,~
23 4| szemeim, a gyönyör gödrei,~mit a fejem, ez ólmos nehezék,~
24 4| szabadult rab régi szégyenét?~Mit ér, mit ér a százszor becstelen,
25 4| régi szégyenét?~Mit ér, mit ér a százszor becstelen,
26 4| százszor becstelen, mondd,~mit a szivem, ha a verése kín?~
27 4| bűnöm bimbóit, sajgó sebeim.~Mit ér karom, ha többet nem
28 4| dolgozom vele és áldozok,~mit érek én, mit az egész világ?..." ~
29 4| és áldozok,~mit érek én, mit az egész világ?..." ~Ezt
30 4| szobába megy~Már tudta, mit a másik tudni nem mert,~
31 7| néztem volna rája,~hogy mit mond papos és szigoru szája,~
32 7| cigarettám. ~Üres kezekkel mit akarjak?~Csak sírni jó.~
33 7| ajtókat.~S kinyitom az ajtót, mit elfeledtem. ~Kit megbántottam,
34 7| se tudja,~hogy mi bántja,~mit akar? ~Kóc a fésűn,~a fejükben~
35 7| kell - nincs kéz a világon~mit így szorítanék, egy kézre
36 8| tudnak egész idegennek.~Mit eldalolok, az a bánat~könnyekbe
37 8| keresgél,~hogy jaj, valaha mit akartam.~Mert nincs meg
38 8| szeme se rebben. ~Mondd, mit tudsz erről, mindennek tudója,~
39 8| fekszel a szemétben,~vagy mit se várva, ifjan és setéten~
40 8| Jaj, merre nézzek?~Jaj, mit rebegjek?~Jaj, mit hazudjak? ~
41 8| Jaj, mit rebegjek?~Jaj, mit hazudjak? ~Jaj, tán loholjak?~
42 8| szorítom ájult homlokom. ~Mit sírjak én?~E vad kornak
43 8| sírjak én?~E vad kornak mit sírjak én?~Mit jajgassak,
44 8| vad kornak mit sírjak én?~Mit jajgassak, mit írjak én? ~
45 8| sírjak én?~Mit jajgassak, mit írjak én? ~Száz év se kell,~
46 8| ismérem őket,~én tudom, mit csinálnak,~én tudom, merre
47 8| merre laknak,~én tudom, hogy mit esznek. ~Bujakór koszorúzza~
48 8| magyar harmat,~sárba hull. ~Mit bánják ők? Nevetnek ők,~
49 8| Belőlem majd bús lobogó lesz,~mit összetép idők viharja,~emlékemet
50 8| aki sír a földön.~és most, mit kaptam tőle kölcsön,~az
51 8| Belőlem majd bús lobogó lesz,~mit sárba dobnak, elfelednek,~
52 9| a sötét falombban.~Jaj, mit tudtuk, három diák, az este,~
53 9| volna mindig menni, menni,~mit is sejtettük, hogy ez itt
54 9| állanak. ~Ki nézte meg, mit rejt szobájuk árnya?~Ki
55 9| hogy régi-e a hangja. ~Mit járok erre még? Azok már
56 9| miért zúg úgy a vérem~és mit jelentek ember, ember, én. ~
57 9| ember, én. ~És kérdem tőlük, mit jelentetek,~ti fogható,
58 9| ködben, mélypiros sebek közt.~Mit tudta a kultúr, fekélyes,
59 9| messzeség őrültje, Sziriusz. ~Mit hallasz itt? Az álmot hallod
60 9| ismeri itt a fiú az atyját.~Mit tudják ők, hogy hol van
61 9| lehet azt soha kőre róni,~mit szenvedünk, kik építjük
62 9| csaló,~hogy van egy út,~mit hinni kell,~s a bút, a bút,~
63 9| ága, lombos és gyümölcsös,~mit is akar? ~A sors vagyok,~
64 9| jövőnek.~Legyen tiéd a föld, mit megtagadtam,~az ősi birtok
65 9| kórházban, várakozva,~hogy mit hoz a jövő. Fehér köpenyben~
66 9| kissé nagyba játszom,~de mit törődik véle, mondja ki.~
67 9| évekig megszokni sem lehetne,~mit perc alatt kellett megérteni. ~
68 9| a vad öröm,~a végtelen, mit a halál fogant,~és láttam
69 9| csöndesen borongok,~hogy mit izennek énnekem~a Kosztolányi-csontok? ~
70 9| mélyből~lesve figyelnek rám. Mit akartok a bús pihetőtől?~
71 9| akartok a bús pihetőtől?~És mit akarsz nagyapám, ki könyekre
72 9| hogy istentelen lerontsák,~mit szívből, agyból raggatott
73 10| elfelejted, hogy délben mit ettél,~kivel beszéltél tegnap,
74 10| szegények még most is tudják,~mit mondtál te nekik öt évvel
75 10| üzletember,~nagyralátó fajankó, mit műveltem?~Gyűjtöttem volna
76 10| Nyomorultul fekszik.~Szegény.~Mit tegyek?~Mit beszéljek hozzá?~
77 10| fekszik.~Szegény.~Mit tegyek?~Mit beszéljek hozzá?~Ugráljak-e
78 10| mondja: semmi.~Ha kérdezem, mit akar, azt mondja: semmit. ~
79 10| kulcslyukakon,~meglestem, mit csinálnak egészen magukban.~
80 10| senki más nem érzi azt, mit én érzek.~Sajnáltam magamat,
81 10| lapjára, magamat ijesztve:~"Mit gondolsz te felőlem, ki
82 10| szívdobogás. ~Találgatom, mit hoz nekem,~hiszek benne,
83 10| nemsokára tenyerükkel érintik,~mit akar ez az emberi förgeteg,
84 10| falánk gyomornak legyen mit enni és inni. ~Aztán a villamosok
85 10| vidámak a fényben.~Jaj, pedig mit ettek?~Csontot, húst, agyvelőt,~
86 11| szívdobogás. ~Találgatom, mit hoz nekem,~hiszek benne,
87 11| nemsokára tenyerükkel érintik,~mit akar ez az emberi förgeteg,
88 11| falánk gyomornak legyen mit enni és inni. ~Aztán a villamosok
89 11| vidámak a fényben.~Jaj, pedig mit ettek?~Csontot, húst, agyvelőt,~
90 12| iszonyú zene -, ~aztán mit írsz, ha sorsuk írva van
91 12| ellene?~de hát hova mehetnél? mit akarnál?~mi érdekelne még,
92 12| érünk, amennyit magunkba,~mit nékem a hazugság glóriája,~
93 12| hazugság glóriája,~a munka.~Mit a csaló próféták csácsogása,~
94 12| megváltani.~Csak ezt imádja. Mit neki család,~mit gyermek
95 12| imádja. Mit neki család,~mit gyermek és mit árva asszonya,~
96 12| neki család,~mit gyermek és mit árva asszonya,~olyan goromba
97 12| Minden zajról tudod, hogy mit jelent.~Még bús se vagy.
98 12| buzgót,~kinek a mély kell. ~Mit hoz neked a búvár,~ha fölbukik
99 12| Tudjuk mi rég, mily könnyű~mit mondanak nehéznek,~és mily
100 12| és mily nehéz a könnyű,~mit a medvék lenéznek.~Ó szent
101 12| lehelsz,~megrémülök: ez az, mit szeretek?~Ezt a ziháló,
102 12| hogy percekig nem fáj, mit régi heg fed,~s nézed magad,
103 12| eldobni nem lehet, ~és - mit tehetsz? - mint szennyes
104 12| Elment az élet innen - mit keressük? -~nincs, ami van
105 12| ki tartja számon, hogy mit szenvedünk?~ ~
106 12| ráalélni,~engedni szépen, mit se tenni,~csak fájni így
107 12| fekhetem,~nem alhatom.~Mást mit tegyek?~Hát hallgatom. ~
108 12| tördelem~a két kezem,~hogy mit jelent,~nem kérdezem. ~Nem
109 12| Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél~ezen a földön,
110 13| Most is érzem azt a bút, mit~reggel, ahogy útra keltem. ~
111 13| gondolkozom: való-e ez, vagy~álom, mit az agy láza költ? ~A nép
112 13| széjjelszakítani. ~Tekintetét, mit olykor porba hullat,~
113 13| hol láttam őt? Ki ő? És mit csinál?~Töprengve gondolkodtam
114 13| csendben teát kavargat.~De mit tegyek? Úgy fáj az élete,~
115 13| helyről, és nyoma veszett.~Mit tett e közben? Isten tudja
116 13| kriptakulcsa életemnek,~ mit nem találok meg soha. ~Azóta
117 13| segített,~nem értettem, mit olvasok már,~csupán az arcát
118 13| fákon látszik a fészek,~mit észre se venni, hogyha visongnak~
119 14| s nékem~Dald el azt, mit egykor... régen. ~4 ~Sárga
120 14| Lett egy rövid napnak,~De mit is érne a~ Sírás-rívás,
121 14| habpárna selymén szunnyadó arc,~mit angyalok fényszárnya ó,~
122 14| Gyulai úr, költő uram!"~- Mit háborgatsz engem ugyan?~"
123 14| hervadunk, miként a fű,~mit a kaszás vígan levagdal,~
124 14| nyugodt,~ha nagy csapás, mit ér, ha megtudod? ~1905 ~ ~
125 14| kerültem e talányvilágra,~mit mond fölöttem e sok csillagábra,~
126 14| hervad el szivem,~s látom, mit építék régente, már rom. ~
127 14| pénzét, alkudozva, félve,~mit fillérenként tett az árva
128 14| Ott elrebeghetem,~hogy mit kivánok,~csupán neked nem -~
129 14| vonz a nőhöz,~egy bús vágy, mit mindenki titkon őröz.~Láztól
130 14| téli éjjel~ Ha sirtam, mit csinál a tenger?~Most itt
131 14| látja csak, s nem tudja mit jelent,~ hogy porba
132 14| röhög a szél fejünk felett. ~Mit is hagyok itt - - -~egy
133 14| Átadta a telefont,~mit lombokkal telefont. ~Ősz ~
134 14| Tiziánnak.~Azt a sok jót, mit köszöntök~ti ciánnak.~Mit
135 14| mit köszöntök~ti ciánnak.~Mit tegyek hát? Megsugom egy~
136 14| megfékezed. ~* ~Emlékezet,~mit abbahagytam, a csókot, a
137 14| agg póttartalékos sóhaja ~Mit ér, mit ér két félteke,~
138 14| póttartalékos sóhaja ~Mit ér, mit ér két félteke,~ha lóg az
139 14| hyperacid.) ~* ~Éld át azonmód, mit a sors hoz:~ne fűszerezd,
140 14| Évezredekből fölcsapó aróma,~illat, mit a multak varázsa ó ma:~Róma. ~
141 14| kezdő~fiúcska, ki nem érti, mit jelent~a szárnyas zeneszörny,
|