Rész

 1    1|        összedűlne,~pedig csak a lelkem vet véglobot. ~Nem látok.
 2    1|        Dante írhatott olyat,~de lelkem a bűnöst mégsem siratja,~     
 3    1|      mennyi áldásom nekem.~Nagy lelkem a jóságba gazdag,~és győz
 4    1|           Talán szeret. Megérzi lelkem,~     ha lopva jő az alkonyat,~
 5    1|        kéj szabad varázsa!~     Lelkem szabad, mint egy bitang
 6    1|   csüggeteg,~de erre elröpült a lelkem.~ ~
 7    1|   szavával e szelíd dal...~Verd lelkem bús aranykobozzát~hajlékony,
 8    1|        kínért,~légy áldva, hogy lelkem gyötörted,~te sápatag, gonosz
 9    1|       takar. ~Álmodtam én is... lelkem andalogva~sok ezredévbe
10    1|      halk a hegedűhúr zaja.~Bús lelkem ekkor átölelne~magyar, szerelmes
11    1|         a régi álom.~Itthagytam lelkem, pénzemet:~elég ok, hogy
12    1|     Habozva, remegve suhan haza lelkem,~itt szótalan alszik az
13    1|    patakokban ömölve~és érzem a lelkem oly árva, halott.~S zokogva
14    1|        meghalok! ~Tibennetek él lelkem jobb fele:~ó, gyújtsatok
15    2|        bús végtelenbe réved. ~A lelkem már körötte szálldos.~ ~
16    2|     rémes volt az ónszinű ég,~a lelkem ott járt a sírok között,~
17    2| sáfrányszínű sugaraktól~lankadt lelkem halálra ernyedt.~Mégis sietnek.
18    2|   titokzatos, síró, fonák,~hogy lelkem, ez a néma zongora,~valami
19    2|   fejemen most a mult cikáz,~és lelkem száll, a végtelenbe túl,~
20    4|        arkangyalok,~          a lelkem úgy riad.~S te istenem,
21    7|     időt és lelket veszteni. ~A lelkem még oly fiatal,~de látja,
22    7|           A jó élet~Én csüggedt lelkem, én csüggedt szivem,~daloljatok
23    7|                          Unalom~Lelkem éjén rossz malom~zakatol:
24    8|      édesek,~tirólatok dalol ma lelkem,~mely csupa jaj és csupa
25    8|  fáradok és szürkülök. ~Híredre lelkem nem riad,~nem vagy már szörnyü
26    8|    könny, láng, csupa csók.~S a lelkem: az csupa zene,~és a kezem~
27    9|         záporozva hull rám,~s a lelkem~viszi a hullám.~ ~
28    9|        régi, téli éjben~szegény lelkem, a fáradt nihilista.~ ~
29    9|                               A lelkem oly kihalt, üres~A lelkem
30    9|       lelkem oly kihalt, üres~A lelkem oly kihalt, üres,~mint éjjel
31    9|        kelmék.~Terítsd ki őket, lelkem, még ma emlék,~holnapra
32    9|      Annyi ábrándtól remegett a lelkem~Annyi ábrándtól remegett
33    9|      Annyi ábrándtól remegett a lelkem,~annyi könnyű nő mosolyát
34    9|       hő,~te szívemet nyitó,~te lelkem épitő. ~Légy áldott, régi
35   10|   Ruhátlan és hústalan zúg el a lelkem,~nem illik hozzá az ifjúi
36   10|     vagy. Üres a szobád.~Üres a lelkem.~Nem látod arcomon botor
37   10|        én.~Gondolatom felesége.~Lelkem hitvese.~Gépírókisasszony.~ ~
38   10|  fönségesebben,~lobog,~beszél. ~Lelkem, te is, te is -~ne bot és
39   11|  fönségesebben,~lobog,~beszél. ~Lelkem, te is, te is -~ne bot és
40   12|         álom, áldás~e bilincs. ~Lelkem ha kérte, amit a sors~nem
41   12|   batyut. ~A távozók~elvitték a lelkem darabjait,~csak én maradtam
42   12|     piros füzére.~Száll-száll a lelkem kergetőzve~a mustszagú,
43   12| ellebegtél,~mint a zefir.~Azóta lelkem őrzi képed,~olyan szilárdul,
44   12|       úgy jajveszékel itt hiába lelkem,~oly messze az élettől és
45   12|     nyugat között csapong az én lelkem,~mindig szabadabban.~Álarcomat
46   12|   kétkedve cikázó, emberi pára-~lelkem tefeléd most,~ki jöttem
47   12|       tapostam. ~Mostan~nehéz a lelkem, mint a mázsa.~Jaj, ez az
48   12|    mihelyt kiállt,~ő benne most~lelkem kiált. ~Halál-hívó~vérem
49   12|        attól sirom,~nézd, fél a lelkem, mint hulló szirom,~legyen
50   13|     benne már soha...~Óh jaj, a lelkem ez üres szoba! ~1907 ~ ~
51   13|        Atlasz, sírva tartom,~és lelkem mint a föld. ~1907 ~ ~
52   13|       zongora,~süvölts az éjbe, lelkem hangszere,~és háborogjon
53   13| csókokkal tele~süvölts az éjbe, lelkem hangszere. ~Ó, zongora,
54   13|      észrevétlenül,~s egyszerre lelkem egy fekete, halvány~szerelmes
55   13|    lesztek ti poklok kapuin. ~A lelkem küldöm csatasorba ma...~
56   13|     hullnak reám a pelyhek,~s a lelkem is csupa fagyos virág. ~
57   13|           Od'adtam néked mind a lelkem.~     (Van-e, van-e ily
58   13|   büszke város,~a jövőre szomjú lelkem együtt száguldoz vele,~s
59   13|         ez is.~Holnapra testem, lelkem hol leszel te? ~1926 ~ ~
60   14|       mindenen. ~Hogy odaszállt lelkem,~mennyországba' jártam,~
61   14|      falevelek. Ez a szürke kép lelkem megragadta,~s benne egy
62   14|         3 ~Nem hiszek már, Ella lelkem,~Ugy zihál beroskadt mellem,~     
63   14|    csendesen! ~A kakukkórát, ha lelkem~Elhagyott, állítsd meg csendesen~     
64   14|       Dalok~Az én szomorgó ifju lelkem~a szenvedés letörte már,~
65   14| tehozzád,~de engedd konstatálni lelkem,~hogy az ily változás hatalmas~
66   14|       Véremmel írom ezt a dalt.~Lelkem nehéz tusák kinozták,~és
67   14|    kedvet fuvall.~Száguldozának lelkem vágyai,~s nem tudtam a papírt
68   14|                             Rab lelkem~A lelkem egy bús rabmadár,~
69   14|                    Rab lelkem~A lelkem egy bús rabmadár,~aranykalitkában
70   14|       Tusakodás~Titkok lebegnek lelkem tengerében,~egy más világnak
71   14|    sötét szivem mélyébe lenn.~S lelkem nyugalmát mind pusztítva
72   14|      kalandorútra szállott méla lelkem.~Aztán lejöttem, s ajka
73   14|      zúg e vad tusa.~Megsebzett lelkem, e vérző galambot~neked
74   14|    Byronhoz~Viharszekéren száll lelkem tehozzád,~és elfog a fölséges
75   14|        De szent e tinta, mint a lelkem.~Alázatos tollal merítsd
76   14|   banális~rím csengőit aggatom,~lelkem mégse rút kanális,~melyben
77   14|         Ferenc József bakóitól,~lelkem terólad szent emléket ápol,~
78   14|        Isten-week-endre térek~s lelkem suhan, akár a nyíl. ~Jóság-koszton
79   14|  sohasem" s a "mindig". Mária~a lelkem felesége. Mária~áldott a