Rész

2501    4|                  topogva jár. ~Megzizzen a szél a szines ruhák közt,~          
2502    4|           topogva jár. ~Megzizzen a szél a szines ruhák közt,~          
2503    4|                  szellemkezével hárfázik a múlt.~Hol vannak a tapslázas,
2504    4|              hárfázik a múlt.~Hol vannak a tapslázas, téli esték?~Könnyé
2505    4|                téli esték?~Könnyé olvadt a tréfa és a festék,~          
2506    4|                 Könnyé olvadt a tréfa és a festék,~          a villamosláng
2507    4|             tréfa és a festék,~          a villamosláng félve kialudt. ~
2508    4|                kialudt. ~Lebbenve kelnek a reves fogasról~          
2509    4|                 reves fogasról~          a gazda-vesztett, elhagyott
2510    4|         gazda-vesztett, elhagyott ruhák.~A hős nehéz bibor-palástja
2511    4|                mozdul,~árnyak nyüzsögnek a sötét sarokbul,~          
2512    4|              sötét sarokbul,~          s a zongorán egy bús akkord
2513    4|                fut át. ~Sápadtan inganak a holdas éjben~          a
2514    4|                 a holdas éjben~          a rízsporos, mosolygó asszonyok.~
2515    4|                 asszonyok.~Csábítva ring a halvány primadonna,~mellette
2516    4|        primadonna,~mellette tarka fezben a bolondja~          s a holt
2517    4|            fezben a bolondja~          s a holt komikus árnya mosolyog. ~
2518    4|              átölelve egymást,~          a suttogásuk oly fájó, ködös.~
2519    4|              suttogásuk oly fájó, ködös.~A testtelen, szegény ruhák
2520    4|           rejtelmes élet...~          Ég a rivalda, mint az üstökös. ~
2521    4|                tovább osonnak,~          a nyári ég künn izzó, mész-fehér.~
2522    4|                ég künn izzó, mész-fehér.~A pók szövi hálóját egy sarokban,~
2523    4|              hálóját egy sarokban,~eltűn a hold, a tikkadt deszka roppan,~          
2524    4|                  sarokban,~eltűn a hold, a tikkadt deszka roppan,~          
2525    4|               minden ablak~és hallgatott a hegedű.~Azon a télen nem
2526    4|                hallgatott a hegedű.~Azon a télen nem mulattak,~a lég
2527    4|               Azon a télen nem mulattak,~a lég fagyos volt, keserű,~
2528    4|                  csapott,~s alig szórták a csillagok~vörös tüzök. ~
2529    4|                   fekete palástba jártam~a rémriasztó éjszakán.~Nyomomban
2530    4|           rémriasztó éjszakán.~Nyomomban a köd-tarka árnyban~riadva
2531    4|         köd-tarka árnyban~riadva koppant a magány,~decemberi, hideg
2532    4|                   hideg magány.~Bámultak a bezárt kapuk,~az ablakon
2533    4|                  lidérc gyanánt~cikázott a kék csájaláng~és kialudt. ~
2534    4|               kék csájaláng~és kialudt. ~A szél ijesztve vihorászott,~
2535    4|          ijesztve vihorászott,~fütyültek a víg jégmanók,~köd-lányok
2536    4|              mikor jön el az új csoda,~s a fagytól az út vándora~megdermedett. ~
2537    4|       megdermedett. ~S jött ködpalástban a köd-isten,~egy csúf kis
2538    4|                  imádtam az örök ködöt~s a sírt, a sírt. ~Én felzokogtam,
2539    4|                  az örök ködöt~s a sírt, a sírt. ~Én felzokogtam, felnevettem,~
2540    4|       felzokogtam, felnevettem,~kitárult a ködös titok:~ott voltak
2541    4|                  ködös titok:~ott voltak a fán kusza rendben~az elkopott
2542    4|                  az elkopott arany diók,~a bús, üres ezüst diók,~szines
2543    4|        papír-ördög vigyorgott,~didergett a gallyon a dér,~s hörögve
2544    4|          vigyorgott,~didergett a gallyon a dér,~s hörögve sírtam összeomlott,~
2545    4|               meghaltak mind az istenek,~a fénykoszorús istenek.~Fáztam.
2546    4|           ballada.~Énekli egy kikiáltó. ~A kis Mariska víg leány volt,~
2547    4|                  Mariska víg leány volt,~a kis Maris táncolt sokat~
2548    4|                 jól, kisleányok -~ó jaj,~a kis Mariska megrohadt. ~
2549    4|                   és vékonyan járt, mint a sóhaj -~ó jaj,~a koldus
2550    4|              járt, mint a sóhaj -~ó jaj,~a koldus is nevette őt. ~Aztán
2551    4|               tizenöt évét -~ó jaj,~mint a becukrozott halál. ~És egy
2552    4|                 nézte-nézte~és nem látta a gyertyafénybe -~ó jaj -~
2553    4|                  gyertyafénybe -~ó jaj -~a tükre, tükre megvakult. ~
2554    4|               hova lett híres két karom,~A két karom, mely csupa rózsa,~
2555    4|               éjjel kereste búsan~fejét, a szépet, édeset~s a pici,
2556    4|                fejét, a szépet, édeset~s a pici, drága fej haragvón~
2557    4|          haragvón~gurult-gurult, dörgött a padlón~ó jaj -~és széttörött
2558    4|                  és leesett. ~És leesett a keze, lába,~és leesett a
2559    4|                 a keze, lába,~és leesett a karja is,~és máglyán, lángoló
2560    4|                   úgy esett el -~ó jaj -~a bús, a szent, a kis Maris.~ ~
2561    4|                esett el -~ó jaj -~a bús, a szent, a kis Maris.~ ~
2562    4|                  ó jaj -~a bús, a szent, a kis Maris.~ ~
2563    4|                                     Mint a beteg gyerek~Mint a beteg
2564    4|                 Mint a beteg gyerek~Mint a beteg gyerek, ki lázas,
2565    4|                fog egy ezüst kanalat,~és a kesernyés-édes, hűs nedűvel~
2566    4|                éppígy kerülget és szédít a bánat.~Éppígy fogom meg
2567    4|                  Alvó arany árva hanton.~A perc habján csónak. ~Köss
2568    4|               Csendbe, lengve~és szegezd a végtelenbe~szende mutatódat.~ ~
2569    4|                                          A vándor~Ősszel úgy megyek
2570    4|             Ősszel úgy megyek majd, mint a koldus.~A fejemen csörgő
2571    4|              megyek majd, mint a koldus.~A fejemen csörgő koszorú lesz.~
2572    4|                 ablakodnál,~és futok, ha a kezed kinyújtod,~zsámolyul
2573    4|               sárga erdőm,~hogy ballagsz a bús avaron által,~s ott
2574    4|                  által,~s ott találkozol a verseimmel,~ez örökké gyászoló
2575    4|           tarisznya.~Súrolok és térdelek a padlón,~hogyha látlak, a
2576    4|                 a padlón,~hogyha látlak, a szemem lehúnyom,~koplalok
2577    4|           lehúnyom,~koplalok és verdesem a mellem~a tövises kálvária-úton.~
2578    4|            koplalok és verdesem a mellem~a tövises kálvária-úton.~Megfeledkezem
2579    4|                 kávéházba térek,~valahol a külváros zugába,~hol szerényen
2580    4|                 filléreim kaparva~leülök a sánta asztalokhoz.~ ~
2581    4|            ragadozó, gazdátlan pirosság.~A végzetek piros pecsétje
2582    4|                  köti hurok,~tele vagyok a fájdalom vizével,~mely szemem
2583    4|               hieroglife,~ha nem találja a végső megoldást?~Mit szemeim,
2584    4|                  megoldást?~Mit szemeim, a gyönyör gödrei,~mit a fejem,
2585    4|           szemeim, a gyönyör gödrei,~mit a fejem, ez ólmos nehezék,~
2586    4|                szégyenét?~Mit ér, mit ér a százszor becstelen, mondd,~
2587    4|           százszor becstelen, mondd,~mit a szivem, ha a verése kín?~
2588    4|                  mondd,~mit a szivem, ha a verése kín?~S csak öntözöm
2589    4|               verése kín?~S csak öntözöm a rosszaság rózsáit,~bűnöm
2590    4|                                          A lány a sötét szobába megy~
2591    4|                                   A lány a sötét szobába megy~Már tudta,
2592    4|              szobába megy~Már tudta, mit a másik tudni nem mert,~s
2593    4|              hogy még most se sejti. ~Ám a szoba kigyúlt a mosolyától,~
2594    4|               sejti. ~Ám a szoba kigyúlt a mosolyától,~és látta Őt,
2595    4|                 terhes fénnyel szivében, a homályon~ragyogva ment át
2596    4|                homályon~ragyogva ment át a sötét szobába.~ ~
2597    4|                     Boszorkányos este~Ma a halállal szembeültem.~Ma
2598    4|                ki ajkad. ~Ma nagy vagyok a fájdalomtul,~ma sírtam éjjeli
2599    4|               este megbotlok az útban,~s a hűvös, vékony, őszi holdfény~
2600    4|                  sárga rózsát,~haldoklik a bús rózsaerdő,~elvérzik
2601    4|                  bús rózsaerdő,~elvérzik a gallyon a jóság,~piros,
2602    4|            rózsaerdő,~elvérzik a gallyon a jóság,~piros, fehér és sárga
2603    4|               arcom,~hideg szelek fújják a holdat.~Halotti árnyékok
2604    4|             áztat száz hazugság. ~Csurog a holdfény és a vérem,~a földre
2605    4|          hazugság. ~Csurog a holdfény és a vérem,~a földre vág egy
2606    4|            Csurog a holdfény és a vérem,~a földre vág egy gúnyos ördög,~
2607    4|               karmolnak égő rózsakörmök,~a földre vág egy gúnyos ördög. ~
2608    4|                zúzva, marva,~belém hasít a tearózsa,~akár a tigris
2609    4|             belém hasít a tearózsa,~akár a tigris szörnyü karma,~megyek
2610    4|                talpra ugrom újra. ~Töröm a csokrot, éji kertész,~vérezve
2611    4|             vakon tusakszom. ~Temetkezik a csillag is fenn.~De te ne
2612    4|                  ágyban fehérlő rózsa! -~A te csokrod hajnalra kész
2613    4|                  virágokkal borítlak,~és a te rózsalelked áldom~vakon,
2614    4|           fehéren gömbölyül,~kék árnyait a szemei körül,~s a kandalló
2615    4|                árnyait a szemei körül,~s a kandalló mellett, mint puha
2616    4|              mosollyal, lustán, álmodón,~a vánkosok között két gyönge
2617    4|                 mint enyhe fürdő és mint a meleg tej.~S lefesteném
2618    4|                 délelőtt.~Fanyar vonalja a bús, drága szájnak~azt mondaná:
2619    4|                 édes istenem,~hogy száll a köd, az unalom.~          
2620    4|               messze szeretőm,~          a gyászban ragyogót. ~Ha most
2621    4|                   Most. Talán.~          A kerti fák alatt.~Az idegenek
2622    4|                   diszkréten, hallgatag.~A házmester bámulna rám,~          
2623    4|                 rám,~          én nézném a falat. ~Az ablakába mécsvilág.~          
2624    4|                  nem is jönne ki.~Szívná a reggeli pipát.~          
2625    4|             ágyban. Csendesen.~          A szoba még setét.~És szomorú
2626    4|             színtelen.~          Bejönne a cseléd.~És le se hunyni
2627    4|                  cseléd.~És le se hunyni a szemem.~          A gyertya
2628    4|               hunyni a szemem.~          A gyertya égne még.  Most
2629    4|                   arkangyalok,~          a lelkem úgy riad.~S te istenem,
2630    4|              szeretlek.~                 A cigarettához~és a szalonkabáthoz
2631    4|                        A cigarettához~és a szalonkabáthoz te vagy a
2632    4|                 a szalonkabáthoz te vagy a hit.~Az én szemem most már
2633    4|              sohase álmos -~és hallgatom a szíved zajait.~Fölrezzenek
2634    4|                te vagy az éjjel asztalán a bor.~Ó, én tudom, hogy minden
2635    4|             keserü tested.~Te légy nekem a diadalmi ének,~hogy dárda
2636    4|                 ének,~hogy dárda és csók a sziven talált.~Akarlak,
2637    4|                  s akarlak, mint az élet a halált.~Hisz szívem túlvilági
2638    4|            szívem túlvilági jeleket les,~a lehetetlent és halált szeretné,~
2639    4|                 és végtelen és bús, akár a tenger,~és megkuszálja hullámos
2640    4|                 És este búgni, bőgni fog a kályha~és künn az utcán
2641    4|                  künn az utcán fújni fog a szél.~Te sírva szólitod
2642    4|                  szél.~Te sírva szólitod a Véghetetlent,~s felelni
2643    4|              Véghetetlent,~s felelni fog a föld és a göröngy.~Megütsz
2644    4|                  s felelni fog a föld és a göröngy.~Megütsz egy billentyűt
2645    4|                 Megütsz egy billentyűt s a hangja elzeng,~és összetörsz,
2646    4|                                   Mélyek a kutak~Mi lett belőle, istenem,
2647    4|              Csak azt tudom, hogy fújnak a szelek,~órák peregnek, erdők
2648    4|                Csak azt tudom, hogy mint a gondolat,~vágtatnak az örök
2649    4|                 rengő öbölbe zeng és sír a szél. ~Csak azt tudom, hogy
2650    4|                  és mély az élet, mélyek a kutak.~ ~
2651    4|           csendesen.~S ha éjjel bántanak a rablók,~          kitárom
2652    4|                 kitárom két üres kezem. ~A rablók sírnak velem együtt,~          
2653    4|            fürdetőjén,~          és mint a teknőn a halott. ~De tart
2654    4|                         és mint a teknőn a halott. ~De tart a föld.
2655    4|                teknőn a halott. ~De tart a föld. Ez az enyém még,~          
2656    5|                                          A magyar koldus~Én láttam
2657    5|                Én láttam Őt... Künn-künn a parton,~amint leszállt az
2658    5|                alkonyat.~Rozsdásan égett a hegyoldal~s búsan beszélt
2659    5|                hegyoldal~s búsan beszélt a Balatonnal,~bámulva a hullámokat. ~
2660    5|            beszélt a Balatonnal,~bámulva a hullámokat. ~Azt mondta
2661    5|        hullámokat. ~Azt mondta nékem, ez a tenger,~s én integettem
2662    5|           átölelt mint unokáját,~s mikor a fák, füvek se látták,~sürűn
2663    5|                az életünk. ~Enyves szeme a mély gödörben~olyan vén
2664    5|             olyan vén volt, mint az idő,~a hangja távoli s merengő,~
2665    5|              pojáca,~vállán rohadt rongy a ruha,~a föld hátán a legszegényebb,~
2666    5|              vállán rohadt rongy a ruha,~a föld hátán a legszegényebb,~
2667    5|               rongy a ruha,~a föld hátán a legszegényebb,~kire nevetve-sírva
2668    5|         nevetve-sírva néznek,~ha bekerül a faluba. ~S csak megy előre.
2669    5|              árul,~fanyar gyümölcsöt tép a fárul~s nótázik, sír, mint
2670    5|               fárul~s nótázik, sír, mint a bolond. ~Máskor meg nyárias
2671    5|                  le, hogyha este lett,~s a hegedű ha már rikoltott,~
2672    5|              ragyogott, mint semmi más. ~A kincse, kincse húzta porba,~
2673    5|           hozzája dőlt,~övéi lettek mind a könnyek,~s ahogy kinyúlt
2674    5|               könnyek,~s ahogy kinyúlt s a földre görnyedt,~nem bírta
2675    5|            görnyedt,~nem bírta el terhét a föld. ~Táncolt, kiáltozott,
2676    5|                nóta kelt az ajakán,~s én a titkoktól terhes esten~zokogva
2677    6|              rímet, verset hangolok. ~Ez a jutalom és a bér~Anglia
2678    6|               hangolok. ~Ez a jutalom és a bér~Anglia vére, sárga vér. ~
2679    6|               sárga vér. ~Másutt pangás, a tőke fogy.~S a Daily News
2680    6|            Másutt pangás, a tőke fogy.~S a Daily News azt írja, hogy ~
2681    6|               uzsorás, béna, agg,~cammog a vonat hallgatag. ~A mozgó
2682    6|               cammog a vonat hallgatag. ~A mozgó Wertheim-kassza fut,~
2683    6|                 arany az út. ~Ujjonganak a városok,~hiznak a hájas
2684    6|             Ujjonganak a városok,~hiznak a hájas gyárosok. ~Gurul -
2685    6|             Gurul - nem látja senki se -~a yankeek új kriszkindlije. ~
2686    6|               két pennyt ér... ~Szalutál a kis vasutas:~Ez az előkelő
2687    6|                Vas ketreciben áll az őr,~a karja kard, a szeme tőr. ~
2688    6|                 áll az őr,~a karja kard, a szeme tőr. ~A fűtőt nyűgzi
2689    6|                karja kard, a szeme tőr. ~A fűtőt nyűgzi a varázs,~úgy
2690    6|               szeme tőr. ~A fűtőt nyűgzi a varázs,~úgy érzi, arany
2691    6|                  varázs,~úgy érzi, arany a parázs. ~A föld oly néma,
2692    6|               úgy érzi, arany a parázs. ~A föld oly néma, mint a sír~
2693    6|                    A föld oly néma, mint a sír~s a rongyos masiniszta
2694    6|              föld oly néma, mint a sír~s a rongyos masiniszta sír.~ ~
2695    6|     szappanhabbal fest tükörre,~úgy jött a hó, ez a kiváló,~öreg varázsló
2696    6|               tükörre,~úgy jött a hó, ez a kiváló,~öreg varázsló tündökölve.~
2697    6|                és oda,~akkor történt meg a csoda.~Elaggott a föld s
2698    6|            történt meg a csoda.~Elaggott a föld s perc alatt~megőszült
2699    6|                 százezer kalap,~úgy hogy a száraz és poros~elpetyhüdt
2700    6|               takaró.~Rózsálló arcfesték a nőnek,~szépitőszer, gyöngy,
2701    6|       szépitőszer, gyöngy, puha szőnyeg,~a fájó földön téli vatta,~
2702    6|                  utcasárnak tiszta krém,~a kolduscondrán drága prém,~
2703    6|                 egy csiklandó pici rost,~a tél fehér rózsája most,~
2704    6|             Kegyes és fínom, néha mókás,~a kocsis is - allonge-parókás.~
2705    6|             kocsis is - allonge-parókás.~A kültelek most egy nagy asztal~
2706    6|                 az éj cukrozza kényeként~a sárt, mint cukrászsüteményt,~
2707    6|                törött cukorral,~úgy önti a cukrot csuporral~és minden
2708    6|              édes és fehér,~ameddig csak a szem elér,~cukros a rét,
2709    6|                 csak a szem elér,~cukros a rét, az út, a ház,~cukros
2710    6|               elér,~cukros a rét, az út, a ház,~cukros a lámpavas,
2711    6|                rét, az út, a ház,~cukros a lámpavas, a gáz,~cukros
2712    6|                  ház,~cukros a lámpavas, a gáz,~cukros a házak teteje,~
2713    6|                  lámpavas, a gáz,~cukros a házak teteje,~a göröngy
2714    6|                   cukros a házak teteje,~a göröngy cukros gesztenye,~
2715    6|                göröngy cukros gesztenye,~a sár is mézzel van sodorva,~
2716    6|                 is mézzel van sodorva,~s a szemétdomb hódítva, halkan,~
2717    7|                 mélyein, korábban,~mikor a lélek nyílt, a jóság, s
2718    7|           korábban,~mikor a lélek nyílt, a jóság, s nem ma,~a buta "
2719    7|                nyílt, a jóság, s nem ma,~a buta "modern technika" korában.~
2720    7|              vissza, ami volt már,~akkor a szemek föl az égre néztek,~
2721    7|                  égre néztek,~s úgy állt a szív, mint liliomos oltár.~
2722    7|               régimódi, halvány~leánnyal a haldokló némaságban,~vagy
2723    7|             némaságban,~vagy bogarásznék a Gellérthegy alján,~és új
2724    7|                 habos rámpás -~kapukulcs a kezemben, kézilámpás -~korhely
2725    7|              nyomomba húzván~mennék haza a kormos, süket utcán.~Aztán
2726    7|                   s télen táncolni, túl, a kicsi Pesten.~Ma, hogy a
2727    7|                 a kicsi Pesten.~Ma, hogy a föld vérünk, könnyünket
2728    7|      szomszédomban, az ordas hegyek közt~a "szent öreg" élt, Virág
2729    7|                  Kovakővel gyújtotta meg a gyertyát,~s lúdtollal körmölt
2730    7|                Akkor sem ismerték nálunk a költőt,~futó, szegény vad,
2731    7|              órahosszat,~versekbe szedve A' hazá-t, az Aether-t~és
2732    7|        hexamétert.~Ő meg bólintott volna a homályon,~s én lehajoltam
2733    7|               mint az agg papok szobája,~a szekrényben égettbor s gyümölcs
2734    7|              gyümölcs volt.~és dícsérvén a Poézis hatalmát,~átnyujtott
2735    7|                       Szeszélyes futamok a holdról~Ma félek a holdtól,~
2736    7|               futamok a holdról~Ma félek a holdtól,~e sárga koboldtól,~
2737    7|               Kísérteni feljött.~Körötte a felhők~állnak. ~Olyan buta-bámész,~
2738    7|              elhagy.~Oly végtelenül-nagy~a föld. ~Meg is halok, érzem.~
2739    7|                ércen~fekszem. ~Birkózzak a holddal?~Sötét a hegyoldal~
2740    7|               Birkózzak a holddal?~Sötét a hegyoldal~alja. ~Zsákutca
2741    7|                Zsákutca tövében~elkondul a léptem~búsan. ~Az éjszaka
2742    7|            megköt. ~Vér fűszere buggyan,~a zegzugos útban:~hulla. ~
2743    7|                mennék ~kígyózva elébe,~s a tőrt a szivébe~döfném. ~
2744    7|                 kígyózva elébe,~s a tőrt a szivébe~döfném. ~Baljóslatu
2745    7|               fényét. ~Félarca nevet le,~a fénye kezembe~tallér. ~Dinnyék
2746    7|                 álmos~lázzal. ~Vad illat a fákon,~lihegve kitátom~a
2747    7|                 a fákon,~lihegve kitátom~a szám. ~A mély utak alján~
2748    7|                 lihegve kitátom~a szám. ~A mély utak alján~kúszom,
2749    7|              Pléhkoszorú~Pléhkoszorú~lóg a boltocska ajtaján,~egy kis
2750    7|           Pléhkoszorú,~elmúlt az ősz, el a hideg,~nem kellesz már te
2751    7|              Pléhkoszorú,~rozzant, poros a levele,~húsz krajcár...
2752    7|                                     Séta a városon kívül, vidéken~Egy-két
2753    7|             lépés, elfogy az aszfalt,~és a mező~terít a földre gazdag
2754    7|                 aszfalt,~és a mező~terít a földre gazdag asztalt. ~
2755    7|                  halkan regél~az avar és a sárguló lomb. ~Azt mondja,
2756    7|                 mondja, mély, mély, mély a bánat,~örök-igaz,~mint a
2757    7|                 a bánat,~örök-igaz,~mint a hegyek és mint az árnyak. ~
2758    7|               hegyek és mint az árnyak. ~A rózsa váltja koszorúját, -~
2759    7|                 de egy marad:~az élet és a szomorúság. ~Én már kacagtam
2760    7|              győzve-győztem,~most leülök~a sárga fejedelmi őszben. ~
2761    7|              fölött köd, csúnya varjak. ~A szívem semmire se vágyik,~
2762    7|                 Korán kelek, hogy lássam a világot,~s estente halljam
2763    7|           világot,~s estente halljam még a régi lomb-zajt. ~Egy-két
2764    7|                  írok.~     Megnézem még a szabadkai házat,~     hol
2765    7|               házat,~     hol porba vert a gyász és a gyalázat~egy
2766    7|                hol porba vert a gyász és a gyalázat~egy nyári éjen
2767    7|                  leszek, rikkantok, mint a részeg.~Sötétbe járok. Járok
2768    7|             részeg.~Sötétbe járok. Járok a sugárban. ~Aztán, mikor
2769    7|                   Aztán, mikor elérkezik a vesztem~     s végére hajlik
2770    7|            feledni -~tisztán és fényesen a sírba fekszem.~ ~
2771    7|               hogy lehull érett koponyám~a gyászod lila vánkosán, ~
2772    7|                 lila vánkosán, ~és én is a tavasz vagyok,~fiatal, búskomor
2773    7|                 fiatal, búskomor papod. ~A sírban elrohad a hús,~de
2774    7|                 papod. ~A sírban elrohad a hús,~de te azt mondod, nyílni
2775    7|                időt és lelket veszteni. ~A lelkem még oly fiatal,~de
2776    7|                oly fiatal,~de látja, hol a ravatal, ~s bár gerjedő
2777    7|                  hallgatag és tiszta-új,~a kincse roppant mázsasúly, ~
2778    7|            roppant mázsasúly, ~roskadtan a jövőbe néz,~s mint a tavasz,
2779    7|           roskadtan a jövőbe néz,~s mint a tavasz, sötét, nehéz.~ ~
2780    7|                         Új poéta panasza a régi holdhoz~Hogy a hűs
2781    7|              panasza a régi holdhoz~Hogy a hűs márványerkélyre léptem,~     
2782    7|                   emlékszel-e még? ~Hogy a hűs márványerkélyre léptem,~     
2783    7|                   s borzongott idegem és a múltam,~     mint holdfényben
2784    7|            múltam,~     mint holdfényben a zongorahúr. ~Ottan ültem
2785    7|          toalettbe,~     búsan ringatott a kerti szék,~s éreztem szájamban
2786    7|                 szájamban émelyegve~     a pezsgő s a nyúl kövér izét.~
2787    7|                émelyegve~     a pezsgő s a nyúl kövér izét.~Gondoltam
2788    7|                      és fölöttem ugyanaz a hold. ~Rokkant álmodó, zavart
2789    7|                   mint aszfalton, délben a vakember~     vak szemével
2790    7|          vakember~     vak szemével nézi a napot.~Cinikusan, hitetlen
2791    7|                  s fásult csontom fűtené a láz. ~Messze estem, jaj
2792    7|                hitem fényével öntözöm.~S a testvértelen magányba elleng,~
2793    7|           Délutáni meditáció~Milyen lesz a halál,~vajon rossz lesz-e,
2794    7|               vajon rossz lesz-e, jó,~ez a végső, komoly~nagy-nagy
2795    7|             áhitom~s átzúgok rajta, mint~a vasuti hidon,~mint mély
2796    7|                  mély vizek felett,~hogy a testem pihen~a hálófülke
2797    7|              felett,~hogy a testem pihen~a hálófülke lágy,~párnázott
2798    7|                ez nem ő.~Azt mondják: ez a sár.~Lehet, hogy szörnyü
2799    7|                  szcéna előtt~színházban a gyerek.~Oly távol még e
2800    7|               szeretném hirtelen~befogni a fülem.~ ~
2801    7|              Keserű ének~Rövidre nyírnám a hajad,~     mint egy vezeklő
2802    7|                és magad. ~És megvakítnám a szemed,~     ezt a két ledér
2803    7|           megvakítnám a szemed,~     ezt a két ledér éji pillét,~mely
2804    7|         lámpákhoz lebeg. ~És hátrakötném a karod,~     hogy csendesen
2805    7|                 litániája~Mind szeretem. A titkos zűrzavarban~csendben
2806    7|           csendben susognak hozzám, mint a sír.~Oly egyszerűen, gazdagon,
2807    7|                 gazdagon, ragyogva,~akár a gyémánt, a rubin s zafir. ~
2808    7|                ragyogva,~akár a gyémánt, a rubin s zafir. ~Az ópium
2809    7|                éjnél feketébb. ~Szeretem a tápláló s gyilkos arzént,~
2810    7|            rózsás lehelletére~az élet és a halál leng körül. ~Fejfájasztó
2811    7|             esedezünk.~Egy perc s fejünk a semmiségbe törpül,~és óriási
2812    7|                óriási lesz pici kezünk. ~A koffein komoly, nyugodt
2813    7|          mélységek kútja, bölcsek itala.~A veronál vén gyermekek dadája,~
2814    7|            veronál vén gyermekek dadája,~a morfium az örök éjszaka. ~
2815    7|                morfium az örök éjszaka. ~A nikotin zavart füstfellegében~
2816    7|                 gyógyítja életünket,~ezt a fekélyes, óriás-sebet. ~
2817    7|              üzennek,~ha bánatoktól bong a beteg éj:~az éjjeliszekrényünkön
2818    7|                Rettegve, félve rejtem el a titkuk,~mint átkomat és
2819    7|                                          A jó hold~Mért nézel rám oly
2820    7|                   ha éjfél után ballagok a hídon,~hold? ~Reggel ragyogtam
2821    7|                Reggel ragyogtam fényesen a napban,~aranypénzem tenéked
2822    7|                 csak éjfél után járhatok a holdban~már. ~Nézd, honi
2823    7|            holdam, pénzem meg se tartom,~a szájam áldás és tenyér a
2824    7|                 a szájam áldás és tenyér a markom,~könny.~Mert nem
2825    7|              nékem, istenemre nem jó,~ez a keménység, ez az úri tempó,~
2826    7|                szaggatom kevély ruhámat,~a mellem is ronggyá tépi a
2827    7|                 a mellem is ronggyá tépi a bánat,~jaj. ~Kiszórom néked
2828    7|                  pár fillérnyi kincsem~s a földre fekszem, ha kell,
2829    7|                         Skála~Őszi éjjel~a nők ágya,~mint a vér. ~Vágynak
2830    7|              Őszi éjjel~a nők ágya,~mint a vér. ~Vágynak ők is,~árva
2831    7|              Vágynak ők is,~árva lelkek,~a napér. ~Lámpa füstöl~hosszú
2832    7|                 Hull az ágyra~fekete hó,~a korom. ~Künn az ajtó,~bús
2833    7|               nyekereg. ~Tompa hangon~rí a gangon~egy gyerek. ~Ülnek-ülnek~
2834    7|                mi bántja,~mit akar? ~Kóc a fésűn,~a fejükben~zűrzavar. ~
2835    7|                  mit akar? ~Kóc a fésűn,~a fejükben~zűrzavar. ~Forró
2836    7|                 fényes tűvel~inget ölt. ~A gavallér -~aranytallér~hova
2837    7|                 ment? ~Porlad ő is,~mint a szivük~odalent. ~Hervadt
2838    7|                   sírva kér. ~Őszi éjjel~a nők ágya,~mint a vér. ~ ~
2839    7|              Őszi éjjel~a nők ágya,~mint a vér. ~ ~
2840    7|              Furcsa est ez, néma, hűvös,~a szobákban újra bűvös~lámpa
2841    7|                 is innen-onnan,~s rémlik a körúti lombban~fönn az ég. ~
2842    7|                   árva lélek,~egymagam. ~A mesék arany kastélya~és
2843    7|                  mesék arany kastélya~és a cukros, piros téa~merre
2844    7|                téa~merre van? ~Nem merek a ködbe nézni,~sárga gallyakat
2845    7|                 az mint az ősz fáj,~mint a hervatag, esős táj~s a halál. ~
2846    7|              mint a hervatag, esős táj~s a halál. ~Ó, a múlt nem ezt
2847    7|                  esős táj~s a halál. ~Ó, a múlt nem ezt ígérte,~s ami
2848    7|                    Menj, szegény öreg, s a gáznál~tébolyogj még és
2849    7|           kislány-kebel,~vagy még inkább a földre arccal esni,~és elfeledni
2850    7|                  elejteni,~leszállani,~s a harc után,~a harc után~megállani.~ ~
2851    7|               leszállani,~s a harc után,~a harc után~megállani.~ ~
2852    7|                köd kisért most és halál,~a kávéház égboltja szürke,~
2853    7|                reá és gazdagodj,~az éj s a szív a bánya, bánya. ~Egy
2854    7|                gazdagodj,~az éj s a szív a bánya, bánya. ~Egy ember
2855    7|                megveretve,~s viszi-viszi a bánatát~föl az ötödik emeletre. ~
2856    7|                 meredve pillant,~bámulja a hideg falat,~a piszkos,
2857    7|                   bámulja a hideg falat,~a piszkos, lépcsőházi villanyt. ~
2858    7|                villanyt. ~Egy kocsi megy a köruton,~batárja éji gyászmenetnek.~
2859    7|            batárja éji gyászmenetnek.~Ki a halottja? Nem tudom.~Hull
2860    7|                halottja? Nem tudom.~Hull a köd. Tülkölnek. Temetnek. ~
2861    7|                 vannak most az angyalok,~a színésznők s más annyi csillag?~
2862    7|          színésznők s más annyi csillag?~A téli aszfalt peremén~a lányok
2863    7|                   A téli aszfalt peremén~a lányok hosszú ingbe sírnak.~ ~
2864    7|               kiről nem énekeltem,~kinek a szívem rég adósa volt,~ki
2865    7|              kezdő poéta,~megbújtam nála a dívánsarokba,~és ámbratestét
2866    7|                   Forró fejed bután födi a föld el,~s mint antik húgaid,
2867    7|        koszorúkkal fekszel mély koporsón~a kásás elmúlás ágyában, olcsón?~
2868    7|               Nem tudni soha, hova száll a tündér,~én sem tudom, hogy
2869    7|            ezüstkanállal,~míg verekedtél a sovány halállal.~Valahol
2870    7|                halállal.~Valahol messze, a poros vidéken~halnak meg
2871    7|                bennünket szeretnek,~csak a szívünk marad itt, vén eretnek. ~
2872    7|                tudom, hogy jó volt, mint a tűzláng,~mely téli fagykor
2873    7|               cella, oly szűzi és árva. ~A hajsütővas égett szaga fojtón~
2874    7|                és ruhája folyton~száradt a székén meg az asztalán.~
2875    7|       kislánykezében egy olcsó napernyő,~a másikon, mint síró, árva
2876    7|                  mögötte~egy élet rémlik a távoli ködbe. ~Ahányszor
2877    7|               Ahányszor néztük, remegett a lelkünk,~múlt és jövő, akik
2878    7|            aranyát-ezüstjét,~csak szívta a rossz cigaretta füstjét,~
2879    7|                innen egy regény-világba,~a messzeségbe, messze-messze
2880    7|         messze-messze űrbe,~s kis pille, a szobáját átrepülte. ~Mert
2881    7|                                          A rossz élet~Az őszi utcán
2882    7|             rossz élet~Az őszi utcán fúj a szél.~A fa az éjszakába
2883    7|                Az őszi utcán fúj a szél.~A fa az éjszakába fél. ~Csak
2884    7|                 éjszakába fél. ~Csak fúj a szél, fúj, egyre fúj.~Azt
2885    7|                   Nem jó kacagni tétován~a virágfüstölős szobán. ~Nem
2886    7|                rohanni sebtiben,~nem jó: a nem, nem: az igen. ~Nem
2887    7|               nem, nem: az igen. ~Nem jó a csönd, nem jó a szó,~a sírba,
2888    7|                   Nem jó a csönd, nem jó a szó,~a sírba, tán még ott
2889    7|                jó a csönd, nem jó a szó,~a sírba, tán még ott se jó. ~
2890    7|                   úgy szeretnék egymagam~a földre esni hangtalan. ~
2891    7|              tanyáz,~bámulni, hogy lobog a ház. ~Halálba ringani vakon~
2892    7|                    Halálba ringani vakon~a duzzadt, őszi árakon. ~Elveszni
2893    7|               Elveszni lassan, hallgatag~a sírva-síró ég alatt. ~A
2894    7|                  a sírva-síró ég alatt. ~A vállamon egy rongy köpeny,~
2895    7|                 Sűrű esőben állani,~mint a kopár fa ágai. ~Csak fázni
2896    7|                vágyom~Jó olvasó, ki ülsz a lámpa mellett,~akárcsak
2897    7|                  Testvértelen és bánatos a költő~az életek, a szívek
2898    7|               bánatos a költő~az életek, a szívek alkuján.~És néha,
2899    7|              szívek alkuján.~És néha, ő, a magányos ődöngő~kétségbeesve
2900    7|                 nyúl egy kéz után. ~Most a kezed kell - nincs kéz a
2901    7|                 a kezed kell - nincs kéz a világon~mit így szorítanék,
2902    7|                 aki e verset írta,~ki az a testvér és neki mi fáj?~ ~
2903    7|                        Akarsz-e játszani~A játszótársam, mondd, akarsz-e
2904    7|                játszani,~akarsz-e együtt a sötétbe menni,~gyerekszívvel
2905    7|           hosszan, néha-néha félni,~hogy a körúton járkál a november,~
2906    7|             félni,~hogy a körúton járkál a november,~az utcaseprő,
2907    7|                Virágok közt feküdni lenn a földön,~s akarsz, akarsz-e
2908    7|                                          A jó élet~Én csüggedt lelkem,
2909    7|                   Korán keltem. Fölhúzom a rolót.~A nyári nappal együtt
2910    7|                keltem. Fölhúzom a rolót.~A nyári nappal együtt lángolok. ~
2911    7|                 boldog, aki lép. ~Boldog a táncos és a sánta is,~az
2912    7|                 lép. ~Boldog a táncos és a sánta is,~az élet jó még
2913    7|                 áldott az éhség s áldott a cipó. ~Szomjazni is jó,
2914    7|                    Szomjazni is jó, s ha a fény zizeg,~meginni egy
2915    7|               míg erőnk kitart,~elszívni a dívánon egy szivart. ~Ó
2916    7|              szivart. ~Ó július, aranyos a ködöd,~torzult ajakkal tüzet
2917    7|                 ajakkal tüzet gügyögök. ~A vörös nyár zúgása bátorít,~
2918    7|           végtelen soká. ~Száz évig, míg a testem megtörik,~szeretnék
2919    7|               vágyam nincs, tartson soká a föld. ~Jó emberek, ezt kéri
2920    7|             talpalatnyi földet adjatok. ~A végtelenben egy kicsi helyet,~
2921    7|            árnyakat borítsz fölébe,~mint a kemény halál. ~Hiába bújok
2922    7|            kemény halál. ~Hiába bújok el a föld ölébe,~magas toronyba,
2923    7|              nagy vagy, és mindig tudom,~a kávéházban és a villamosban,~
2924    7|            mindig tudom,~a kávéházban és a villamosban,~a lármás köruton, ~
2925    7|             kávéházban és a villamosban,~a lármás köruton, ~és féltve
2926    7|              köruton, ~és féltve viszlek a tömegbe mostan,~hol száz
2927    7|                 úgy csókolódzom és dülök a sírba,~mint bátor, büszke
2928    7|                Az én öcsém mostan katona a határon,~a szerb hegyek
2929    7|                 mostan katona a határon,~a szerb hegyek mentén Ferenc
2930    7|                 sem. ~Öcsém, én kisöcsém a háború zajába~egy csókot
2931    7|             zajába~egy csókot küldök én, a lőporfüstbe: versem,~hogy
2932    7|          lőporfüstbe: versem,~hogy érezd a bátyád, gondolj játékainkra,~
2933    7|             ragyogj, kis hős, ragyogj és a lelked nevessen. ~Emlékszel,
2934    7|             nevessen. ~Emlékszel, édesem a játékháborúnkra,~mint villogott
2935    7|             villogott kardunk és porzott a határdomb?~Ugye ma is csattog
2936    7|            határdomb?~Ugye ma is csattog a kard és döng az ágyú,~s
2937    7|                  kard és döng az ágyú,~s a véres trombita ma is trará-trará-t
2938    7|           ismerős, ragyogjon régi pengéd~a nyári dombokon, s hogy az
2939    7|                  ő kezén, s ha forgatnak a szerbek,~tagadd meg önmagad,
2940    7|                                   Arckép~A palaszürke égben áll.~Hull
2941    7|            palaszürke égben áll.~Hull rá a hó, az esti hó.~Nehéz, meleg
2942    7|              Kunyhóban faggyúgyertya ég.~A szalma benn a térdig ér.~
2943    7|          faggyúgyertya ég.~A szalma benn a térdig ér.~Cigaretták. Csajkába
2944    7|                Cigaretták. Csajkába rum.~A földön rongyok, vatta, vér. ~
2945    7|              Ezüst órája oly kopott.~Még a nagyapja vette meg.~Negyvennyolcban
2946    7|             Hallgatja elhagyott szive,~s a hóban valami forog.~Ágyúk
2947    7|           Egy-egy halott fölé hajol.~Itt a ravatal pár fa-léc.~Egy
2948    7|             megfordulna-e,~ha kimondanám a nevét? ~Közönyös, furcsa,
2949    7|               kik az ablakokban ültök,~s a szemüvegetek vigyázva, lassan~
2950    7|              vigyázva, lassan~sikáljátok a szarvasbőrrel, s enyves~
2951    7|               enyves~szemetek elkalandoz a magasban, ~ahol a nap dalol,
2952    7|             elkalandoz a magasban, ~ahol a nap dalol, gondoljatok ránk,~
2953    7|              özönben,~s ne rezzenjen meg a haragos üstök ~szigorú főtökön,
2954    7|                  irgalmat esdünk, ifjak, a pokolban,~ne lássatok a
2955    7|                  a pokolban,~ne lássatok a jó Ábelbe Káint. ~Itélő
2956    7|                   vén képeken, halljátok a szavunkat,~még reggel van,
2957    7|                  mint fán az alma, mezőn a kalászok,~aztán hulljunk
2958    7|                 itéljétek meg, mily szép a rigó-fütty~a lármás nyári
2959    7|                   mily szép a rigó-fütty~a lármás nyári erdőn, tiszta
2960    7|                nyári erdőn, tiszta vízbe~a fürge pisztráng, halvány
2961    7|                   halvány lány az ágyon,~a vaj, a füge, a piros ribiszke. ~
2962    7|            halvány lány az ágyon,~a vaj, a füge, a piros ribiszke. ~
2963    7|                 az ágyon,~a vaj, a füge, a piros ribiszke. ~Mert szent
2964    7|              piros ribiszke. ~Mert szent a föld is, jertek, zengedezzünk,~
2965    7|             vének,~húsz-harminc évünket, a mi bűnünket,~hogy szálljon
2966    7|                 mert fáj, hogy létezem~s a nevem: ember. A gond szolgaágyán~     
2967    7|                létezem~s a nevem: ember. A gond szolgaágyán~     feléd
2968    7|                 úgy képzelem, hogy véres a fogad. ~Ó, első ember...
2969    7|               fájdalmak Kútja...~Te vagy a szennyes óceánnak kútja,~
2970    7|                      Őszi síp~Ősz~kullog a hegyben, a ravaszdi~csősz. ~
2971    7|                síp~Ősz~kullog a hegyben, a ravaszdi~csősz. ~Vén~puskás
2972    7|                jól ismerem már~én. ~Néz.~A szeme kancsal, botja vége~
2973    7|                  szüretre~ő. ~Bor~csorog a csapról, gyöngyös mustja~
2974    7|                 sugárban,~most járok itt a sápadt, bús fagyok~fenyérein~
2975    7|                  ki, mikor haragos éjjel~a hóvihar acsarkodott a széllel,~
2976    7|              éjjel~a hóvihar acsarkodott a széllel,~csunyán.~S mikor
2977    7|               beteg lett,~köré sereglett~a bánatom, a gondom.~Fölkeltem,
2978    7|                köré sereglett~a bánatom, a gondom.~Fölkeltem, hogy
2979    7|                madarásztam,~mert szántam a madárfiókot, a picinykét.~
2980    7|              mert szántam a madárfiókot, a picinykét.~Vígan kaszáló,~
2981    7|                  havas erdőn.~Kikerültem a gyíkok napos árkát.~El nem
2982    7|             napos árkát.~El nem tapostam~a réteken a szentjános-bogárkát. ~
2983    7|                El nem tapostam~a réteken a szentjános-bogárkát. ~Mostan~
2984    7|               kereke~álmos is és fekete,~a garatja végtelen~s a búzája
2985    7|             fekete,~a garatja végtelen~s a búzája életem,~elhagyott
2986    7|                 árva tiszt -~hogy szitál a lomha liszt.~Az időm azzal
2987    7|                  Az időm azzal ölöm,~ezt a semmit őrölöm,~árva molnár,
2988    8|               elég eleségem.~Van kertem, a kertre rogyó fák~suttogva
2989    8|                 hajolnak utamra,~és benn a dió, mogyoró, mák~terhétől
2990    8|            mogyoró, mák~terhétől öregbül a kamra.~Van egyszerü, jó
2991    8|                egykori köd-kép,~részegje a ködnek, a könnynek,~ha néha
2992    8|              köd-kép,~részegje a ködnek, a könnynek,~ha néha magam
2993    8|          köszönnek.~Van villanyom, izzik a villany,~tárcám van igaz
2994    8|               beteg idegeimnek,~ha járok a bús Budapesten,~nem tudnak
2995    8|             idegennek.~Mit eldalolok, az a bánat~könnyekbe borít nem
2996    8|            énekes ifjú fiának~vall engem a vén Magyarország.~De néha
2997    8|              halálba hanyatlón,~úgy ásom a kincset a mélyen,~a kincset,
2998    8|            hanyatlón,~úgy ásom a kincset a mélyen,~a kincset, a régit,
2999    8|                 ásom a kincset a mélyen,~a kincset, a régit, a padlón,~
3000    8|             kincset a mélyen,~a kincset, a régit, a padlón,~mint lázbeteg,