Rész

4501   10|                 késői ősszel,~mint könny a csipkén, a holdfény s az
4502   10|            ősszel,~mint könny a csipkén, a holdfény s az ősz fej.~Emlékezem
4503   10|              beszéde~Smaragd ~- Mi illik a te szép, vad kedvesedhez?~
4504   10|        kedvesedhez?~Mi hűti forró lázát? A smaragd.~Tedd gyűrűjébe
4505   11|             prédikálok én tinektek,~mint a papok s az iskolai olvasókönyvek.~
4506   11|                  időtől koszorúzva,~mint a csodák, mint akik háborúból
4507   11|                  jönnek,~egyenesen, mint a zászlórúdak, s egyszerre
4508   11|               Látom az órát.~Minden órát a világon,~azt, amely siet,
4509   11|             késik.~Hallom az óraütést és a harangot,~álmomban is.~Érzem
4510   11|             harangot,~álmomban is.~Érzem a percet.~Észreveszem a csöndes
4511   11|              Érzem a percet.~Észreveszem a csöndes ebédlőn~villa, kanál
4512   11|                ebédlőn~villa, kanál közt a kést, az ölő kést,~mely
4513   11|              bont meg, kettévág mindent,~a szájon a jelt, mely egy
4514   11|               kettévág mindent,~a szájon a jelt, mely egy életet tár
4515   11|                 mely egy életet tár föl,~a szóban a kardot. ~Az órák
4516   11|                 életet tár föl,~a szóban a kardot. ~Az órák homloka
4517   11|             bekötötték szemét~s elvitték a rablók egy éjjeli autón~
4518   11|                  rablók egy éjjeli autón~a szörnyű szobába~a vésztörvényszék
4519   11|                  autón~a szörnyű szobába~a vésztörvényszék elé,~hol
4520   11|                  tudva hová.~Csak téptem a kendőt síró szememről,~örökre
4521   11|                   örökre csak téptem. De a végső percben,~ha leszek
4522   11|                megvet az ünnepi szónok~s a nyavalyás költő,~mily szép
4523   11|          nyavalyás költő,~mily szép vagy a fényben, milyen diadalmas.~
4524   11|           előttem,~roppant-teli szaggal, a túró, a tejföl~savanykás
4525   11|            roppant-teli szaggal, a túró, a tejföl~savanykás szagával,
4526   11|               tejföl~savanykás szagával, a sajtok kövérlő,~sárga illatával,~
4527   11|               papír-viharával,~vartyogva a vidám~kofák kacajától. ~
4528   11|             színház,~együtt az ételek és a virágok,~minden, ami jó,
4529   11|           virágok,~minden, ami jó, szép, a szájnak, a szemnek,~kánaáni
4530   11|                 ami jó, szép, a szájnak, a szemnek,~kánaáni bőség.~
4531   11|               rózsaszínű héjjal,~hóvirág a parasztkendők csücskén,~
4532   11|           paprika,~paprika-füzérek, mint a vörös orrok,~fokhagyma-gerezdek,
4533   11|              selyemben, fényes viganóban~a büszke saláta.~Azután narancsok,
4534   11|                látod-e ottan, mily véres a bódé,~és látod-e ottan a
4535   11|                 a bódé,~és látod-e ottan a húst, a vörös húst,~a rózsálló
4536   11|                 és látod-e ottan a húst, a vörös húst,~a rózsálló tüdőt
4537   11|              ottan a húst, a vörös húst,~a rózsálló tüdőt és a barna
4538   11|                húst,~a rózsálló tüdőt és a barna májat,~a szívet, a
4539   11|                  tüdőt és a barna májat,~a szívet, a csontot?~S ott
4540   11|                 a barna májat,~a szívet, a csontot?~S ott a halasnál,
4541   11|                 szívet, a csontot?~S ott a halasnál, a gömbölyű kádban~
4542   11|               csontot?~S ott a halasnál, a gömbölyű kádban~úszkál a
4543   11|                 a gömbölyű kádban~úszkál a tükörponty~mártír-testvérei
4544   11|             gazdag pikkelyeit,~és meghal a hal most~vakon és véresen,
4545   11|            szörnyű,~hős-néma halállal.~S a késes is itt jár, itt jár
4546   11|              háta mögül gyorsan~kirántja a pengét, kínálja a kését~
4547   11|               kirántja a pengét, kínálja a kését~gyilkolni meg ölni. ~
4548   11|               keserűt, édeset.~Hallom én a dalát: "alma és ibolya".~
4549   11|              alma és ibolya".~Mint mikor a költő véletlen szavait~összezendíti
4550   11|            véletlen szavait~összezendíti a szeszélyes szerencse,~csodás
4551   11|            szerencse,~csodás találkozón, a szívben, az agyban,~én is
4552   11|                 szivarhamus arccal nézed a dáridót, -~magyar-bucsúztató,
4553   11|                                     Nagy a reggel~Nagy a reggel is.
4554   11|                       Nagy a reggel~Nagy a reggel is. Operett-írók,~
4555   11|       hivatalnokai,~nézzétek, hogy indul a hegyek mögül~az ismeretlen
4556   11|                fényes nyilallással,~mint a halak,~majd a fáradtságtól
4557   11|         nyilallással,~mint a halak,~majd a fáradtságtól boldogan lihegve~
4558   11|           rogyunk, és akkor~vizes hajunk a homlokunkba csapzik,~minthogyha
4559   11|              csapzik,~minthogyha sírnánk~a reggeli láztól,~s meztelenül,~
4560   11|               unottan ásítok,~délben fáj a fejem,~délután a telefon
4561   11|              délben fáj a fejem,~délután a telefon kagylója~szavak
4562   11|          moslékját hömpölygeti felém,~de a reggelt, a reggelt mégse
4563   11|         hömpölygeti felém,~de a reggelt, a reggelt mégse felejtem.~
4564   11|               hideg, kiégett pörnyéjével~a napnak.~ ~
4565   11|                             Ha játszanak a gyermekek...~Ha játszanak
4566   11|                gyermekek...~Ha játszanak a gyermekek, órákig készülődnek,~
4567   11|             aztán gyorsan befejeződik? S a közepe, mint a semmi.~ ~
4568   11|            befejeződik? S a közepe, mint a semmi.~ ~
4569   11|                  Tömeg~Kik másznak amott a hegy peremén, föl az égbe,
4570   11|               összeolvad,~hogy már dobog a kő is és gondolkozik az
4571   11|                 érzem,~s fölsorakoztatni a haladás roppant ütemében,
4572   11|                 nevezetes, kijöttek ide, a természetre ráfeküdt a város,~
4573   11|                   a természetre ráfeküdt a város,~az óriás, a másik
4574   11|              ráfeküdt a város,~az óriás, a másik természet, elhozva
4575   11|              elébe azt, ami fáj, ami él, a halott természet mellé,
4576   11|                  halott természet mellé, a vágyat,~éltetve a földet
4577   11|                 mellé, a vágyat,~éltetve a földet és vizeket. ~Lélekzik
4578   11|               hajszálgyökerével,~mozogva a napban, a porban. Gyerekek,
4579   11|     hajszálgyökerével,~mozogva a napban, a porban. Gyerekek, dajkák,
4580   11|                egyek.~Gépírókisasszonyok a padon bámulva ünnepi kezeiket,
4581   11|    munkásujjaikból még egyre bizseregnek a meg-nem-írt betűk. ~Úrifiú
4582   11|       sápadt-gonosz arca~görbén mosolyog a titkán, melyet senkise tud
4583   11|               tud még,~de pár nap múltán a képeslapban látjuk tán,
4584   11|          képeslapban látjuk tán, számmal a nyakában,~mint többszörös
4585   11|                vad lihegés. Mily ájulata a sok törtető élet-akaratnak,~
4586   11|          élet-akaratnak,~s mily zenebona a nyár ünnepén. Lábatlan katona
4587   11|            ünnepén. Lábatlan katona fönn a gyöpön, szinte lógva az
4588   11|              dalban, ami neki minden,~de a nép csak táncol és hahotáz,
4589   11|                  égnek pirosan, s köztük a lány pipacskoszorúval~őrjöngő
4590   11|                  haján, s tépik szájáról a csókot, mint korai, fanyar
4591   11|          vadcseresznyét.~Lámpavilág gyúl a nyári vendéglőkben, melyek
4592   11|              fészkek gyanánt himbálóznak a szakadékon, és hegedű rí,~
4593   11|               sok kenyeret, és kortyolni a tejet mintegy anyamellből.~
4594   11|     szakértelemmel is, hogy szolgálja ki a szaktárs,~ki meredező fejek
4595   11|            asztalkendője sirályszárnyán, a tömeg e bús viharában,~kezében
4596   11|              tizenöt söröskorsóval, hogy a falánk gyomornak legyen
4597   11|                 mit enni és inni. ~Aztán a villamosok rohama, mikor
4598   11|                 villamosok rohama, mikor a fehér cipők feketére mocskolódtak,~
4599   11|            rohanó hadioszlopok vágtatnak a célhoz,~gyenge leányokat,
4600   11|                leányokat, özvegy anyákat a földre tiporva,~kik visító
4601   11|            magasra tartva küzdenek, majd a porba lerogyva,~színpadi
4602   11|              őket, hogy nincs-e mögöttük a férjük,~ki régen föld már
4603   11|                férjük,~ki régen föld már a temetőben.~Nincs senkise
4604   11|                  senki, csupán az éj meg a harc meg a pénz meg az ököl,~
4605   11|              csupán az éj meg a harc meg a pénz meg az ököl,~az ifjúság,
4606   11|                  és erre meg arra rángat a kor zivatarja,~májusi lombbal,
4607   11|                 vagy.~Álmomban is hallom a hangod az éjfél süket partján,
4608   11|                el s teveled dübörög tova a céltalan élet.~ ~
4609   11|              Csodálkozásom tettetett.~Én a felejtés hosszú-hosszú~zászlójával
4610   11|                             Temetők~Nézd a temetőket,~mily roppant
4611   11|                zengenek, és mily~vidámak a fényben.~Jaj, pedig mit
4612   11|                  Vendégség közben~Még ég a lámpa is,~még bort is töltenek,~
4613   11|              bort is töltenek,~még meleg a szoba,~de én már elmennék. ~
4614   11|                füstje. ~Ismerem az ízét,~a színét, a szagát,~a sok
4615   11|               Ismerem az ízét,~a színét, a szagát,~a sok tapasztalás~
4616   11|                ízét,~a színét, a szagát,~a sok tapasztalás~gazdag koldussá
4617   11|       tapasztalás~gazdag koldussá tett. ~A tavasz: zöld festék.~A nyár:
4618   11|                   A tavasz: zöld festék.~A nyár: forró higany.~Az ősz:
4619   11|               higany.~Az ősz: esőköpeny.~A tél: fagy és fűtés. ~Nem
4620   11|              minek maradjak,~hisz láttam a javát? ~Bocsássatok meg
4621   11|            hiszek semmiben.~Ha meghalok, a semmi leszek,~mint annak
4622   11|               egy vézna, apostoli szónok~a háztető ormán,~egyedül,~
4623   11|                 ormán,~egyedül,~birkózva a csönddel és a viharral,~
4624   11|                   birkózva a csönddel és a viharral,~haszontalanul
4625   11|                illik hozzád e paróka~meg a komolyság.~Virgonc szemeden
4626   11|                    Én nézem egyre, nézem a szemed most,~az ismerős,
4627   11|                régi szemed, befagyva ott a jégben,~a jég alatt lenn.~
4628   11|                   befagyva ott a jégben,~a jég alatt lenn.~Milyen nyugodt
4629   11|                   cimborám, lásd,~csorog a könnytől.~ ~
4630   11|                 Anya~Megláncoltál megint a karjaiddal,~anyám, anyám. ~
4631   11|               anyám, anyám. ~Reám raktad a gyöngeséged mázsás~bilincseit. ~
4632   11|           burkolja magát,~félarca maszk, a másik meztelen,~valamitől
4633   11|             állandóan részeg~s kancsít. ~A könnye glicerin,~fiatal
4634   11|                sikoltoz?~Miért rántja le a csillagokat?~Miért gyújtja
4635   11|           csillagokat?~Miért gyújtja föl a szobát?~Miért hazudja azt,
4636   11|                 kacagva~vérben szüli meg a sorsod, a sorsom.~Szent
4637   11|               vérben szüli meg a sorsod, a sorsom.~Szent kettősség
4638   11|                 ki vagyok én?~Meggyújtom a hajam, lobogva vágtatok,~
4639   11|             szökik föl~piros csobogással~a szörnyű szökőkút.~Népkertbe
4640   11|                tejjel az emleje~bimbóján a dajka,~alvó csecsemőjét
4641   11|               alvó csecsemőjét megfojtom a bölcsőn,~játszódva-kötődve,
4642   11|                 hogy rá babonásan~bőgnek a tömegek, s tekézve vetik
4643   11|                tekézve vetik le~poklokra a csontom.~Mert rontanak engem
4644   11|                 rontanak engem szüntelen a tolvaj~évek, s feneketlen
4645   11|                  gyermeke: ember,~emléke a láznak,~melyben az ajkak
4646   11|          harapnak~vágyak forradalmán,~és a fogak ezüst ragyogásával~
4647   11|            királyi~ágyban született meg,~a vér bíborában?~Mért félsz
4648   11|           szorítod hideglelős kézzel~azt a kilincset,~s mért állasz
4649   11|                 dupla szemüveggel, vonva a vállad,~mint kit egy ásítás
4650   11|                 langyos unalma~lökött ki a földre?~Vidd a szerelmet.~
4651   11|                 lökött ki a földre?~Vidd a szerelmet.~Ragadd meg a
4652   11|                  a szerelmet.~Ragadd meg a tébolyt, melybe fogantál,~
4653   11|                csillagok testvére, előre a pályán,~cikázva garázdán,
4654   11|                 Elégia~Mint zenekarokban a klarinétok legélesebb hangjai,~
4655   11|     ki-nem-várható utazás, egyik helyről a másra,~hánykódás a zavarban,
4656   11|               helyről a másra,~hánykódás a zavarban, melynek nincs
4657   11|                akik szeretnek,~elhagynak a barátok, elhagynak a remények,~
4658   11|           elhagynak a barátok, elhagynak a remények,~csak mi maradunk
4659   11|                  csak mi maradunk itten, a tenger időben,~ébredve,
4660   11|                   Miénk az izmok acélja, a pénz, az egészség,~csupán
4661   11|                Ismerjük az ízek özönjét,~a nők száját is, kik fényes
4662   11|                   tétova lángok lobognak a homályban,~és sírnak megkoszorúzva
4663   11|                  s lesz, kérdésre tudjuk a választ,~tudjuk előre a
4664   11|                  a választ,~tudjuk előre a tavaszt, a nyár ragyogását,~
4665   11|                  tudjuk előre a tavaszt, a nyár ragyogását,~s azt a
4666   11|                 a nyár ragyogását,~s azt a pillanatot, hogy koradélutánon~
4667   11|              hogy koradélutánon~végigfut a körúton az ősz és tépi a
4668   11|                 a körúton az ősz és tépi a ponyvát,~s gyászbaborul
4669   11|                  ponyvát,~s gyászbaborul a zúgó kávéház körülöttünk.~
4670   11|              vártuk, kavarva feketénket,~a szent, ritka vadat, a sorsot,
4671   11|        feketénket,~a szent, ritka vadat, a sorsot, a nagyszerű sorsot.~
4672   11|                   ritka vadat, a sorsot, a nagyszerű sorsot.~Ám most
4673   11|               most nincs csoda már. Csak a régi van, csak a régvolt,~
4674   11|               már. Csak a régi van, csak a régvolt,~csak a bánat van,
4675   11|                van, csak a régvolt,~csak a bánat van, s az higgadtan,
4676   11|               goromba dalát. Dicsérd azt a parancsot,~mely idején golyót
4677   11|             százszor-ezerszer átkozd meg a sebész-kést,~mely elránt
4678   11|                 sebész-kést,~mely elránt a haláltól s itthagy hosszan
4679   11|               haláltól s itthagy hosszan a földön,~lábbadva, halaványon,
4680   11|             reménnyel.~Mint zenekarokban a klarinétok legélesebb hangjai,~
4681   11|                  csöndemet is. Én vagyok a Fönség. ~Hárs ~- Szülőhazádban
4682   11|                    Hárs ~- Szülőhazádban a vén udvaron~hová gurultak
4683   11|            labdáid, szegény?~Hová repült a sárkányod vajon,~s kedved,
4684   11|              Nyírfa ~- Héjam fehér, mint a papír.~Megbabonázza azt,
4685   11|                  ír,~és hogyha elrontott a hír,~nevem álmodba visszasír.~
4686   11|            álmodba visszasír.~Izen neked a nyír. ~Almafa ~- Bő, zöld
4687   11|                 álmodom, ha jő az éjjel.~A lombjaim közt almák aranya.~
4688   11|                   Karcsún, fehéren állok a határba.~Úgy reszketek és
4689   11|             minden széllel zenélek, mint a hárfa...~ ~
4690   11|                 Mindig ölelnék, mindent, a világot,~a fát, a sziklát,
4691   11|             ölelnék, mindent, a világot,~a fát, a sziklát, a kisgyerekeket,~
4692   11|               mindent, a világot,~a fát, a sziklát, a kisgyerekeket,~
4693   11|               világot,~a fát, a sziklát, a kisgyerekeket,~vagyok a
4694   11|                  a kisgyerekeket,~vagyok a lompos és otromba jóság,~
4695   11|                 lompos és otromba jóság,~a láncravert, esetlen szeretet... ~
4696   11|                  öltök,~s amint elbántam a dicső magyarral,~ármánykodással
4697   11|               vagy kemény agyarral~irtok a földön mindenféle költőt. ~
4698   11|                   vadtyúk,~mi hallgatunk a zűrzavarba, hagyjuk,~csivogjanak,
4699   11|               akaratjuk.~Csodásan úszunk a csodás halálba,~de ottan
4700   11|             versében Poe Edgár,~és habár a század eljár, nem múlt el
4701   11|                  s előre károgok, miként a dőre~pusztulás vad hirdetője,
4702   11|                 pusztulás vad hirdetője, a zord rímet keresem.~Gyászruhámban,
4703   11|              Gyászruhámban, kárvallottan a bús rímet keresem,~s azt
4704   11|             beszéde~Hangya ~- Földmívelő a hangya.~A szorgalom a kenyere
4705   11|                     Földmívelő a hangya.~A szorgalom a kenyere s kalandja.~
4706   11|         Földmívelő a hangya.~A szorgalom a kenyere s kalandja.~Ha langy
4707   11|             kenyere s kalandja.~Ha langy a~nyár, nézi, hogy nő télre
4708   11|                nyár, nézi, hogy nő télre a kalangya. ~Darázs ~- Feketesárga
4709   11|             röpte, ideges zugás:~varázs!~A seb, melyet döf, izzó, lángoló-vad:~
4710   11|               Lepkék beszéde~Galathéa ~- A madarak zenészek.~Én nem
4711   11|               nézek.~Ha színeket rakétáz a tenyészet,~úgyis megértem
4712   11|                tenyészet,~úgyis megértem a dicső Egészet.~Fészek~nélkül
4713   11|              Fészek~nélkül csapongok így a feslő~virágra, részeg,~bohém
4714   11|               testvére, fáradt~lelkemből a múlt halvány fénye árad.~
4715   11|                 késői ősszel,~mint könny a csipkén, a holdfény s az
4716   11|            ősszel,~mint könny a csipkén, a holdfény s az ősz fej.~Emlékezem
4717   11|              beszéde~Smaragd ~- Mi illik a te szép, vad kedvesedhez?~
4718   11|        kedvesedhez?~Mi hűti forró lázát? A smaragd.~Tedd gyűrűjébe
4719   12|             nincs magába,~vagytok ti itt a földgolyón sokan. ~Térdelve,
4720   12|                  börtönökbe~lassan vonul a roppant karaván, ~siess
4721   12|                istenít fel,~nem göngyöli a lelkét sem alád, ~csak rád
4722   12|                  kezet ád,~de ha ezekkel a testvéreiddel~élsz majd,
4723   12|                  majd, elámulsz. Nagy ez a család. ~Családtalanok óriási
4724   12|      Családtalanok óriási családja,~mely a többség törvényét túlkiáltja,~
4725   12|           Kellesz te még, vijjogni, mint a vércse,~nem kérdezni, szabad-e,
4726   12|                nem szabad,~sosem kimélni a könnyet se, vért se,~a semmibe
4727   12|           kimélni a könnyet se, vért se,~a semmibe rikoltani szavad, ~
4728   12|                  megértse~az utcalányt s a tébolyultakat. ~Ülj egy
4729   12|               szemedben éles fény legyen a részvét,~úgy közeledj a
4730   12|                  a részvét,~úgy közeledj a szenvedők felé, ~s ne a
4731   12|                  a szenvedők felé, ~s ne a törtet tekintsd és csonka
4732   12|                  4 ~Ki adna másképp inni a betegnek,~ha nem mi, kik
4733   12|              részegülve csüng, ~látnák-e a vénlányt, kit félrevetnek,~
4734   12|                kiket szeretnek,~mi lenne a világ minélkülünk? ~Mi lenne
4735   12|            minélkülünk? ~Mi lenne máskép a világ s ki lenne~az állatok
4736   12|                 az, ki száguld éjjelente~a lámpa fényénél a végtelenbe,~
4737   12|               éjjelente~a lámpa fényénél a végtelenbe,~csodák között
4738   12|                 5 ~Borús e táj. Borzaszt a forradalmár,~kinek a falba
4739   12|            Borzaszt a forradalmár,~kinek a falba koppan szelleme,~s
4740   12|                  rongy kabaréja,~melytől a fő zúg és a gyomor ég? ~
4741   12|            kabaréja,~melytől a fő zúg és a gyomor ég? ~6 ~No lásd,
4742   12|                 és semmit se várva:~ezek a te igaz testvéreid, ~idézd
4743   12|                 nekik,~s ha majd megéled a sok néma lárva,~a te szavad
4744   12|                megéled a sok néma lárva,~a te szavad ők még megérthetik. ~
4745   12|                  bezárja életét is, mint a boltot,~mert benne van a
4746   12|                 a boltot,~mert benne van a csillogó bazár, ~és félti
4747   12|                bazár, ~és félti kincsét, a sok cifra foltot,~a lelke
4748   12|             kincsét, a sok cifra foltot,~a lelke szűk, kucorgó és sivár,~
4749   12|                  tyúkól, pincegátor, ~de a boldogtalan tanyája sátor,~
4750   12|               zászlója felleg, ő, csak ő a bátor~s a jó, csak a boldogtalan
4751   12|              felleg, ő, csak ő a bátor~s a jó, csak a boldogtalan a
4752   12|              csak ő a bátor~s a jó, csak a boldogtalan a hős.~ ~
4753   12|                 a jó, csak a boldogtalan a hős.~ ~
4754   12|                  már öregasszony,~ráncos a homloka, napja mulóban,~
4755   12|            homályos. ~Ó jaj, be megértik a bölcsek a végzet~otromba
4756   12|               jaj, be megértik a bölcsek a végzet~otromba parancsát,
4757   12|                 jaj, beh tudósok.~De én, a tudatlan nem érthetem ezt
4758   12|            szólni merészel~izgága szátok a hű szeretetről?~Láttátok-e
4759   12|                 kék szeme tündér-~fényét a sötétbe, ha rémeket űzve~
4760   12|             rémeket űzve~hozzám suhogott a gyermekszoba mélyén,~s ágyamra
4761   12|                éjt aranyozva, rám hagyva a békét?~Tudjátok-e, hogy
4762   12|                 el, áldott~s mint egykor a gyermek, kis lovagod már~
4763   12|             mertek,~úgy zördülök én most a vadkani-aljas~életre, mi
4764   12|                  megtép disznó-agyarával~a porba alázva téged, te magasztos.~
4765   12|               sohasem te legelső~asszony a földön, a gyermeked itt
4766   12|                legelső~asszony a földön, a gyermeked itt van,~hogy
4767   12|                akit égő szókra gyújt föl~a halál. ~Szájam kigyulladt
4768   12|             harcos~feletek. ~Mi volt ez? A szívembe harsog~az egész. ~
4769   12|                  véres~lakomán. ~Éreztem a semmit, a szégyen-~maratást. ~
4770   12|              lakomán. ~Éreztem a semmit, a szégyen-~maratást. ~De láttam
4771   12|          életemre~sebet üt. ~Hajnal felé a múltba rívó~hegedűt. ~A
4772   12|                  a múltba rívó~hegedűt. ~A délibáb vizében úszó~gabonát. ~
4773   12|                 át. ~Halottjaim csontját a földben,~halavány, ~matróna-arccal,
4774   12|                  sívó magányom~egyedül. ~A hosszú őszt, mely visszanézve~
4775   12|          szeretet. ~Bilincsbe jár mindig a tiszta~szerelem. ~Ember-jussom
4776   12|                    Lelkem ha kérte, amit a sors~nem adott, ~Arany János
4777   12|                  járok,~keleten. ~Izzóbb a bú itt és szívig döf~az
4778   12|                   tefeléd száll szózatom a század~vak zűrzavarában,~
4779   12|                viaskodom érted~és verlek a számmal és csókkal igézlek~
4780   12|                innen,~ki téphet el engem a te kebeledről?~Nem voltam-e
4781   12|                 lámpám sugaránál tanulva a leckéd,~vigyázva, csodálva
4782   12|                van.~Nem láttam-e Kölnben a német anyókát~esőbe csoszogni,
4783   12|                esőbe csoszogni, Párizsba a tündér~francia leányok könnyű
4784   12|             könnyű szökelését,~Londonban a lordok hajának ezüstjét,~
4785   12|           olaszokkal?~Nem fájt-e velőmig a szlávok, a sápadt~szlávok
4786   12|                fájt-e velőmig a szlávok, a sápadt~szlávok unalma, a
4787   12|                 a sápadt~szlávok unalma, a bánat aranyszín~fáradt ragyogása?~
4788   12|             ragyogása?~Mind édes-enyémek a népek e földön,~kitágul
4789   12|                  népek e földön,~kitágul a szívem, beleférnek együtt. ~
4790   12|                 pereljetek értünk otthon a mivélünk~perlőkkel, anyánkért,
4791   12|                  gyáva vadállat bújik el a vackán~és vaksi vakondok
4792   12|           szellem-fejedelmek,~hogy lélek a várunk, légvár a mi várunk,~
4793   12|              hogy lélek a várunk, légvár a mi várunk,~ezt rakjuk az
4794   12|                        Szeptember elején~A hoszú, néma, mozdulatlan
4795   12|          gyümölcse ég,~s nem várja, hogy a kedvét töltse még,~a csönd,
4796   12|                hogy a kedvét töltse még,~a csönd, a szél, a fázó-zöldes
4797   12|              kedvét töltse még,~a csönd, a szél, a fázó-zöldes ég,~
4798   12|             töltse még,~a csönd, a szél, a fázó-zöldes ég,~fülébe súg,
4799   12|        tudja-tudja rég,~hogy ez az élet, a kezdet s a vég. ~Nekem se
4800   12|              hogy ez az élet, a kezdet s a vég. ~Nekem se fáj, hogy
4801   12|                szép,~el kell veszítenem. A bölcseség~nehéz aranymezébe
4802   12|                                    Költő a huszadik században~Az önimádat
4803   12|           heverőjén~fekszem nyugodtan, s a paplanomra sárgán~hull éji
4804   12|              kávé között henyélek,~mivel a dolgom, végzetem csak annyi,~
4805   12|             amennyit magunkba,~mit nékem a hazugság glóriája,~a munka.~
4806   12|               nékem a hazugság glóriája,~a munka.~Mit a csaló próféták
4807   12|          hazugság glóriája,~a munka.~Mit a csaló próféták csácsogása,~
4808   12|                  én semmiféle rúttal,~se a labdákért ordító tömeggel,~
4809   12|                  az ép ész,~nem az enyém a század rongy bohóca,~se
4810   12|                  század rongy bohóca,~se a felhőkbe zörgő, bamba gépész.~
4811   12|               hatalmasoknak úri konca,~s a millióktól olcsó-ócska kegy.~
4812   12|               Azt hirdetem, barátim, sok a kettő,~de több az egy.~Recsegjen
4813   12|                de több az egy.~Recsegjen a múlt s a bárgyú jövő is,~
4814   12|                  egy.~Recsegjen a múlt s a bárgyú jövő is,~nekem magasabb
4815   12|            tűzhányó kráterén is,~még áll a trónom.~És önmagamat önmagammal~
4816   12|                képmásom, mint királyé,~s a peremén~a gőgös írás:~én.~ ~
4817   12|                mint királyé,~s a peremén~a gőgös írás:~én.~ ~
4818   12|                  hogy vége már, eltűntek a veszélyek. ~Beszélni égnek,
4819   12|                én eretnek,~csupán neked, a semminek beszélek. ~S ki
4820   12|          beszélek. ~S ki hajdanán lettél a fájdalomból,~mely a vadember
4821   12|               lettél a fájdalomból,~mely a vadember mellkasába tombol~
4822   12|            vadember mellkasába tombol~és a halál vas-ajtain dörömböl, ~
4823   12|                              Szerelmesek~A fejüket a tenyerükbe véve~
4824   12|                    Szerelmesek~A fejüket a tenyerükbe véve~úgy nézik
4825   12|             drágagyöngyét,~majd szájukat a csókhoz igazítják,~keresve
4826   12|                  átkozott-zárt életüknek~a nyitját,~de tétováznak még,
4827   12|         eltávolodnak, úgy tekintenek föl~a messze mámor ködbe fúlt
4828   12|         csillagával, hogy magukra öltsék~a könnyű vágyat, mint nehéz
4829   12|                 szájuk és szemük és benn a lelkük~reszket.~ ~
4830   12|            melledből eleget,~hogy tudjak a szomjamban hinni,~     s
4831   12|                  mintha rútul játszanál,~a dús teríték csupa pompa,~     
4832   12|                csupa pompa,~     de üres a pohár, a tál. ~Én, férfi,
4833   12|             pompa,~     de üres a pohár, a tál. ~Én, férfi, ennék,
4834   12|                   egyre innék,~     s te a mulót megfékezed,~ígérve
4835   12|             körmeidnek éle metsz,~itatsz a könnyeim vizével,~     kongó
4836   12|               kongó reményekkel etetsz. ~A te kegyed áldása megvert,~     
4837   12|              kegyed áldása megvert,~     a te oldásod megkötött,~s
4838   12|                állat között. ~Így váltod a múltat jelenné,~     hogy
4839   12|                itt se légy és megmaradj,~a végeset is végtelenné,~     
4840   12|               örök művésznő,~     ki ezt a sorsot rótta rám,~boldogtalan
4841   12|             koromban:~zörgött az egekben a gépek acélja. ~Az én koromban:~
4842   12|               nem tudta az emberiség, mi a célja. ~Az én koromban:~
4843   12|                Az én koromban:~beszéltek a falban a drótok, a lelkek. ~
4844   12|             koromban:~beszéltek a falban a drótok, a lelkek. ~Az én
4845   12|             beszéltek a falban a drótok, a lelkek. ~Az én koromban:~
4846   12|            koromban:~méreggel aludtak el a nyomorultak. ~Az én koromban:~
4847   12|               koromban:~lélekbe kutattak a lélekelemzők. ~Az én koromban:~
4848   12|           koromban:~mint koldusok álltak a sarkon az épek. ~Az én koromban:~
4849   12|                Az én koromban:~recsegtek a trónok, a bankok, a népek. ~
4850   12|            koromban:~recsegtek a trónok, a bankok, a népek. ~Az én
4851   12|            recsegtek a trónok, a bankok, a népek. ~Az én koromban:~
4852   12|             koromban:~mily dalt remegett a velőkig üvöltő. ~Az én koromban:~
4853   12|               koromban:~prózára szerelte a verset a költő. ~Az én koromban:~
4854   12|                prózára szerelte a verset a költő. ~Az én koromban:~
4855   12|          gyorsirásba~kisasszonyának vagy a diktafonba.~A gazdasági
4856   12|        kisasszonyának vagy a diktafonba.~A gazdasági válság "őt se
4857   12|                  ízben is alá-~firkantja a nevét - személyesen - s
4858   12|             ablak~fényébe, és ködös lesz a szeme.~Viselni kell ezt
4859   12|                  szeme.~Viselni kell ezt a tengernyi munkát,~helyén
4860   12|         tengernyi munkát,~helyén maradni a köz érdekében,~hiába intik,
4861   12|              szabad pihenni, s jelszava: a "munka".~A vérnyomása nagy.
4862   12|                   s jelszava: a "munka".~A vérnyomása nagy. Nyugalmat
4863   12|                 mérsékletet rendeltek el a híres,~német professzorok,
4864   12|                alszik el az ágyban,~hogy a fülébe zeng egy bécsi jazz-band.~
4865   12|                 arca földszínű. Megérett~a földre már. Nem értem, mire
4866   12|                  Nem értem, mire vártok?~A földbe véle. Temessétek
4867   12|        Szemöldökét finom acél-csipesszel~a társaságban irtja, hátravetve~
4868   12|               hátravetve~sovány fejét, s a rúzsával piros~pilléket
4869   12|              Römiz~és bridzsezik. Csupán a jobb körökben.~Leánykorában
4870   12|                  abbahagy.~Sétálni viszi a tragédiáját~s szánják nagyon.
4871   12|          tragédiáját~s szánják nagyon. Ő a bús úriasszony.~Ha - néha -
4872   12|               után éhes. "Nem értik őt".~A férje sem "ez a derék fiú" -~
4873   12|               értik őt".~A férje sem "ez a derék fiú" -~így hívja -
4874   12|                 Mindig halálosan fáradt. A hangja~személytelen és gépi,
4875   12|               személytelen és gépi, mint a hangos~filmek beszéde, mely
4876   12|                   mindnyájunk édesanyja,~a paradicsomban, virágok és~
4877   12|             összetép. De ez nem érdekel.~A szobalánya inkább. Hogyha
4878   12|                  előszobában~megcsókolom a szobalánya száját,~és elmenőben
4879   12|                 elmenőben is mindenkoron~a szobalánynak csókolok kezet. ~
4880   12|                 Véres, meleg szívét~künn a kabátján hordja, láthatólag,~
4881   12|            lóverseny-jegyet.~Fáj néki ez a "szörnyű Ázsia",~e "drága
4882   12|                 élhet". De mégse boldog.~A termetét kissé rövidre szabták,~
4883   12|               egy nagy fölosztást, abban a reményben,~hogy néki is
4884   12|         agy-tőkésektől egy kis velőcske.~A célja nem kisebb és nem
4885   12|                 olyan goromba véle, mint a pokróc~s az anyja is padlásszobába
4886   12|               szerelme nem is fogy soha.~A koldusoknak, kik feléje
4887   12|                 az elve.~És közbe készül a leszámolásra.~Mikor vasárnap
4888   12|                  Mikor vasárnap lengenek a burzsuj~erdők s virulnak
4889   12|                 burzsuj~erdők s virulnak a burzsuj virágok~és hektikás,
4890   12|          zordonan szemléli dőzsölésük~és a barátját meglökve így szól:~"
4891   12|         ábrándozol te arról,~hogy egykor a saját szőlődben ülsz,~vagy
4892   12|               minden érdeme.~Máskép vele a fene se törődik~és ez dühíti
4893   12|             jobban. Egyszer~volt boldog. A korzón utánament~szelíden
4894   12|             angyali detektív,~mint ápoló a mániás után,~hogy egy kicsit
4895   12|                  és Isten, emberek~előtt a művelt és szabad világhoz,~
4896   12|               művelt és szabad világhoz,~a csillagokhoz föllebezve
4897   12|           világon~s élni utolszor.~Látni a földet, látni csak egyszer~
4898   12|             egyszer~és soha többé.~Állni a fényben, inni meg enni,~
4899   12|              enni,~csókba fürödni.~Nézni a kék nefelejcset a szélben,~
4900   12|                  Nézni a kék nefelejcset a szélben,~barna göröngyön.~
4901   12|                  barna göröngyön.~Érezni a gondolatok ragyogását~barna
4902   12|         ragyogását~barna fejemben.~Menni a hegyre az éter elébe,~völgybe
4903   12|            holdvilág~mosolya:~ezt mondja~a neved,~Ilona,~Ilona. ~Lelkembe~
4904   12|               dalolom,~lallala,~dajkálom~a neved~lallázva,~Ilona. ~
4905   12|             lallázva,~Ilona. ~Minthogyha~a fülem~szellőket~hallana,~
4906   12|                Arra, hol~feltűn és~eltűn a~fény hona,~fény felé,~éj
4907   12|                  csupa i,~csupa o,~csupa a,~csupa tej,~csupa kéj,~csupa
4908   12|                  nem bírsz aludni. Nézed a szobádat~ott a sötétben.
4909   12|             aludni. Nézed a szobádat~ott a sötétben. Lassan eltünődöl~
4910   12|             nyitott szemekkel,~mint majd a sírban. Ez a forduló az,~
4911   12|                   mint majd a sírban. Ez a forduló az,~mikor az életed
4912   12|                  Egyszerre fölsóhajtasz.~A fal felé fordulsz. Megint
4913   12|                                   Szavak a társaságban~Az emberek beszélnek:~
4914   12|           emberek beszélnek:~hogy nyáron a hegyekben epret ettek~és
4915   12|            hegyekben epret ettek~és este a sötét szobákba félnek~és
4916   12|           nevettek~tíz éve, s anyjuk, ki a sírba régen,~egyszer milyen
4917   12|                 mily éhes~és hogy röpült a sárkányuk az égen~és a kertjükbe
4918   12|            röpült a sárkányuk az égen~és a kertjükbe volt egy régi
4919   12|                  már, fejükbe csöngetyűz a kába~emlékezet és a tünékeny
4920   12|           csöngetyűz a kába~emlékezet és a tünékeny élet.~Csak én vigyázok
4921   12|             tarka zsibvásárt csodálom,~s a homlokom dörzsölve rezzenek
4922   12|                   Meghalsz,~reád lehellt a vörös hervadás.~De mért
4923   12|              Mért~öltözködöl halál előtt a fényes~bíbornokoknak, részeg
4924   12|               bogyóról,~és elgurul, akár a brilliáns.~A pompa ez, részvéttelen,
4925   12|               elgurul, akár a brilliáns.~A pompa ez, részvéttelen,
4926   12|                Jobb volna élni. Ámde túl a fák már~aranykezükkel intenek
4927   12|                   Azokról, akik eltűntek~A haldoklókkal csókolóztam,~
4928   12|              mint az élet,~de hívta őket a nagy út,~és én kötöttem
4929   12|                 út,~és én kötöttem nékik a halálban~batyut. ~A távozók~
4930   12|                nékik a halálban~batyut. ~A távozók~elvitték a lelkem
4931   12|              batyut. ~A távozók~elvitték a lelkem darabjait,~csak én
4932   12|                 én maradtam itt,~és most a hit~porukkal egy lett, mint
4933   12|             megrohadt, amit~adtam nekik, a csók. ~Nincs semmim. Ámde
4934   12|              csodás.~Gazdag vagyok, mint a vén uzsorás,~ki rongyba
4935   12|                  mert mindenét, mi volt, a kincs, arany,~elásta, és
4936   12|                   arany,~elásta, és most a határtalan,~mély földbe
4937   12|                földbe van,~s ő tudja ezt a biztos, ősi bányát. ~Barátaim,~
4938   12|                  halványodik énnékem itt a szín,~hogy szóljak erről-arról,
4939   12|             Ezért oly csöndes bennem már a lélek~s éjjel, ha járok
4940   12|             lélek~s éjjel, ha járok künn a temetőkben,~nem félek.~ ~
4941   12|             röptöd,~aki nyomodba köpköd:~a fájdalom. ~Az életen, a
4942   12|                  a fájdalom. ~Az életen, a szinten,~a fénybe kell kerengni,~
4943   12|                    Az életen, a szinten,~a fénybe kell kerengni,~légy
4944   12|                 kell kerengni,~légy mint a minden,~te semmi. ~Ne mondd
4945   12|               kérj vigaszt se.~Légy mint a fű-fa, élő,~csoda és megcsodáló,~
4946   12|              meg-nem-álló. ~Légy az, ami a bölcs kéj~fölhámja, a gyümölcshéj~
4947   12|                ami a bölcs kéj~fölhámja, a gyümölcshéj~remek ruhája,
4948   12|                  zöld szín~fán, tengeren a fölszín:~mélységek látszata. ~
4949   12|             mélységek látszata. ~No fuss a kerge széllel,~cikázva,
4950   12|        halál-veszéllyel,~s kacagd ki azt a buzgót,~kinek a mély kell. ~
4951   12|            kacagd ki azt a buzgót,~kinek a mély kell. ~Mit hoz neked
4952   12|                mély kell. ~Mit hoz neked a búvár,~ha fölbukik a habból?~
4953   12|               neked a búvár,~ha fölbukik a habból?~Kezében szomorú
4954   12|                varázsa,~lenn nyög, botol a lánctól,~kesztyűje, mint
4955   12|                 lánctól,~kesztyűje, mint a mázsa,~fontoskodó-komoly
4956   12|                 Minden búvárnak oly nagy~a képe. ~Jaj, mily sekély
4957   12|                  képe. ~Jaj, mily sekély a mélység~és mily mély a sekélység~
4958   12|            sekély a mélység~és mily mély a sekélység~és mily tömör
4959   12|                  sekélység~és mily tömör a hígság~és mily komor a vígság.~
4960   12|             tömör a hígság~és mily komor a vígság.~Tudjuk mi rég, mily
4961   12|                  nehéznek,~és mily nehéz a könnyű,~mit a medvék lenéznek.~
4962   12|                 mily nehéz a könnyű,~mit a medvék lenéznek.~Ó szent
4963   12|              szent bohóc-üresség,~szíven a hetyke festék,~hogy a sebet
4964   12|             szíven a hetyke festék,~hogy a sebet nevessék,~mikor vérző-heges
4965   12|               vérző-heges még~ó hős, kit a halál-arc~rémétől elföd
4966   12|                 egy víg~álarc,~ó jó zene a hörgő~kínokra egy kalandor~
4967   12|             csitít el,~tréfázva mímel,~s a jajra csap a legszebb~rímmel. ~
4968   12|           tréfázva mímel,~s a jajra csap a legszebb~rímmel. ~A céda
4969   12|                 csap a legszebb~rímmel. ~A céda életet fesd,~azt, ami
4970   12|                súlyát nevetve lökd el,~s a béna, megvetett test~bukásait
4971   12|                  megvetett test~bukásait a szellem~tornáival feledtesd. ~
4972   12|                 száz szó~selymével, mint a zászló,~vagy szappanbuborék
4973   12|                  égben,~s élj addig, míg a lélek,~szépség, vagy a szeszélyek,~
4974   12|               míg a lélek,~szépség, vagy a szeszélyek,~mert - isten
4975   12|                játszi színben,~légy mint a semmi,~te minden.~ ~
4976   12|           rokkant, aki cigarettát~koldul a hídon, úgy esdünk hitet
4977   12|                 4. Nyár ~Mondd, láttad-e a pusztát nyári délben,~mikor
4978   12|      hideg-fehéren~villant ezüst-szikrát a sárga szalma? ~5. Utcanők
4979   12|        selyemcukorkák,~s fülembe súgnak, a szélnél puhábban. ~6. Ember
4980   12|        megöblösödve,~halálosan zúg, mint a gong. ~7. Asszony-arckép ~
4981   12|                 Csodálatosan érett, mint a kajszín-~barack, s mosolya
4982   12|              Beszélgetünk szobánkban még a csacska~nyár hancúzásáról,
4983   12|                  észrevétlen-lopva, mint a macska,~bejössz. ~10. Toll ~
4984   12|                lehet-e?~Fönn az ég, lenn a föld~fekete.~Szánts tollam,
4985   12|                  ne feledj el,~és érd be a kalanddal,~e bús-egyetleneggyel,~
4986   12|        bús-egyetleneggyel,~és légy nekem a bandzsal~önkívület, mely
4987   12|                Rádió ~Beh titkos is volt a másik szobából~egykor a
4988   12|                  a másik szobából~egykor a kedves "messze" hangja.~
4989   12|                 és messzeség, lejárt már~a régi ábránd úri rangja.~
4990   12|              józanul kong pesti rádiómba~a Westminster Abbey harangja. ~
4991   12|              szent apáca, úgy vágyja már a mennyet,~hogy csak bélpoklost
4992   12|                  bélpoklost ápol, s mert a sebet utálja,~magát megbüntetendő
4993   12|               megbüntetendő felszürcsöli a gennyet:~úgy én dühös rajongó,
4994   12|                  homályban, állatok közt a tiszta fényt csudálja,~dacból
4995   12|               sarat zabálok és kortyolom a szennyet. ~14. Harmadosztály ~
4996   12|                Azért remeg.~Sóhajtva néz a földre le.~Szeme sós könnyel
4997   12|                 levéltől vérző venyigék.~A sárga csöndben lázas vallomások.~
4998   12|              lányok, édesek,~hová repült a régi kedvem?~Minden, mi
4999   12|                kincsét,~az őszi égbolton a tiszta holdat. ~19. Késő
5000   12|             tiszta holdat. ~19. Késő ősz a ludasi pusztán ~A pitvaron