Rész

  1    1|           nyögve vesszen el,~és szó ne keljen boldogságom ellen. ~
  2    1|     lebegjen a felejtés bűvkörén,~s ne bántson a bűn, a sár és
  3    1|             prüszköl a tüzes vasút.~Ne félj, ne félj, borúlj reám
  4    1|             a tüzes vasút.~Ne félj, ne félj, borúlj reám szelíden,~
  5    1|        suttogás,~halk síri nesz... ~Ne nézz ki az árnyfödte ablakon!~
  6    1|      szörnyü búdba~kardodra csapva: Ne bántsd a magyart!~ ~
  7    1|       altatót~     az est óráin át.~Ne lássák a bú ciprusát,~higgyék,
  8    1|       egészen,~hogy kandi népek meg ne lássák~kevély szivem véres
  9    2|             el néha kissé:~Jaj, meg ne tudja ez az árva gyermek,~
 10    2|       versailles-i kertek,~jaj, meg ne tudja és ne lássa őket,~
 11    2|        kertek,~jaj, meg ne tudja és ne lássa őket,~ne lássa fényük
 12    2|             tudja és ne lássa őket,~ne lássa fényük és ne hallja
 13    2|            őket,~ne lássa fényük és ne hallja hangjuk,~a magyar
 14    2|           beteg gyereknek,~hogy meg ne tudja, élete nem élet,~és
 15    2|             született meg.~Jaj, meg ne tudja, hogy hiába minden,~
 16    2|       cicánk s a vén szelindek,~föl ne keltsük - csitt - e sok-sok
 17    2|             a sóhaj,~jaj, várjatok, ne még.~És lombtakaróval~takarja
 18    2|       komoly koszorúd. ~A nő szól: ~Ne sírj, ne sírj. Ah, én nem
 19    2|     koszorúd. ~A nő szól: ~Ne sírj, ne sírj. Ah, én nem értelek,~
 20    2|            halál, a jaj s a bánat. ~Ne sírj, ne sírj. Ah, én nem
 21    2|            jaj s a bánat. ~Ne sírj, ne sírj. Ah, én nem értelek.~
 22    4|        mostan elsiratlak.~          Ne félj, ne félj. Ne légy oly
 23    4|      elsiratlak.~          Ne félj, ne félj. Ne légy oly halavány.~
 24    4|                   Ne félj, ne félj. Ne légy oly halavány.~Hisz
 25    4|           ősi ház~a félelemtül. ~De ne ijedj meg, jöjj elém szelíden,~
 26    4|            s fehér,~zárj a karodba, ne keresd a szívem,~melyet
 27    4|            a csillag is fenn.~De te ne félj, aludj csak, édes, -~
 28    4|         csokrod hajnalra kész lesz.~Ne félj, ne félj, aludj csak,
 29    4|        hajnalra kész lesz.~Ne félj, ne félj, aludj csak, édes. ~
 30    7|     tébolyogj még és vigyázzál,~meg ne hűlj. ~És ha könnyű és ha
 31    7|         régi bútól, fájdalomtul~meg ne halj.~ ~
 32    7|       Hurrázzatok e nyári hajnalon,~ne hagyjatok ködökbe hajlanom. ~
 33    7|         hozzája gyengéd. ~Jó Puska, ne feledd, hogy gyermekpuska
 34    7|        gomolyán, lángoló özönben,~s ne rezzenjen meg a haragos
 35    7|          esdünk, ifjak, a pokolban,~ne lássatok a jó Ábelbe Káint. ~
 36    8|             nő portréja~Csitt - fel ne keltsétek. Hisz alszik,
 37    8|            ott a tengeren túl,~hogy ne legyen rongyember soha többet,~
 38    9|         telt néki többre,~     eget ne vívj, mély kútakat ne áss.~
 39    9|          eget ne vívj, mély kútakat ne áss.~Sötéten nyújtom ezeket
 40    9|        költő, az időre dörgök,~hogy ne rohanjon, ~s úgy láttatlak
 41    9|          tovább - a lázzal,~hogy el ne késs, mert vágtat a halál,~
 42    9|         attól függne élete,~hogy el ne vétsem. Akkor azt kívántam,~
 43    9|          lássam a valót, majd, hogy ne lássam.~Jaj, doktor úr,
 44    9|           mienk,~csak megmaradna és ne lenne rosszabb,~csak változás
 45    9|             rosszabb,~csak változás ne jönne, az a vad~és gyors,
 46    9|             torkomban nyeltem, hogy ne lássa senki,~s csak félszememmel
 47    9|     küszöbön lehúzom a gyűrűm,~hogy ne lássátok, mily szegény vagyok. ~
 48    9|        álmatlan, éber neuraszténia.~Ne engedd, hogy istentelen
 49    9|            vannak tőlem és igémtől,~ne jöjjenek át soha a falon.~
 50    9|            hittel jár a toll.~Aztán ne haragudj a koldusokra,~kik
 51   10|         megszületett és aki meghal.~Ne félj.~Röpítsd feléje a te
 52   10|     összetöri az emlékedet,~téged. ~Ne hazudj.~Ne halj meg.~Élj
 53   10|       emlékedet,~téged. ~Ne hazudj.~Ne halj meg.~Élj benne.~Ez
 54   10|          hancúzó korunkat.~Hogy meg ne halljad.~Így hagytam el
 55   10|           vannak,~és az ember miért ne értené meg az embert?~Most
 56   10|            szerettem volna, hogy ez ne múljék el,~hanem maradjon
 57   10|         ravaszul ügyelve, hogy rajt ne kapjanak.~Falinaptárunkat
 58   10|           ők mind, nincs egy se, ki ne volna érdekes, vagy nevezetes,
 59   10|              Lelkem, te is, te is -~ne bot és vászon -~légy zászló.~ ~
 60   10|            lanyha békét,~s hogy meg ne unja hűvös, tiszta ékét,~
 61   11|           ők mind, nincs egy se, ki ne volna érdekes, vagy nevezetes,
 62   11|              Lelkem, te is, te is -~ne bot és vászon -~légy zászló.~ ~
 63   11|            lanyha békét,~s hogy meg ne unja hűvös, tiszta ékét,~
 64   12|          Számadás~1 ~Most már elég, ne szépítgesd, te gyáva,~nem
 65   12|         félig így, alkudva oktalan,~ne félj, szamár, ki szenved,
 66   12|       szavad, ~nem hallanak tán, ám ne menj azért se,~számodra
 67   12|       közeledj a szenvedők felé, ~s ne a törtet tekintsd és csonka
 68   12|         vigyázzon életére,~hogy meg ne üsse oktalan fejét.~Ekkor
 69   12|           mint a minden,~te semmi. ~Ne mondd te ezt se, azt se,~
 70   12|              hamist se és igazt se,~ne mondd, mi fáj tenéked,~ne
 71   12|           ne mondd, mi fáj tenéked,~ne kérj vigaszt se.~Légy mint
 72   12|         puha-langgyal,~kérlek, hogy ne feledj el,~és érd be a kalanddal,~
 73   12|      rohannak,~fut az idő, lelkembe ne kutass,~lásd én gyerek szeretnék
 74   12|         ássatok~gyarló valómban meg ne lássatok,~ködként inogjon
 75   12|        szegénynek, megbocsássatok. ~Ne nézzétek karomat-térdemet,~
 76   12| karomat-térdemet,~csak szándokom és ne az érdemet,~mi vérzik és
 77   12|        megtanultam. ~Csak oly unott ne volna minden,~a jó, a rossz,
 78   13|            maradj, bús téli alkony,~ne vond még vissza sugarad!~
 79   13|       zajongni nem tudsz semmiért? ~Ne még, ne még; ordító viharokba~
 80   13|            tudsz semmiért? ~Ne még, ne még; ordító viharokba~és
 81   13|          zokogva~verj bús szivem, s ne kérdd, ne kérdd - miért? ~
 82   13|             bús szivem, s ne kérdd, ne kérdd - miért? ~1906 ~ ~
 83   13|      kesergő Grieg dala. ~De csend. Ne hangozzék még rezzenés se.~
 84   13|              vérben ébredő~Igazság!~Ne várakozz, ujjongva törj
 85   13|          ígéretet~közétek harsogom: Ne féljetek! ~Tüzem, mi úgy
 86   13|       vezess te...~és hogy útam meg ne lássák,~vesd rám gyötrő
 87   13|            titán-nép.~De, félelmes, ne rémíts, mert mi félünk,~
 88   13|        félünk,~igazságos, igazságot ne ossz,~mert ki játékban igaz,
 89   13|            ez a zsold. ~Bús hívedet ne udvarold,~öreg barát, de
 90   13|     lessetek,~oda a lábaim, hogy el~ne essetek.~Odaadom a szájam
 91   13|                  Fohász~Vers, vers, ne hagyj el. Csak most maradj
 92   13|           lóg ki~rongyos zsebükből. Ne nevesd őket.~Tán a halottak
 93   14|            végett~A sorshoz esdek.~"Ne még, ne még!" - kiáltok.~     
 94   14|             sorshoz esdek.~"Ne még, ne még!" - kiáltok.~     Oh,
 95   14|             tőlem, úgy lehet.~"Jaj, ne menj el, bűn a csókja",~
 96   14|              Hogyha tépnek a bajok,~Ne számíts az emberekre.~Hagyjatok,
 97   14|       állítsd meg csendesen~     És ne sírj, leány.~Halkan ülj
 98   14|                                Ó el ne ítéld...~Ó el ne ítéld azt,
 99   14|               Ó el ne ítéld...~Ó el ne ítéld azt, ki élte végén~
100   14|             szerelmem. ~Hát aludj s ne rejtsd e szív,~Hogy majd
101   14|             akkor mondta meg nekem:~ne sírjak, mert szeret, szeret! ~
102   14|        ujjongva zúgtak fák, galyak:~ne sírj szegény, szeret, szeret! ~
103   14|          súgta fű, fa, föld, virág:~ne sírj, ne sírj, szeret, szeret! ~
104   14|           fa, föld, virág:~ne sírj, ne sírj, szeret, szeret! ~3 ~
105   14|           magad...~Légy csak magad, ne fuss az istenekhez,~a végtelenbe
106   14|           tűzláng égethet és ölhet.~Ne hagyja el Isten jóságos
107   14|             első méla akkord ~Kérem ne sírjon: köztulajdon~a lángolás,
108   14|                                     Ne hidd, hogy...~Ne hidd, hogy
109   14|                    Ne hidd, hogy...~Ne hidd, hogy a világ ma boldog,~
110   14|             mennyet és poklot hozá,~ne bontsd föl a levélt, megtudva
111   14|           honnan jövök, s hová mék, ne kutasd,~simíts, ölelj sugárzó
112   14|            száműzött legyek,~ölelj, ne lenne bár drágább ez emlék~
113   14|       éjszakát! ~5 ~Félsz tőlem? Ó, ne félj.~Édes kín a veszély.~
114   14|         sorsa ez.~Légy vad, kevély,~ne félj, ne félj! ~Ugorj hozzám
115   14|          Légy vad, kevély,~ne félj, ne félj! ~Ugorj hozzám közel,~
116   14|     vérpiros gyönyör,~a szenvedély.~Ne félj, ne félj! ~Ma, édes
117   14|              a szenvedély.~Ne félj, ne félj! ~Ma, édes angyalom,~
118   14|            a gyenge seb,~égése kéj,~ne félj, ne félj! ~6 ~Szeretlek,
119   14|            seb,~égése kéj,~ne félj, ne félj! ~6 ~Szeretlek, terméketlen
120   14|       Lidiám, rohanj vadul karomba,~ne hagyj megfagyni ily egykedvüleg,~
121   14|           férgeim,~csiklandozzatok, ne hagyjatok árván,~takarjatok
122   14|              mért nem óhajtod, hogy ne is legyen,~mért nem mered
123   14|              beletörődsz abba, hogy ne is lásd, mint~nem óhajtod
124   14|            XX. században ~Magyar! - ne félj, akárhogy is ugatnak,~
125   14|             a~cigányt! ~Finomkodás ~Ne mondd te: morfinista.~Mondd
126   14|             fecseg-e? ~Karinthyhoz ~Ne búsulj most, inkább rigyess,~
127   14|            azonmód, mit a sors hoz:~ne fűszerezd, ne nyúlj a borshoz. ~* ~
128   14|             sors hoz:~ne fűszerezd, ne nyúlj a borshoz. ~* ~Olykor
129   14|             senki, költő és iró,~ki ne szeresse stílusod,~guláidat
130   14|          tűzzel,~varázskörödből még ne űzz el,~hadd nézzelek rajongva: