Rész
1 1| tüzes robot,~s azt mondja mind, a lámpa nem setétebb. ~
2 1| tisztább alakba az már mind övé,~s az eszmehonból bágyatag
3 1| hangulat,~mert látom, itten mind mulatnak,~ csak a komédjás
4 1| fáknak köves ugar jut,~s mind kétségb'esve nyujtják égre
5 1| éjjel,~a vasfogós manók mind kínzanak. ~Felhagytam én
6 1| tekintsetek ide!~Így távozunk majd mind a semmibe.~Ez az a seb,
7 1| A többi rám ismer belőle mind -~csak én nem értem, mit
8 1| reggelre már mások vagyunk.~Mind változunk zokogva, vágyva~
9 1| botlunk, bukunk mindannyian.~Mind látomány lenn, ami durva,~
10 1| Győzelmemet rajongva zengem.~Mind győz, aki csatára száll.~
11 1| csomókba hullik,~a lámpalángok mind kihúnynak. ~A mi tüzünk
12 1| ajkad.~Hadd öljem a kínt mind reája.~Ó fojts meg, ölj
13 1| bús titkokat beszéltek mind a fák,~te mosolyogva mondtad:
14 1| életem!~ Nézd, elfogyott mind a rakétám,~egykor enyém
15 1| A mécs virraszt maga.~Mind hallgatunk és hullong szerteszét~
16 1| Itt a jövő vasútat várja mind...~Benn távirógép álmosan
17 1| Kik messze voltak, most mind összejönnek~a percet édes
18 1| reszket,~némák, mogorvák mind az emberek,~a házakon jelző
19 1| pipáznak, vájva ócska teknőt,~mind éles ész, tolvaj, csaló,
20 1| a Marmorán kialszik mind a csillag,~a régi seb sír,
21 1| anyaföld, ~és a halottak mind, mind hazamennek.~ ~
22 1| anyaföld, ~és a halottak mind, mind hazamennek.~ ~
23 1| haladok... De a fű, a virág~mind kérdi: Szegény, emlékszel-e
24 2| éjjel~holdfényben úsztak mind a kertek.~Azon az éjjel~
25 2| Félszeg árnyék-figurák,~mind kevélyek és furák.~Egyik
26 2| rózsafák. ~Sóhajtva várjuk mind az éjszakát. ~Az elsötétített
27 2| és az iszalag,~elhagyta mind, most sír magában,~rí és
28 2| éjbe, láttam.~A rosszleány mind arra künn tanyáz,~hol sáros
29 2| pohárba, esti lakomára.~Mind, mind nevettek, én voltam
30 2| pohárba, esti lakomára.~Mind, mind nevettek, én voltam csak
31 2| szilvalekvárt.~A kerti székeket is mind behozták,~és gyertya mellett
32 2| trombiták. Meggárgyult oboák.~Mind oly titokzatos, síró, fonák,~
33 2| Csak képek.~Az élőkéi mind barnák s nevetnek.~De a
34 2| Sírj, őszi vers... Sírj, mind a két szemem,~sírj, őszi
35 2| sírdogáltak hajnalhasadásig,~mind könnyezett, mind könnyezett. ~
36 2| hajnalhasadásig,~mind könnyezett, mind könnyezett. ~A tó: ~És a
37 2| karját karodba,~s most mind a pompa~a te szegény testedbe
38 4| bánatoknak,~hogy a tánc és a lánc mind elszakad.~Űzött szivünk
39 4| teljes fényben látom őket,~mind, a sírókat és a nevetőket,~
40 4| levegő gyógyító tejét. ~Nézd: mind, és telj be aztán bús malaszttal,~
41 4| Üres kupák. Halotti ágyak. ~Mind itt vagyunk, mind idejöttünk,~
42 4| ágyak. ~Mind itt vagyunk, mind idejöttünk,~kik zörgetünk
43 4| roskadt asztalok alatt.~Mind kornyikált, ivott, dülöngött,~
44 4| Egyszerre csend lesz. Mind tovább osonnak,~
45 4| sárga lánc, kigyófarok,~mind oly kopott, olyan balog.~
46 4| szörnyü emlék -~meghaltak mind az istenek,~a fénykoszorús
47 5| hozzája dőlt,~övéi lettek mind a könnyek,~s ahogy kinyúlt
48 7| Mérgek litániája~Mind szeretem. A titkos zűrzavarban~
49 7| szelídek s szörnyű gyilkosok mind,~olyan kicsik és mégis oly
50 7| túlvilági lángvihar ragyog. ~Mind szeretem. És ők is mind
51 7| Mind szeretem. És ők is mind szeretnek.~Komor nevük imába
52 8| egyik kövér, másik sovány,~mind földbe járuló pogány. ~Nem
53 8| hogy lehet,~hogy őket én mind elfeledtem,~hisz társaim,
54 8| ködfantomok, bús, vézna nép,~mind ismerős és ismeretlen. ~
55 8| darabra,~ s az ébredőknek mind odavetem.~Az első villamos
56 8| kalászok,~se víg pipacs. Mind elhervadt, mi termett.~Vetésem
57 8| a szenvedés, a vassisak.~Mind egyformák ők: az anyák.~
58 8| rímek~Reménytelen,~ki él, az mind reménytelen,~csak könnye
59 8| könnyet ont,~egyforma lesz, mind görbe csont. ~A katona,~
60 8| Reménytelen,~ki él, az mind reménytelen,~csak könnye
61 8| tisztán. ~Mert odaadtam mind a kincsem,~szivem jobbik
62 9| Nyájas, bízó baráti arcok ma mind vigyorgó koponyák.~Süket,
63 9| a nagydiák már eltünt, mind a három.~Az első az, aki
64 9| nyári koraestén, hogy még mind vacsoráznak,~meginnék asztalomnál
65 9| járok erre még? Azok már mind alusznak,~kik álmosak voltak
66 9| Közelbe vannak. Szinte mind elérem~a régi rejtélyt az
67 9| Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most~Lásd, kisfiam,
68 9| most~Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most,~ legyen
69 9| bámultam, két óra tájt.~Mind aludtak, langyos éj volt,
70 9| űrben~óriás, zúgó robajjal mind ijedve vágtatunk,~én, ki
71 9| most a déli csönd alászáll,~mind telhetetlen, részeg, beteg,
72 9| ujjongva, élet.~Mi elveszünk mind. Én is cihelődöm~és csomagolom
73 9| föld alatt. ~Az ablakokat mind bezártam,~s úgy ültem a
74 9| várnak. ~Az életet dicséri mind,~s a sírjuk tőle áldott,~
75 10| Csomagold be mind~Csomagold be mind, ami volt,
76 10| Csomagold be mind~Csomagold be mind, ami volt, ami régen~volt,
77 10| ami régen~volt, ami édes, mind csomagold be,~ami több,
78 10| jelzőlámpái. ~Aki itt szenved, mind fölfelé vágyik,~lengeti
79 10| fehéren, kéken, megmutogatni~mind együtt, e sok egyet, e domború
80 10| meredekjén. ~Emberek ők mind, nincs egy se, ki ne volna
81 11| fehéren, kéken, megmutogatni~mind együtt, e sok egyet, e domború
82 11| meredekjén. ~Emberek ők mind, nincs egy se, ki ne volna
83 12| aranyszín~fáradt ragyogása?~Mind édes-enyémek a népek e földön,~
84 12| Útirajzok~Róma ~És mind elém jön, aki meghalt,~a
85 12| szikár kis öregasszony.~Mind ükanyáim. Egykor ők is~jártak
86 12| hajuk lobog.~Sigrid kacag és mind kacagnak.~Én is kacagok,
87 12| kölykezett. ~Ezek~a fattyaim mind énbelőlem,~pocsolnak a vérben,
88 13| Most a fejük lehajtják,~s mind bánatosan esdik:~"Temess
89 13| de a szívében~azt mondta mind: "De nagy szamár volt!" ~
90 13| a lázas és dicső tusák. ~Mind búsan elmerengve járunk,~
91 13| csibe,~s elhagynak újra mind a gondok;~mert minden mélabút
92 13| mindenki megszoká:~hát éljenek mind, mind soká! ~1906 ~ ~
93 13| megszoká:~hát éljenek mind, mind soká! ~1906 ~ ~
94 13| Ökrendezés, halk nyávogás közt~mind kába dalba kezdenek,~a hősök
95 13| ki. ~És jöjjenek seregbe mind a pőrék,~a száműzött, kiátkozott
96 13| éj úrasszonya.~Imádjuk őt mind titkos iszonyattal,~
97 13| zongora,~ha a szobákba' már mind alszanak,~riaszd fel őt,
98 13| árnyamat,~ha a szobákba' már mind alszanak. ~Ó, zongora, te
99 13| száll, száll, tovább repül. ~Mind pajkosak, betyárok és enyelgők,~
100 13| oltárokon,~testvéri kézzel mind nektek dobom. ~Testvéri
101 13| kaput,~hogy ott maradjon, mind a szépség,~ ami fehér,
102 13| sírdogáló, sápadt gyermekek.~Mind vérszegény, rongyos, sovány,
103 13| dadogva már a nyelvemen lebeg,~mind ami volt, van és lesz, megjelen -~
104 13| Lamentoso~Od'adtam néked mind a könnyem.~ (És most
105 13| takarom. ~Od'adtam néked mind a csókom.~ (S most csóktalan,
106 13| éjszakán. ~Od'adtam néked mind a lelkem.~ (Van-e, van-e
107 13| gyöngyei~és színes álma mind aranyszemét,~te százszor
108 13| vendége van ezer,~s a szíve mind~egyszerre ver.~Így áll a
109 14| hagytak a fájdalomba',~A kezét mind félrevonta!~ Haljon
110 14| el, bűn a csókja",~Tőle mind magát megójja,~ Oly
111 14| sürgünk-forgunk. ~Kilobbanunk mind így,~ Minket nem siratnak.~
112 14| a csend, a város alszik,~mind járjatok lábujjhegyen!~Pihék,
113 14| lombja hullong,~és lassudan mind sírba tér.~Míg, mint kopár
114 14| emelkedett.~Ment a halálba, mind felebb s felebb,~forgott
115 14| gyönyörről álmodám. ~De mind csak álom volt, csak álom,~
116 14| jegyét, nem,~bár lelkemet mind majd kiégeti.~A durva harcokban
117 14| lenn.~S lelkem nyugalmát mind pusztítva ássák,~s velőm
|