Rész

 1    1|    árnyékfolt a falon. ~Nem látok. Ők olvasnak, rám se néznek,~
 2    1|       némán tekintnek a sinek felé ők,~s a vérszemű szörny már
 3    1|            mogorva,~     a véreink ők s mennek reszketeg,~tépett
 4    1|          az ég fátylat ölt,~     s ők nekivágnak a kék végtelennek,~
 5    1|  Itthagytam lelkem, pénzemet:~elég ok, hogy szeresselek.~ ~
 6    2|           mint egy pipere-boltba. ~Ők nevetnek, integetnek~a hűvös
 7    2|            képkeretben. ~Itt ültek ők, e vidéki szalonba,~apám
 8    3| aranykereszt.~Ez a talaj szilárd - ők állnak, ülnek,~          
 9    4|          sokszor szavukba csap,~de ők kopognak egyre és nyugodtak. ~
10    4|        szivek lassan megállanak,~s ők ott dobognak a szivünk alatt,~
11    4|                  Mások~Az idegenek ők, kik messze tőlem~száműzve
12    4|      idegenül ragyog. ~Az idegenek ők, s úgy élnek itten~és azt
13    4|        szivembe,~nem vérzenek. ~És ők nevetnek hangos hahotával,~
14    4|         hahotával,~ha vérezek. ~És ők alusznak, ha az éjbe bolygok~
15    4|            lesz az úr mindenütt,~s ők menekülnek óriás batyukkal - -~
16    4|           derekuk cövek. ~Alusznak ők, a sok-sok ismeretlen~     
17    4|    mindegyik ajak,~     most érzik ők, mindent viola füst föd,~
18    4|           a föld, táncol a halál. ~Ők is kendőzik magukat a bálra,~     
19    7|         ragyog. ~Mind szeretem. És ők is mind szeretnek.~Komor
20    7|         ágya,~mint a vér. ~Vágynak ők is,~árva lelkek,~a napér. ~
21    7|           poros vidéken~halnak meg ők, egy tompa este, régen,~
22    8|           gyülöltek, mindig adtak,~ők a szelídek és a jók.~De
23    8|           s kiket szeretek, vernek ők.~Mostan sötét kezüket áldom,~
24    8|             Egymás fölött feküdtek ők,~nyílt szemmel, árva csecsemők,~
25    8|        ennek, sem hire,~nem várnak ők itt semmire,~egyik kövér,
26    8|          menni kezdenek. ~Áldottak ők. Áldott, ezerszer áldott~     
27    8|              szép nő...~Itt járnak ők sötét, halálra sértett~     
28    8|           vassisak.~Mind egyformák ők: az anyák.~S ha lenne egy
29    8|     találkozás,~leülnének a földre ők,~a föld anyái szeliden.~
30    8|            sárba hull. ~Mit bánják ők? Nevetnek ők,~várnak akácos
31    8|            Mit bánják ők? Nevetnek ők,~várnak akácos temetők~mireánk. ~
32    9|            és szivem se szól,~csak ők kacagnak még, a gyerekek. ~
33    9|           az utcátokon. ~Itt élnek ők, a kedveskék, e járdán,~
34    9|          morfinista-szemmel néznek ők.~Régen-halottak itt ki-
35    9|         pora felett.~Amerre jártak ők, ott a titok volt~és a Kelet,
36    9|       harang, letérdelt a paraszt,~ők így imádkoznak, kik mostan
37    9|          fiú az atyját.~Mit tudják ők, hogy hol van ama méhes,~
38    9|           veréb csiripelt, és csak ők aludtak,~álomszuszék lányok,
39    9|             Itt fekszenek csodásan ők~Itt fekszenek csodásan ők,~
40    9|          ők~Itt fekszenek csodásan ők,~hol annyi búza, bor van,~
41    9|            a Kosztolányi-csontok? ~Ők a gyökér a mélybe lenn,~
42    9|             Itt fekszenek csodásan ők,~hol annyi búza, bor van,~
43   10|           tabáni temetőben. ~Óvják ők azt, ami élet,~félreteszik,
44   10|         itt az emberek előtt?~Hisz ők is egyedül vannak,~és az
45   10|      szeressenek.~Megszántak engem ők,~szerettek is, s én is szántam
46   10|           ellenséges földgolyón,~s ők, kik negyven, ötven, hatvan
47   10|        lombos meredekjén. ~Emberek ők mind, nincs egy se, ki ne
48   11|           ellenséges földgolyón,~s ők, kik negyven, ötven, hatvan
49   11|        lombos meredekjén. ~Emberek ők mind, nincs egy se, ki ne
50   12|        hallaná fülünk,~s élnének-e ők is, kiket szeretnek,~mi
51   12|            néma lárva,~a te szavad ők még megérthetik. ~Megértenek
52   12|       olyan izgatott.~Úgy látszik, ők ketten megértik egymást.~
53   12|       szóljak erről-arról, nincsen ok,~gyakran mosolygok, többször
54   12|           hűségesen vetik az ágyam ők lenn.~Ezért oly csöndes
55   12|           ami bárgyú.~Nem kellenek ők se, kik titkon az éggel~
56   12|         Ének a fiatalokról~Ámulnak ők és fölnevetnek,~előre néznek,
57   12| öregasszony.~Mind ükanyáim. Egykor ők is~jártak homályos templomokba,~
58   12|  nyájas-enyhe kék szem.~Hallgatnak ők is, én is hallgatok,~de
59   12|           én magyarul hallgatok,~s ők svédül. ~Öreg fa a Hyde
60   12|           bogos talányát.~Ábrándok ők, kiket valóra bűvöl~az áhitat,
61   12|      velőben,~övék vagyok, enyémek ők,~a vérem isszák, vért, velőt~
62   12|            a cipőjük, a ruhájuk,~s ők a szobába zárva, mint dobozba,~
63   12|     kimondhatatlan messze s odaát,~ők akik nézték Hannibál hadát~
64   12|         felelnek,~bírjuk mi is, ha ők kibírják. ~Pajtás, dalolj
65   13|         elmegyek. ~Nem látom őket, ők se engem.~     Lecsókolom
66   14|           bár az örömre nincs nagy ok.~De mégis, ó, elismered