Rész
1 1| százig... ~Aztán, midőn a sok ivó elázik,~s az asztalok
2 1| felém egy ismert-ismeretlen,~sok kúsza, zöld, fehér és barna
3 1| látta senki égi kincsem,~s sok azt hiszi, valóba nincsen,~
4 1| sápadt,~örvénybe ránt le a sok bús titok,~ mi mákonyával
5 1| részegen táncol a megbomolt~sok szélmalom. ~A szürke réten
6 1| hamvazó sötéttel,~fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel,~a hósík
7 1| gyémánt-könyütől,~bámul a sok sötétszemű, nagy ablak,~
8 1| unk?...~Meglát-e majd a sok ősz, agg alak?... ~A nyári
9 1| kinyílik egy aranykapu. ~Sok néma lány jön, nagy fehér
10 1| éjszakán~álom-terhes éjszakán~e sok vén szekér? ~A nyomukba
11 1| éjjelen~ rohan Rodostó sok bús számüzöttje,~kik százakig
12 1| én is... lelkem andalogva~sok ezredévbe visszaérezett~
13 1| Sejtelmesen borzong a sok kebel~és fázva búsan szebb
14 1| jönnek a majorból,~ha ez a sok vágy hozzá érne el?... ~
15 1| járkál selyembe öltözött~sok lányod, asszonyod s amint
16 1| tekintvén...~Ó Pest, mi sok szép asszonyod -~s szivet
17 1| kőtrónusán az agg Arany.~Körötte sok korcs, vézna gyermek,~kik -
18 1| hő, a lárma nő,~a férfi sok, de több a nő,~ki összejő
19 1| érdekel;~halkan susog a sok platánfa,~bódít a hó-akác
20 1| Párkány-szögelletén a kádnak~sok moh-lepett, bús nimfa van~
21 1| kigyúl, mint földi csillag,~a sok bioszkóp szerteszét.~És
22 1| s mint egy álom~lép eléd sok ó csuda,~régi várú Ó-Buda. ~
23 1| Vágyódás~Ha majd a sok hazugság véget ér!~s te
24 1| perzselő, fehér...~Ha majd a sok hazugság véget ér!!~ ~
25 1| arcomra bámul~az utcasor. ~Sok szánva néz, sok méreget
26 1| utcasor. ~Sok szánva néz, sok méreget mosolygón,~de mindnek
27 1| ciprusok hűs éjszakája. ~A sok csatát immár meguntam,~véres
28 2| ember furcsa zavarában~a sok között most én is egy vagyok.~
29 2| hatvan kis ember, mennyi sok gyerek.~Amerre nézek, mint
30 2| mindenkinek.~Mivégre ez a sok fej, kéz, fül, orr,~sokszor
31 2| kedves madarat.~És akarok még sok másszínű tintát,~bronzot,
32 2| aranyat,~és kellene még sok száz és ezer,~és kellene
33 2| fürgék a gonoszak,~s olyan sok a halál, a temetés. ~Zörgő
34 2| láncot én,~de úgy fáj e sok lánc,~szeretem a táncot
35 2| vagy revolverrel, mint sok más nagyember.~Akkor aztán
36 2| ujjaim alatt zokog a dal.~Sok régi ábránd újra visszaszáll
37 2| táncolok,~látszom én, mint sok dolog.~Látszom fénybe és
38 2| szűzi-rendes,~de körmöd a sok jódtól sárga volt. ~Patikus-család
39 2| hogy hova. ~A temetésemen sok nefelejcs lesz,~virág, virág,~
40 2| koszorúit,~s üres lesz a sok ócska kalyiba.~A tó, a tó
41 2| napon, vénasszonyok nyarán.~Sok béna aggot párnaszékbe tolnak,~
42 2| tarkaság.~Figyelve áll őrt a sok tarka báb.~Apám órákig bámul,
43 2| fonatján, a sarok homályán.~Sok pap-rokon, délceg katona
44 2| keresztül,~hogy átölelt sok lenge látomány,~és egy tekintetedre~
45 3| édes iszonyat,~költőszivünk sok kendőzött alakja,~a képzeletünk
46 4| lázad, égre hördül~ sok vérpiros, sötét ütem. ~Tüdőm
47 4| az elektromos éjszakába,~sok lámpa, gyertya, milliom~
48 4| pezsgő,~bűnös szüzek és sok tüzes nő.~Hogy merre jártam?
49 4| Nem tudom már.~De ott volt sok tisztes személy,~víg hercegek
50 6| csendesen, megy hangtalan~sok millió dollár arany. ~Asztmás,
51 7| sárga fejedelmi őszben. ~Sok nyár és sok lány nevetett
52 7| fejedelmi őszben. ~Sok nyár és sok lány nevetett rám.~Lassan
53 7| zűrzavar. ~Forró ujjuk,~mely sok férfit,~szívet ölt, ~most
54 7| néz, ki tudja, hol világít~sok százezer szem közt? - nem
55 7| óra nem feledte el,~bár sok év szállt felette el.~Hallgatja
56 8| megcsöndesült testvéreim,~sok férfi, nő, agg, kisgyerek,~
57 8| ember utamba lép,~hallok sok elnémult, csodás szót,~s
58 8| bágyadt, barna bútorát. ~Sok bágyadt, barna bútorát,~
59 8| rázzák az ajtót,~bitangoló sok millió kísértet,~ a
60 9| mindig kimérten, ridegen,~sok idegen, sok idegen.~A fák. ~
61 9| kimérten, ridegen,~sok idegen, sok idegen.~A fák. ~A némaságba,
62 9| József-hídon.~Eszembe jut sok perc, ürömje, méze,~egy
63 9| jöttél hozzám, e földre,~sok fogcsikorgatáson, könnyön
64 9| iskolában~és símogatja a sok idegen. ~Jön egy rokon,
65 9| reggel.~Hancúrozzunk, fiam, a sok~gyerekkel.~Szájunkon ott
66 10| ez az emberi förgeteg, e sok szív, e sok agyvelő az ordas
67 10| förgeteg, e sok szív, e sok agyvelő az ordas sziklától
68 10| megmutogatni~mind együtt, e sok egyet, e domború szirtek~
69 10| lihegés. Mily ájulata a sok törtető élet-akaratnak,~
70 10| vajat, cukrot s kenyeret, sok kenyeret, és kortyolni a
71 10| koponyát, melyre közöny borul, sok ragadozó körmöt, ~egy jámbor
72 10| ízét,~a színét, a szagát,~a sok tapasztalás~gazdag koldussá
73 11| ez az emberi förgeteg, e sok szív, e sok agyvelő az ordas
74 11| förgeteg, e sok szív, e sok agyvelő az ordas sziklától
75 11| megmutogatni~mind együtt, e sok egyet, e domború szirtek~
76 11| lihegés. Mily ájulata a sok törtető élet-akaratnak,~
77 11| vajat, cukrot s kenyeret, sok kenyeret, és kortyolni a
78 11| koponyát, melyre közöny borul, sok ragadozó körmöt, ~egy jámbor
79 11| ízét,~a színét, a szagát,~a sok tapasztalás~gazdag koldussá
80 12| jobb néked erre, hidd el,~sok furcsa ember néz bámulva
81 12| érdekelne még, mi kellene? ~Sok pénz talán? kenyér zsíros
82 12| nekik,~s ha majd megéled a sok néma lárva,~a te szavad
83 12| bazár, ~és félti kincsét, a sok cifra foltot,~a lelke szűk,
84 12| Azt hirdetem, barátim, sok a kettő,~de több az egy.~
85 12| De érzem egyre, vár rám sok erős,~jó ismerős,~hűségesen
86 12| nyári égbolt,~tekint reám sok nyájas-enyhe kék szem.~Hallgatnak
87 12| arany konfetti-záporába sok száz~batár között, patkójuk
88 12| hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél~és annyi rest
89 12| éve tündököl fölöttem~ez a sok élő, fényes égi szomszéd,~
90 13| oldalamra pártolt;~dícsért is sok, de a szívében~azt mondta
91 13| halk, búcsúzó sárga fényben~sok régi utca s ház ragyog. ~
92 13| elmerengve járunk,~szivünk sok emléktől nehéz;~ami szemünkbe
93 13| tábláju gyógytár:~a polcokon sok vén doboz;~karszéke régi
94 13| mázos-szavú,~érzed, mi sok szív vérzik érted -~
95 13| S a szűk lépcsőn, hová a sok beteg~remegve vet sötét
96 13| szépre, aranyosra,~csókold a sok sebet tüzes-fényesre, aranyosra~
97 13| ő a legszegényebb,~és a sok árva közt a legnagyobb. ~
98 13| égi trónusán.~Kápráztatóan sok a kapupénze,~kövér hasán
99 13| itt vagyok. Jaj, ideértem~sok év után, sok-sok fényes-szobán,~
100 13| többen állnak körötted,~sok céljavesztett, elfelejtett
101 13| pincér szolgált ki engem,~sok éve nem láttam, megőszült, ~
102 13| Kávét hozott, képeslapokat,~sok cigarettát rakott elém. ~
103 13| Cross ~Hogy önti ki a dél e sok embert~alagutakból, autobuszokból.~
104 14| győzni fog, bár elvesz újra sok...~ Csak zúgjatok, csak
105 14| Tündérruhába szállt kavargón~felém sok édes látomány,~s nagynéha
106 14| hitványok ellen,~s zokogtam sok bús éjjelen. ~S most újólag
107 14| szörnyü hajsza,~amelyre sok zokogva néz.~Bút adj, a
108 14| talányvilágra,~mit mond fölöttem e sok csillagábra,~mely lánguszállyal
109 14| Agyunkba duzzadozva tódul~sok új, hatalmas gondolat,~de
110 14| cigarettek füstölögnek,~beszélünk sok garázda lányról,~sápadt
111 14| Többet szerettem, mint sok hivalgó, ~ királynőket
112 14| én kanáris~hangon, melyet sok tanár is~földícsér majd
113 14| nehéz volna~Tiziánnak.~Azt a sok jót, mit köszöntök~ti ciánnak.~
114 14| Olykor könnyezve zokkant,~de sok kant~megszégyenít e rokkant. ~
115 14| reszkető, üvöltő~fönségébe sok emberöltő: -~a végtelenbe
116 14| lágytojást se főz meg. Mária~sok altatószert használ. Mária~
|