Rész
1 1| bámész szemekkel néztem ott alant,~amint a vén bronzcsésze
2 1| néztem rája én,~és átéreztem ott az életem...~Mily semmi
3 1| gondolat futott által velőmön~ott az öröklét hűvös csarnokában,~
4 1| győz hadad véres csatán. ~Ott a napos, poros lapályon~
5 1| szódra várt csak a kegyúr ott, -~s félrelökéd nyomorult
6 1| földön is,~meg sem halál, már ott valál te,~még mielőtt letörék
7 1| s jól tudta már, hogy ott nincsen remény,~a borzalomba
8 1| mert jön az Enyészet,~ott leng elől győzelmi lobogója,~
9 1| harsonáz gyászos zenétek.~Ott jön virágos diadalszekéren~
10 1| nagy óceán azúrját -~és ott se lelted azt az enyhe révet. ~
11 1| lángcsarnokán át~célodhoz értél, s ott ráhullt a béke,~a ciprusok
12 1| barátotok halott?~S míg fekszem ott, deszkák közé gyötörve,~
13 1| és nem törődöm én,~hogy ott hevertek majd a porba másnap... ~
14 1| bevetődtem,~langyos tavasz volt ott - kivül tél -~rózsás parázs
15 1| leszállt az éj, s én ott maradtam. ~4 ~Forró az ágyam,
16 1| dúlt abroszon. ~Menjünk le, ott van az út a pokolhoz;~hűvösszagú
17 1| S a láz tüzében láttam ott~amint a szétdúlt, forró
18 1| visszhangja annak.~Az ember áll ott, álmosan tekintve,~a könnyü
19 1| vágyó bolt vadul hörög,~s ott áll a kórós pusztán két
20 1| Benn vacsorálnak... nincs ott kedv, mosoly,~tompán csörög
21 1| Szekerek a holdfényben~Látod ott az éjszakán?~Négy szénás-szekér~
22 1| horpadt, de gőgös homlokát;~ott búg, süvöltöz a hajósip,~
23 1| Mátyás király, a Bécs-verő,~ott a lépcsőfal, ősi csarnok,~
24 1| inog.~Pár árva virág remeg ott a gyöpön,~bús szára lehajlik,
25 1| enyészni csöndes ágyba,~ ott túl a fájdalmat nem érezed." ~
26 1| susogja: mi messze lehet! ~Még ott a pohár, miből a bucsun
27 1| bucsun ittam,~még lábnyomom ott van az utcaporon,~még érezem
28 1| Miért kacagtok vídor ifjak~ott a vidám pohár megett?~Nem
29 1| mert érezem, jön a halál.~S ott a nehéz tivornyagőzben~borzongva
30 1| rátok bíztam hatalmas vágyam ott...~Ó, csillagok, vezérlő
31 2| nyugodt. Nehéz bundája ott lóg,~prémét szelíden prémezi
32 2| kertekben, ablakom alatt,~ott lázadoztok ti ijesztve,
33 2| az ónszinű ég,~a lelkem ott járt a sírok között,~s a
34 2| itt a vízen, hopp, most ott a földön,~ hipp-hopp
35 2| néki altatót. ~Az asztalon ott a feketekávé.~Egypár kenyérhéj,
36 2| Ott az a vén, vidéki gyógytár.~
37 2| a vén, vidéki gyógytár.~Ott az a vén, vidéki gyógytár.~
38 2| eltemették~egy zöld ládába, ott tavaszig sírtak,~s nyomukba -
39 2| Milyen lehet az élet ott kivűl?~Milyen lehet az élet
40 2| kivűl?~Milyen lehet az élet ott kivűl? ~Csak néha jönnek
41 2| fekete az ablak. ~Ki itt, ki ott. Az élet olyan olcsó.~A
42 2| mozdonyra, póznadrótra,~ott az öröm, ott a világ talán.~
43 2| póznadrótra,~ott az öröm, ott a világ talán.~De itt maradok
44 2| hipermodern" költő kedveséhez.~Ott vannak még a nyártól züllött
45 2| kávéház, fázó, néma néppel,~ott meg az irodalmi emberek,~
46 3| asztal szövetjén,~ ott ugrik a véletlen, mint a
47 4| is,~melyet ezüsttárcában ott felejtett.~És várták őt
48 4| lassan megállanak,~s ők ott dobognak a szivünk alatt,~
49 4| egyszer végre visszatérek~és ott maradok mindörökre nálad.~
50 4| Innen a szobámbul~Ott szemben laknak. Egy zöld
51 4| És a csend kiszáll,~és ott lebeg riadt tekintetem,~
52 4| erjedt bort tipor. ~Nézd: ott a betegek, hosszú menetben,~
53 4| jártam? Nem tudom már.~De ott volt sok tisztes személy,~
54 4| lihegtek tiltott kéjekér.~Ott volt a véres szemü Bacchus,~
55 4| asztalfőnél hosszú frakkban~ott ült az ördög. ~Egy kövér
56 4| halál nyögései.~Beteg feküdt ott. Gyertya égett,~a téli reggel
57 4| csodája! -~valóra válva~ott állt a kálvintéri rendőr~
58 4| kitárult a ködös titok:~ott voltak a fán kusza rendben~
59 4| ballagsz a bús avaron által,~s ott találkozol a verseimmel,~
60 4| élő ismeretlent. ~Hogy ott, ahol fény sincs és dal
61 7| a szó,~a sírba, tán még ott se jó. ~Jaj, úgy szeretnék
62 7| bolyongani, kivert ebül. ~Ott, ahol senkise tanyáz,~bámulni,
63 8| fejére. ~Mert azt akarta, ott a tengeren túl,~hogy ne
64 9| segítsen az életen,~varázsszer ott fönn sem terem~a bűvös Budapesten. ~
65 9| Tovább.~Amerre nézel, itt és ott, a fák.~Zsongítanak, altatva,
66 9| Már néha ott ülök velük~Már néha ott
67 9| ott ülök velük~Már néha ott ülök velük.~Enyém boruk
68 9| csillag-milliók.~Itt kívül is, mint ott benn, a titok. ~Közelbe
69 9| redakcióból,~úgy sírtam ott a Ferenc József-hídon.~Eszembe
70 9| csakazértis,~ a rózsa mellett ott legyen a kard.~Van még néhány
71 9| mert nincs egyéb. Jobbjában ott az élet,~ és a baljában
72 9| élet,~ és a baljában ott van a halál.~ ~
73 9| felett.~Amerre jártak ők, ott a titok volt~és a Kelet,
74 9| oly elhalón~veted, hogy ott~alig tenyész,~csak rárogyott,~
75 9| eléd borul,~te csorba gömb,~ott csöndesen~széjjeltekint,~
76 9| éjszakáimon. ~ De virradatkor~ott álltam a kórházban, várakozva,~
77 9| játékosboltba mentem,~s bámultam ott a tarka holmikat.~Az ócska
78 9| meglátni, s mégse mertem. ~Ott künn az élet ment tovább
79 9| sok~gyerekkel.~Szájunkon ott az álom csókja még,~de hívogat
80 9| jöjjenek át soha a falon.~Ott túl úgyis az utca van, az
81 10| kisfiuk fejét,~ki azóta~ott porlad a tabáni temetőben. ~
82 10| fölmennék, talán~örökre ott maradnék.~ ~
83 10| jöhetett volna.~Mégis jobb volt ott. Égni, egyedül is,~mint
84 10| is,~mint eleven fáklya. Ott valami érzett~belőle, igéret,
85 10| idegen világ is,~ő volt már. Ott volt már az ő távolléte.~ ~
86 10| a szívet, a csontot?~S ott a halasnál, a gömbölyű kádban~
87 10| víg,~régi szemed, befagyva ott a jégben,~a jég alatt lenn.~
88 11| a szívet, a csontot?~S ott a halasnál, a gömbölyű kádban~
89 11| víg,~régi szemed, befagyva ott a jégben,~a jég alatt lenn.~
90 12| aludni. Nézed a szobádat~ott a sötétben. Lassan eltünődöl~
91 12| csöndesen kimentem~az őszi éjbe. Ott az ég alatt~vad vágy fogott
92 12| barna és langyos homályban.~Ott künn eső zuhog. Családi~
93 12| Ajtót nyitunk, s egyszerre ott az örvény,~lábunk alatt
94 12| reggel füstjén szerteszét,~s ott, hol zabáltunk hajdan éhgyomorra~
95 12| óla. ~De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég,~valami
96 13| gyógyszertári friss szag. -~Ott újra más újság akad:~egy
97 13| gyászos éneket. ~Az égen ott az alkonyati fátyol,~szegény,
98 13| Sápadva haldokol a lámpaláng.~Ott áll az ágyam koporsó gyanánt,~
99 13| egy borfoltos asztal áll,~ott lakomázik a sötét halál. ~
100 13| Mozart beszél. ~S halljátok ott? Hogy tornyosul kavargva~
101 13| riaszd fel őt, hogy mindig ott lebegjen~az én komor, éjfélsötét
102 13| az élet!~Holnapra már tán ott leszek alul,~s ti így ragyogtok
103 13| sietve zárom a kaput,~hogy ott maradjon, mind a szépség,~
104 13| mélyen. ~Ó, itt a semmi s ott a minden,~túl, túl az ajtón
105 13| s töprengve gondolkodtam ott magamban,~hol láttam őt?
106 13| Most néma ő is. Fekete. ~Ott nyugszik önmagába zárva~
107 13| fájni kezdett. ~Úgy ültem ott, hamut kaparva,~kihúnyt
108 13| élne kisöcsém most~s én ott feküdnék lenn, a föld alatt,~
109 13| Te én vagyok és te vagy ott.~Most elhiszem,~most már
110 13| bűz-pocsolyába,~békák, dögök közé, és ott rekedt meg.~Verték a lovakat,
111 14| mindenem,~temetőben, temetőben,~ott az én helyem.~- - - - - - - ~
112 14| utamba vágtak,~s én sírtam ott, mint a gyerek. ~Kolduskirályként
113 14| Sötétbe bújnak a borongók,~és ott keresnek menhelyet. ~A szenvedők
114 14| eltemetnek - élve. ~Ó, ott helyed azok közt, kik szeretnek,~
115 14| eretnek,~kinek nem érdekes ott semmi hang:~érzed te, ki
116 14| Délután~Az asztalon ott vannak még a morzsák,~a
117 14| Csak álmodom magamba rogyva ott. ~Én nem tudom, élek vagy
118 14| vagy nekem te -~te égi! ~Ott elrebeghetem,~hogy mit kivánok,~
119 14| folyosón tessék leülni.~Van ott egy fék-ülés". ~Ujjgyakorlat ~
120 14| Emlékezet,~hajszolsz a múltba s ott mohó futásom~megfékezed. ~* ~
121 14| Atlasz:~hanyatlasz! ~* ~Ott volt a jószagú~ibolya és
122 14| hogy búdon átláss: -~már ott a gátlás. ~Új rím ~Hogyha
123 14| a haszonnal. ~* ~Láttam ott egy pulykát,~ide-oda bujkált. ~
|