Rész
1 1| rebengéssel rátok tekintvén:~ti óriások, kővé vált erők.~
2 1| jőjjetek, ajkam mosolyg. ~Ti vagytok az úr, én a szolga,~
3 1| a parancsra várok,~ ti vagytok, és - nem élek én.~
4 1| őrséget erre,~hátráljatok, ti sorfalak!~Parancsot oszt
5 1| szenvedő, szegény alak... ~Ti a hirért véres csatában~
6 1| roncsolt agyából alkotá. ~Ti vértivó szörnyek, falánkul~
7 1| Erdőben~Ti hűs tetők, te zöldes enyhe
8 1| fűszeres szele. ~Legyezzétek ti könnyüszárnyu szellők~a
9 1| megérkezése!! ~Riadjatok fel hát, ti hűs kövek,~ébredj valóra,
10 1| tünő homokra épitem fel,~ti hordjatok szivós sarat -~
11 1| Ábrándjaim, ti...~Ábrándjaim, ti lángoló
12 1| Ábrándjaim, ti...~Ábrándjaim, ti lángoló rakéták,~repüljetek
13 1| zord ölén, ~Ábrándjaim, ti lángszinű rakéták!~
14 1| Míg én zokogva elrobogtam,~ti engemet megátkozátok.~S
15 1| bús dalomba~szent véreim, ti drágák, édesek. ~Ím újra
16 1| ezer fehér virág.~Ti adtatok kedvet, tusát,~ti
17 1| Ti adtatok kedvet, tusát,~ti voltatok az ifjuság,~
18 1| Engedjetek, engedjetek! ~Ó, míg ti hangosan kacagtok,~árnyak
19 1| remegve nézek csak felétek. ~Ti vagytok a fény, én a föld
20 1| a fény, én a föld pora,~ti lángokat sugárzotok örökre,~
21 1| sugárzó csillagok. ~2 ~Ti voltatok rajongó vágyaim
22 1| reménységgel rátok mosolygtam,~s ti lánglobogva integettetek. ~
23 1| lett részeg mámoros szám,~ti jártatok a bús uton velem. ~
24 1| szivem szerelme hozzám,~ti drága szóval vígasztaltatok,~
25 1| mint gyenge szélfuvat. ~A ti haláltok oly szép, tünde,
26 1| én is, a fény hozója. ~S ti hirdetnétek, társatok halott...~
27 2| Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek,~
28 2| zárt ajtók előtt szepegtek,~Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek,~
29 2| ablakom alatt,~ott lázadoztok ti ijesztve, némán,~kékzubbonyos,
30 4| ó virágok messze tája,~ti telt gyümölcsök korhadt
31 4| elmegy innen, testvérek, ti búsak,~a földgömb szíve
32 4| féltek-e egészen magatokban,~ti elhagyott, magányos gyermekek?~
33 4| arcotok is oly fakó, beteg,~ti síri párnán alvó gyermekek.~
34 7| Háborús fohász az aggokhoz~Ti aggok, kik az ablakokban
35 7| Itélő bírák, szakállas urak ti,~olyanok, mint az öregistent
36 7| áldása mindétig mivélünk,~ti sárga aggok, gyeplő-igazítók,~
37 8| múltba, rég. ~Kis társaim, ti porba játszók,~emelve sápadt
38 8| szavunkkal,~ha jő az éj? ~Ti messze költők, akik távol
39 9| a lelketek megmenteném,~ti drága-drága szentek, ~kik
40 9| kisgyermek panaszá"-nak. ~Ti meg, jó lelkek, éljetek,~
41 9| kérdem tőlük, mit jelentetek,~ti fogható, ti nyílt-tömör
42 9| jelentetek,~ti fogható, ti nyílt-tömör talányok,~miktől
43 9| Ó szép magyar fejek, ti drága-régik~Ó szép magyar
44 9| drága-régik~Ó szép magyar fejek, ti drága-régik,~költők, az
45 9| mögém. ~Boldog kövek! Buták! Ti mélyen alvók!~És emlékezni
46 10| tétovaságommal,~ha nem volnátok ti,~megértők, megbocsátók,~
47 10| mily nehezen mentitek át ti is~évek veszedelmén törékeny
48 10| javát? ~Bocsássatok meg ti,~kik még tartóztattok.~Nekem
49 11| mily nehezen mentitek át ti is~évek veszedelmén törékeny
50 11| javát? ~Bocsássatok meg ti,~kik még tartóztattok.~Nekem
51 12| szenved, nincs magába,~vagytok ti itt a földgolyón sokan. ~
52 12| érthetem ezt meg.~Hát ismeritek ti, hogy szólni merészel~izgága
53 12| együtt. ~Fogadjatok engem~ti is szivetekbe,~s ti távoli
54 12| engem~ti is szivetekbe,~s ti távoli népek~kürtösei, költők,~
55 12| lányok, nyájas családok,~ti mérgeim. ~18. Apám ~Két
56 12| térdtől kopott, süppedt kövek ti,~hosszú imák és örökélet,~
57 13| rátok úgy világlanak?~S ti táncra perdültök e fényben,~
58 13| napraforgó."~Szólok: "Szapuljatok ti, hajrá."~Úgyis csupán a
59 13| vizek! ~Hegyek, hegyek:~ti büszke sziklapaloták,~kecsegjen
60 13| Véres madarak~Én vágyaim, ti véres madarak!~Meddig repültök,
61 13| Kihűlt halotti fáklyák,~ ti átkos csillag-oltók,~
62 13| átkos csillag-oltók,~ ti régi, lomha tornyok,~a rémes
63 13| Gyülöllek titeket,~ti néma, éji szomorgók,~
64 13| köd-felleges ború.~Ti gubbasztgattok ottan,~
65 13| gubbasztgattok ottan,~ ti rozzant, ócska tornyok,~
66 13| Az öngyilkosokhoz~Ti ércerők! Bámulunk csüggedéssel,~
67 13| sápadtarcu kín,~urak lesztek ti poklok kapuin. ~A lelkem
68 13| Miért?~Ti kérditek, miért vagyok?~
69 13| már tán ott leszek alul,~s ti így ragyogtok épp a téli
70 13| csak az, mi nincsen. ~Mégis ti kértek, dús halandók,~a
71 13| Millió ízzel csiklandtok ti engem,~élet bolondos kis
72 13| mindenki kiáltott,~félre, ti gyávák, föl-föl előre.~Verték
73 14| Haljon a barát! ~Oh, ti törpe, gyáva lelkek,~
74 14| lábujjhegyen!~Pihék, zenéljetek ti néki,~hogy álma rózsásabb
75 14| hangot parányi porszemek,~ti a végtelennek mulandó férgei!~
76 14| harc-mezőre lép,~halljátok ezt, ti árva magyarok?...~ Csak
77 14| bárkák és sirok, sirok. ~Ti szörnyü bárkák, késett konflisok,~
78 14| bárkák, késett konflisok,~ti kocsilámpák, bús hajótüzek,~
79 14| lángoljatok s evezzetek~ti őrült nők virágos bárkákon,~
80 14| bordélyház~Picike kéjnők, ti kiket kifestett~fantáziám,
81 14| haloványon.~Sáros angyalkák, ti hüvelyknyi lányok,~piskótatestek,
82 14| pisiltek és habot kakáltok.~Ti vagytok nekem a láz és a
83 14| nekem a láz és a vakság,~ti cukraim és gyilkos mérgeim,~
84 14| Nem látjátok a színpadot,~ti színvakok.~Nem kell tinektek
85 14| a sok jót, mit köszöntök~ti ciánnak.~Mit tegyek hát?
86 14| Mécs László - Paródia ~Ti, akiket a gyár mulattat~
|