Rész

 1    1|         az őrület nagy koronája~nehéz fejedre ráborul. ~Megtörve
 2    1|       kiszáradt a torok,~a szél nehéz, bús álmokat hozott,~egy
 3    1|   elmulás cézárja vad-kevélyen.~Nehéz fogatján pöffeszkedve pompáz,~
 4    1|   hajíttok, mért dobáltok,~reám nehéz, hegyes követ?~Hisz minden
 5    1| sorvasztja a húsod s a csontod,~nehéz hajad sötét palástját~lassan
 6    1|         átok. ~S sír felé húz e nehéz kő,~mindent örök borúba
 7    1|         gondolatját,~     mitől nehéz lesz a szív és az ész;~bolygasz
 8    1|       bús mezők az égre lehelik~nehéz tüzök. ~Valami űz, egyszerre
 9    1|      hűvös paplanunkat,~pillánk nehéz, tüdőnk lihegve fullad,~
10    1|        némán figyelmez ő,~sokan nehéz puskájukat elejték,~és vért
11    1|         rejtelmes éjszakán~négy nehéz szekér. ~Mint ősrégi babona,~
12    1|    szent, selymes éjszakán~négy nehéz szekér?~ ~
13    1|       gyermek,~felvette mégis a nehéz vasat,~de Gyöngyvér árnya
14    1|             Mohács~Csata előtt ~Nehéz meleg leng a vidék lapályain.~
15    1|       lángja, édes fénye vagy! ~Nehéz kardoddal a tart apritottad,~
16    1|    késik még a reggel,~s párnák nehéz dagálya nyom.~Hímezd be
17    1|    érezem, jön a halál.~S ott a nehéz tivornyagőzben~borzongva
18    2|         titok.~Gazdag, nyugodt. Nehéz bundája ott lóg,~prémét
19    2|  időknek~parfümjét leheli reám.~Nehéz, tömjénes, cukros illat,~
20    2|       selymek, rác mennyország.~Nehéz aranypénz a lányok nyakán,~
21    2|      víz a fáradt hajókon~olyan nehéz lett, mint az ólom. ~A liget: ~
22    2|   bámulsz,~melyet tűzfénybe von nehéz havannám.~- Nézd, nyáron
23    2|      igazítja,~tedd, vérző ősz, nehéz fájdalmaimra~és életemre
24    3|   diadalt,~mint részeg matróz a nehéz rumot.~ ~
25    4|       elvesztett bánatom,~ezt a nehéz és babonás kösöntyűt.~ ~
26    4|        csak röpültem,~és életem nehéz mézzé köpültem,~bánattá,
27    4|      tükrén~bársonyos ruháját a nehéz gyászpompa. ~S néha mint
28    4|  halottak~Úgy fekszenek, mint a nehéz kövek~     virágok közt,
29    4|     diákszobákban,~és jajjal és nehéz sóhajjal volt teli,~és körülvették
30    4|          elhagyott ruhák.~A hős nehéz bibor-palástja mozdul,~árnyak
31    7|                          Sötét, nehéz tavaszi ég~Sötét, nehéz
32    7|         nehéz tavaszi ég~Sötét, nehéz tavaszi ég,~viharba járó,
33    7|    temetés,~oly fullatag, olyan nehéz, ~hogy lehull érett koponyám~
34    7|         s mint a tavasz, sötét, nehéz.~ ~
35    7|       Hull rá a hó, az esti hó.~Nehéz, meleg ruháiban~oly vastag,
36    8|        fáj. ~Alvó, emeld lassan nehéz és hosszu pillád,~s a végtelen
37    9|    vállamon a férfikor. ~Jaj de nehéz ez a batyu~s a bor, a bor
38    9|       szerető cselédem,~élettől nehéz, viselős a bútól,~régi álmoktól
39    9|          mintegy sietve alszik,~nehéz zihálással. De majd fölébred,~
40    9|       az árva Emigránst.~Mennyi nehéz év jött. A beszélő elszomorodva~
41   10|         hangom iszonyú tenéked.~Nehéz a kezem.~Anyád lett megint
42   10|       apámat.~Ő is így ment el.~Nehéz sóhajjal, büszkén, átkozottan,~
43   10|    feleségével és kislányával. ~Nehéz volt a szívem.~Az ősz ragyogott
44   12|         veszítenem. A bölcseség~nehéz aranymezébe öltözöm,~s minden
45   12|    öltsék~a könnyű vágyat, mint nehéz keresztet,~és szájuk és
46   12|       hogy talán megárt,~mert e nehéz időkben néki sem~szabad
47   12|         gyümölcsöket~üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd~szőlőt, hatalmas,
48   12|      mondanak nehéznek,~és mily nehéz a könnyű,~mit a medvék lenéznek.~
49   12|         utcát tapostam. ~Mostan~nehéz a lelkem, mint a mázsa.~
50   13|    járunk,~szivünk sok emléktől nehéz;~ami szemünkbe forr s cikázik,~
51   13|        gyöngyös, hideg fagyot. ~Nehéz melegség szállt a vén világra,~
52   13|         Fekete Vénusz. ~Bánatom nehéz miseköntösében~hódolok neked
53   13|        mint foszol a könnyü köd~nehéz pillákkal, lázgyötört szemekkel. ~
54   13|          komoly. ~Iszik, iszik. Nehéz, halotti csendbe.~Szemére
55   13|             Titkos jelenések~1 ~Nehéz fejem némán lecsügged.~A
56   13|     hogy még megvan,~mert vajmi nehéz itten maradni.~Ő kávésfindzsák
57   14|         Oh, tedd reám az áldott~Nehéz keresztet! ~2 ~A barátok,
58   14|     vala. ~S amint egy őszi nap nehéz beteg lett,~leült a földre
59   14|       tovább,~de húzta testét a nehéz teher le.~Érezte, elvesz...
60   14|                             Dél~Nehéz melegség leng a tóra,~pilledtek
61   14|         írom ezt a dalt.~Lelkem nehéz tusák kinozták,~és kedvem
62   14|     Érezte, szenvedése elmulik.~Nehéz fejét lágyan kezükbe vették~
63   14|        jóllakott gyomor butult, nehéz.~A homlokokra ráleng a komorság,~
64   14|     ablak szürke még.~Lezárja a nehéz pillát az álom,~a lámpabél
65   14|          de jobb, ha olcsó, ily nehéz világba!~Nehéz kenyér így
66   14|       olcsó, ily nehéz világba!~Nehéz kenyér így járni, várni,~
67   14|    éjszaka,~a méltóságos, nagy, nehéz folyam,~idesüt a gáz züllött
68   14|    Népiesch: vidékre ~Lefesteni nehéz volna~Tiziánnak.~Azt a sok