Rész

1001    1|           választása~Mar a hideg szél és a fagy kemény,~nagy hópalástban
1002    1|               Buda vára,~ezüstösen remeg a könnyű pára~és zúg a nép
1003    1|               remeg a könnyű pára~és zúg a nép a Duna zöld jegén. ~
1004    1|                 könnyű pára~és zúg a nép a Duna zöld jegén. ~Sejtelmesen
1005    1|              jegén. ~Sejtelmesen borzong a sok kebel~és fázva búsan
1006    1|                   lázas csoportok jönnek a majorból,~ha ez a sok vágy
1007    1|                 jönnek a majorból,~ha ez a sok vágy hozzá érne el?... ~
1008    1|                   Tengerzugásként csapja a falat~a zaj, remeg a jég
1009    1|           Tengerzugásként csapja a falat~a zaj, remeg a jég a súly
1010    1|              csapja a falat~a zaj, remeg a jég a súly alatt,~s úgy
1011    1|                 falat~a zaj, remeg a jég a súly alatt,~s úgy érzik,
1012    1|                 súly alatt,~s úgy érzik, a vén föld is összerendül. ~
1013    1|           összerendül. ~Víg lárma rebben a nyomott kebelbül~s egyszerre
1014    1|                                          A BUDAPEST-CIKLUSBÓL~ ~
1015    1|              rámfuvall százszínü lelked,~a vér eremben újra pezsg.~
1016    1|        kő-Bábelében~zendült meg lantomon a húr,~míg fönnröl a lágy,
1017    1|              lantomon a húr,~míg fönnröl a lágy, kék azúr~szelídeden
1018    1|           zivataros ütembe vágtat~tovább a csörgő villamos;~de lantom
1019    1|               lopott. ~Mindegy. Habár ez a sugáros~érzés reménye nem
1020    1|               édes, büszke város,~imádom a porod, köved,~a partot a
1021    1|                   imádom a porod, köved,~a partot a nagy, zöld Dunával,~
1022    1|                 a porod, köved,~a partot a nagy, zöld Dunával,~a szürke
1023    1|             partot a nagy, zöld Dunával,~a szürke Gellért bércit által,~
1024    1|              homlokát;~ott búg, süvöltöz a hajósip,~tolongnak a hidak
1025    1|            süvöltöz a hajósip,~tolongnak a hidak előtt,~izzadnak a
1026    1|                  a hidak előtt,~izzadnak a járókelők,~az elhagyott
1027    1|               felsír, az, ez,~de hangjok a zavarba vesz. ~Amott a fellegekbe
1028    1|           hangjok a zavarba vesz. ~Amott a fellegekbe lebben~intőjelül,
1029    1|              németül csevegnek~fitymálva a hazájukat.~S itt elfog egy
1030    1|                 erővel.~Ércorrán másznak a legyek.~Nem mozdul... Én
1031    1|           nézhette sergét~Mátyás király, a Bécs-verő,~ott a lépcsőfal,
1032    1|                 király, a Bécs-verő,~ott a lépcsőfal, ősi csarnok,~
1033    1|              lépcsőfal, ősi csarnok,~hol a lázas tömeg kavargott,~mit
1034    1|             kavargott,~mit részeggé tett a tavasz.~Bezzeg megváltozott
1035    1|        könyvtárőr, béna honvéd,~míg künn a rikkancs-száj szalad~s harsányan
1036    1|             szalad~s harsányan orditoz: "A Nap!" ~A kávéház mélyébe
1037    1|             harsányan orditoz: "A Nap!" ~A kávéház mélyébe soknak~kitárul
1038    1|            szájában egy virzsiniát;~fenn a plafonon ég a villany,~a
1039    1|           virzsiniát;~fenn a plafonon ég a villany,~a borfiú sürögve
1040    1|                 a plafonon ég a villany,~a borfiú sürögve illan;~a
1041    1|                  a borfiú sürögve illan;~a füst, a hő, a lárma nő,~
1042    1|            borfiú sürögve illan;~a füst, a hő, a lárma nő,~a férfi
1043    1|             sürögve illan;~a füst, a hő, a lárma nő,~a férfi sok, de
1044    1|                  füst, a hő, a lárma nő,~a férfi sok, de több a nő,~
1045    1|                 nő,~a férfi sok, de több a nő,~ki összejő s mint holmi
1046    1|                   nevet,~mellette jajgat a gyerek,~kezében egy jófajta:
1047    1|           kezében egy jófajta: Journál~s a nagy tükörbe bágyatag~látszik
1048    1|                 tükörbe bágyatag~látszik a füstös forgatag. ~Gyorsan
1049    1|           menjünk hamar, megfojt e hely!~A népes korzó áll a parton~
1050    1|                  hely!~A népes korzó áll a parton~s a lányka mindig
1051    1|               népes korzó áll a parton~s a lányka mindig érdekel;~halkan
1052    1|             mindig érdekel;~halkan susog a sok platánfa,~bódít a hó-akác
1053    1|              susog a sok platánfa,~bódít a hó-akác virága,~az ember
1054    1|             ismerőst kutat...~Nézd itten a szökőkutat!~Párkány-szögelletén
1055    1|          szökőkutat!~Párkány-szögelletén a kádnak~sok moh-lepett, bús
1056    1|                   Itt fényes az éj, mint a nappal~s akár az éj, bűnös
1057    1|               nappal~s akár az éj, bűnös a nap,~a vérbe lázadozva nyargal~
1058    1|                 akár az éj, bűnös a nap,~a vérbe lázadozva nyargal~
1059    1|                  vérbe lázadozva nyargal~a szenvedély s zajong, kacag.~
1060    1|              szenvedély s zajong, kacag.~A csendes utcán nagy titokban~
1061    1|               Egy udvaron sípláda szól~s a fél ház vele búg, dalol,~
1062    1|                  vele búg, dalol,~elvész a szó a kába zajban.~Máshol
1063    1|                 búg, dalol,~elvész a szó a kába zajban.~Máshol nyekerg
1064    1|              kába zajban.~Máshol nyekerg a hegedű,~hajlongva kér a
1065    1|                  a hegedű,~hajlongva kér a félkezű,~és a szemétládára
1066    1|              hajlongva kér a félkezű,~és a szemétládára pattan~két
1067    1|               égi rózsák fenn kinyílnak,~a sárga hold az égre lép~s
1068    1|              kigyúl, mint földi csillag,~a sok bioszkóp szerteszét.~
1069    1|            bioszkóp szerteszét.~És tódul a néző ezerszám,~bőg, csattog
1070    1|              néző ezerszám,~bőg, csattog a vastorku reklám:~"Szenzáció,
1071    1|                    Szenzáció, szenzáció!~A zárdaszűz, a víziló..."~
1072    1|                  szenzáció!~A zárdaszűz, a víziló..."~A cimpilimpi
1073    1|                  zárdaszűz, a víziló..."~A cimpilimpi zúg, a smokk
1074    1|             víziló..."~A cimpilimpi zúg, a smokk vár,~pesztonka, asztaloslegény~
1075    1|          asztaloslegény~les, fészkelődik a helyén.~A "zenekar" munkába
1076    1|               les, fészkelődik a helyén.~A "zenekar" munkába fog már~
1077    1|                 s fáradva halkal~leszáll a csókos, csöndes est,~édes
1078    1|          gyönyörtől fuldokolva~megyek ki a körútra nyomba.~Kék és forró
1079    1|                és forró az éjszaka,~halk a hegedűhúr zaja.~Bús lelkem
1080    1|              hiján~csak rossz hatost kap a cigány. ~De félre tréfa,
1081    1|                ifjuság!~Így látja Pestet a szerencsés,~de jöjjenek
1082    1|             szerencsés,~de jöjjenek csak a tusák~és törjenek meg búsan,
1083    1|        felismersz akkoron~s engem megejt a régi álom.~Itthagytam lelkem,
1084    1|           ugorjunk fürge szánra,~menjünk a hegyekre fel.~Csillog az
1085    1|                 az ezüst barázda,~villog a havas lepel,~friss, fehér
1086    1|              lepel,~friss, fehér hó hull a tájon,~cseng a csengő, s
1087    1|             fehér hó hull a tájon,~cseng a csengő, s mint egy álom~
1088    1|                 várú Ó-Buda. ~Rántsd meg a vén csengetyűt,~jó szivet
1089    1|             tisztes ember,~s nem találja a helyed.~Kérdez és felel,
1090    1|              egyre: "Tessék, tessék."~Jő a kancsó, forg a tál,~s a
1091    1|               tessék."~Jő a kancsó, forg a tál,~s a fehérlő kályha
1092    1|                  a kancsó, forg a tál,~s a fehérlő kályha öblén~a hasábfa
1093    1|                 s a fehérlő kályha öblén~a hasábfa dübörögvén~rózsaszínü
1094    1|                rózsaszínü pára száll.~És a tiszta kis szoba~a barátság
1095    1|             száll.~És a tiszta kis szoba~a barátság temploma.~Minden
1096    1|          egyszerű,~oly finom babaszerű. ~A szagos, langyos borúból~
1097    1|                  borúból~titkosan dereng a bútor,~s ami kedves, ami
1098    1|                  rég nem mutat már,~fönn a kályhán szerteszéjjel~findzsa-sor,
1099    1|           aranyszegéllyel,~aztán föntebb a befőttek,~ódon, zöld üvegpohár,~
1100    1|                  ódon, zöld üvegpohár,~s a vén lámpa kedves árnya~imbolyogva
1101    1|             árnya~imbolyogva szálldogál.~A terítős asztalon~régi könyv,
1102    1|                Kisfaludy, Kölcsey...~Itt a gomb is szent ereklye,~itt
1103    1|               gomb is szent ereklye,~itt a porszem is csuda.~A szobákba,
1104    1|                  itt a porszem is csuda.~A szobákba, a szivekbe~Biedermeyer
1105    1|            porszem is csuda.~A szobákba, a szivekbe~Biedermeyer stílusa. ~
1106    1|                 Biedermeyer stílusa. ~Ám a német szó ma ritka,~csak
1107    1|               szó ma ritka,~csak ha nagy a gazda titka,~akkor mondja
1108    1|                Vén basák fürödtek itten.~a kénes, zöld, lanyha vízben,~
1109    1|                  vízben,~s látta Mátyást a hegy orma. ~Régi emlék újra
1110    1|               régi fullánk újra szúr,~és a hangzó ős magyar szó~büszke
1111    1|                  mint ó parfüm illatával~a konyhába fojtva főlő~káposztának
1112    1|                főlő~káposztának illata. ~A jó gazdasszony előjő -~a
1113    1|                 A jó gazdasszony előjő -~a szíves mosoly maga -~régi
1114    1|                   kinál nevetve halkkal,~a kötényén - ó, mi furcsa! -~
1115    1|           kötényén - ó, mi furcsa! -~lóg a pince, kamra kulcsa.~Szétnéz
1116    1|                  kamra kulcsa.~Szétnéz s a konyhába illan -~mert a
1117    1|                  a konyhába illan -~mert a jó ebéd a fő -~a fánk puffadoz
1118    1|          konyhába illan -~mert a jó ebéd a fő -~a fánk puffadoz a zsírban,~
1119    1|                    mert a jó ebéd a fő -~a fánk puffadoz a zsírban,~
1120    1|              ebéd a fő -~a fánk puffadoz a zsírban,~kácsa, csirke,
1121    1|                   pulyka fő,~bugyborékol a fazék.~A leánya szótalan,~
1122    1|                 fő,~bugyborékol a fazék.~A leánya szótalan,~tudja:
1123    1|                  arcán ifjuság az ék.~És a vendég, hogyha szól,~lopva,
1124    1|                   lopva, félve válaszol,~a beszéde - hallga, hallga -,~
1125    1|              hogyha bekerül akárki,~kész a lakzi, kártyapárti.~Mindenütt
1126    1|              készség, friss egészség:~ez a kincsük őnekik.~És a dalt
1127    1|                  ez a kincsük őnekik.~És a dalt is szeretik.~Kedvük
1128    1|               néha este tétován~zeng föl a kis zongorán~áradozva, sírva
1129    1|               Félre zord gond, ásitó bú,~a fehér fák közt a hó fú,~
1130    1|               ásitó bú,~a fehér fák közt a hó fú,~fázva zúg a téli
1131    1|                  közt a hó fú,~fázva zúg a téli kert,~zúzmarás nyomor
1132    1|                  zúzmarás nyomor diderg.~A közelbe s mégis messze,~
1133    1|                  közelbe s mégis messze,~a folyón túl zajba veszve,~
1134    1|                 Szívják az édes illatot,~a balzsamost, az altatót~     
1135    1|                  est óráin át.~Ne lássák a bú ciprusát,~higgyék, örök
1136    1|                Üllői-úti fák. ~Haldoklik a sárgult határ,~     Üllői-úti
1137    1|                  Üllői-úti fák.~Nyugszik a kedvem napja már,~a szél
1138    1|             Nyugszik a kedvem napja már,~a szél busan dúdolva jár,~     
1139    1|                          Hervadt kertben~A kerti golyókon a nap tüze
1140    1|                 kertben~A kerti golyókon a nap tüze ég...~Langyos sugarak,
1141    1|                  utamon~s vérem melegíti a nap sugara. ~A ritka lugas,
1142    1|                  melegíti a nap sugara. ~A ritka lugas, mely a nyár
1143    1|             sugara. ~A ritka lugas, mely a nyár idején még~árnyat teritett,
1144    1|                amidőn teveled~bolyongtam a rét iratos szövetén,~most
1145    1|                 levele~egymásra borulva, a szélben inog.~Pár árva virág
1146    1|                 Pár árva virág remeg ott a gyöpön,~bús szára lehajlik,
1147    1|                tört szeme zárul~és várja a csendet, az álmotadót~s
1148    1|             elejét. ~Némán haladok... De a fű, a virág~mind kérdi:
1149    1|                Némán haladok... De a fű, a virág~mind kérdi: Szegény,
1150    1|            Emlékezem és kigyuló szememet~a könny lepi el s csüggedve
1151    1|                lezárom.~Halovány orcámra a láz tüze száll,~miként a
1152    1|                 a láz tüze száll,~miként a levélre az őszi, piros lob,~
1153    1|                lob,~aztán lesülyed fejem a kebelemre,~mint ottan az
1154    1|              őszi virág, amely elhal. ~S a kerti golyókon a nap tüze
1155    1|               elhal. ~S a kerti golyókon a nap tüze ég.~ ~
1156    1|           szerelem~Leszállt az est, künn a mezőkön árny van,~és szénsötét
1157    1|                van,~és szénsötét már-már a tiszta ég,~és a gomolygó,
1158    1|                  már-már a tiszta ég,~és a gomolygó, gőzölgő homályban~
1159    1|                  asztalomra,~előttem áll a váró tinta, toll.~S én elmerengek,
1160    1|                 foly. ~Oly bús az est... A hold merengve kél fel,~távolból
1161    1|                fel,~távolból édesen szól a zene,~s néhány madár lefekvő
1162    1|                éneke. ~És záporozva hull a rózsa, csók...~Csak engemet
1163    1|                                Finale~1 ~A néma őszi tájra nézek.~     
1164    1|               Ajkam lezárt és hallgatag.~A szürke égen pár madár száll,~     
1165    1|          mögöttem áll egy lányalak.~Ő is a ritka fákra bámul~     s
1166    1|          hallgatag... ~2 ~Ma újra felsír a szivemben~     egy ősi,
1167    1|                fák alatt...~És vége lesz a bús regének,~     egy sír,
1168    1|            fagyod perzselve éget,~     s a porba nyomja homlokom. ~
1169    1|                   Olyan fehér vagy, mint a hósík,~     a végtelenbe
1170    1|                 vagy, mint a hósík,~     a végtelenbe elvesző...~Árnyas
1171    1|             tenálad boldogabb. ~Nem bánt a könnyü és az emlék,~     
1172    1|                 emlék,~     és nem sebez a fájdalom -~Mondd mégis,
1173    1|                                          A hajnali csillaghoz~Haló
1174    1|          éjszakám. ~Oly messze késik még a reggel,~s párnák nehéz dagálya
1175    1|                 sárga napfény, haldoklik a nyár.~Beint a fény magányos,
1176    1|                  haldoklik a nyár.~Beint a fény magányos, bús szobámba:~     "
1177    1|           szobámba:~     "Jőjj el velem, a sír nyugalma vár." ~Csábít
1178    1|             elmulik az élet,~     elhágy a kedves, elszáll a meleg.~
1179    1|                 elhágy a kedves, elszáll a meleg.~Jőjj el velem enyészni
1180    1|              csöndes ágyba,~     ott túl a fájdalmat nem érezed." ~
1181    1|                  fájdalmat nem érezed." ~A fák susognak, a szellő belebben~     
1182    1|                érezed." ~A fák susognak, a szellő belebben~     s körülölel: "
1183    1|                   Bús ember, jőjj velem.~A nyárfasorban eltününk az
1184    1|                 sárga napfény, haldoklik a nyár.~S beint az ősz magányos,
1185    1|           szobámba:~     "Jőjj el velem, a sír nyugalma vár."~ ~
1186    1|                  virágok közt~Hogy búsan a vonatra szálltam,~lenn volt
1187    1|                volt az éji szürkület,~és a sötét mezőkre nézve,~szóltam: "
1188    1|              tenélküled." ~Nappal van... A vasút a rétet~ujjongó kedvvel
1189    1|                    Nappal van... A vasút a rétet~ujjongó kedvvel futja
1190    1|                 körül virágzó tarkaság. ~A szélbe kék virágok ingnak,~
1191    1|             felkelt-e már hű kedvesem?" ~A kék virágok integetnek:~"
1192    1|                  kedvesed,~rád gondol és a szíve úgy fáj,~szemei könnytől
1193    1|       réges-régen;~ébredő tavasszal~künn a faluvégen. ~Arany volt a
1194    1|                 a faluvégen. ~Arany volt a színe,~gyémánt kirakatja,~
1195    1|                holdsugár, hársvirág~volt a csillám rajta. ~El is felejtettem~
1196    1|                         Vágyódás~Ha majd a sok hazugság véget ér!~s
1197    1|                  pirosra gyullad arcodon a fagy~s forró tüzes vér-rózsa
1198    1|               perzselő, fehér...~Ha majd a sok hazugság véget ér!!~ ~
1199    1|               Kérdés~Ha kifutok kábultan a szobábul,~bensőmbe még az
1200    1|          mosolygón,~de mindnek kérdés ég a szemibe:~"Vaj, mit keres
1201    1|                 ciprusok hűs éjszakája. ~A sok csatát immár meguntam,~
1202    1|                  lejönne, csak leszállna~a ciprusok hűs éjszakája. ~
1203    1|             viharral küzdve mentem,~elől a büszke küzdelemben.~De most
1204    1|               nem moccanok ma,~hiába int a pálya orma,~nekem ma már
1205    1|                 te enyhe béke,~haljak be a nagy föld ölébe,~száguldjak
1206    1|          száguldjak büszke föld-anyámmal~a csillagos térségen által,~
1207    1|                 rámborul szelíden, áldva~a ciprusok hűs éjszakája.~ ~
1208    1|            Sorsunk~Tanuld meg, porember, a sorsod: lemondás~s lemondani
1209    1|                  oly fájdalmas-édes.~Ura a végzetnek, ki ezt megtanulja,~
1210    1|                bánat és csalódás nem fér a szivéhez.~Nézd a természetet,
1211    1|                 nem fér a szivéhez.~Nézd a természetet, mint vál elmulásra,~
1212    1|                csüggedt mosolyában, hogy a világ lássa,~küzdelem és
1213    1|                 lássa,~küzdelem és bukás a porember sorsa. ~S tudok
1214    1|                 síri nyoszolyámra~s édes a lemondás: az élet torz-arcát~
1215    1|              viharzajos tusán,~míg végre a halál karján elalélunk~s
1216    1|           elalélunk~s fáradt szemeinknek a zűrzavar után,~a ciprusok
1217    1|             szemeinknek a zűrzavar után,~a ciprusok árnyán dereng fel
1218    1|               ciprusok árnyán dereng fel a célunk. ~Hajoljatok meg
1219    1|                  célunk. ~Hajoljatok meg a tomboló sors előtt,~mert
1220    1|              hajolsz, ledönt, mint vihar a tölgyet~s ravatalod ormán
1221    1|               kárörvendve röhög.~Leteper a földre dühös küzdelemmel,~
1222    1|          küzdelemmel,~vasmarokkal legyűr a fekete sírba.~A temető minden
1223    1|       vasmarokkal legyűr a fekete sírba.~A temető minden kövére az
1224    1|                kövére az ember~kudarca s a sorsnak győzelme van írva!~ ~
1225    1|                                          A vonaton~Zörögnek a lombok
1226    1|                       A vonaton~Zörögnek a lombok a puszta vidéken.~
1227    1|                vonaton~Zörögnek a lombok a puszta vidéken.~A reggeli
1228    1|                 lombok a puszta vidéken.~A reggeli szélbe dalolnak
1229    1|                  reggeli szélbe dalolnak a fák.~Oly bús ez a hajnali
1230    1|               dalolnak a fák.~Oly bús ez a hajnali dalzene nékem,~a
1231    1|                 a hajnali dalzene nékem,~a mozdony a néma mezőn rohan
1232    1|                 dalzene nékem,~a mozdony a néma mezőn rohan át.~Habozva,
1233    1|                 szótalan alszik az élet, a lét.~Nyújtózva puhán a nagy
1234    1|                   a lét.~Nyújtózva puhán a nagy éjjeli csendben~az
1235    1|                éjjeli csendben~az ember, a kő, a virág oly alélt. ~
1236    1|                 csendben~az ember, a kő, a virág oly alélt. ~Hortyogva
1237    1|                  Hortyogva iramlik előre a mozdony,~a ködbe sivít remegő
1238    1|                 iramlik előre a mozdony,~a ködbe sivít remegő kebele,~
1239    1|                  remegő kebele,~ó látom, a kert, fasor ébredez otthon,~
1240    1|              kert, fasor ébredez otthon,~a fénykoszorús nap az égre
1241    1|             hiában,~kimondva ezerszer is a nevemet.~Majd látva redőtelen
1242    1|                mi messze lehet! ~Még ott a pohár, miből a bucsun ittam,~
1243    1|                   Még ott a pohár, miből a bucsun ittam,~még lábnyomom
1244    1|               patakokban ömölve~és érzem a lelkem oly árva, halott.~
1245    1|         gőzparipám, menekülj e világtól,~a nap nyila oly sebező, idegen.~
1246    1|               Éjjel menekül tova szótlan a vándor~elhagyva lakát remegőn,
1247    1|                   hidegen.~Nem ismeri őt a virág, a mező itt~és senki
1248    1|                   Nem ismeri őt a virág, a mező itt~és senki sem érti
1249    1|                 az éjbe, magába tünődik.~A reggeli szélbe dalolnak
1250    1|                  reggeli szélbe dalolnak a fák...~ ~
1251    1|                  nézek,~felém susog~     a hűs enyészet,~bedőlt siroknál~     
1252    1|             holdfényben úsznak~     fönn a falombok. ~Amerre nézek,~     
1253    1|                  ásnak!~Bohó világa~     a változásnak! ~Amerre nézek,~     
1254    1|                     amerre járok,~hívnak a szőke,~     bús délibábok,~
1255    1|               szőke,~     bús délibábok,~a csalfa múltból~     hiú
1256    1|              Karosszékben ültem.~Lángolt a forró nyárközép~s szivembe
1257    1|             virult az ágon~s bú ülte meg a lelkemet,~bús őszi táj,
1258    1|               Gizella akkor lett beteg. ~A déli nagy melegben~elém
1259    1|                 elvetette~zöld lombjait, a nyár diszét.~A messze, kékes
1260    1|                 lombjait, a nyár diszét.~A messze, kékes égen~darúk
1261    1|                 akkor lett beteg. ~Szólt a halál zenéje,~szél rázta
1262    1|                 halál zenéje,~szél rázta a fehér avart,~csörgő lomb
1263    1|               lomb szállt az erdőre,~mit a futó szél felkavart.~Egy
1264    1|              halk éneket~s némán meghalt a lantján...~Gizella akkor
1265    1|            búcsuzott az élet,~eltávozott a szerelem,~fáradt sugár mosolygott~
1266    1|                  fáradt sugár mosolygott~a gyér, pirosló levelen.~Azt
1267    1|                  temettek,~lassan haladt a bús menet,~rózsás volt a
1268    1|                 a bús menet,~rózsás volt a koporsóm...~Gizella akkor
1269    1|                   érezem,~oly messze még a hír babérja,~és oly rövid
1270    1|               ámde holnap~meglátom rajta a deret,~az elmulás havát,
1271    1|                  napom dologba töltöm,~s a hosszu éjet átirom.~Tollam
1272    1|                 kacagtok vídor ifjak~ott a vidám pohár megett?~Nem
1273    1|              megett?~Nem áll kezembe jól a kancsó...~Engedjetek, engedjetek! ~
1274    1|              vidít fel,~mert érezem, jön a halál.~S ott a nehéz tivornyagőzben~
1275    1|               érezem, jön a halál.~S ott a nehéz tivornyagőzben~borzongva
1276    1|              égbe röppenek vele.~Már int a lángoló dicsőség,~vezess:
1277    1|           reszketeg,~s így zúgjuk együtt a tömegnek:~Engedjetek, engedjetek!~ ~
1278    1|                 jobb fele:~ó, gyújtsatok a lomha éjjelen~tüzet vele! ~
1279    1|             tüzet vele! ~Míg sírba térek a föld rabjaként,~égessetek
1280    1|                 verjetek hatalmas riadót~a síromon! ~Mondjátok, hogy
1281    1|          villámtűz valék,~testvérem volt a nap, arám a fény,~anyám
1282    1|               testvérem volt a nap, arám a fény,~anyám az ég! ~Beszéljetek,
1283    1|                  dacos haraggal roskadék~a földbe én. ~Dalok, csatárok,
1284    1|                                          A csillagokhoz~1 ~Ó, csillagok,
1285    1|                csak felétek. ~Ti vagytok a fény, én a föld pora,~ti
1286    1|                    Ti vagytok a fény, én a föld pora,~ti lángokat sugárzotok
1287    1|                míg szikratengert ontotok a földre. ~Ha majd siromba
1288    1|           rajongó vágyaim csak!~Kitártam a szivem elébetek,~mindég
1289    1|       lánglobogva integettetek. ~Később, a rózsatermő ifjukorban~perzselve
1290    1|                perzselve lángolt ajkamon a csók,~de én siettem a magasba
1291    1|            ajkamon a csók,~de én siettem a magasba zordan, ~és értetek
1292    1|             nézett könnyező szemem,~amíg a többi turkált lenn a földben. ~
1293    1|                amíg a többi turkált lenn a földben. ~Bukásaimba volt
1294    1|                földben. ~Bukásaimba volt a győzelem,~fénycsókokon lett
1295    1|                mámoros szám,~ti jártatok a bús uton velem. ~Hogy nem
1296    1|                 végső búcsumat!~Elvállok a világtól félve, halkan. ~
1297    1|             félve, halkan. ~Foszlástokon a mindenség mulat,~s reá recsegve
1298    1|                  mint gyenge szélfuvat. ~A ti haláltok oly szép, tünde,
1299    1|               szép, tünde, tarka:~meging a föld, ledől a szikla-fok,~
1300    1|              tarka:~meging a föld, ledől a szikla-fok,~és ünnepi gyásztűz
1301    1|             száguldanék rohanva véletek,~a végtelen síkján, mint ifju,
1302    1|          rohammal szállnék, mit sem óva,~a törpülő árnyékvilág felett. ~
1303    1|                felett. ~S ha jönne végre a halálos óra,~együtt forognánk
1304    1|               balog,~s lehullanék én is, a fény hozója. ~S ti hirdetnétek,
1305    2|                                          A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI~ ~
1306    2|                                 Mint aki a sínek közé esett...~Mint
1307    2|             sínek közé esett...~Mint aki a sínek közé esett...~És általérzi
1308    2|                 életét,~míg zúgva kattog a forró kerék,~cikázva lobban
1309    2|               látott sose még: ~Mint aki a sínek közé esett...~a végtelent,
1310    2|                aki a sínek közé esett...~a végtelent, a távol életet~
1311    2|               közé esett...~a végtelent, a távol életet~búcsúztatom,
1312    2|               messze mese lett,~mint aki a sínek közé esett: ~Mint
1313    2|              sínek közé esett: ~Mint aki a sínek közé esett -~vad panoráma,
1314    2|                között és kerekek között,~a bús idő robog fejem fölött,~
1315    2|               idő robog fejem fölött,~és a halál távolba mennydörög,~
1316    2|                rémest, édeset: ~Mint aki a sínek közé esett.~ ~
1317    2|                             És látom Őt, a Kisdedet~És látom Őt, a
1318    2|                  a Kisdedet~És látom Őt, a Kisdedet,~aki fehérlő ingbe
1319    2|            csöndesen,~s látom alvó fejét a mellén. ~Ő a pap, az igaz,
1320    2|                  alvó fejét a mellén. ~Ő a pap, az igaz, a szent,~bámulom,
1321    2|               mellén. ~Ő a pap, az igaz, a szent,~bámulom, mint egy
1322    2|                                          A doktor bácsi.~A doktor bácsi. ~          
1323    2|                          A doktor bácsi.~A doktor bácsi. ~          
1324    2|                  Komoly szigorral lép be a szobába,~szemébe nézek és
1325    2|             bordáimon kopog.~Ősz bajusza a fagytól zuzmarás,~hideg
1326    2|                 lilát.~Az ő kezéből hull a paplanomra~nagynéha egy
1327    2|                  sirok.~Ő az egészség és a bizonyosság,~titkok tudója
1328    2|                   rám gondol, mit csinál a kis beteg? ~A béke ő, a
1329    2|                 mit csinál a kis beteg? ~A béke ő, a part, a rév, az
1330    2|                  a kis beteg? ~A béke ő, a part, a rév, az élet.~Jaj,
1331    2|                beteg? ~A béke ő, a part, a rév, az élet.~Jaj, hányszor
1332    2|                   az üvegajtó állt elém,~a zajtalan, a hangtalan,~csupa
1333    2|          üvegajtó állt elém,~a zajtalan, a hangtalan,~csupa ezüst,
1334    2|                csupa ezüst, csupa arany,~a sarka tűz, kilincse fém.~
1335    2|                suhant el kisöcsém~s ezen a bűvös, tükrös ajtón~ment
1336    2|                                       Ó, a halál.~Ó, a halál. ~Mi ismerjük
1337    2|                           Ó, a halál.~Ó, a halál. ~Mi ismerjük csak,
1338    2|            pityergő szájunk megremeg.~Ó, a halál.~A játszótársunk és
1339    2|            szájunk megremeg.~Ó, a halál.~A játszótársunk és tréfál
1340    2|                velünk.~Rohanva száll -~Ő a fogó - és jaj, jaj, jaj
1341    2|               lepedőben - így mondta épp a dajka -~kasza van a kezében,
1342    2|                  épp a dajka -~kasza van a kezében, nincsen ajka,~és
1343    2|               mikor suhan az esti láz,~s a hőmérőn, ha ugrik a higany,~
1344    2|               láz,~s a hőmérőn, ha ugrik a higany,~csontos markába
1345    2|               markába hahotáz vigan.~Övé a bál,~Ő a halál.~Farsangos
1346    2|              hahotáz vigan.~Övé a bál,~Ő a halál.~Farsangos éjen a
1347    2|                  a halál.~Farsangos éjen a nagyok mulatnak,~de kis
1348    2|              magyar vagyok,~És nagyapám, a régi katona~hallgatja mosolyogva,
1349    2|                   hogy győznek mindenütt a magyarok. ~Csak a szeme
1350    2|              mindenütt a magyarok. ~Csak a szeme borul el néha kissé:~
1351    2|               világok,~s aranyba nyílnak a versailles-i kertek,~jaj,
1352    2|             fényük és ne hallja hangjuk,~a magyar szó a hét szilvafa
1353    2|             hallja hangjuk,~a magyar szó a hét szilvafa alján~körötte
1354    2|                az édes álmát,~mint álmát a szegény beteg gyereknek,~
1355    2|             hiába minden,~ha dalol és ha a távolba lát,~mert néma gyermek
1356    2|              gyermek minden kismagyar,~s a Nagyvilág nem érti a szavát.~ ~
1357    2|                   s a Nagyvilág nem érti a szavát.~ ~
1358    2|                  holdfényben úsztak mind a kertek.~Azon az éjjel~kocsik
1359    2|                 az éjjel~kocsik robogtak a kapunk alatt.~Azon az éjjel~
1360    2|                 éjjel~könnyben vergődtek a fülledt szavak.~Azon az
1361    2|             lámpa.~Azon az éjjel~féltünk a borzasztó homályba.~Azon
1362    2|             szegény, ősz nagyapám. ~Azon a reggel~csupa rokon jött,
1363    2|             rokon jött, sirató nép.~Azon a reggel~sürögtek az öreg
1364    2|           sürögtek az öreg mosónék.~Azon a reggel~kendővel kötötték
1365    2|          kötötték fel gyönge állát.~Azon a reggel~lassan vezettek a
1366    2|                 a reggel~lassan vezettek a földúlt szobán át.~Azon
1367    2|                  földúlt szobán át.~Azon a reggel~rozsdás pénzt tettek
1368    2|                 tettek kék szemére.~Azon a reggel~riadtan bámultam
1369    2|            riadtan bámultam feléje.~Azon a reggel~csak hallgatott makacs
1370    2|          hallgatott makacs ajakkal.~Azon a reggel~olyan volt, mint
1371    2|                        Már néha gondolok a szerelemre.~Már néha gondolok
1372    2|            szerelemre.~Már néha gondolok a szerelemre.~Milyen lehet -
1373    2|             barna kislány lesz. Merengő.~A lelke párna, puha selyemkendő.~
1374    2|                 puha selyemkendő.~És míg a többiek bután nevetnek,~
1375    2|             nevetnek,~virágokat hoz majd a kis betegnek.~Ágyamhoz ül.
1376    2|                  Ágyamhoz ül. Meséskönyv a szeme.~Halkan beszél, csak
1377    2|            hatvan ember furcsa zavarában~a sok között most én is egy
1378    2|               otthon. Festékszag, padok,~a fekete táblácska és a kréta,~
1379    2|             padok,~a fekete táblácska és a kréta,~a szivacs hideg,
1380    2|             fekete táblácska és a kréta,~a szivacs hideg, vizes illata,~
1381    2|                 vizes illata,~az udvaron a szilfa vén árnyéka,~s a
1382    2|                  a szilfa vén árnyéka,~s a kapunál - az arcom nézi
1383    2|                 kezek.~Mint kócbabácskák a török bazárba,~egy hűs terembe
1384    2|             csöndesen bezárva,~az orruk, a fülük, mint az enyém,~s
1385    2|                  fülük, mint az enyém,~s a feje is olyan mindenkinek.~
1386    2|                  mindenkinek.~Mivégre ez a sok fej, kéz, fül, orr,~
1387    2|             tintákról álmodom. ~Legszebb a sárga. Sok-sok levelet~e
1388    2|                 kék is, de halvány,~akár a színes kapuablak árnya~augusztusi
1389    2|                  árnya~augusztusi délkor a kapualján.~És akarok még
1390    2|             égő-pirosat,~vérszínűt, mint a mérges alkonyat,~és akkor
1391    2|            arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.~És el nem unnám,
1392    2|            Garaboncások, vásott ördögök,~a hajatok lóg, zöld a körmötök,~
1393    2|             ördögök,~a hajatok lóg, zöld a körmötök,~ordíttok, és ha
1394    2|                vígak és bársonyba-járók,~a kezetekben egy nagy arany-érem,~
1395    2|                 legyen tiétek az alkony, a hajnal,~a kincs, a gyémánt,
1396    2|              tiétek az alkony, a hajnal,~a kincs, a gyémánt, a vizit-szoba.~
1397    2|               alkony, a hajnal,~a kincs, a gyémánt, a vizit-szoba.~
1398    2|              hajnal,~a kincs, a gyémánt, a vizit-szoba.~Legyen minden
1399    2|                  Legyen minden cukrászda a tiétek,~a méz, a bonbon
1400    2|               minden cukrászda a tiétek,~a méz, a bonbon és a karamell,~
1401    2|               cukrászda a tiétek,~a méz, a bonbon és a karamell,~és
1402    2|               tiétek,~a méz, a bonbon és a karamell,~és szoptasson
1403    2|               karamell,~és szoptasson ez a kegyetlen élet,~mint egy
1404    2|      kékzubbonyos, halálra-szánt csapat,~a hóba, ködbe, fenyvesek árnyékán.~
1405    2|               ködbe, fenyvesek árnyékán.~A pici kőműves mily csatakos,~
1406    2|               mily csatakos,~milyen fakó a pöttön lakatos,~az ács fia,
1407    2|                 oly csodás,~pörölyt emel a kicsike kovács,~sír a bognár,
1408    2|               emel a kicsike kovács,~sír a bognár, az asztalos fia,~
1409    2|              hívnám, de ő alszik mélyen,~a messzeség zenél a messze
1410    2|                mélyen,~a messzeség zenél a messze éjen.~És nézem őket
1411    2|            bezárjuk ajtainkat,~figyelünk a kósza neszre,~egy vonatfütty
1412    2|             vonatfütty messze-messze.~És a csend jő.~Alszik a homályos
1413    2|     messze-messze.~És a csend jő.~Alszik a homályos éjbe~künn a csengő.~
1414    2|              Alszik a homályos éjbe~künn a csengő.~A díván elbújik
1415    2|             homályos éjbe~künn a csengő.~A díván elbújik félve.~Szundít
1416    2|             díván elbújik félve.~Szundít a karosszék.~Álmos a poros
1417    2|               Szundít a karosszék.~Álmos a poros kép.~Alszanak a csengetyűk.~
1418    2|              Álmos a poros kép.~Alszanak a csengetyűk.~Alszanak már
1419    2|                  Alszanak már mindenütt.~A játékok, a karikahajtók,~
1420    2|                már mindenütt.~A játékok, a karikahajtók,~a szegény
1421    2|                 játékok, a karikahajtók,~a szegény tükör is hallgatag
1422    2|                óránk is félve üt.~Alszik a cicánk s a vén szelindek,~
1423    2|              félve üt.~Alszik a cicánk s a vén szelindek,~föl ne keltsük -
1424    2|                  sok-sok alvót.~Alszanak a régi réz-kilincsek~s alszanak
1425    2|                 réz-kilincsek~s alszanak a fáradt, barna ajtók.~ ~
1426    2|                  hirtelen leszáll,~olyan a kertünk, mint a temető.~
1427    2|           leszáll,~olyan a kertünk, mint a temető.~Szomorkodik a vén
1428    2|               mint a temető.~Szomorkodik a vén jegenye-szál,~s a hold
1429    2|        Szomorkodik a vén jegenye-szál,~s a hold ezüst lepelbe leng
1430    2|                 elő. ~Sápadva bolygom át a régi kertet,~a vén akácok
1431    2|                bolygom át a régi kertet,~a vén akácok látnak s megijednek. ~
1432    2|             akácok látnak s megijednek. ~A kisgyerek lehúnyja a fejét,~
1433    2|        megijednek. ~A kisgyerek lehúnyja a fejét,~és fél az éj. És
1434    2|                 és fél az éj. És reszket a setét.~ ~
1435    2|                                          A kis mécs.~A kis mécs.~          
1436    2|                              A kis mécs.~A kis mécs.~          Az este
1437    2|              sercegését némán hallgatom.~A szobánk csöpp napja. Álom.~
1438    2|                 arany olaj az árnyon,~és a fény folyó arany,~szerteömlő,
1439    2|                 szerteömlő, szótalan.~És a fülke csodapalota.~Éji rémek
1440    2|             Csöndesen vetik az ágyat,~és a párna~barna árnya~a fehér
1441    2|                   és a párna~barna árnya~a fehér ajtóra bágyad.~Félszeg
1442    2|                 kevélyek és furák.~Egyik a felhőkbe nyargal,~másik
1443    2|          felhőkbe nyargal,~másik hadonáz a karddal~és a párnát egyre
1444    2|               másik hadonáz a karddal~és a párnát egyre rakjuk,~ferdül-fordul
1445    2|          Panoráma, esti színház.~Hordjuk a fehér petrencét,~s nő a
1446    2|                  a fehér petrencét,~s nő a vánkos furcsa tornya,~a
1447    2|                  a vánkos furcsa tornya,~a kis ajtón - messze emlék~
1448    2|                  ringatózva.~Égig ér már~a kevély vár:~száz alak omol
1449    2|                közt jártam,~és egy leány a mély homályban~haragoszöld
1450    2|           Cikáztak az aranyoszöld legyek~a fekete földön, s ő nevetett.~
1451    2|           akarhat tőlem Ő,~miért fél így a remegő,~bús kisgyerek? ~
1452    2|              folyton erre gondolok csak,~a tárgyak álmosan forognak.~
1453    2|                 magam,~és lángvörös lesz a világ,~az arcom ég, pirulva,
1454    2|                oly szenvedő és halvány -~a padlásunk derengő rejtekén,~
1455    2|                megyek, mindig felém jön,~a zongoraszobában, az ebédlőn,~
1456    2|         álmatlanul dadogok Néki, Néki~és a szemem a szoknyáját letépi,~
1457    2|           dadogok Néki, Néki~és a szemem a szoknyáját letépi,~és látom
1458    2|            milyen sovány.~Milyen zavaros a szobám.~Mi lesz velem?~ ~
1459    2|               kegyetlenül elér.~Ha száll a nap,~az ablakom alatt~hullámozik
1460    2|             hullámozik az ismeretlen éj,~a végtelen és ismeretlen éj,~
1461    2|                 elmerül,~mint holt madár a tenger fenekén,~a kisgyerek
1462    2|                  madár a tenger fenekén,~a kisgyerek magába sír szegény. ~
1463    2|                  soha.~Oly ismeretlen ez a Nagyvilág,~s olyan borzasztó
1464    2|             Nagyvilág,~s olyan borzasztó a sötét szoba.~Lábujjhegyen
1465    2|                  Lábujjhegyen kell járni a világban,~az éjszakában
1466    2|            világban,~az éjszakában annyi a vonat,~mely összerág és
1467    2|            hiéna-szemekkel~leskelnek rám a gonoszemberek,~kik vascipőbe
1468    2|                 Ó, jaj nekem, oly fürgék a gonoszak,~s olyan sok a
1469    2|                  a gonoszak,~s olyan sok a halál, a temetés. ~Zörgő
1470    2|           gonoszak,~s olyan sok a halál, a temetés. ~Zörgő szekéren
1471    2|              Ódon, ónémet, cifra óra~áll a szekrényünk tetején,~szálló
1472    2|                 pici tükrén~még mosolyog a rég letűnt fény,~de már
1473    2|                 az éjfélt,~mikor meghalt a szépanyám,~fehér, mosolygó
1474    2|                nem vakít ragyogva többet~a sápadt alt-Wien-porcelán,~
1475    2|                  tömjénes, cukros illat,~a lelkemig fáj, szívemig hat,~
1476    2|            lelkemig fáj, szívemig hat,~s a múltat visszaálmodom,~hogy
1477    2|                  álmokat hív,~cseng-bong a titkos, méla hang,~és babonásan
1478    2|                  és babonásan átmorajlik~a dallamos üvegharang.~A zúgó
1479    2|        átmorajlik~a dallamos üvegharang.~A zúgó ércgyűrűn fölébred~
1480    2|              halk, bánatos hang~beszélne a sírok alól,~felelne a sírok
1481    2|           beszélne a sírok alól,~felelne a sírok alól. ~A régi óra
1482    2|                   felelne a sírok alól. ~A régi óra egyre jár csak,~
1483    2|             csigabigát én is hívtam~künn a régi réten.~Verset mondtam
1484    2|                 most nem alszom,~bámulom a holdvilágot,~véres már az
1485    2|                   Nézzetek rám, lelkeim,~a cipőm levásott,~körmeimmel,
1486    2|          Szánjatok meg, szíveim,~rongyos a kabátom,~szédül a lánc,
1487    2|                rongyos a kabátom,~szédül a lánc, szédül a tánc,~már
1488    2|           kabátom,~szédül a lánc, szédül a tánc,~már utam se látom.~
1489    2|                  utam se látom.~Szeretem a láncot én,~de úgy fáj e
1490    2|                 fáj e sok lánc,~szeretem a táncot is én,~csakhogy ez
1491    2|                 magamra,~este szépen süt a lámpám,~este jó a kamra.~
1492    2|             szépen süt a lámpám,~este jó a kamra.~Hagyjatok szaladni
1493    2|              csókol meg, sohase nevet ő,~a homlokán titokzatos ború.~
1494    2|          szótlanul eszünk,~s ő fölkel és a csillagokba turkál~egy hosszú
1495    2|                turkál~egy hosszú csővel, a temetőútnál,~de sose mutat
1496    2|                Isten.~Ha nála aluszom és a homályon~lidérceket idézek,
1497    2|             várom,~mikor zörget rablókéz a kilincsen,~hogy összetörje
1498    2|                   és félek, hogy egyszer a fegyverével~ennen koponyáját
1499    2|                vérben, halálban omlik el a titka. ~Ha elmarad, virrasztva
1500    2|                          Apámmal utazunk a vonaton.~Apámmal utazunk