Rész

6501   14|             Máskor beteg volt az egyik s a másik~kedves hívem, futék
6502   14|                futék mindenhová,~keresve a szülőim kézvonásit,~s egy
6503   14|           szülőim kézvonásit,~s egy perc a mennyet és poklot hozá,~
6504   14|               poklot hozá,~ne bontsd föl a levélt, megtudva fásit,~
6505   14|               levélt, megtudva fásit,~de a kezedbe tarthatod soká,~
6506   14|                  asztalon ott vannak még a morzsák,~a jóllakott gyomor
6507   14|                ott vannak még a morzsák,~a jóllakott gyomor butult,
6508   14|          jóllakott gyomor butult, nehéz.~A homlokokra ráleng a komorság,~
6509   14|               nehéz.~A homlokokra ráleng a komorság,~a rózsakedv ásító
6510   14|            homlokokra ráleng a komorság,~a rózsakedv ásító görcsbe
6511   14|                   Az udvaron csipog künn a baromfi,~bágyadt közönnyel
6512   14|                bágyadt közönnyel andalog a nap.~A vén kutyánk is lusta
6513   14|                 közönnyel andalog a nap.~A vén kutyánk is lusta már
6514   14|              lusta már bolyongni,~elnyúl a langyos kőlépcsők alatt. ~
6515   14|                 tova. ~Megszólal álmosan a zongora,~s míg pang az élet,
6516   14|                  volt, hogy régente még,~a holdsugár némán sütött a
6517   14|                 a holdsugár némán sütött a kertben,~sóhajtva lengtek
6518   14|                kertben,~sóhajtva lengtek a hűs jegenyék. ~Csend volt.
6519   14|               hűs jegenyék. ~Csend volt. A mozdony füttye messze hangzott,~
6520   14|                  én és anyám,~hallgattuk a nyolcórai harangszót,~és
6521   14|          nyolcórai harangszót,~és néztük a bimbót a rózsafán. ~A gyertyalángnál
6522   14|           harangszót,~és néztük a bimbót a rózsafán. ~A gyertyalángnál
6523   14|             néztük a bimbót a rózsafán. ~A gyertyalángnál a szabadban
6524   14|              rózsafán. ~A gyertyalángnál a szabadban ettünk,~kísértve
6525   14|                   kísértve árnyként járt a múlt megettünk,~majd gyúlt
6526   14|               múlt megettünk,~majd gyúlt a mécses, s a ház elpihent. ~
6527   14|                   majd gyúlt a mécses, s a ház elpihent. ~Én padra
6528   14|           elpihent. ~Én padra rogytam, s a bús éji csend~azt súgta,
6529   14|                 bús éji csend~azt súgta, a futó élet lefoly,~bárhol
6530   14|                               Rab lelkem~A lelkem egy bús rabmadár,~
6531   14|                  ketrecét megszokta már,~a fütty, a trilla, nóta szól. ~
6532   14|                  megszokta már,~a fütty, a trilla, nóta szól. ~Aranyos
6533   14|               itt az árnysötét,~rózsásak a rab álmai,~imádja arany
6534   14|              lelkemet mind majd kiégeti.~A durva harcokban jajongva
6535   14|                 folyton,~s képük, miként a szfinkszé, bősz, csudás, -~
6536   14|                 szörnyek versenye,~mi ez a pompa, melynek úgy örültem,~
6537   14|               elrobog,~hol az életkapu s a sírtorok? ~Kérdem remegve
6538   14|              senkisem felel,~eltorlaszol a látástól egy árok,~és ráborul
6539   14|              képére száz lepel.~Vagy tán a fátyol titka csak üresség,~
6540   14|                 titka csak üresség,~hogy a halálnak szívünk búja tessék,~
6541   14|            szívünk búja tessék,~s silány a kérdező, a bölcs bolond,~
6542   14|              tessék,~s silány a kérdező, a bölcs bolond,~ki titkok
6543   14|                mer.~Olyan vagyok, miként a néma tenger.~Nem tudva,
6544   14|                Fejembe pislog az ész, ez a mécses,~mely serceg őrült
6545   14|                   gyenge, kétes,~rám néz a csillagos, meleg magány.~
6546   14|                enyészni érzem.~S legázol a szfinksz, a sötét s csudás:~
6547   14|             érzem.~S legázol a szfinksz, a sötét s csudás:~szörnyű
6548   14|                                          A jelenés~Egy fátyolos, halvány
6549   14|               nyilalt.~Egy percre eltűnt a világ szememből,~s a csillagok
6550   14|              eltűnt a világ szememből,~s a csillagok közé rohanva föl~
6551   14|                  ajka bíborára~csókoltam a mennyég aranyporát,~mi útjaimba
6552   14|                  mint szerelmesem,~kivel a kékes nyári éjszakában~gyakorta
6553   14|            gyakorta jártam, hogy még élt a földön;~olyan szelíd volt,
6554   14|                 midőn fejem ölébe hajtva~a reszkető égbolt tüzére néztem,~
6555   14|            felkiálték: "Ismerős vagy!~Te a Halál vagy."~      "Az vagyok"
6556   14|         Cigányfiú, hagyd abba nótád~elég a búból, itt a reg',~borzongva
6557   14|                  nótád~elég a búból, itt a reg',~borzongva a bús lángba
6558   14|             búból, itt a reg',~borzongva a bús lángba bámul,~és álmosan
6559   14|            álmosan sápasztja meg. ~Fázva a kékülő homályban,~te meggyötört,
6560   14|                  arcodon mélyen sötétlik~a csontemésztő éji bú. ~Úgy-e
6561   14|              csontemésztő éji bú. ~Úgy-e a napszám rút s keserves?~
6562   14|           lecsüng merev kezed?~Úgy-e fáj a dal, hogyha ríkat,~s te
6563   14|                 szűzi nótád,~s számlálod a tallérokat. ~A rétre termettél,
6564   14|                 számlálod a tallérokat. ~A rétre termettél, szabadnak,~
6565   14|               termettél, szabadnak,~hogy a mezők földjét taposd,~s
6566   14|             rongy hatost. ~Nem bánt-e ez a léha nép itt,~a bús magyar,
6567   14|                bánt-e ez a léha nép itt,~a bús magyar, a céda lány,~
6568   14|              léha nép itt,~a bús magyar, a céda lány,~mily részegen,
6569   14|               otthon estente szép,~mikor a bársonyos teremben~felsír
6570   14|                  az országutakra,~nem hí a kedves árnya itt~poros viskóknak
6571   14|                   hogyha halkan~susognak a falun a fák,~nem hajt-e
6572   14|                  halkan~susognak a falun a fák,~nem hajt-e lelked kedvesedhez~
6573   14|                bús dalát? ~Édes, nyugodt a boldog otthon,~a sátor-árny,
6574   14|                 nyugodt a boldog otthon,~a sátor-árny, a dáridó,~döglött
6575   14|             boldog otthon,~a sátor-árny, a dáridó,~döglött malacról,
6576   14|           Karácsonyi dal~Egy barátomnak ~A mi kedélyünk rég kihamvadt,~
6577   14|                 ünnepünk,~lelkünkre hull a téli harmat. ~Jeges vidékre
6578   14|              álmodunk dicsőbb valórul,~s a fergeteg táncol velünk. ~
6579   14|                új, hatalmas gondolat,~de a fánkról kopott dió hull. ~
6580   14|                fánkról kopott dió hull. ~A gyertyalángunk ellohad,~
6581   14|            ellohad,~füstölve pattan rajt a szikra,~s kékes, kialvó
6582   14|              Fagyos, hideg hajnal borong a tájon.~A jégvirágos ablak
6583   14|             hideg hajnal borong a tájon.~A jégvirágos ablak szürke
6584   14|                ablak szürke még.~Lezárja a nehéz pillát az álom,~a
6585   14|                  a nehéz pillát az álom,~a lámpabél lassan, sercegve
6586   14|                be s nyájasan nézel reám,~a kékderengésű fülkének árnyán -~
6587   14|                 hókezeddel,~s ringasd el a sötét, komor utast. ~Légy
6588   14|                 hajtom: ~kitör szivemből a bú árja már,~s zajgó keservvel
6589   14|             kétségb'esetten~panaszkodom, a kínok kínja vár. ~S az égre
6590   14|              kell nyögve lenn~szenvednem a göröngyös földhatáron -~
6591   14|               sötét sorsom reménytelen. ~A hű szerelmet mindhiába várom,~
6592   14|                 egy vasmarok ragadja meg a torkom,~mert nem vigasztal,
6593   14|                  kifogy karomból az erő,~a nagy tusákra már ásítva
6594   14|           tusákra már ásítva nézek,~másé a rózsakedv, a gyenge nő, ~
6595   14|                 nézek,~másé a rózsakedv, a gyenge nő, ~és ekkor érzem,
6596   14|               kéménysorok között~felkelt a hold, vágyódva szertenézett,~
6597   14|                  ezüstrózsákat tüzdögélt~a bús szemérmes éj sötét hajába. ~* ~
6598   14|            háztetők között~kék utca nyíl a sápadt éjszakába,~és fölfelé
6599   14|           fölfelé az égre túrja útját,~s a rózsaszínű hajnal tetszelegve~
6600   14|                  közülünk ujságot olvas.~A régi véres ideálért~langyos
6601   14|               kedéllyel harcba szállunk,~a zongorán egy léha nótát~
6602   14|                 néha künn egy barátunk. ~A cigarettek füstölögnek,~
6603   14|                 képünket láz aszalja,~de a szemünk, főnk mégse lángol,~
6604   14|           szemünk, főnk mégse lángol,~és a szobor bámul reánk még,~
6605   14|             ing-leng csendbe rajta.~Künn a ködös eső szemerkél,~az
6606   14|             Felrezzenünk, ha rátekintünk~a néma, nagy bronz mellszoborra. ~
6607   14|                   Egy éji lány dala~Jőjj a szobámba, drágám,~olcsó
6608   14|          szobámba, drágám,~olcsó vagyok.~A csók~nagyon meleg, nagyon
6609   14|                 az árva félre. ~Ismerjük a vendégeinket!~Kopott, komor~
6610   14|                pachache,~ha nem telik ki a pénzed, szegénykém,~elengedem
6611   14|            szegénykém,~elengedem hálából a felét én. ~1905 ~ ~
6612   14|                  nyalábbal olvas,~ujsága a Pester Lloyd.~Üres percébe
6613   14|         gombolyagot gombolyít. ~Jól ejti a kemény magyar szót,~de hogyha
6614   14|                 érzik régi parfümöknek~s a sárgarépa illata. ~Lakóját
6615   14|                 jól mulat, hattyút etet.~A Hüvösvölgybe örömest jár~
6616   14|        Hüvösvölgybe örömest jár~s imádja a Zugligetet. ~Olykor néhány
6617   14|                 nénihez megy,~és hangzik a német beszéd,~s aranyszélű
6618   14|            illatos kávé levét. ~Ünnepnap a templomba jár el,~mivel
6619   14|            csókja, bókja,~régen kifáradt~a szív csatáján.~Ül mozdulatlan,~
6620   14|                   Álmok alkonyatja~Mikor a nyári dél sárgálva tűz le,~
6621   14|                ablakomat,~s belémerengek a bús lámpatűzbe. ~Narancsszín
6622   14|          álom-alkonyat.~Ijedten kotródik a durva élet,~s csend, végtelenség,
6623   14|           éj-szemű leány szemembe réved,~a teste árnyék, s én is árny
6624   14|            Szandának~Kezedre csókolom~ma a szivem hőn,~hogy óvj, vezess,
6625   14|                 áldott! ~Hímezzék útadat~a szende rózsák,~amerre jársz
6626   14|                 nevetsz. ~Langyos, fehér a húsod,~szived üres és cinikus,~
6627   14|                  Legyen tiéd az életem s a vérem,~észromboló, szívejtő
6628   14|               mélyebb?~Tebenned egy lesz a halál s az élet,~s csókolkozik
6629   14|                  Párnád olyan lágy, mint a síri párna,~koporsód hűs,
6630   14|               Hűs, rettegéses érzés vonz a nőhöz,~egy bús vágy, mit
6631   14|             fagytól ég homlokunk,~félünk a sírtól, s tűzzel csókolunk. ~
6632   14|                égni hajt az ősi törvény,~a láng a kéklő égben eltünik,~
6633   14|              hajt az ősi törvény,~a láng a kéklő égben eltünik,~hűvös
6634   14|              avar zúg az erdőknek öblén,~a víz oszolva hányja gyűrüit.~
6635   14|         másvilági kény játszik mivélünk,~a sírokon fetreng a szenvedélyünk,~
6636   14|              mivélünk,~a sírokon fetreng a szenvedélyünk,~csókért kapjuk
6637   14|            életet s halált,~és tőle éled a víz, lomb s a láng. ~Te
6638   14|                  tőle éled a víz, lomb s a láng. ~Te jársz e fátyolos,
6639   14|              zengem napfényes imád,~tied a könny, vér s az egész világ! ~
6640   14|                lelkem tehozzád,~és elfog a fölséges borzalom.~Látom
6641   14|              mennydörgő szavad. ~Te vagy a mélység, a halál, az éjjel,~
6642   14|              szavad. ~Te vagy a mélység, a halál, az éjjel,~az önmagába
6643   14|          vezéreled. ~Nincsen vigasztalás a te honodban.~A nap kihűlt,
6644   14|               vigasztalás a te honodban.~A nap kihűlt, az égbolt is
6645   14|             misztikus kört von köréd,~és a sötétbe tétovázva kelnek~
6646   14|                síró gyenge nők,~zokognak a megkorbácsolt szerelmek,~
6647   14|         megkorbácsolt szerelmek,~fetreng a jó a bosszugőg előtt. ~Kopár,
6648   14|                  szerelmek,~fetreng a jó a bosszugőg előtt. ~Kopár,
6649   14|             ragyog sziporkázó fantáziád.~A földdel összedől a tenger
6650   14|            fantáziád.~A földdel összedől a tenger éppen,~az égen elhal
6651   14|              tenger éppen,~az égen elhal a pár mécsvilág.~Mily végtelen
6652   14|                és mily szertelen,~miként a bú az óriási szívben,~miként
6653   14|                az óriási szívben,~miként a tenger, mint a szerelem. ~
6654   14|           szívben,~miként a tenger, mint a szerelem. ~Zúgd hát szavad,
6655   14|        vigasztalás ma,~tárt mellel állom a csapó vihart.~Múltam leroskadt,
6656   14|              átkom hozzád emel. ~Ha tűnt a naptányér pirosra festve,~
6657   14|                bújva estve~halljuk, hogy a tenger künn hempereg.~S
6658   14|                 künn hempereg.~S vonzott a bánatod, a vészes örvény,~
6659   14|           hempereg.~S vonzott a bánatod, a vészes örvény,~érzém, a
6660   14|                  a vészes örvény,~érzém, a lantod hangja tiszta, mély,~
6661   14|                 1 ~Nedves ködökbe gerjed~a csendes éjszaka,~s átlengi
6662   14|           csendes éjszaka,~s átlengi már a kertet~a hold sugárzata. ~
6663   14|                   s átlengi már a kertet~a hold sugárzata. ~Szélcsendes
6664   14|                  sugárzata. ~Szélcsendes a nagy éjjel,~nem mozdul a
6665   14|                 a nagy éjjel,~nem mozdul a levél,~s a csend szelíd
6666   14|             éjjel,~nem mozdul a levél,~s a csend szelíd beszéddel~a
6667   14|                 a csend szelíd beszéddel~a múltakról regél. ~Ma újólag
6668   14|         szerelmed,~az édes búcsucsók. ~S a néma messzeséget~vadul átszárnyalom.~
6669   14|               lázas álom éget,~s kitárom a karom. ~2 ~Küzdtem sokáig
6670   14|                    Ha sirtam, mit csinál a tenger?~Most itt vagyok.
6671   14|                és szél.~     És küzködöm a fergeteggel. ~Most itt vagyok.
6672   14|               sírva nézem,~     Hogy búg a szél a kékes áron.~Egy lány
6673   14|              nézem,~     Hogy búg a szél a kékes áron.~Egy lány nevét
6674   14|              nyári álmomat azóta. ~Fejem a hullámokba fúrom,~     Felkotrom
6675   14|         hullámokba fúrom,~     Felkotrom a sötét fenéket.~Csak víz.
6676   14|              Vége.~     Hullám moraj már a szerelmünk.~Húzzuk szemünkre
6677   14|           szemünkre kalapunkat.~     Föl a fejet. Szépen. Temessünk. ~
6678   14|                                          A költő tentásüvege~Elutazás
6679   14|                   De szent e tinta, mint a lelkem.~Alázatos tollal
6680   14|                                          A fekete asszonyhoz~1 ~Amíg
6681   14|                  tusáktól~porzik s remeg a deszka-színpad,~s a rémület
6682   14|                remeg a deszka-színpad,~s a rémület lelkünkbe átfoly,~
6683   14|            eltünik minden csinált máz,~s a hős kegyetlen kedvbe lármáz,~
6684   14|             sorsát,~s kacagja, hogy győz a gonoszság:~te páholyod bíbor
6685   14|               selyemruhádba ülve,~nézesz a villanyfényes ürbe,~s hóválladat
6686   14|               csodás lány.~Hogy porba ér a hősi homlok,~te felkacagsz; "
6687   14|                homlokom. ~Bordám repedt, a mellem odvas,~kedvem korán
6688   14|               egy síri nyughelyet vár,~s a porba csüggeteg keres.~Mindez
6689   14|                  vagy,~arcod fehér, mint a viasz.~Unod a bókolást,
6690   14|                fehér, mint a viasz.~Unod a bókolást, a tömjént,~s mégis
6691   14|                  viasz.~Unod a bókolást, a tömjént,~s mégis szüntelen
6692   14|             fehérlő ujjaiddal~megsimítod a homlokod... ~4 ~Ilyen hamar
6693   14|              vége,~aludni térsz, s elzár a kripta-gát,~az éjszakába
6694   14|                  bús vágyak halála~követ a néma holt rónákra át,~s
6695   14|                Jó éjszakát! ~Megigazitom a halotti párnád,~életre csókolom
6696   14|                magamba rád,~s belé sírom a kongó vak sötétbe -~Jó éjszakát! ~
6697   14|              tőlem? Ó, ne félj.~Édes kín a veszély.~Rohanj a harcba
6698   14|               Édes kín a veszély.~Rohanj a harcba s vessz,~a nőnek
6699   14|                 Rohanj a harcba s vessz,~a nőnek sorsa ez.~Légy vad,
6700   14|                Sáppaszt, fulaszt, gyötör~a vérpiros gyönyör,~a szenvedély.~
6701   14|               gyötör~a vérpiros gyönyör,~a szenvedély.~Ne félj, ne
6702   14|                   nincs édesebb,~mint ez a gyenge seb,~égése kéj,~ne
6703   14|                 asszony -~mert megviselt a kéj, a festék,~a bor, a
6704   14|                    mert megviselt a kéj, a festék,~a bor, a csók s
6705   14|               megviselt a kéj, a festék,~a bor, a csók s a lázas esték! ~
6706   14|                  a kéj, a festék,~a bor, a csók s a lázas esték! ~Szeretlek,
6707   14|                  festék,~a bor, a csók s a lázas esték! ~Szeretlek,
6708   14|                vagy te soknak,~kik néked a kéjről dadognak! ~Szeretlek,
6709   14|                terméketlen asszony -~te, a sötét éj rózsaszála,~akit
6710   14|           rózsaszála,~akit sosem köszönt a hála. ~Szeretlek, terméketlen
6711   14|              lámpám sárga fénye halvány,~a csillagok is hamvadt fényüek,~
6712   14|           fényüek,~olyan hideg van, mint a kripta alján~- Tüzet, tüzet! ~
6713   14|            kripta alján~- Tüzet, tüzet! ~A jég sugára ég merész agyamban,~
6714   14|             merész agyamban,~mert rajtam a tél orgiát ület,~vérem zubog,
6715   14|               csüggedt, méla arcom,~künn a vidék is holt - ó, őrület,~
6716   14|                  itt nem áll más,~csupán a tested fénylik, mint üveg,~
6717   14|                  üveg,~s kitör szívemből a rekedt kiáltás~- Tüzet,
6718   14|        tűzszemével,~oszlassa búmat, mint a semmit el! ~Sorvadni vágyok,
6719   14|              Sorvadni vágyok, folyjon el a lángár~addig, amíg viasszá
6720   14|             viasszá nem aszom,~de törjön a láng akkor lelkemen ki! ~
6721   14|                múlás, örvényes gondolat,~a szenvedély sápadt gyertyája
6722   14|                                    Idill a Hűvös völgyben~A lombokon
6723   14|                   Idill a Hűvös völgyben~A lombokon vonagló nyári láz...~     
6724   14|                  Pirosló foltként lángol a napernyő,~a nevelőnő sápadt
6725   14|              foltként lángol a napernyő,~a nevelőnő sápadt és merengő,~     
6726   14|                  sápadt és merengő,~     a kisfiú a völgybe karikáz. ~
6727   14|                és merengő,~     a kisfiú a völgybe karikáz. ~A kurtizán
6728   14|               kisfiú a völgybe karikáz. ~A kurtizán oly hallgatag szegény,~     
6729   14|            hallgatag szegény,~     bámul a lányra, várnak mindaketten,~
6730   14|              lányra, várnak mindaketten,~a madmazell a földre néz epedten,~     
6731   14|                 mindaketten,~a madmazell a földre néz epedten,~     
6732   14|                áthal,~     és egybeolvad a sürűbe bent~     a fák szerelmes,
6733   14|            egybeolvad a sürűbe bent~     a fák szerelmes, nyári sóhajával. ~
6734   14|                  nyári sóhajával. ~S jön a fiú. Ijedt tűz a szemén,~     
6735   14|                   S jön a fiú. Ijedt tűz a szemén,~     mert látja
6736   14|            jelent,~     hogy porba hullt a francia regény...~ ~
6737   14|           Fölöttem folyik el az éjszaka,~a méltóságos, nagy, nehéz
6738   14|               nagy, nehéz folyam,~idesüt a gáz züllött csillaga,~s
6739   14|               álmatlan, éberen.~És tépem a vizet, álomtalan ágyam,~
6740   14|                   álomtalan ágyam,~kicsi a tenger s tengernyi a vágyam.~
6741   14|               kicsi a tenger s tengernyi a vágyam.~Tengernyi vágyam,
6742   14|             Tengernyi vágyam, csak kicsi a tenger,~és nézem a bárkát,
6743   14|                 kicsi a tenger,~és nézem a bárkát, amely megindul,~
6744   14|              szívemig nyúl,~és hallgatom a mély homályon át~piros torkotok
6745   14|           beszélek,~mert hajh, egy ember a mélységbe dőlt le,~ki szenvedett,
6746   14|                  le,~ki szenvedett, akár a legszegényebb. ~E dalt a
6747   14|                 a legszegényebb. ~E dalt a földbe! A fekete földbe!~
6748   14|         legszegényebb. ~E dalt a földbe! A fekete földbe!~Halott embertárs,
6749   14|               Így hódol büszkén, íme, ez a tábor,~a napfényből az éj
6750   14|                büszkén, íme, ez a tábor,~a napfényből az éj felé kiáltva,~
6751   14|             gyászolunk siváran.~Láncával a hatalmas szeretetnek ~körülveszünk
6752   14|                szeretetnek ~körülveszünk a messze éjszakában,~csuklónk,
6753   14|           csuklónk, karunk úgy rázza meg a bánat,~mint átcikázó, éles
6754   14|               szerte sose fújják,~tegyük a sírra, testvérek, csodának, ~
6755   14|           koszorúját. ~~* Alkalmi vers - a szabadkőműveseknek fölolvastam
6756   14|           kifestett~fantáziám, tiétek ez a dal,~egy férfitől, kinek
6757   14|             feslett~s útszélre vágta már a viadal.~Kis bordélyházam,
6758   14|              szaglász kis sáros orrotok.~A seggecskétek két kis gumilabda,~
6759   14|                  kis gumilabda,~és szörp a nyálatok ezüst patakja,~
6760   14|               kakáltok.~Ti vagytok nekem a láz és a vakság,~ti cukraim
6761   14|                Ti vagytok nekem a láz és a vakság,~ti cukraim és gyilkos
6762   14|             lásson,~violaszemetek legyen a lámpám,~a testetek legyen
6763   14|           violaszemetek legyen a lámpám,~a testetek legyen meleg kalácsom.~
6764   14|                   tej,~s magyarul mondom a halálos Áment.~Ha ingadozva
6765   14|                  test végső reszketéssel~a levegőbe rázza vézna öklét,~
6766   14|                 bús igével~egy lesz vele a rejtélyes öröklét.~ ~
6767   14|                te néki mindent odaadnál,~a boldogságot is, nem kérve
6768   14|                   mért nem mered kivánni a halálát?~S eltűnsz előle,
6769   14|              óhajtod néki amit magadnak, a~legnagyobb jót, a békét
6770   14|              magadnak, a~legnagyobb jót, a békét s a megsemmisülést - ~
6771   14|                legnagyobb jót, a békét s a megsemmisülést - ~nem tudsz
6772   14|            lobogván,~s úgy gondolom tán,~a túlvilág szebb, s másképpen
6773   14|               Lelkembe e két szín lobog:~a sárga és piros,~s a barna
6774   14|               lobog:~a sárga és piros,~s a barna föld, mely érett gyásszal~
6775   14|              lapok~Fehér naptárt teszünk a falra,~s félünk e szűz hópusztaságtól.~
6776   14|       jobbra-balra,~mint megfagyás előtt a vándor. ~1932 ~ ~
6777   14|                     Száz év se, és dalol a szél...~Száz év se, és dalol
6778   14|                     Száz év se, és dalol a szél,~fütyöl a szél sirom
6779   14|                  és dalol a szél,~fütyöl a szél sirom felett.~Testvéreim,
6780   14|           kérkedett,~száz év se és dalol a szél,~röhög a szél fejünk
6781   14|                se és dalol a szél,~röhög a szél fejünk felett. ~Mit
6782   14|            gyereket,~száz év se és dalol a szél,~fütyöl a szél sirom
6783   14|                  és dalol a szél,~fütyöl a szél sirom felett. ~Egyhangu
6784   14|               piros, fekete, víg, beteg.~A teste ép, a lelke korcs (?)~
6785   14|                  víg, beteg.~A teste ép, a lelke korcs (?)~Szeressetek,
6786   14|                  Most trombitákkal zengj a szerelemnek...~Most trombitákkal
6787   14|                  Most trombitákkal zengj a szerelemnek,~a különösnek,
6788   14|        trombitákkal zengj a szerelemnek,~a különösnek, mely csak az
6789   14|                 Nyílt seb vagyok!~Fájnak a tárgyak!~ ~
6790   14|                Hogy éjfélkor bezörgessen a párod...~Hogy éjfélkor bezörgessen
6791   14|                Hogy éjfélkor bezörgessen a párod,~ki áldást hoz, s
6792   14|               minden jajt visszaűz.~Mert a tiéd lesz, jámbor, tiszta
6793   14|                                          A természet e szép hónapba
6794   14|                 e szép hónapba mindég...~A természet e szép hónapba
6795   14|             gesztussal és határozottan~s a melle bársonyával várt meg
6796   14|                Apám~Vaksi szemmel nézted a vaksi holdat~.....................................
6797   14|               akarnám,~hogy rés támadjon a...~és helyettük feltámadjanak...~ ~
6798   14|           kisfiam...~Mint hogyha kisfiam a földre dobná,~vagy csöndesen
6799   14|                   Az élet volt maga...~S a mandarín narancs szaga...~ ~
6800   14|                Éjjel~Hallom, hogy zúgnak a fekete sziklák~s a jégmezők...~
6801   14|                zúgnak a fekete sziklák~s a jégmezők...~A megfagyott....~     ...
6802   14|                  sziklák~s a jégmezők...~A megfagyott....~     ...
6803   14|                     életem mély, mély...~A meg nem...~     ... Stockholm.~ ~
6804   14|            Csacsi rímek~Előhang, melyben a költő igazolja magát ~Érdemem
6805   14|              abban áll is,~hogy versemre a banális~rím csengőit aggatom,~
6806   14|                 mint az ánis,~nem miként a régi, mámis,~agg költészet,
6807   14|           mindegyik atom. ~Bíboros, mint a kaláris!~Lángoló, minthogyha
6808   14|               halála ~Megölte lassanként a szepszis~e dézsás, rocskás,
6809   14|            cselédet.~De ezt kiáltja most a szkepszis~felétek:~Bezzeg,
6810   14|               feléled. ~Harcias rikkanás a XX. században ~Magyar! -
6811   14|                is ugatnak,~hányj fittyet a gőgös, komisz nyugatnak,~
6812   14|                  nyugatnak,~hiszen úgyis a föld alá dugatnak. ~Képviselőházi
6813   14|              Polgári idill ~Pislán~máléz a kislány. ~Játék egy magyar
6814   14|                Kétségbeestem -~nagy volt a bestem. ~Cc ~Miért a kokain?~
6815   14|                volt a bestem. ~Cc ~Miért a kokain?~Megvannak okaim. ~
6816   14|                megindító magánhivatalnok a Lipót-körúton ~Szomorú a
6817   14|                 a Lipót-körúton ~Szomorú a baktatása.~A kezébe aktatáska.~
6818   14|      Lipót-körúton ~Szomorú a baktatása.~A kezébe aktatáska.~Úgy megy,
6819   14|              tout pardonner ~Csodálkozol a kokainistán,~s nem érted?~
6820   14|             Feddés ~Erika!~nem úgy~verik a~cigányt! ~Finomkodás ~Ne
6821   14|                 egy rongy gyalom,~de még a föld is langy alom~csak
6822   14|             költő kiáltása ~Nem látjátok a színpadot,~ti színvakok.~
6823   14|                 kell tinektek költemény,~a szívetek az kőkemény. ~De
6824   14|                   Találós kérdés ~Mi van a deszkába?~Eszkába. ~Kétségbeesés ~
6825   14|            tetves,~rongyos kicsi angyal, a gyöpre~heveredek.~Szorítanak
6826   14|             gyöpre~heveredek.~Szorítanak a kapcsok, az izzó~hevederek.~
6827   14|                izzó~hevederek.~Öleld meg a régi, a régi~haveredet. ~
6828   14|             hevederek.~Öleld meg a régi, a régi~haveredet. ~Vers ~Könnyű
6829   14|                 szelek szárnyán lobogjon~a testeden a könnyű len-dresz,~
6830   14|             szárnyán lobogjon~a testeden a könnyű len-dresz,~s kiálts
6831   14|                  len-dresz,~s kiálts oda a csüggedőknek:~rend lesz. ~
6832   14|          bókodnak fele gáncs. ~* ~Átadta a telefont,~mit lombokkal
6833   14|          Felszólítom amaz úri~embert, ki a ramazúri~alkalmával a mazúri~
6834   14|                 ki a ramazúri~alkalmával a mazúri~mocsaraktól elszaladt:~
6835   14|             mostan már Galícia~táján jár a milícia,~írjon K. D. név
6836   14|                   rá diót,~és hallgatjuk a rádiót. ~Kiállás ~Hégel: -~
6837   14|               nehéz volna~Tiziánnak.~Azt a sok jót, mit köszöntök~ti
6838   14|               itt mélázva ültök -~elfogy a sülttök. ~     Koca-koca
6839   14|                 tartani." ~Másik: ~"Érik a, érik a~Hisztérika~Nálamnál
6840   14|                    Másik: ~"Érik a, érik a~Hisztérika~Nálamnál hűbb"
6841   14|                úr.~Nem lesz kibékülés?~- A folyosón tessék leülni.~
6842   14|                     Emlékezet,~hajszolsz a múltba s ott mohó futásom~
6843   14|              Emlékezet,~mit abbahagytam, a csókot, a munkát~elvégezed. ~* ~
6844   14|               mit abbahagytam, a csókot, a munkát~elvégezed. ~* ~Emlékezet,~
6845   14|          Emlékezet:~titkos, mint dinnye, a föl nem szegett és~nem lékezett. ~
6846   14|           féltöke. ~Sarkigazság ~Hallgat a sült kecsege.~De hogyha
6847   14|             Utána~más nem maradt, csupán a~bánat. ~Le kell vetkőzni ~
6848   14|                  Kiáltás ~Lírám,~te légy a~a bírám! ~Holnap összedől
6849   14|                Kiáltás ~Lírám,~te légy a~a bírám! ~Holnap összedől
6850   14|                 hanyatlasz! ~* ~Ott volt a jószagú~ibolya és a kósza
6851   14|                 volt a jószagú~ibolya és a kósza bú. ~* ~Miért nézed
6852   14|                Esztéta?~Érzi már vesztét a'. ~* ~Az ember~egy-két~egykét~
6853   14|             rágni régi zsemlét: -~inkább a nemlét! ~* ~Csekély~fekély~
6854   14|              Lagerlöf Zelmát?~- Olvastam a selymát! ~* ~Nyíló számra~
6855   14|                     Nyíló számra~hullott a csók~kilószámra. ~* ~Hegyezem
6856   14|                 kilószámra. ~* ~Hegyezem a fülem, ül-e~a lomb alatt
6857   14|                   Hegyezem a fülem, ül-e~a lomb alatt fülemüle? ~* ~
6858   14|                  búdon átláss: -~már ott a gátlás. ~Új rím ~Hogyha
6859   14|                  gátlás. ~Új rím ~Hogyha a tál rozsdás,~kínos minden
6860   14|                  Hatvany Lajosra ~Megöli a siker Lacit~(Azontúl is
6861   14|                      Éld át azonmód, mit a sors hoz:~ne fűszerezd,
6862   14|                   ne fűszerezd, ne nyúlj a borshoz. ~* ~Olykor könnyezve
6863   14|                       Hal-pakkal~megyünk a síma talpakkal~s alpacca~
6864   14|               pár bajom~s egy párbajom. ~A nőemancipáció lélektana ~
6865   14|               fönségébe sok emberöltő: -~a végtelenbe tündökölt ő. ~* ~
6866   14|               tündökölt ő. ~* ~Szerelem,~a vágyamat te feléd~terelem. - ~
6867   14|                terelem. - ~Nyelvész, aki a szegedi tájszólást tanulmányozza ~
6868   14|                                       Az a kérdés, hogy győzik-e? ~* ~
6869   14|                Ha ápolna,~ugy hullna rám a lelke,~mint kápolna. ~* ~
6870   14|               Tiszttárs,~mondd, merre az a tisztás? ~* ~Két tölgy mered
6871   14|                 tiszttárs. ~Orosz idill ~A fal előtt egy muzsik áll~
6872   14|                 és muzsikál. ~* ~Ledőlök a kanapéra.~Rágondolok Kunapéra. ~* ~
6873   14|            elálmosodnak,~elmosódnak. ~* ~A bankra rátenyereltem,~s
6874   14|                       Ez többet ér,~mint a mai vitás~naívitás! ~* ~
6875   14|                    Szegény ember kenyere~a nyenyere. ~A fegyelem a
6876   14|               ember kenyere~a nyenyere. ~A fegyelem a fő ~A tiszthelyettes
6877   14|                  a nyenyere. ~A fegyelem a fő ~A tiszthelyettes az
6878   14|              nyenyere. ~A fegyelem a fő ~A tiszthelyettes az utált~
6879   14|              tábornokának szalutált. ~* ~A parazolt,~mely annyi fényt
6880   14|            Parancs ~Kobold!~dobold! ~Ezt a rímet álmodtam,~1933. IV./
6881   14|                 álmodtam,~1933. IV./10. ~A szobámat méla hittel~berakattam
6882   14|            berakattam malachittal. ~Rím ~A parlament~a falra ment. ~* ~
6883   14|           malachittal. ~Rím ~A parlament~a falra ment. ~* ~Mire gondolt?~
6884   14|               Aladár hiúz-~szemekkel néz a pénzre.~Á la Darius. ~* ~
6885   14|             benned hebehurgya láng ég~és a szeszély szeszétől~kopog
6886   14|                 szeszély szeszétől~kopog a vad halánték,~szólj ezután
6887   14|                egy kicsiny ajándék,~mint a költőkirályok nagy vígasza:~
6888   14|              költőkirályok nagy vígasza:~a szándék. ~Visszhang ~Költő:
6889   14|             asztalon~kereszt áll. ~* ~Ez a szegény ablakostót,~aki
6890   14|                mindig babba kóstolt. ~* ~A munkát követeld meg~Ellustul.~
6891   14|            hozzám egyszer majd, ha langy a~nyár, életem tündéri, régi
6892   14|                 nyugtató kalandja,~kitől a lárma erdők tiszta csendje~
6893   14|             erdők tiszta csendje~és szép a förtelem, s a föld varanyga,~
6894   14|            csendje~és szép a förtelem, s a föld varanyga,~való, mely
6895   14|                föld varanyga,~való, mely a vágyat fölülmulandja,~csóktól,
6896   14|              szorgalmasan dolgozva, mint a hangya. ~* ~Azonnal~elment
6897   14|                   Ezerrel azonnal~ő adós a haszonnal. ~* ~Láttam ott
6898   14|              ide-oda bujkált. ~Rím ~Inog a fűrész,~mint egy letört~
6899   14|               nyáron kisbabuka szopikál,~a ruhája könnyű, vékony tropikál. ~* ~
6900   14|                       Falába~belekoppant a ház~falába. ~* ~Falába~zörög
6901   14|                    Falábú,~ki végre majd a föld alá bú. ~* ~Itt színdús
6902   14|          vitamindús~ételt. ~* ~Ez itt az a vita, min~eldől majd a vitamin. ~* ~
6903   14|                az a vita, min~eldől majd a vitamin. ~* ~Ez Káin~a nyilvánosság~
6904   14|              majd a vitamin. ~* ~Ez Káin~a nyilvánosság~deszkáin. ~* ~
6905   14|               deszkáin. ~* ~Proust~bírja a~szuszt. ~* ~Rosszalólag~
6906   14|                Rosszalólag~mondta:~rossz a lólag. ~* ~Olvastam a Maternelle-t,~
6907   14|              rossz a lólag. ~* ~Olvastam a Maternelle-t,~pompás regény.
6908   14|             hozzánk kopár is,~Páris. ~2 ~A gesztenyefák s orgonák között~
6909   14|                   Mikor látom fakó eged?~A holdat a füzes megett?~Addig
6910   14|                látom fakó eged?~A holdat a füzes megett?~Addig szivem
6911   14|                 Napoleon vad lába porzik a~szikláidon, sasfészek: Korzika. ~
6912   14|                 téged kereslek,~ha járom a poros-boros Szabadkát.~Mióta
6913   14|                  emlékeimbe Varsót. ~12 ~A vágy örökre visszavon~kék
6914   14|               fölcsapó aróma,~illat, mit a multak varázsa ó ma:~Róma. ~
6915   14|                   mikor~mint árva honvéd a levert hazából~futott Ferenc
6916   14|                  egy titán, ki láztól és a bortól~részeg, New York
6917   14|             regéje, Kairó. ~17 ~Szikrázz a fénybe tiszta tűzzel,~varázskörödből
6918   14|                szerényen elfogódva, mint a kezdő~fiúcska, ki nem érti,
6919   14|                  ki nem érti, mit jelent~a szárnyas zeneszörny, s megigazítja~
6920   14|                megigazítja~műértő kézzel a zongoraszéket,~hogy bizton
6921   14|                 hogy bizton álljon, mint a nyaktiló-pad,~mert ami jön,
6922   14|               maga,~oly ércszilárd, mint a Halál s az Élet,~min változtatni
6923   14|            azután acélbillenéssel~beleüt a billentyűk végzetébe~s minden
6924   14|       fogása-markolása: Tett. ~Színésznő a ravatalon ~"Édes" - még
6925   14|             epedőn,~és szalmasárga ujját a szegélyes,~nagy szemfedőbe
6926   14|                  és igéző~arccal fogadja a Halált, a Hősét,~mert mostan
6927   14|                 arccal fogadja a Halált, a Hősét,~mert mostan is Bor
6928   14|               előbb zavartan és fehéren ~a furcsa, fényes-fényes premièren,~
6929   14|               néz többé vissza,~mert itt a Végtelenség a kulissza!~ ~
6930   14|                   mert itt a Végtelenség a kulissza!~ ~
6931   14|             László - Paródia ~Ti, akiket a gyár mulattat~a munka és
6932   14|                   akiket a gyár mulattat~a munka és a sex-appeal,~nem
6933   14|                 gyár mulattat~a munka és a sex-appeal,~nem is álmodjátok,
6934   14|               térek~s lelkem suhan, akár a nyíl. ~Jóság-koszton így
6935   14|     Jézus-kalappal~szemben megyek-megyek a Nappal,~és fütty imákkal
6936   14|                                 Röpima~Ő a sebes, fényes láng. Mária~
6937   14|                 láng. Mária~engem szeret a földön. Mária~sír és kacag,
6938   14|          térdemhez ül le, úgy néz. Mária~a végtelent akarja. Mária~
6939   14|              telefonoz és toppant. Mária~a jólnevelt úrinő. Mária~egy
6940   14|                  szilárd, őszinte. Mária~a hallhatatlan nagyság. Mária~
6941   14|                  mikor csunyácska. Mária~a földgolyó remekje. Mária~
6942   14|              hősnő is. Mária~az édesség, a fönség. Mária~lágy, mint
6943   14|                 fönség. Mária~lágy, mint a hattyú tolla. Mária~kemény,
6944   14|                tolla. Mária~kemény, mint a gyémántkő. Mária~gyermekkorom
6945   14|                az enyém s enyém ő. Mária~a "sohasem" s a "mindig".
6946   14|             enyém ő. Mária~a "sohasem" s a "mindig". Mária~a lelkem
6947   14|             sohasem" s a "mindig". Mária~a lelkem felesége. Mária~áldott
6948   14|            lelkem felesége. Mária~áldott a földi nők közt. Mária~lásd,