Rész

 1    1|           zengette ajkát s élteté őt...~Boruljatok a föld porába,
 2    1|      kigyulladt,~     s te láttad őt csak, senki más. ~Bimbózó
 3    1|       tükör, emlékezel? ~Ma várod őt. S olyan üres vagy.~     
 4    1|          paraszt~Csak akkor látod őt, ha szürke éjjel~száguld
 5    1|          arcán,~de szem nem látta őt könnyezni még. ~Mint egy
 6    1|      remegőn, hidegen.~Nem ismeri őt a virág, a mező itt~és senki
 7    2|                          És látom Őt, a Kisdedet~És látom Őt,
 8    2|           Őt, a Kisdedet~És látom Őt, a Kisdedet,~aki fehérlő
 9    2|         és áldozok,~és megsiratom Őt, ki elment.~ ~
10    2|        ezer tűzpántlikát~és látom Őt - oly szenvedő és halvány -~
11    2|       szoknyáját letépi,~és látom Őt, Őt meztelen.~Én Istenem.~
12    2|   szoknyáját letépi,~és látom Őt, Őt meztelen.~Én Istenem.~Nézd,
13    2|      csillagot nekünk.~Csak nézem őt. Körötte száz csoda,~korongok,
14    2|     szerelem csatáján. ~Úgy érzem őt. Ő a regék regéje.~Arcképe
15    2|        Fáradt imám hozzá szállt s őt imádtam. ~ ~
16    2|   nézi-nézi,~és visszabámul, nézi őt a sakk.~Szivarfüstben beszélget
17    2|          ablakok: ~Mi is siratjuk őt,~siratjuk, aki itt lakik,~
18    2|      nyári álmait.~Mi is siratjuk őt,~gyászoljuk őt és dobolunk,~
19    2|           siratjuk őt,~gyászoljuk őt és dobolunk,~a szél, az
20    2|             A férfi szól: ~Idézem őt.~Gonosz, hazug kezét idézem.~
21    2|        hazug kezét idézem.~Idézem őt.~Ezen a poklokszülte éjen.~
22    2|           főd~s a levegőben érzem őt.~Parancsoló árnyék, félig
23    4|          fogasra csapva.~És várta őt pár cigaretta is,~melyet
24    4|          ott felejtett.~És várták őt aggódó, gyönge lelkek,~a
25    4|      arcán jég és kendő.~Holnapra őt is sírba dugják.~Jaj, jaj
26    4|          jaj,~a koldus is nevette őt. ~Aztán dalolt még leesőben,~
27    4|    kigyúlt a mosolyától,~és látta Őt, ki rá se nézett - távol -~
28    4|           ódon hegedű.~Lefesteném őt korareggel, este,~az ágyba,
29    4|        lobogó testtel festeném le őt,~hogy aranyok között iszik
30    5|           magyar koldus~Én láttam Őt... Künn-künn a parton,~amint
31    7|    hitetlen szemekkel~     néztem őt és nem láttam meg őt.~De
32    7|       néztem őt és nem láttam meg őt.~De szelíden rámhajolt és
33    7|         vagyok adósa,~hadd zengem őt most: rózsa, rózsa, rózsa. ~
34    8|                 Gyászkar~Megölték őt. Megölték.~Nagyhangon elkiáltom~
35    8|  hegyeknek és folyóknak.~Megölték őt. Megölték. ~Gyászolni így
36    9|          ki tudja, mér? -~bámulja őt a vén Göncölszekér.~ ~
37    9|    keretbe a halott apa,~ki látta őt hajdanta, kiskorában,~és
38    9|           jaj istenem. ~Én láttam őt, mint apró-cseprő,~söpör-söpör,
39    9|      régimódi arccal,~s szemlélik őt, amint vizes ruhákban~forrón
40    9|     életet neveltem,~s úgy láttam őt is, mint örök hegyet,~vagy
41    9|         néztem őreá,~mert vágytam őt meglátni, s mégse mertem. ~
42    9|           halál fogant,~és láttam őt, ki újra az enyém,~megszülte
43    9|          kell eztán úgy szeretnem őt,~fájásig és az ér-megpattanásig,~
44   10| hosszú-hosszú~zászlójával takarom őt le,~rongyos közönnyel, hallgatással,~
45   11| hosszú-hosszú~zászlójával takarom őt le,~rongyos közönnyel, hallgatással,~
46   12|   diktafonba.~A gazdasági válság "őt se hagyja~közönyösen". Sopánkodik
47   12|        Ebéd után éhes. "Nem értik őt".~A férje sem "ez a derék
48   12|           eszembe jutsz, ha látom őt,~hosszú sörényed, langyos-lusta
49   12|            az kell nekem, ő kell,~őt szeretem, ki érzi a földet,~
50   12|      magunkra. Megcsalt.~Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,~
51   12|          egyetlenegy. ~Keresheted őt, nem leled, hiába,~se itt,
52   13|        tudja, elhagyom a kedvest,~őt, a szőkét, őt, a szépet." ~
53   13|          a kedvest,~őt, a szőkét, őt, a szépet." ~És a pénztáros
54   13|       csók tiétek,~nekem elég, ha őt imádva~árnyába lépek. ~Titőletek
55   13|         az éj úrasszonya.~Imádjuk őt mind titkos iszonyattal,~     
56   13|            holdfénnyel keltsd fel őt szelíden,~és mondd el, hogy
57   13|         mind alszanak,~riaszd fel őt, hogy mindig ott lebegjen~
58   13|         ejti bús koszoruit. ~Csak őt nem látni. A szeme ragyog -~
59   13|          ott magamban,~hol láttam őt? Ki ő? És mit csinál?~Töprengve
60   13|          láthatatlanhoz, és látta őt.~Az óriási, jó házmester-istent,~
61   13|        vakablaka,~és akkor láttam őt, hogy megy előre,~fanyar
62   13|               Sírszobor~Úgy látom őt, mint tiszta, enyhe hölgyet~
63   13|      Rainer Maria Rilke ~Nézzétek őt, mi mámoros, mi boldog,~
64   13|            Zavart költők, ki meri őt dícsérni,~ki élettani bábként
65   14|      tüdővészes beteg~kedvese, ki őt végtelenségig híven ápolja. ~
66   14|           harcát,~nem jön segítni őt hazug barát. ~Légy csak
67   14|          ismerém, nem láttam sose őt,~s karon ragadt s az arcához
68   14|      merítsd ki vérét~És áldd meg őt és áldj meg engem. ~1909 ~ ~
69   14|          női gyülésen ~Delnők,~ha őt emelnők,~lehetne elnök. ~* ~